Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

Egy hónappal ezelőtt hasonló homokvihar­ból menekült meg Arafat felkelt a betegágyból Jobb szemén kötés, halántékán zúzódások Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője egy hónappal ezelőtt egy a mostanihoz hasonló homokviharból menekült meg — közölte az AP hírügynökség a palesztin politikus egyik állandó pilótá­jára hivatkozva. Az illető — aki egy közös olasz — palesztin tu­lajdonban lévő római légitársaságnál dolgozik, s rendszeresen szállítja Arafatot — elmondta a hírügynökségnek: amikor márciusban a politikussal repült, Szudán felett egy ugyanilyen homokvihar támadt. — Port Sudanba mentünk, s ott tíz órát kellett várnunk a vihar csillapodásáig, míg végre folytathattuk utunkat Khartumba — közölte a pilóta. Szerdán késő este — először egy nappal korábbi repülőgép­balesete óta — megjelent a nyilvánosság előtt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke: a tripoli televízió kórházi ágyban fekve mu­tatta őt, amint mosolyogva fogadta a látogatására érkezett Mo- amer Kadhafi líbiai vezetőt. Arafat jobb szemén kötés volt, és halántékán zúzódások látszottak. A palesztin vezető — látni- valóan nehézség nélkül — beszélgetett Kadhafival, de hang nem kísérte a képet. Roncsimport magyar módra Két frakció küzd Irán a választások előtt Irán a Krisztus előtti hatodik század óta — az itt lakók nem kis büszkeségére — folyamatosan létezik, hol világha­talomként, hol névleg független államként. A perzsák e hosszú történelem alatt elsajátították a fennmaradáshoz szükséges ravaszságot és színlelést is, hiszen 641, az arab hódítás után igen sokáig több szempontból is kisebbségben kellett létezniük: perzsaként az arab tengerben, síitaként a szunniták között. Magyarország is Bosznia­Hercegovina elismerése A Magyar Köztársaság kor­mánya — a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság és a Lengyel Köztársaság kormányaival tör­tént megegyezéssel összhangban — 1992. április 9-én elismerte Bosznia-Hercegovina Köztársa­ság függetlenségét és úgy dön­tött, hogy diplomáciai kapcsola­tot létesít vele. A magyar kormány figyelem­be vette azt is, hogy az Európai Közösség 1992. április 7-i dá­tummal elismerte Bosznia-Her­cegovinát. Televíziós vita Bős—Nagymarosról Élő adásű vitát tervez a bős — nagymarosi erőmű sorsáról a Magyar Televízió 1-es csatorná­jának „Hőmérő” című műsora e hét szombatján. A műsor szer­kesztői meghívták Josef Vavrou- seket, a Cseh és Szlovák Köztár­saság miniszterét, a Környezet­védelmi Szövetségi Bizottság ve­zetőjét, valamint Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és te­rületfejlesztési minisztert. A szinkrontolmácsolással zajló műsor készítői teret kívánnak biztosítani mindkét fél állás­pontjának kifejtésére. Erősödő pártcenzúra Vietnamban A Vietnami Kommunista Párt ellenőrzése alá kívánja vonni az ország sajtóját azzal az indokkal, hogy az az elmúlt évek során egyre inkább bulvár-jellegűvé vált, s kezdi elveszteni ideológiai tartalmát. A Vietnami KP köz­ponti bizottságának lapja, a Nhan Dán csütörtöki számában bejelentette, hogy a sajtórend­szer reformját még június vége előtt, vagyis az első félév során végre akarják hajtani annak ér­dekében, hogy a hírközlés visz- szanyeije politikai, ideológiai és kulturális hatékonyságát. (Folytatás az 1■ oldalról) 20-30 százalékos eltérést még csak-csak tolerálnak, de ha ennél is jobban eltér a bemutatott számla értéke