Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-29 / 101. szám
Magyar törvényhozók találkozója a NATO küldöttségével Bennünk nincs ellenségkép Biztonságpolitikai koncepciója megfogalmazásakor Magyar- országnak számos megoldatlan dilemmára kell választ adnia. A kétpólusú világrend felbomlásával ugyanis új helyzet jött létre, amelyben Magyarországnak új biztonsági garanciákra van szüksége. Ehhez viszont olyan alapkérdésekre kellene választ találni, mint hogy az európai intézmények közül vállalkozik-e valamelyik a kontinens biztonságának szavatolására, avagy a NATO tervezi-e általános koncepciójának módosítását; egyáltalán kihez fordulhatnak segítségért a közép-európai országok, ha — ne adj’ Isten — konfliktusba keverednének valamely szomszédjukkal. A magyar és a regionális biztonságpolitika ezen kulcskér- dései kerültek terítékre, amikor a magyar Országgyűlés külügyi, valamint honvédelmi bizottságának tagjai kedden a Parlamentben találkoztak a NATO Politikai Bizottságának Budapesten tárgyaló küldöttségével. A kötetlen eszmecserén Hegedűs István (Fidesz) bevezető szavaihoz kapcsolódva a NATO- delegáció német küldötte arról érdeklődött, ki ellen szeretne Magyarország biztonsági garanciákat szerezni; ki fenyegeti az országot, és Budapest miként kíván válaszolni egy esetleges kihívásra. Ugyanis úgy értesült tárgyalópartnereitől, hogy főként Szerbiától, Romániától és Szlovákiától tart Magyarország. Az elhangzott nevekre való tekintettel Csáti György, a külügyi bizottság MDF-párti alelnöke leszögezte: Magyarországnak nincs ellenségképe; Budapest védelem címén nem szervezkedik senki ellen. Magyarország pillanatnyilag csak délről, Szerbia részéről lát bizonyos veszélyeket. Ezeket ugyan Budapest nem kívánja eltúlozni, ám ha a napi agresszió híreit összegzik, bizony megzavarhatja a magyarok nyugodt álmát. Nem teljesen nyugodt Magyarország a román fejlődést illetően sem. Moldová- val kapcsolatosan olyan helyzet kezd kialakulni, amelyet Magyarország nemkívánatosnak ítél. Némileg nyugtalanító, hogy Csehszlovákia esetleges szétválása ugyancsak nemkívánatos események előtt nyithat utat. Magyarország biztonsági garanciák iránti igénye nem klasz- szikus biztosítékokat jelent valamely jól meghatározott ellenséggel szemben. Budapest sokkal inkább a térség stabilitásának megőrzése érdekében szeretne garanciákat. Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a magyar közvélemény biztonság iránti igénye nem valamiféle spekulatív probléma. A magyar lakosság ugyanis a szó szoros értelmében a bőrén érzi a fenyegetést, amikor a Jugoszláviában folyó gyilkos háború néha a magyar határokon is átcsap. (MTI) Don környéki katonatemetők Mártha Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI tudósítójának kedden elmondta: a mintegy 120 ezer sír nagy többsége a Don-kanyar környéki templomok kertjeiben található, s ezért kérték a Voronyezs és Lipeck megyei egyházi vezetőktől a hozzájárulást a helyreállításhoz. Öt helyen — a helyszíneket az alapítvány kuratóriuma következő, május 3-i ülésén jelöli la — júliusban kezdődik meg a munka. A további mintegy 20 nagyobb temetőt pedig a jövő év végéig hoznák rendbe. A sírok gondozására az orosz hatóságok jóváhagyásával az ottani helyi lakosokkal köt majd szerződést az alapítvány, természetesen minden évben fizet az elvégzett munkáért. Az orosz hatóságok egyébként először 1990-ben engedélyezték, hogy a magyar áldozatok hozzátartozói — Mártha Tibor fényeslitkei tanár vezetésével — felkereshessék a II. világháború egykori Don menti csatatereit, ahol 1943 januárjában és febru- áijában a második magyar hadsereg katonáinak több mint a fele életét vesztette. Tavaly ismét elhelyezhette a megemlékezés