Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-08 / 84. szám
„Az európai ember felelőtlen naivitása véget ért” Beszélgetés Németország budapesti nagykövetével A Német Szövetségi Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete dr. Alexander Arnot úr. A diplomata 61 éves, civilben történész, szociológus (kutató), és 1989 márciusától vezeti az NSZK külképviseletét fővárosunkban. A nagykövet a közelmúltban válaszolt kollégánk kérdéseire. (III/3.) — Ön említette a darabjaira hulló Szovjetuniót. Az utódállamok létrejötte új helyzetet teremt Európa számára. Hol húzná meg Ön Európa keleti határát, s hol helyezné el az európai gondolkodás kritériumai szerint Oroszországot? — Az európai gondolkodásra a következők a jellemzők: filozofikus gondolkodás, a tudomány és a kutatás tisztelete, a tudományra és a kutatásra épülő technikai színvonal, végül egy megfelelő rangú árutermelés. Oroszország megfelel ezeknek a jellemzőknek. Különben Oroszország már a XIX. században Európához tartozott, ami természetes dolog volt, hiszen Oroszország végül is a Szent-Szövetség tagja volt 1815-től. Viszont nagyon csodálkozom azon, hogy az Európai Biztonsági Értekezletre most a Szovjetunió minden utódállamát meghívták. Tehát a nem európai, nem fehérorosz, vagyis az ázsiai volt tagköztársaságokat is. Úgy vélem, ezen államok képviselőinek meghívásával, illetve részvételével a fórum eurázsiai konferenciává szélesedik ki. Ezáltal politikai és geográfiai Európa-(felfogásunk egy kicsit megváltozik. Ettől függetlenül Oroszország — ha földrajzilag nézzük — mindenképp Európához tatozik. — És a Balkán, meg Törökország? — Nézze, Görögország Európa kiindulási pontja. A törökökkel viszont már más a helyzet. Az iszlám népek nem Európához tartoznak. Persze az iszlám Boszniát feltétlenül ide számítjuk. Nézze, a mai világ mindenben — amit tesz — tulajdonképp ateista gondolkodású. Úgy gondolom, a vallások nem képeznek olyan kritériumokat, amelyek a olitikai irányvonalat, a gondol- odásmódot meghatározóan befolyásolnák. — Mekkora késztetés van Ön szerint e szétesési folyamatokkal küszködő kontinens államai részéről az integráció megvalósítására? — Az integrált Németországnak a legvilágosabbak az elgondolásai egy jövőbeni európai szövetségi államról. Nagy-Bri- tannia viszont nem kíván egy ilyen integrált államot létrehozni. Franciaország elképzelései pedig tisztázatlanok ebben a kérdésben. Ezért aztán a 12 európai állam politikai szövetsége, a ti- zenkettek közössége jelenleg nem túl stabil. Észak- és Dél- Olaszország. Milánó és Nápoly között például nagyobbak a különbségek, mint Berlin és Moszkva között. — Végül is nem utópia az Egyesült Európa? — Németországnak van a legkisebb esélye arra, hogy ebben az integrációban elveszíti szuvereBosznia Rendkívüli állapot Szarajevóban Halvány többség Úgy tűnik, a korábbi előrejelzésektől eltérően mégis megmarad az eddigi kormánykoalíció többsége az olasz parlament két házában: bár a szavazatok arányát tekintve a négypárti szövetség sem a szenátusi, sem a képviselőházi veresengésben nem érte el az ötven százalékot (az előzetes adatok szerint 47,4, illetve 48,5 százalékot kaptak), a bonyolult olasz választási rendszer miatt a felsőházban valószínűleg háromfős, az alsóházban pedig 13 fős többséggel rendelkeznek majd. Kínai űrhajó? Kína még az ezredforduló előtt embert kíván küldeni a világűrbe saját gyártmányú űrhajóján. A pekingi kormány tudományos és technológiai állami bizottsága kedden jelentette ezt be, hozzáfűzve, hogy még sok megoldatlan technológiai probléma választja el az áhított céltól a kínai tudományt és űripart. Egyebek között nem képesek még biztosítani az élet fenntartásához szükséges feltételeket az űrhajóban, továbbá azt sem tudják, hogyan