a realitástól, akkor szakértőre bízzák az értékbecslét és ehhez igazítják a vámértéket. A tapasztalatok szerint tíz bemu­tatott autóból legalább kettő va­lótlan számlával érkezik a szem­lére. A könnyített vámrendelet más visszaélésekre is lehetőséget ad. Februárban például egy ötfős család valamennyi tagja elvá­moltatott egy-egy külföldön vett személyautót. Az eset koránt­sem egyedi, ezért március 1-jétől átmenetileg szigorították a ma­gánimportot: az ideiglenesen életbe lépett jogszabály szerint egy naptári évben egy család csak egyetlen autót vámkezeltet­het. Mivel a hatóságok a „csalá­dot” a Polgári Törvénykönyv szerint értelmezik, a jogszabály csak az egy háztartásban élőkre vonatkozik. Az eredmény: a hó­nap elejétől ugrásszerűen meg­nőtt a nagykörű gyermekek kije­lentkezése a szülői házból. A rendelkezést egyelőre ideigle­nesnek tekintik, s elsősorban a hivatásos gépjármű-kereskedő­ket szeretnék kiszűrni vele a ma­gánimportőrök közül. A tapasz­talatok elemzése után születik végleges döntés az „egy család — egy autó” rendelet sorsáról. Úgy tűnik, a környezetvédők aggodalma valóban jogos volt. Annak idején a kétütemű füstö­lőket szerették volna száműzetni a hazai utakról, de erre nem sok a remény. Egy fiatalember a na­pokban vámoltatott le egy Né­metországban 200 márkáért vá­sárolt kétütemű Trabantot. Mohamed Reza Pahlavi sah, a Pahlavi dinasztia második és egyben utolsó tagja 1963-ban a „fehér forradalommal” a káprá­zatos jövedelmet biztosító olaj­kincsre alapozva próbálta elma­radott országát a XXI. század szuperhatalmává tenni. A helyi hagyományokra és realitásokra ügyet sem vető modernizálás 1979-ben „iszlám forradalom­ba” torkollott. A Khomeini aja- tollah vezetésével létrejött teok- rata állam az iszlám újjászületés jelszavával államosította a ban­kokat és a vállalatokat, elüldözte a technokrata szakembereket, konfliktusba került mindkét nagyhatalommal, majd 1980- ban véres és sehova sem vezető háborúba keveredett a szomszé­dos, és szintén helyi nagyhatalmi álmokat dédelgető Irakkal. 1988 augusztusában fegyverszünetet kötött a két kivérzett, gazdasági­lag megroggyant harcoló fél. 1989. június 4-re virradóan 89 éves korában elhunyt Ruhollah Moszavi Khomeini ajatollah. Még aznap a nyolcvantagú Szak­értői Gyűlés (iráni vallási veze­tők) Ali Hamenei hodzsatolesz- lámot, a köztársaság elnökét vá­lasztotta utódjául. Ezzel ketté­vált a politikai és a vallási hata­lom gyakorlójának személye, az ország tényleges vezetése a Par­lament elnökének, Hasemi Raf- szandzsaninak kezébe került. Rafszandzsanit 1989 júniusá­ban elnökké választották, és ez­zel egy időben kibővítették az el­nöki jogkört is. Megszüntették a miniszterelnöki tisztséget, és a teljes végrehajtó hatalom az ál­lamfő kezébe került. Az új elnök nekilátott az iszlám forradalom reformjának. A belpolitikában aszkétizmus helyett „virágzást, bőséget, társadalmi igazságossá­got” hirdetett, programjában szorgalmazta az ipar talpra állí­tását, az élelmiszer-termelés és a magánszektor fejlesztését. Szé­lesíteni akarja az oktatást, támo­gatni a kutatást, és ezért nem el­lenzi a kapcsolattartást a világ országainak „zömével”. Rafszandzsani alapjában véve jobb életet, nyugalmat ígért a za­varos háborús évek után. Azóta Irán mérsékeltebb külpolitikát folytat (az Öböl-háború idején nem avatkozott be a harcba), normalizálta kapcsolatait a nagyhatalmakkal és befolyását a volt Szovjetunió török köztársa­ságaira