Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-29 / 101. szám

1992. április 29., szerda PÁSZTÖ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Áldás is, meg átok is Erdőtarcsa, a kastélyos falu Egy elhanyagolt és egy újjávarázsolt kastély a négy közül 1779-ben tartották az első hivatalos népösszeírást a falu­ban, a XVIII. század utolsó ne­gyedében 423-an lakták a ma 670 lelket számláló Erdőtarcsát. „Erdejiről vette neveztetését” — olvasható a róluk szóló króni­kában. Ebben az időben épült a Szentmiklóssy-kastély és né­hány év különbséggel a Meskó kúria, amiről napjainkra csak néhány fotómásolat meg az az adoma maradt, hogy Az ember tragédiájának alkotója gyakran látogatta Meskó uram feleségét. Maga a mű gondolata is itt a közelben, Vanyarcon született. A történelem viszontagságai nem apasztották el az építési kedvet s az idők folyamán több kastély és kúria is épült a megye déli csücskében meghúzódó kis településen. Nem véletlenül kapta a kastélyos falu elneve­zést. Áldás is, meg átok is, hogy ma négy nagyon is különböző állapotú kastélya van Erdőtar- csának. Az önkormányzat évi tizenkét milliójából még az ál­lag megóvásra sem telik. Mé­száros László polgármester saj­nálkozva tárja szét karjait. Az egykori Szentmiklóssy-kas­tély a büszkeségük, amit az it­teniek későbbi tulajdonosáról inkább Kubinyinak ismernek. A négyhektáros parkban, a domb­tetőn áll a Magyar Tudományos Akadémia alkotó háza, impo­záns barokkos épület. A pol­gármester elmondta, hogy an­nak idején , jó üzletet” kötöttek, mert az akadémiától kapott pénzből trafóházat építettek, több kilométerrel hosszabb szi­lárd burkolatú útra futotta, eljut­tathatták mindenhová az ivóvi­zet, elfogadható a közvilágítás. Az említett pénzből, hozzátéve sajátjukat és a műemlék fel­ügyelőségtől juttatott anyagia­kat, rendbehozták a völgyben fekvő Márkus-kúriát is. Most alsótagozatos általános iskola, klubkönyvtár, sportkör és szabadidős társaság működik falai között. Ez utóbbinak rend­kívül örül az önkormányzat, mert ők „menedzselik” a külön­böző rendezvényeket, szervezik és rendet is tartanak, ami egyál­talán nem elhanyagolható ma­napság. A nagyterem ad eseten­ként otthont a falugyűléseknek, a közösséget érintő tájékozta­tóknak, tsz-közgyűléseknek stb... A kastély köré épített park lassan éledezik. Már vannak szemmel látható jelei, de itt—ott még csonkolt tuskók jelzik a pusztítást, még arra sem fordí­tottak energiát, hogy a gyökere­ket kiemeljék. Hasonló rombolást végeztek a millenium évében épült falu­végi Dabasi-Halász kastély kö­rül. A főleg Észak- és Dél- Amerikában. Kínában honos növények nagy részét pótolni kell. Talán jelképesnek tekint­hető - a jövőt illetően - hogy a lepusztult rész ma is természet- védelmi terület. Az épület sem hasonlítható a szépen rendbe­hozott Kubinyi kastélyhoz. Re­pedezett falai között szolgálati lakás és a községi óvoda kapott helyet. Á község centrumában lévő kúriát a negyediket, mint mon­dani szokás csak az imádság tartja össze, az önkormányzat pedig, élén a polgármesterrel nem egészen a fohászban, mint inkább saját erejükben, adottsá­gaikban bízik. Nem nosztalgiáznak, amikor az itteni kastélyokról, lehetősé­gekről esik szó, amelyeket a közösség javára anyagi erővé kell változtatniuk. Napjaink bűvös szava: a vál­lalkozás. Erről természetesen itt is hallottak, de tőke hiányában csak bosszantásra jó. Egy kézen meg lehet szá­molni az erdőtarcsai vállalko­zókat, az ok nyilvánvaló. Mit lehet tenni helyi anyagi erő híján, hogy ne pusztuljon tovább az érték, hogy újjávará­zsolhassák az ódon falakat? Mivel van érdeklődés, mi­hamarabb ide kell csalogatni a hiányzó tőkét. A közeli múltban egy idegenforgalommal foglal­kozó német üzletember látoga­tott Erdőtarcsára. A kérdés va­jon visszajön-e? Ugyanezt te­hetnénk fel egy sor hazai érdek­lődő esetében is. Közülük