hozhatnák vissza az űrutasokat. Sugárzó tengerfenék Radioaktív sugárzást észleltek orosz szakértők a Nahodka-öböl mélyén, nem messze Vlagyivosztok kikötőjétől. Az ITAR- TASZSZ jelentése szerint a természetes szintet húszszorosán meghaladó radioaktív sugárzás nem jelent veszélyt az öbölben közlekedő hajók személyzetére, mivel a sugárzás forrása mintegy 40 méter mélyen található. Orosz ökológusok feltételezése alapján az anomália lehet természetes eredetű, de az sem kizárt, hogy az öböl mélyére valamilyen mesterséges radioaktív tárgy került. Honecker milliói Berlini lapok állításai szerint a Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodó Erich Honecker volt keletnémet állami- és pártvezető az évek során 240 millió márkát helyeztetett el egy zürichi bankszámlán. A pénz állítólag az NDK devizabevételeiből származik. Az első átutalás már 1971-ben, közvetlenül Erich Honecker hatalomra kerülése után történt. Győzködik a flottát Az orosz rádió jelentése szerint ukrán parlamenti képviselők és a védelmi minisztérium vezetői kedden a Fekete-tengeri Hadiflotta főbázisára, Szevaszto- polba utaztak, hogy megkíséreljék átállásra bírni az egység parancsnokait és katonáit. A jelentést megerősítette a független Harkov News nevű ukrán hír- ügynökség is. Más ukrán források szerint az ukrán légierő parancsnoksága kedd hajnaltól megtiltotta a flotta repülőinek a felszállást. A hétfői összecsapások után a bosznia-hercegovinai államelnökség este rendkívüli állapotot hirdetett ki Szarajevóban es felhívta a szembenálló feleket: azonnal szüntessék be az ellenséges cselekményeket. Nem sokkal ezt követően a jugoszláv hadsereg bejelentette: alakulatai állásokat foglaltak el a boszniai főváros körül. Milutin Kukanjac tábornok, a szövetségi haderő boszniai parancsnoka a helyi rádiónak adott nyilatkozatában — most első ízben — egyaránt elítélte a muzulmán és a szerb milíciákat, s felszólította azok létrehozóit (azaz — mint mondta — Alija Izetbegovic államfőt és a szerb nacionalista vezetőt, Radovan Karadzicot): csapataikkal tartassák tiszteletben a tűzszünetet. Önálló szerb köztársaságot kiáltott ki kedd hajnalban a boszniai szerbek Ban]a Lukan ülésező úgynevezett parlamentje, válaszként arra, hogy az Európai Közösségek hétfőn önálló államként ismerte el Bosznia-Hercegovinát. A Banja Luka-i szerb Szkupstina a tavaly novemberben megtartott boszniai szerb népszavazás döntésére hivatkozott, s ennek alapján kinyilvánította, hogy a „Boszniai Szerb Köztársaság szövetségre léphet Jugoszlávia más alkotóelemeivel”. A közlemény szerint a boszniai köztársasági elnökség két szerb tagja, Biljana Plavsic és Nikloa Koljevic benyújtotta lemondását, s a testületben így csak muzulmán 'és horvát tagok maradtak. Szarajevóban kedden délelőtt valamivel nyugodtabb volt a helyzet, mint az előző napokban. Csak szórványos lövöldözések hallatszottak. Az utcákon, a boszniai rendőrség, a zöldsapkás muzulmán szabadcsapatok és polgári ruhás fegyveresek igazoltatták a járművezetőket. A városi forgalom akadozása és a félelem miatt csak kevés gyár és hivatal működött. A zágrábi rádió tudósítója szerint drámai a helyzet Nyugat-Hercegovinában. A szövetségi hadsereg két MIG-tí- pusú repülőgépe, a főleg horvá- tok lakta Siroki Brijeg-ot bombázta. Több személy életét vesztette. Kupres környékén is súlyos harcok folytak. Ausztria — az Európai Közösségek döntését követve — tegnap elismerte Bosznia-Hercegovinát. A diplomáciai lépést Franz Vranitzky kancellár jelentette be a kormány szokásos keddi ülése után, hozzáfűzve, hogy Ausztria érdekelt Macedónia elismerésében is. (MTI) „Üzlet” 5000 és 50 ezer dollár között Növekvőben a gyermekkereskedelem Világméretekben növekszik az illegális gyermekkereskedelem, de