igyekszik kiterjeszteni. Továbbra sem adta fel azonban azt a célját (és ebben az egyben nincs nézeteltérés a vezetés tagjai között), hogy a térség vezető ha­talma legyen. Ehhez adottságai is megvannak: még mindig ha­talmas olajbevételek, modern hadsereg és tudományos-hadi­ipari háttér, amely önálló fegy­vergyártásra és -fejlesztésre is képes. Az iráni vezetésben két frak­ció küzd egymással, nézetkü­lönbség közöttük inkább az ál­lam gazdasági szerepével kap­csolatban van: az egyik a magán­szektor szabadságának növelé­sét, a másik a kormány gazdasági és társadalmi ellenőrző szerepé­nek erősítését szorgalmazza. Khomeini annak idején a kon­zervatívok mellett állt ki, és a most leköszönő parlamentben is, amelynek tagjait még Khomeini jóváhagyásával választották, a keményvonalasok vannak túl­súlyban. Az utóbbi időben azon­ban a mérsékeltek látszanak fe­lülkerekedni: Khomeini utóda, Ali Hamenei ajatollah melléjük állt abban a vitában, amely a két irányzat között robbant ki az Al­kotmányfelügyelő Tanács jogkö­rét illetően. A radikálisok mind­inkább kiszorulnak a kulcspozí­ciókból, és vereséget szenvedtek a vallási vezető választásával és visszahívásával megbízott Szak­értők Gyűlésének megválasz­tásakor is. Rafszandzsani számára az idei választás tétje az, hogy vissza tudja-e szorítani a konzervatívo­kat, és tovább tudja-e vinni prag- matikusabb irányvonalát. Irán az alkotmány szerint Iszlám Köz­társaság, amelyben a politikai, gazdasági és társadalmi viszo­nyok alapja az iszlám szellemi­ség. Az ország polgárai nemzeti­ségre való tekintet nélkül egyen­lő jogokat élveznek. Az 1979-es alkotmány széles jogkörrel ru­házza fel a 270 tagú Medzsliszt (Iszlám Tanácskozó Testületet). A parlament határozza meg a belpolitikát, ratifikálja a nemzet­közi szerződéseket, hagyja jóvá a költségvetést, emelhet vádat az államfő ellen. A Medzslisz által elfogadott törvényeket hatály­balépésük előtt az Alkotmányfel­ügyelő Tanács vizsgálja meg, összhangban állnak-e az alkot­mánnyal és az iszlám elveivel. Az 1979-es iszlám forradalom óta negyedszer, Khomeini halála óta első ízben tartanak törvény­hozási választásokat Iránban 1992. április 10-én. 31ilzi európai birodalma Médiatörvényhez A készülő médiatörvény szempontjából is igen hasznosnak tekinti most befejezett párizsi találko­zóit Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális, okta­tási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottsá­gának elnöke. Figyelmet érdemlő például az, ho­gyan szervezték meg Franciaországban a rádió és a televízió feletti felügyeletet, a legfelsőbb audiovizu­ális tanács munkáját — mivel a felügyelet kérdése a készülő magyar törvény egyik leginkább vitatott pontja. Bár a franciaországi módszereket nyilván­— francia módszer valóan nem lehet közvetlenül átültetni a magyaror­szági gyakorlatba, az is világos, hogy valamiképpen ezt a mintát is fel lehet használni mind a közszolgá­lati, mind a magánrádiók és -televíziók felügyeleté­nek kialakításában — mondta a bizottság elnöke. Ugyancsak figyelemre méltónak tartja Kulin a fran­cia közszolgálati televízió működésének egyes ta­pasztalatait is: a kereskedelmi televíziókkal folyta­tott piaci verseny rendkívül megnövelte az állami tulajdonú televíziók költségeit. A tűzijátéknak nagyobbnak, díszesebbnek kell lennie, mint amit valaha is láttak Franciaországban, a nyitóműsomak, amelyet a televíziók vagy 15 or­szágba közvetítenek, minden