többen panziót sze­retnének. akad, aki családi célra hasznosítaná a kúriát, de egy­ben mindegyikkel megegyez­hetnének, hogy az erdőtarcsaiak közül néhánynak munkaalkal­mat teremtenek. Olyan partnereket látnának szívesen a helybéliek, - akik mint ők is - hosszú távra gon­dolkodnak. Akiknél a kúria, a kastély méltó keret a gazdasá­gos tevékenységhez. Az idő halad és még mindig nincs rendezve a tulajdonlás kérdése. Valószínűleg ezért utazott haza üres kézzel a német üzletember és a féltucatnyi ma­gyar vállalkozó is. Hogy kinek kellene legin­kább szorgalmazni azt a bizo­nyos tiszta vizet a pohárba? Számomra nem kétséges, mert ha a bizonytalan helyzet sokáig fenmarad, már csak romokra építkezhetnek, s az fölöttébb költséges. (dek—gyurián) zata május elsején vidám majá­list szervez a kis-hegyi ifjúsági parkban, amelyre elvárják a vá­ros lakosságát, kicsiket és na­gyokat. Új utak • Kozárd. A lakosság a na­pokban figyelemmel kísérhette, amint az Egri Útépítő RT. szak­emberei aszfalttal borították be a Zrínyi utca, a Bem utca és a Petőfi utca mintegy 230 méter­nyi felületét. Az egymillió fo­rintos költségvetéssel elkészí­tett beruházás után, a szom­szédos Ecsegen folytatják mun­kálkodásukat az útépítők, ahol kb. 600 méternyi aszfaltozás vár rájuk. Lakossági fórum • Szarvasgede. A község ön- kormányzata falugyűlésen ta­lálkozik a lakossággal, április 30-án csütörtökön, 18 órakor. Kábeltévé Keresztesen Régi vágyak látszanak valóra válni Mátrakeresztesen. A Pász­tóhoz tartozó városrész lakos­ságának több éves erőfeszítése eredményeképpen rövidesen jó minőségű tv vételi lehetőséghez juthatnak az itt élő emberek. A kábeltelevíziós hálózat, amelynek pénzügyi lehetőségeit a lakosság, az önkormányzat és a Műsorszóró Vállalat terem­tette meg, április 30-áig kerül teljes egészében beüzemelésre. A rendszer biztosítani fogja a magyar TV1 és TV2, valamint öt műholdas program vételét. Az eredetileg múlt év végére tervezett átadás, a kivitelező anyagbeszerzési problémái mi­att csúszott mostanáig. Kendermag is kellene a fonóhoz Színes, változatos élet zaj­lik az erdőkürti Szlovák klub­ban. Kéthetente jelentkező programjaikat a hagyomány- őrzés és szórakozás jegyében rendezik. Ebben a csokorba illik az erdőkürti karácsony és farsang szokásainak felidé­zése, s a közelmúltban meg­tartott tollfosztó. A gazdaasz- szonyképzőben nagyanyáik készítette mákos rétes, hájas tészták és mézesek készítés­nek fortélyaival ismerkedhet­tek a ma „konyhaművészei”. A fonók világát is szeret­nék megidézni, ehhez keres­nek kendermagot a kürti ha- Egy hangulatos múltidéző fosztókép a mából: balról-jobbra gyománymentők. Budai Mihályné, Radics Jánosné és Proksza Jánosné Üzletet keres, köt, önt és szállít...---------------------------------------------j -------------------------------------------------------------------­Csokornyakkendő és olvasztárkesztyű Minőség, gyorsaság és rugalmasság: tartja a volt főolvasztár Alig harmincnégy éves, s az apci Qualitálban eltöltött tizen­két év alatt összetanult mestere­itől annyit, hogy eljutott egé­szen a főolvasztárságig. Aztán, mivel mindig a maga ura szere­tett volna lenni, nehezen viselte, hogy parancsolnak neki: 1987-ben vállalkozásba fogott. Palotáson az elsők között. Elő­ször kígyófarmot szeretett volna létrehozni, a hüllők mérgéből készített ellenanyag ugyanis aranyat ér. Az ötletet elvitte a pénztelenség. Mészáros József megmaradt a „kaptafa" mellett és háza alagsorában megépített öntőkemencéjében '87 decem­berében végrehajtotta az első csapolást. Éíőszór szerény'"be­dolgozóként teljesítette az al­kalmi megrendeléseket, aztán, ahogy megismerték jó munká­ját, úgy emelkedett megrende­léseinek száma is és lett belőle fémtömegcikkészítő kisiparos. Mészáros József az elmúlt évek alatt kemény szorgalom­mal fejlesztette vállalkozását. Az alagsorból kiköltözve köny- nyűszerkezetes elemekből épült kis üzemcsarnokot épített és két öntőkemencével dolgozik, ame­lyeket szintén maga készített. Az egyik hatalmas öntőke­mence katlanjában fehér-rózsa­színesen rotyog-fortyog az izzó öntvény. Mészáros József vas­tag kesztyűt fog, aztán megra­gadva a testes öntőkanalat, jó­korát merít a forró fémből nya- konöntve vele a kokillát. Bon­tás, tisztítás, esztergálás ... s a végeredmény egy motordugaty­tyú. E munkafolyamatot egy 14-16 órás műszakban több százszor is meg kell ismételni. Miközben hül, dermed az önt­vény az acélformában, cigaret- taszívásnyi idő jut diskurzusra is a házi öntödében. — Van-e megrendelés?- Akad, ha megyek érte. Ha­vonta 7-8 ezer kilométert me­gyek a Zsigulimmal szerte az országban. Mindenütt vannak megrendelőim. A versenylovak patkójától a hófogón keresztül, az erőgépek motordugattyújáig sok félét vállalok. Ezek a ter­mékek idényjellegűek, ezért van amikor orvérzésig, máskor kevesebbet dolgozom. Mosta­nában 12-14 órát is lehúzok a kemence mellett. Jön a telefon, ülök kocsiba, megyek tárgyalni, vagy raktárról pakolom az után­futót és viszem a megrendelő­nek. Egy délelőtt Pécsről kértek árút, délután már leszállítottam.- Kemény robot lehet.- Az, de van eredménye. Ép­pen a dugattyúknál sikerült a se- lejtet 8 százalékra faragnom. Szeretek kísérletezni, de a fém minden cseppje zsebre megy. Ezért kétszer is átgondolom mi­előtt cselekszem.- Hogyan alakul az év?- Rosszul. Eddig 350 ezer fo­rintos árbevételt értem el.Ta- valy ilyenkor megvolt a 2 mil­lió. Mégis optimista vagyok. Hiszem, hogy eljön az idő, ami­kor a megrendelő nem a név, hanem a végzett munka minő­sége alapján dönt. Szabó Gy. Sándor Alapítvány a kórházért Pásztó város képviselő-testü- lete a közelmúltban 100 ezer fo­rintos induló tőkével alapít­ványt hívott életre a korábbi nevű „Alapítványi Szent Margit Kórház” támogatására. Az alapítvány célja a városi kórház fejlesztése folytatásának és befejezésének a támogatása. Ennek keretében a kórházre­konstrukció 2. és 3 ütemének: hotelszámy ' és diagnosztikai részleg építési feltételeinek megteremtéséhez az anyagi fe­dezet gyarapítása. Valamint az egészségügyi ellátás és gépi műszerezettségének elősegí­tése. Az alapítvány nyitott, vagyo­nát gyarapítani lehet minden magyar, vagy külföldi jogi és magánszemélynek egyaránt. Beleszülettek a gazdálkodásba Teher már az örök szerelem Cserhátszentivánban jár­tunkkor ismerkedtünk össze Korcsok Gyulával és feleségé­vel, Terka nénivel, akik éppen a háztájiban tették dolgukat, ami­kor arra kértük őket, hogy pi­henjenek kicsit a tavaszi kerti munkával, s elegyedjünk egy kis beszélgetésbe.- Látszik a kerten, hogy hoz­záértő kézzel művelik - kezdek bele a gondolatszövésbe.-Innét nem messze, egy ta­nyán születtem, - feleli Gyula bácsi, - s gyermekkorom óta mindig gazdálkodó voltam. Persze dolgoztam én üzemben is, de az örök szerelem az min­dig a föld maradt. Bizony az idő közben elszaladt, nem lettünk fiatalabbak, a föld meg mindig megköveteli a maga jussát. Nem bírjuk már annyira, mint régebben. A majdnem három holdnyi földünkön takarmányt termesztünk, a háztájiban pedig csak annyit művelünk meg, amennyi saját magunknak kell. Itt van ez a kis kert meg a szőlő­lugas, néhány gyümölcsfa és kevéske krumpli.- Milyen állatot tartanak, hogy ennyi takarmány kell?- Nyulakkal foglalkozunk. Most is van huszonkét anya, de le kell csökkenteni a számukat, mert nem nagy hasznot hoznak, foglalkozni meg csak kell ve­lük, ráadásul a takarmány is elég drága dolog. Van egy hí­zónk is, ha az ember kiszá­molja, rájön, hogy nem éri meg többet tartani. Ha azt kérdezné, gazdálkodnék-e, ha most len­nék fiatal, nem biztos, hogy azt mondanám, igen. Ezt az életet szokni kell, ebbe kell felnőni, csak akkor lehet kitartani mel­lette egy emberöltőn át. (vallus) 7

Next

/
Thumbnails
Contents