virágait a jeltelen sírokon egy magyar zarándokcsoport, s akkor kezdődtek tárgyalások a temetők rendbehozataláról. Várom csatlakozásukat” John Major levele Antall Józsefhez John Major brit miniszterelnök szívélyes hangú levélben köszönte meg A ntall József miniszterelnöknek a Konzervatív Párt újabb választási győzelméhez és kormányalakításához gratuláló üzenetét — tudatta az MTI-vel kedden László Balázs kormány- szóvivő. A brit kormányfő levelében politikai üzenet is van: „Mint Ön jól tudja — írta —, fontosnak tartom az országaink közti szoros együttműködés előmozdítását, és örülök, hogy erre jó alkalmunk lesz, amikor az év második felében mi töltjük be az Európai Közösség elnöki tisztét. Már várom a napot, amikor Magyarország a közösség teljes jogú tagjaként csatlakozik hozzánk”. (MTI) Újabb közel-keleti forduló Megkezdődött hétfőn Washingtonban a közel-keleti tárgyalások legújabb fordulója. Izrael beterjesztette javaslatát arról, hogy rendezzenek önkormányzati választásokat a megszállt területek városaiban. Palesztin részről már előzetesen elutasították az indítványt, mondván: annak nyilvánvaló célja, hogy helyettesítse a valódi, a teljes lakosságra kiterjedő választásokat. A várakozások a június 23-i izraeli választásokhoz kapcsolódnak: általános vélemény szerint kibontakozás akkor várható, ha ott a Munkapárt alakít kormányt, vagy koalícióban vállal szerepet. Japán közeledése Európához Japán az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet társult tagjaként szeretne intenzívebben részt venni a világpolitikai folyamatok alakításában. Mijadzava Kiicsi japán kormányfő kedden kezdődő ötnapos franciaországi, illetve németországbeli látogatása részben ennek a célnak a megvalósítását szolgálja. A japán vezető emellett egyezteti álláspontját Francois Mitterrand államfővel és Helmut Kohl kancellárral a hét vezető ipari ország müncheni csúcstalálkozójával kapcsolatban. Egyben el szeretné érni, hogy a Hetek közleményükben is támogassák Japánt, Oroszországgal kapcsolatos területi követeléseiben. Francia katonák Kambodzsába Ezerfőnyi francia egységet ve- zényelnek Kambodzsába, az Egyesült Nemzetek Szervezete által létrehozott erő rendelkezésére. A francia katonák megfigyelői és ellenőrzési feladatokat teljesítenek majd, feladatuk egyebek között annak ellenőrzése lesz, hogy a harcoló felek végrehajtják-e csapataik egy részének leszerelését, illetve a megmaradó egységeknek a megadott körzetekbe történő összevonását. Az ENSZ-erők nehézségei Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerint a Horvátországba vezényelt ENSZ békefenntartó erők május közepére évik el a teljes készültséget. A világszervezet főtitkára a Biztonsági Tanácsnak készített jelentésében hangsúlyozta: a telepítés a tervezettnél lassabban halad, s ezt elsősorban a csapatszállítási nehézségek, valamint a boszniai, főleg a szarajevói helyzet romlása okozza. A harag napjai Lengyelországban Miközben a Szolidaritás 70 ezer fős tüntetése vonult végig pénteken Varsón, nem hagyva kétséget a munkások elkeseredettségét és indulatait illetően, másutt is élesedik a helyzet Lengyelországban. Wloclawek városában az üzemközi sztrájkbizottság ötödik napja tartja megszállva a vajdasági hivatal egy termét, s mint Wojciech Wlodarczyk, a minisztertanács hivatalának vezetője pénteken elismerte, utasította a helyi rendőrséget a megszállók erőszakos eltávolítására, e kérését csupán a miniszterelnök javaslatára vonta vissza. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője maga próbál közbenjárni a sztrájkolóknál, hogy hagyják el a hivatal épületét. Az elégedetlenségüket akár törvénytelen eszközökkel is kifejezésre juttatókkal szemben az erőszak alkalmazása a lengyel politika egyik neuralgikus pontja. Alig másfél évvel ezelőtt Ta- deusz Mazowiecki kormányát hevesen bírálták azért, mert rendőrökkel távolíttatta el a mla- wai parasztok emelte úttorlaszo- kat, s a mezőgazdasági minisztérium épületének egy részét megszálló parasztokat — ma pedig ismét négyszáz egyéni gazda tartja elfoglalva a minisztérium több termét. Nem hajlandók tudomásul venni, hogy sem a kormány, sem a mezőgazdasági miniszter nem utasíthatja a kereskedelmi bankokat hitelkamataik csökkentésére, illetve a korábban felvett hitelek visszafizetésének elengedésére. Jan Olszewski miniszterelnök akciójukat törvénytelennek minősítette, de rendőri beavatkozáshoz egyelőre nem folyamodott. Barabás T. János Hírek a flottáktól A mélytengeri bomba áldozata Az orosz-japán háború utáni idők hagyományai elevenednek fel a mai Oroszországban. Akkor közadakozásból támasztották fel a megtizedelt orosz flottát. Ma gyűjtés folyik a „Varjag" nevű nehéz repülőgép-hordozó cirkáló befejezésére. A tengeri kolosszust 36 minisztérium több mint 300 vállalata immár 70 százalékban megépítette, elkészültéhez idei árakon még 5-6 milliárd rubelre lenne szükség. A Krasznaja Zvezda egyik levélírója a kezdeményezés kapcsán megjegyezte: „Bruttó nemzeti termékünknek az a 4 százaléka, amelyet honvédelmi célokra ígértek, egyetlen puskalövés nélkül halálos ítéletet mond ki a hadseregre és a flottára.” Április közepén svéd-orosz haditengerészeti megbeszélések voltak a svéd vizeken észlelt külföldi tengeralattjárók tárgyában. Mint a Stockholmban megjelenő Dagens Nyheter hasábjain Tommy Lindfors megírta, a gyanú átterelődött az amerikai haditengerészetre, amelynek „SEAL” jelzésű különítményei a ’60-as évektől biztosították a víz alatti felderítést a szovjet partok előtt. Miután az akció részleteit a KGB-nek rendre átadó amerikai ügynököt a CIA lefülelte, a ’80- as években az amerikai tenger alatti felderítés áthelyeződött a svéd partok elé. Lindfors leírja, hogy 1984- ben egy svéd mélytengeri bomba áldozata a nyugat-skóciai Holy Loch-ben bukkant fel: egy amerikai atomhajtóműves tengeralattjáró, jellegzetes sérülésekkel és jellegzetesen sugárzó hajótesttel. A brit haditengerészet nemrég vízre bocsátott „Vanguard” nevű atomhajtóműves hadászati tengeralattjárója 16 darab Trident- 2-es rakétát kap, egyenként 14 robbanótöltettel, amelyek mindegyikének hatóereje 150 kilo- tonna. A nukleáris töltetű fedélzeti ballisztikus rakéták hatótávolsága 12.000 kilométer. A 15.000 tonna vízkiszorítású tengeralattjáró 150 méter hosszú, személyzete 135 fő. Testvérhajója, a „Victorious” építés alatt áll. A német haditengerészet egyik legnagyobb támaszpontja lesz a volt NDK-beli Rostock kikötője. Rupert Bischof kapitány közlése szerint a városban parancsnoksági épületeket, hat tengerészlaktanyát, két hatalmas úszó kikötőberendezést építenek 20-30 gyorsnaszád befogadására. A támaszpont építésére máris kiutaltak 250 millió márkát. Pirityi Sándor Kérdőjelek Genscher nélkül? Lehetséges, hogy valóban csak Helmut Kohl tudta előre: május 17-i határidővel lemond külügyminisztere, Hans-Diet- rich Genscher? Bizonyos, hogy kevesen lehettek, akik sejtették, többen, akik ösztönözték, és sokan, akik igencsak szerették volna, hogy ez a lépés mielőbb bekövetkezzék. Nemcsak Németországban volt különböző politikai köröknek szálka a szemében a német diplomácia főnöke. Például Magyarországon sem mindenki szerette a 65 éves politikust, aki 17 éve vezeti a bonni diplomáciát. Milyen eredménynyel? Nyilván nem minden lépése volt hibátlan, de alighanem azoknak van igazuk, akik azt vallják: nem biztos, hogy nélküle is olyan lenne ma a világ, amilyen. S ezt vajon hányán mondhatják el magukról? Miért vonul