eddiginél látványo­sabbnak. Miki egér és rajzfilmhős társai nem foglal­hatják el úgy első európai birodalmukat, hogy arról ne beszéljenek az egész világon. Ez a gondolat ve­zérli az Euro-Disneyworld, a néhai Walt Disney gondolatából született negyedik, egyben első euró­pai Disney szórakoztató paradicsom irányítóit. Az első vendégeket péntek estére várják a Pá­rizstól alig 32 kilométerre, az egykori cukorrépaföl­dek helyén kinőtt meseváros luxusszállodáiba. A szombat a meghívottaké lesz — s az első valódi láto­gató vasárnap reggel, pontban kilenc óra egy perc­kor léphet át a kapun —, hogy azután évente vagy 11 millióan kövessék. Az Euro-Disneyworld a maga nemében már a negyedik lesz ebben az álomvilágban, a két ameri­kai — a kaliforniai és a floridai —, s a Japánban im­már évek óta sikeresen működő mesterséges gye­rek- (és felnőtt-) paradicsomban. Alig nyolc éve annak, hogy az akkori francia kereskedelmi minisz­ter — Édith Cresson, az éppen nemrég távozott mi­niszterelnök — először tárgyalt felépítésének lehe­tőségéről a Disney-vállalat vezetésével. Nyolc év alatt nem kevesebb, mint 22 milliárd frankos befek­tetéssel épült fel kétezer hektáron a mesevilág 29 komplex látványossága, a hat — összesen 5200 sze­mélyt befogadó — szálloda, a golfpálya, az óriás­parkoló. Disneyék vállalata maga fizettette ki annak költ­ségét, hogy a franciák szuperexpressze, a TGV vo­nalát elvezessék a csodaparkhoz, a helyi hatóságok viszont vállalták, hogy a Párizs központjából nyu­gati irányba vezető gyorsvasút vonalát Í1 kilomé­terrel meghosszabbítsák a Disneyworld bejáratáig. A számítások szerint a beruházás nekik is megtérül: a sok millió látogató olyan mértékben lendíti fel a körzet turistaforgalmát, amelyre egyébként nem le­hetne számítani. Hiszen ha az évi 11 millió látogató­nak csak a fele külföldi, s mindegyikük csak egyet­lenegyszer ebédel vagy vacsorázik környékbeli vagy párizsi vendéglőben, ez egyenértékű bevételt jelent két teljes teli hónap turistaforgalmának valu­tajövedelmével. A csodapark 12 ezer embernek — főként fiatal­nak — ad, igaz, kis fizetésért, egész éves munkát, s a főszezonban még ennél többnek is, de még az is ma­gas jövedelmet hozott, hogy az alkalmazottak leg­különbözőbb egyenruháit részben Franciaország­ban készítették. A rendkívül komplex műszaki be­rendezések jó része persze a tengerentúlról érke­zett, de azért sok francia vállalat is kapott beszállí­tási lehetőséget, és a fenntartást is főként franciák végzik majd. Számítani lehet arra a bevételre is, amelyet a kü­lönböző étkezőhelyek — a parkon belül szigorúan a Disney-vállalat kezében lévő —, vendéglők, büfék ellátása ad majd — egyszóval egyelőre úgy látszik, hogy a franciák nem fizetnek rá a sokak szerint tő­lük idegen amerikai álomvilág létesítésének enge­délyezésére, s nyilván Disneyék is megtalálják szá­mításukat, hiszen a belépés nem lesz olcsó: egy napra egy felnőtt 225, egy gyerek 150 frankot fizet, vagyis egy négytagú családnak magyar pénzben vagy tízezer forintba kerül a belépő, s ezután már csak az ételért, italért, apró vagy nagyobb emlék­tárgyért, ajándékért kell fizetnie... Cserébe viszont Európában valóban példátlan látványosságot kap. Öt „országba” látogathat el. Végigsétálhat egy egykori amerikai kisváros főut­cáján, felülhet a kisvasúira, hogy azzal látogasson el a „határvilágba”, az egykori amerikai vadnyugat korába, onnan a kalandok, majd a fantáziák világá­ba, végül a