különösen gyorsan La- tin-Amerikában és Ázsiában, ahol egy-egy gyermekért 50 000 dollárt is elkernek, — jelentette ki a Reuter tudósítójának Nigel Cantwell, a genfi központú Defence for Children International elnevezésű szervezet megalapítója és igazgatója abból az alkalomból, hogy kedden Manilában egyhetes nemzetközi értekezlet keződik a gyermekek jogairól. „A külföldön adoptált gyermekek csaknem 100 százaléka Latin-Amrikából és Ázsiából való. A gyermekkereskedelem növekszik es az eladott gyermekeket prostitúcióra vagy gyermekmunkára kényszerítik. Jól jövedelmező üzletről van szó, amelyben egy-egy gyermek ára 5000 és 50 000 dollár közt mozog. Túlságosan sok ember húz ebből hasznot, igen nagy hasznot” — hangoztatta Cantwell. A továbbiakban Cantwell rámutatott, hogy gyermekek örök- befogadása külföldiek részéről önmagában még nem rossz, de szigorítani kell az eljárási szabályokat. Az elmúlt évtizedben 180 000-re emelkedett a külföldi szülők által örökbe fogadott gyermekek száma, de szociális dolgozók szerint a tényleges szám ennél jóval nagyobb. Cantwell szerint különösen Brazília hírhedt a gyermekkereskedelem terén, de más latinamerikai országokban is virágzik a csecsemők eladása az Egyesült Államok és Kanada részére. 1991-ben mintegy nyolcezer romániai gyermeket fogadtak örökbe külföldi szülők, s ezeknek az eladásoknak legalább a fele „valamilyen formában törvénytelen eljárás volt”. Végül az Oroszországban és a FÁK többi tagállamában tapasztalható gazdasági nehézségek sebezhetővé tehetik ezeket az országokat olyan egyénekkel vagy szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek profitszerzés céljából adnak el gyermekeket külföldieknek. A manilai értekezleten Latin- Amerikából, Európából, Ázsiából és a Csendes-óceán térségéből vesznek részt küldöttek. A konferencia szervezői előzetes nyilatkozatukban szögezték le, megkísérelnek szigorúbb nemzetközi biztosítékokat kidolgozni „a külföldi adoptálások terén elkövetett visszaélések megakadályozására és a gyermekkereskedelem felszámolására”. (A Reuter alapján.) Dr. Alexander Arnot nitását. De tény, szuverenitásunkból egy nagy darabot már eddig is elvesztettünk az integrált európai állam megvalósításának oltárán. Franciaország és Nagy- Britannia számára ezek nagy problémát jelentenek. Ezért nem tudom az európai integrációra vonatkozó kérdést megválaszolni. Ha a francia és a brit politikai elit nem tudja eddigi nacionalista gondolkodásmódját feladni és nem tud kifejleszteni magában egy európaiságra törekvő becsvágyat, akkor még az is előfordulhat, hogy az úgynevezett európai integrációs folyamat máris véget ért. — Köszönjük szépen az in- terjút! Árpási Zoltán A moldovai válság megoldásáról folyó chisinaui tanácskozáson a résztvevő négy külügyminiszter megállapodásra jutott: helyi idő szerint tegnap délután három órától tűzszünet lépett életbe a szembenálló felek között. Ezt NicolaeTiu, a moldovai diplomácia vezetője közölte újságírókkal. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter ehhez hozzátette: a „négyek” (azaz az orosz, az ukrán, a román és a moldovai külügyminiszterek) hétfőn találkoztak a „Dnyeszter menti köztársaság” képviselőivel is, s szerinte jó esélyek vannak a tűzszünet betartására. Tiu szerint a külügyminiszteri tanácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy a Moldová- ban állomásozó 14. hadsereg parancsnokainak garantálniuk kell: a hadsereg fegyverei nem juthatnak egyik szembenálló fél kezébe sem. Oroszország, Románia és Ukrajna emellett megállapodásra jutott, hogy tartózkodnak minden olyan akciótól, amelyet a konfliktusba való közUgrás Szentgotthárdról Üj elnöke van a GM Európának Luis R. Hughest választották a General Motors Europe új elnökévé — közölte az MTI-vel a General Motors Hungary. Hughes azt a Robert Eatont váltja fel, akinek utolsó GM-es szereplése Szentgotthárdon volt, amikor is legördült az első Astra, és aki rögtön ezt követően a Chryslerhez igazolt. Hughes új beosztását máris elfoglalta, ideiglenesen azonban megmarad a GM németországi vállalatának, az Adam Opel AG elnök-vezérigazgatói tisztében is, ottani utódja megválasztásáig. Az elmúlt három évben az Adam Opel AG rekord eredményeket és nyereséget ért el. A vállalat jelenleg 150 ezer évi kapacitású autógyárat épít Eisenachban, a korábbi Kelet-Németországban, ahol a tervek szerint az idén őszszel kezdik az Opel Astra gyártását. (MTI) vetlen beavatkozásként lehetne értelmezni. Nagyra értékelte a moldovai rendezés érdekében Chisinau- ban megtartott négyes külügyminiszteri értekezletet Adrian Nastase. A román külügyminiszter szerint a tanácskozáson elfogadót teijedelmes dokumentum megfelelő alapot teremthet a Dnyeszter bal partja problémáinak megoldásához, de nem zárta ki, hogy „akadnak olyanok, akik nem kívánnak alkalmazkodni a megállapodások logikájához”. — Ebben az esetben a tárgyalásokon résztvett országoknak 50- 50 megfigyelőt kell küldeniük a konfliktus térségébe, Ukrajna pedig katonai kontingenst is irányít majd oda. Nastase végezetül kétségét fejezte ki, hogy „a 14. hadsereg térségben állomásozó egységei, amelyek korábban több ízben politikai, erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak a szeparatisták- nak, a békefenntartó erők szerepét tölthetnék be a térségben.” (MTI) Rezgeti a léc Olaszországban A világháború vége óta, tehát bő négy és fél évtizede a legbizonytalanabb kimenetelű választásokat bonyolították le Olaszországban, s az eredmények ingatagságára mi sem jellemzőbb, mint hogy a szavazatok összeszámlálása nyomán Rómában többször is módosítani kellett az értékeléseket. Először az eddig kormányzó négyes pártszövetség alapos visszacsúszását emelték ki, aztán mégis módosult a kép, s úgy tűnik: a koalíció megőrizheti (hajszálvékony) többségét. Vagy ahogy a gu- nyoros sajtó fogalmazott, átvitték az előírt magasságot, de alaposan rengett a léc... Kiterjedt átrendeződés kezdődött a parlament padsoraiban? A hagyományos, nagy pártok leértékelődése következett be? Mindenki másképp látja, s a voksok ismeretében másképp elemzi a fejleményeket. Ám egy biztosnak tűnik Itáliában: a korábbi, tradicionális törvényhozásbeli matematika érvényét veszti, előretört számos, helyi, regionális erő, s megnőtt a szétforgá- csolódás veszélye. Sokak már „lengyelkórt”emlegettek, arra célozva, hogy a kisebb, alternatív csoportok elszaporodása akár a parlament ellehetetlenüléséhez is vezethet. Jön a szétforgácsolódás vagy mégis feltámad a korábbi kormánykoalíció? Gyors újrakezdés következik vagy az Olaszhonban nem ritka, hosz- szú hetekig húzódó hatalmi kötélhúzás a miniszterelnöki és a parlamenti „pártválasztás "körül?Mindegyik verzióra számítani lehet. Azon pedig sokáig vitáznak még a szakértők, hogyan illeszkedik az itáliai voksolás a szélesebb európai folyamatokba (így a hétvégi németországi tartományi választásokhoz)? Az bizonyos, hogy a római törvény- hozás színessége mit sem változtatott: a fasiszta színekben indult Mussolini-unoka mellett továbbra is jelen lesznek a Szerelem Párt pomó-hon- anyái... (FEB) Megállapodtak a négyek Moldova: tűzszünet „Még él az orosz medve” Glasznoszty nélküli peresztrojka Henry Kissinger leszámol azzal az illúzióval, hogy az Egyesült Államok Oroszország támogatásával elősegítheti a demokrácia és a piacgazdaság megteremtését és ezzel garantálhatja a világbékét. A volt amerikai külügyminiszter a Jomiuri Simbun címűjapán lapban megjelent egész oldalas, „Még él az orosz medve" című cikkében a volt szovjet köztársaságokkal szembeni orosz birodalmi törekvésekből fakadó veszélyekre is felhívja a figyelmet. Kissinger szerint a Nyugatnak nem szabad azt az illúziót keltenie, hogy Oroszország külső segítséggel elkerülheti a gazdasági megszorítások éveit. A demokrácia jövője szempontjából nem a támogatás a döntő kérdés,- állítja a volt külügyminszter, utalva arra, hogy a Marshall-terv támogatói elfelejtik: ez a terv annak idején demokratikus hagyományokkal rendelkező kormányzatok, kiépült infrastruktúrával, irányítási tapasztalatokkal bíró piacgazdaságok számára készült. Egy Oroszországot támogató, hasonló program — a Németország nyugati felének juttatott évi 90 milliard dolláros segítség fényében — különben is dol- lármilliárdokat emésztene föl. Szerencsétlen folyamatokat indíthat el, ha bebizonyosodik, hogy nem a nyugati gazdasági támogatáson múlik a demokrácia. Az oroszok és más nemzetiségiek saját gazdasági kudarcukért a Nyugatot teszik majd meg bűnbaknak, a kiábrándult nyugati közvélemény pedig szankciókkal és egyéb eszközökkel kíván majd nyomást gyakorolni eredmények kicsikarására, — állítja Kissinger. Az amerikai politológus felhívja a figyelmet, hogjgjdenleg kétféle forradalmi váltígSs zajlik a volt Szovjetunióban, az egyik a 75 éves kommunista uralom megdöntését, a másik a 300 éves orosz birodalom felszámolását célozza. E folyamatok egymáshoz kapcsolódnak ugyan, de gyökeresen eltérőek — mondja — megjegyezve, hogy a kommunizmus ellen fellépő politikai vezetők nem feltétlenül demokraták. — Sokan azok közül, akik nagyobb politikai szabadságot követelnek, egyben ellenzői abirodalom szétesésének. A kommunizmus számos bírálója a rendszert a gazdasági hatékonyság hiánya miatt kritizálta, nem pedig annak tekintélyelvűsége miatt — olvasható a cikkben. Kissinger „új despotákról” beszél annak kapcsán, hogy sajátos politikai rendszerek jöttek létre a kommunista rezsim megdöntésével. Nagy lépést jelent előre, hogy választott vezetők kerültek az élre, de — mint mondja — „politikai pártok, működőképes parlament és alkotmány hiányában e rendszerek élén álló apparatcsikok — az egy Sztanyiszlav Suskevics belorusz elnök kivételével — csak udvariasságból nevezhetők demokratáknak”. — Az új despoták hajlanak arra, hogy peresztrojkát valósítsanak meg glasznoszty nélkül, ilyen értelemben Franco Spanyolországához, vagy a Pi- nochet-féle chilei rendszerhez közelebb állnak, mint a sztálinizmushoz — olvasható. A japán lapban megjelent írásában Kissinger a nemzetközi stabilitást fenyegető legnagyobb veszélynek tartja azt, hogy „a tegnap forradalmárai a holnap kózpontosítóivá válnak”, orosz birodalmi törekvéseket akarnak valóra váltani. „Aggasztó jel, hogy az új Oroszország nem új országnak, inkább a hagyományos orosz birodalom örökösének tekinti magát. Jelzi ezt, menynyire tartózkodik attól, hogy követségeket nyisson más utódállamokban. Az orosz imperializmus újjáéledése bosszúra ingerli Oroszország szomszédait, kölcsönössé válik a bizalmatlanság, amit fegyverkezés fog kísérni. Újraélednek a hidegháborús sémák.” A szerző azt javasolja, hogy Washington a más köztársasagokkal kiépítendő kapcsolatát tekintse legalább olyan fontosnak, mint az Oroszországhoz fűződő viszonyát, továbbá, szabja támogatási programja feltételéül a köztársaságok szuverenitásának elismerését. Ezzel összefüggésben hangsúlyozza azt is, hogy az atlanti országoknak nem szabad elhanyagoíniok Közép-Eu- rópát, amelynek országai a szovjet agresszió első áldozatai voltak. — Ha az Oroszországban történtek miatti bűvöletükben így tennének, ezzel újabb jövőbeli konfliktusok alapjait teremtenék meg. Kelet-Európa országainak elsőbbséget kellene adni mindenféle segélyprogramban — hangsúlyozza írása végén Henry lüssinger. (MTI)