vissza a világ rangidős külügyminisztere? Mert egyre többször támadták olyanok is, akik ezt korábban nem tették? Miket róttak fel neki mostanában ? Hogy nem „találta ki” az egyesült Németország helyét az új helyzetben. Bizonytalanul politizált az Öböl-háború ügyében, túl sokat vállalt viszont fel Jugoszlávia kapcsán. Túlzottan épített Gorbacsovra és más régi keleti politikusokra. Megítélés dolga mindegyik. Olyan súlyú államférfi lett, hogy róla is csak a történelem mond majd ítéletet. Mit mondott maga Genscher? Hogy egy demokráciában bizonyos időn túl változtatni kell a felelős tisztségek viselőin. Vajon csak önmagára gondolt? Hiszen például maga Kohl kancellár is tíz éve kormányoz, s egyelőre semmi jele, hogy ne kívánná magát jelöltetni a következő választásokon. Jó időben lépett? Különösen akkor igen, ha arra gondol: lehet még Németország államfője. Richard von Weizsäcker elnöki mandátuma ugyanis lejár... (FEB) Pénzherdáló svájciak Soha annyi pénzt nem herdáltak még el a svájciak szerencsejátékokon, mint tavaly. Ugyanis 1991-ben rekordmennyiségű, 2 milliárd 408 millió svájci frankot fektettek a svájci lovakba, félkarú automatákba és hasonlókba, igaz, ennek felét külföldön. A játékok között — arányaiban némi visszaesés után — továbbra is messze a lottó a legnépszerűbb, 427 millió frankos bevétellel. Csökken viszont a hazai kaszinók népszerűsége, a svájciak inkább külföldre — Németországba, Franciaországba vagy Ausztriába mennek játszani. Ennek ellenére a svájci játéktermek is rekordbevételt könyvelhettek el. A MOSZ tagja lett a Raiffeisen Uniónak Háttérteremtők A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) felvették a Raiffeisen Unió rendes tagjai közé. A Nemzetközi Raiffeisen Unió a termelés hátterét megteremtő, az önsegélyezés alapján álló mezőgazdasági és a mező- gazdaságban érdekelt szövetkezeti szervezeteket, valamint intézményeket tömöríti. Jelenleg 40 országban vannak tagjai az uniónak, amely mintegy 300 millió szövetkezeti tag képviseletét jelenti. A szövetség igen kiterjedt segélyprogramokat is folytat a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének előmozdítására. A szövetségben különös figyelmet fordítanak a kelet-európai országokra, hogy e régióban is elterjedjen a raiffeiseni gondolat. Az MOSZ már tavaly megállapodást kötött a német és az osztrák Raiffeisen Szövetséggel a széles körű együttműködésről. Különös tekintettel arra, hogy a magyar szövetkezetek jelenleg alakulnak át új típusú szövetkezetekké, s a Raiffeisen-típusú szövetkezetek modellként szolgálhatnak ezekhez az átalakulásokhoz. (MTI) Fegyverlopás a FÁK-ban Nagy mennyiségű fegyvert loptak el az Államközösség csendes-óceáni flottájának egyik raktárából. A rakéta- és fegyverraktárból Kalasnyikov-géppisztolyokat és pisztolyokat vittek el, de az eltűnt fegyverek pontos számát nem közölte a hírügynökség. A tolvajok nem a volt Szovjetunió köztársaságaiban bevett, hagyományos módszerekkel jártak el, nem támadták meg az őröket, nem törték fel a raktárakat. A gyanútlan raktárosok hamis szállítólevelekre önként kiadták a fegyvereket a bűnözőknek. Állandó robbanásveszélyben a mexikói városok Csaknem minden mexikói város alatt időzített bomba lapul — nyilatkozta Homero Aridjis, a Százak Csoportja elnevezésű mexikói környezetvédő szövetség elnöke. A milliós lakosságú Guadalajara városban történt szörnyű robbanás után növekszik Mexikóban az aggodalom, hogy hasonló katasztrófa megismétlődhet. A szerencsétlenség jól jelzi a közép-amerikai országban infrastrukturális téren uralkodó áldatlan állapotokat. Vezető környezetvédők, értelmiségiek és ellenzéki politikusok a tulajdonképpeni problémát a városok korlátlan növekedésében látják, ami — mint sok más harmadik világbeli országban — az agrárországból ipari országba történő átmenet velejárója. Ma Mexikó 81 milliós lakosságának csaknem egyharmada rémségesen túlzsúfolt városokban él. — A guadalajarai tragédia rávilágít, hogy sem a lakosság, sem pedig a hatóságok nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a városiasodás és az iparosodás kockázatait— állapította meg Eduardo Huchim a La Jornada című lap hasábjain. A környezeti viszonyok bírálói szerint a hatóságoknál kevés a megfelelő ember, és éppen ezért nincsenek abban a helyzetben, hogy hatékonyan ellenőrizzék az ipari üzemeket. Roberto Contreras, a mexikói környezetvédelmi és városfejlesztési minisztérium szóvivője arra panaszkodott, hogy a Mexikóváros körüli ipari övezet 35 ezer cégének ellenőrzésére mindössze 52 hivatalnok áll rendelkezésre. A szóvivő becslése szerint mintegy ezer- ezerötszáz gyár nem teljesíti a biztonsági követelményeket. Herberto Castillo Martinez, az ellenzéki Demokratikus Forradalmi Párt mexikóvárosi szervezetének elnöke a maga részéről lehetségesnek tartja, hogy a mexikói fővárosban még a guadala- jarainál is nagyobb katasztrófa következzék be. Egy, a mexikói iparosodásról szóló, kritikus hangvételű könyv szerzője a metropolis elöregedett gázcsöveinek sürgős átvizsgálását követeli, hogy elejét vegyék hasonló szerencsétlenségeknek. Cousteau: Kolumbusz kárt okozott Az Újvilágba vitte a Nyugat vadságát Amerika felfedezésével Kolumbusz Kristóf több bajt okozott, mint bármely ökológiai katasztrófa a történelemben — állította Jacques-Yves Cousteau, a világhírű francia óceánkutató egy interjúban, amelyet egy mexikói televíziós társaságnak adott. — Elpusztított több fontos emberi kultúrát, és utat nyitott az Újvilágba a nyugati világ vadsá- ganak és kegyetlenkedésének — fűzte hozzá Cousteau, aki Mexikóban együttműködési programot írt ala a kormánnyal a delfinek védelmére. Cousteau kapitány szerint a Kolumbusz felfedezése okozta kárnál talán csak az volt nagyobb, hogy 70 millió évvel ezelőtt eltűntek a dinoszauruszok. Cousteau-t megkérdezték arról is, hogy mit tart a júniusban Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi csúcskonferenciáról. — Szerintem — válaszolta — az egyetlen eredmény az lehet, hogy a résztvevők ajánlásokat tesznek. Vajon végrehajtják-e az ajánlásokat, s valódi akaratot tanúsítanak-e majd az állam- és kormányfők, akik ott lesznek Rióban? Komolyan veszik-e a tanácskozást, vagy csak azért szö- vegeznek meg nyilatkozatot, hogy népszerűségre tegyenek szert? — tette fel Cousteau a kérdéseket anélkül, hogy választ várt volna rájuk. — Nagy probléma tornyosul előttünk: az egész földkerekség jövője forog kockán, nincs már veszteni való időnk — jelentette ki, s hozzátette: az ökológiai szakemberek megegyeznek abban, hogy alapvetően meg kell változtatnunk gondolkodásunkat, és döntéseket kell hoznunk, némelyiket a következő tíz évben, másokat húsz éven belül. A Profil Androschról A magyarok számára fontos volt hallani, hogy osztrák bankok nem vesznek részt Hannes Androsch finanszírozási tervében, amellyel minden jel szerint elősegíti a bősi erőmű befejezését — írja a Profil című osztrák hetilap, amelyik keddi számában tér vissza a volt alkancellár múlt heti sajtóértekezletére. Androsch mostani üzletével kapcsolatban gúnyos felhanggal idézi a lap az osztrák pénzember fejtegetéseit az energiahelyzetről és megjegyzéseit a maga környezetvédő küldetéséről. Helyt ad a cikk a környezetvédők ellenérveinek is, részletesen idézve ezek közül azt, amely szerint az oly sokat emlegetett pluszenergiával Szlovákia nemigen lesz kisegítve, ha — Androsch szavainak megfelelően — abból fogja törleszteni a milliárdos hitelt. (MTI)