felfedezések csodavilágába. Parolázhat Miki egérrel, élvezheti Hófehérke és a hét törpe pa­rádéját, belátogathat Csipkerózsika palotájába, ka­landos utazást tehet a kalózok birodalmában vagy a világűrben, felkapaszkodhat egy vulkán tetejére, vagy eltűnhet a bányák tárnájának sötétjében. A látványosságok mindegyike az elektronizálás, a mechanizáció csodája — a szereplők mindegyike pedig legalább olyan gépies pontossággal, de mégis megnyerő mosollyal végzi munkáját, mintha benne is tranzisztorok vezényelnék a programot: Disney álomvilága csak a látogatóknak az, az alkalmazot­taknak irgalmatlanul kemény szabályok szerint kell dolgozniuk. Disney világában egy pillanatra sem szünetelhet a parádé, a látogatóknak a nem kis pénz­ért mindent meg kell kapniuk, amit ígértek nekik. Akinek már módja volt látnia ezt a világot, el­mondhatja, az ígéretet meg is tartják. Gyerek, fel­nőtt egyaránt jól szórakozhat, ámulhat vagy megri­adhat a csillagháborús ütközet kellős közepén, vagy az indián kenukban csónakázva. (A kenuk is gépe­sítve vannak, nem a látogató lapátol, és bizonyos le­het abban, hogy a látszólag törékeny kenu sohasem fog felborulni vele.) Utazhat a levegőben Dumbó- val, a repülő elefánttal, vagy végigkocoghat a főut­cán a ló vontatta omnibusszal, versenyezhet céllö­vésben a vadnyugati cowboyokkal, vagy ölelkezhet Plútó kutyával és Donald kacsával. Párizstól alig 32 kilométerre — ha megküzdött az autóút forgalmá­val — valóban csodavilágba csöppen. (MTI) DUNA DISZKONT kisáruház és DUNA CASH and CARRY kereskedők áruháza AKCIÓS TERMÉKEINKET április 13-24-ig 10-50 %-kal olcsóbban kínáljuk: főzelékkonzerv, savanyúság, porcukor, tészta, külföldi csokoládék, rágó, Novotex szivacsos mosogatók - antómosókendő Thermo asztalterítők több méretben. Több ezer cikkel együtt húsvéti csokoládéfigurákkal, hazai és import édességekkel - tortalapokkal VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Nyitva: hétfőtfil-pántekig 7.00-17.00-lg szombaton: 7.00-14.00-ig. „Kelet-Európa­kőr”? Mi pontosan a „Kelet-Európa- kór” diganosztikája? Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága leg­újabb jelentésében úgy látja, hogy a térség egészében „a recesz- szió nagyobb mértékű, mint az 1929-es világgazdasági válság idején volt”, s ezért „attól kell tartani, hogy a növekvő szociális ínség türelmetlenséget, a piac- gazdaság és a demokrácia feletti csalódottságot vált ki”, ami „pus­kaporos hordóvá teheti Kelet- Európát”. Nem ilyenkor emle­getnek az orvosok súlyos esetet? Genscher német külügymi­niszter legújabb cikkében a sze­génységből fakadó tömeges nép- vádorlást, az űj nacionalizmuso­kat, az ellenőrizetlen katonai ap­parátusokat, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és hasz­nálatba vételének mind érzékel­hetőbb veszélyét írta fel a konti­nens keleti felének „beteglapjá­ra.” Jacques Attali, az éves konfe­renciára éppen Budapesten ösz- szeülő Európa Bank nagytekinté­lyű elnöke pedig úgy értékeli a helyzetet, hogy a gazdasági ne­hézségek az egész térséget pol­gárháborúba sodorhatják — mi­közben ebben az évszázadban már két világháborút robbantot­tak ki. Diagnózisok tehát vannak. És hatékony gyógymódok mikor lesznek? Talán a NATO írhatja a receptet, ahogyan Horn Gyula el­képzeli? Vagy ez is olyan kór, amihez hasonló eseteket annak idején Churchill a „megoldhatat­lan ügyek” híres dossziéjában he­lyezett el? (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents