Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

1992. április 23., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salzburgban azért más lehet a módi... A kukák hallgatnak- Rend a lelke minden­nek! - tartja a magyar szólás. És ez így is van. Illetve: így kellene lennie. Mint tudjuk, Salgótarján­ban most lomtalanítási akció zajlik. Ennek eredményeként majd megszabadulhatunk a háztartásainkban felgyülem­lett limlomoktól. De mit kezdjünk a min­dennapos, kukába kívánkozó szeméttel? Természetesen továbbra is dobjuk ki. S re­mélhetőleg el is viszik. Bár, ezt remélték húsvét vasár­napjának reggelén a Besz- terce-lakótelepen is - aztán a kukás autó úgy elment a mel­lesleg tető nélküli kuka mel­lett, mintha az ott sem volna. Hogy, hogy nem, története­sen arra járt egy rendőrautó. A közeg figyelmeztette őket „feledékenységükre”, a jármű kénytelen-kelletlen visszafordult, és elvitte a ku­kából annak béltartalmát. Ez azonban egyszeri eset volt. Ha a szemétszállítók is jártak volna Salzburgban (e város Salgótarján nyugati példaképe), bizonyára tud­nák: ott sem jut minden kuka mellé rendőr. És Ausztriában mégis elviszik a felgyülem­lett szemetet. Pedig a kukák ott is hallgatnak .. Balázs J. Kortárs művészek otthona Nógrádi galéria létrehozását tervezte korábban a megyei ön- kormányzat. Ez egyelőre nem jöhet létre. Mindazonáltal sem Salgótarján, sem a megye nem szűkölködik ilyen jellegű in­tézményekben. A „Magyarországi Galériák” című kiadvány idei március-áp- rilis-májusi száma hírt ad a nóg­rádi galériákról is, nevezetesen ötöt sorol fel. Balassagyarma­ton a Horváth Endre Galériát, a Szerb templomot és a Képtárat, Szirákon a Kastély Galériát, Salgótarjánban pedig a Csohány Galériát (Képcsarnok). Ez utóbbival kapcsolatban érdemes emlékeztetni arra, hogy az itt folyamatosan rende­zett bemutatók és kiállítások a kortárs művészek számára je­lentenek bemutatkozási lehető­séget, a megyeszékhely kulturá­lis élete számára pedig rangos eseményeket. 10 milliót különítettek el a célra Első lakáshozjutók utolsó vigasza A korábbi évek gyakorlatá­hoz képest előrelépést jelentett, hogy a salgótarjáni önkormány­zat képviselő-testülete költség- vetési rendeletében idén ismét biztosított keretet a lakáshoz ju­tók támogatására. A kereken 10 millió forint felhasználásáról, nevezetesen az egyéni igénylés lehetőségeiről Tulipán Miklós, az önkormányzati hivatal igaz­gatási osztályának vezetője adott tájékoztatást.- Csak az első lakáshoz jutó­kat tudjuk segíteni, de őket füg­getlenül attól, miként jut az in­gatlanhoz, vagyis azok akik építkeznek, és azok is, akik vá­sárolnak, kérhetik a segítségün­ket. Ez a fajta támogatás azok­nak adható, akik: legalább két éve a városban laknak, a lakás­vásárlás vagy építés költségei­nek legalább 10 százalékával saját forrásból rendelkeznek, de az egyéb hitelek felvételével sem képesek teljes egészében biztosítani az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Ez tehát az utolsó lehetőség, amit megra­gadhatnak azok, akiknek elő­ször lesz lakásuk. A támogatás formája, vagy vissza nem térí­tendő juttatás (maximuma 100 ezer forint), illetve kamatmen­tes kölcsön (maximuma 150 ezer forint), amelyet az első há­rom évben nem kell törleszteni, a futamideje 15 év. Az említett szubvenció mérétkét az igénylő jövedelmi viszonyától, a meg­lévő, vagy vállalt gyermekeinek számától függően állapítják meg. A Közoktatás Fejlesztési Alap támogatásával Országos komplex esztétikai nevelési program a Bolyaiban Cél a tantárgyközi kapcsolatok erősítése Országos komplex esztétikai nevelési program megvalósítá­sán dolgoznak a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban, a Közoktatás Fejlesztési Alap tá­mogatásával, amelyet pályázat útján nyertek el. A pályázat té­mája az integratív művészeti nevelési tananyag kidolgozása volt a gimnázium II. tanévére a humán műveltségi területet érintő tantárgyakból: történe­lem, irodalom, rajz- és műalko­táselemzés, ének-zene. Pályá­zásukkal ahhoz a - intézmé­nyükben már két tanéve folyó - kutatási programhoz nyerték el a Közoktatás Fejlesztési Alap ismételt anyagi támogatását, amelynek célja e tantárgyak tananyagának integratív tantár­gyi rendszerbe való foglalása, alternatív tantervi keretbe ágya­zása, komplex földolgozása. A komplex esztétikai neve­lési tanár-team: témafelelős Gáspár Aladár rajz szakos, té­mavezető Básti Istvánná iroda­lom szakos, tagjai még Pelléné Czene Csilla történelem szakos, Berencsikné Gedeon Hajnalka rajz szakos és Rozgonyi István ének-zene szakos tanár. Idén február 1-jétől változás történt a munkamegosztásban. Korábban Gáspár Aladár vezette a mun­kacsoportot, de munkahelyvál­tozás miatt ezt a feladatot nem tudja ellátni, bár témafelelős­ként továbbra is közreműködik. A rajz- és műalkotáselemzés órákat ezért Berencsikné Ge­deon Hajnalka viszi tovább, a csoport munkájának koordiná­lását pedig Básti Istvánná vál­lalta. Áprilisi feladatok A salgótarjáni képviselő-tes­tület legközelebbi ülése április 27-én délelőtt 10 órakor kezdő­dik, ahol tájékoztató hangzik el az önkormányzat vagyoni hely­zetéről, majd megvitatják a va­gyongazdálkodási koncepcióról tett javaslatot. Ezen az ülésen ismét terítékre kerül - többek között - a hőszolgáltató vállat átalakításának terve, de szó lesz az ingatlankezelő válallat meg­szüntetéséről is. Kik választották ezt a képzési formát? A csoportot alkotó 17 tanuló saját elhatározásból döntött a részvétel mellett. Úgyszólván valamennyien fogékonyak, ér­zelmileg is nyitottak a művésze­tek befogadására, noha előkép­zettségükben, intelligenciájuk­ban vannak eltérések. Koránt­sem „csillogóan tehetséges” gyerekeket kívántak kiválasz­tani a programban, inkább az át­lagos képességeken van a hang­súly. Úgy tetszik, nem döntöt­tek rosszul, a feszített program - kisebb-nagyobb gondok elle­nére - eredményesen folyik. Hogyan vélekedik erről dr. Kárpáti Andrea szakmai ta­nácsadó, a pedagógiai tudomá­nyok kandidátusa, tudományos kutató, a Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Intézeté­nek docense?-A program, amelynek je­gyében a gyerekek párhuzamo­san tanulják a négy tantárgyi tananyagot, azzal a legalapve­tőbb céllal zajlik, hogy az isko­lában egységes világképet kell tanítani - hangzik a válasz. - A kísérlet 1990-től folyik, tehát a benne résztvevő tanulók most másodikosok. Bár a nemzeti alaptanterv sokszor hangsú­lyozza, hogy a tantárgyközi kapcsolatokat ki kell építeni, ez nagyon lassan megy.-Hány ilyen jellegű kísérlet folyik az országban?- Tudomásom szerint, mind­össze három-négy, ezek is álta­lános iskolákban. Deklaráltan persze több helyen van, de ez, a Bolyaiban folyó kísérlet az or­szágban egyedülálló. Itt a részt­vevők valóban komplex, encik­lopédikus ismereteket szerzhet- nek a kultúráról, életmódról és műveltségről egyszerre tanul­nak.- Ismertek olyan vélekedé­sek, hogy például a gyerekek számára a művészettörténet éle­tidegen. Hogyan lehet ezen se­gíteni?-Ezek az integratív progra­mok arra jók, hogy a fiatalok szinte benne élhetnek az egyes korszakokban, lehetnek római újságírók, részt vehetnek ba­rokk lakomán, foglalkozhatnak reneszánsz ruhatervezéssel, és így tovább. Vagyis, az adott korban élve sajátíthatják el a mindennapok kultúráját.-Egy-egy ilyen program te­hát mintegy „ időutazásnak" számít. A tanárok számára azonban, úgy gondolom, mindez jóval több munkát, pedagógiai, szervezési és más erőfeszítést igényel. Mit szólnak ők mindeh­hez?- Valóban, ilyen jellegű programok Magyarországon egyelőre csak a legkísérletibb magániskolákban vannak, ahol agyba-főbe fizetik a tanárokat. Ez tényleg hatalmas plussz munkát jelent. Úgy látom, a Bolyaiban ma­gas szakmai színvonalon folyik ez a program, a tanárok nem „egymás mellé tanítanak”, kia­lakult a csoportszellem, s mindez a tanulók fogalomhasz­nálatában, sőt, életszemléletük alakulásában is mind jobban megmutatkozik. —mér Salgótarján és környéke Falugyűlés • Vizslás. A község átfogó rendezési terve még 1986-ban készült el. A közelmúltban ez­zel kapcsolatosan tartottak falu­gyűlést, a terv korszerűségi fel­ülvizsgálata céljából. Az azóta elhangzott, és most megfogal­mazott lakossági véleményeket is figyelembe veszi az önkor­mányzat a megvalósítás során. A terv egyébként hosszú távú, az elkövetkező 20-25 évre vo­natkozó elképzeléseket tartal­mazza. Faluszépítés • Sóshartyán. A napokban fe­jeződött be a községi kultúrott­hon külső tatarozása. Az épület másik fele a salgótarjáni Afész tulajdonában van, de rövidesen ezt az épületrészt is felújítják. Ezzel párhuzamosan hozzáfog­tak az óvoda előtti díszkerítés építéséhez. A munkálatok még ezen a héten befejeződnek. Raktározás • Kishartyán. A község óvo­dája a közelmúltban egy hűtő­ládával lett gazdagabb a helyi önkormányzat jóvoltából. A be­ruházás célja, hogy a szezonban olcsóbban megvásárolható gyümölcs- és zöldségféléket raktározni tudják télire. Múzeumi évkönyv - tizenhetedszer Ismét megjelenik a közeljövőben Salgótarján­ban a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadá­sában. Az évkönyvkiadás nagy múltra tekint visz- sza, az 1991-es esztendő tudományos publikációit tartalmazó kiadvány már a tizenhetedik kötet lesz. Jelentőségét csak növeli az a sajnálatos tény, hogy a helyi tudományosságnak ma már szinte ez az évkönyv az egyetlen fóruma, a gazdasági ne­hézségek és a politikai változások a helyi kiadvá­nyok jó részét elsöpörték. Csak örülhetünk annak, hogy - bár a múzeumok gazdasági helyzete sem rózsás - idén is sikerül a korábban már megszo­kott magas szakmai színvonalon kiadni az év­könyvet. A szerkesztés dr. Szvircsek Ferenc munkáját dicséri. A szerzői gárda mind a történelem, mind pedig a régészet, a néprajz, az irodalomtörténet, a művészettörténet és a természettudomány tárgy­körében kvalitásos tanulmányokat kínál az érdek­lődőknek. A salgótarjáni, olvasókat külön is érde­kelheti például Szvircsek Ferenc, Balogh Zoltán, Horváth István, Cs. Sebestyén Kálmán és Peák Il­dikó tanulmánya. Felhős tájak, virágok Nagy Márta kiállítása Salgótarjánban Aranyvesszők Országos biennálé » előtt Salgótarjánban élénk szer­vező munka előzi meg a hatodik országos rajzbiennálé megren­dezését. A kortárs magyar gra­fika e rangos szemléje szeptem­ber 26-tól november 23-ig várja majd az érdeklődőket a Nógrádi Történeti Múzeumban. A ko­rábbi gyakorlatnak megfelelően idén is mintegy 4-500 mű beér­kezését várják a szervezők má­jus második felében. A zsűri­zésre június 1-jén kerül majd sor. Ebben az évben az „Új Mű­vészet” című képzőművészeti folyóirat vállalta a biennálé propaganda anyagának kivite­lezését. A korábbi díjalapítók idén is jelentkeztek díjaikkal. Közöttük szerepel ebben az,es/.tendőben a Nógrád, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei, a salgótarjáni vá­rosi önkormányzat, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja, a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium, az Új Művészet, va­lamint a Magyar Honvédség. (-mér) L írahiányban is szenvedő korunkban Nagy Márta festőművész-tanár sal­gótarjáni kiállítása a képi líra dokumentuma. Az év­szakok és az emberi érzelmek - nem indulatok - határterületein többnyire meleg színeket árasztó akvarelljei és a tiszta növényi formákat fölmutató tusrajzai április végéig láthatók a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban. Nagy Márta Szécsénkén szü­letett, díszletfestő szakon érett­ségizett Budapesten, a Képző és Iparművészeti Szakközépisko­lában 1972-ben. Az egri tanár­képző főiskola rajz-földrajz szakán 1977-ben fejezte be ta­nulmányait, s 1982-ben újabb diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán rajz-művészettörténet és ábrá­zoló geometria szakon. Tanított, nevelősködött, népművelői munkát végzett Győrben, Rét- ságon és Balassagyarmaton, ahol jelenleg is él, és a Balassi Bálint Gimnáziumban tanít. Aki ezekben a napokban ellá­togat jelen kiállítására, a belső nyugalom, az oly vágyott har­mónia pillanataival gazdagod­hat. Nagy Mártának ugyanis van képessége arra, hogy a vi­rágok élő színeiben, a szelíd domborzatú tájak színeváltozá­sában utaljon életünk minden­napi örömeire és rejtett drámá­jára, a születésre és az elmú­lásra, álamink köznapi eloszlá­sára. Vagyis, Nagy Márta festé­szetének alapvető vonása a va­lóságközelség. Akvarelljein, rajzain azokról az élményekről számol be, amelyeket a termé­szeti világ színei és formái vál­tanak ki belőle. E tárgyi valóság megjelenítésében objektivitásra törekszik, mindazonáltal soha­sem naturalisztikusan, hanem egyéni élményekkel átitatottan, érzelemdúsan áll előttünk a lát­vány akvarelljein. Mondhatni, valamennyi lapjának személyes jellege van, kissé régies kifeje­zéssel élve, „szívhez szóló” művészet ez. H a az egységes hangu­latú tárlaton látható műveket tematikailag kívánjuk meghatá­rozni, három főbb csoportot em­líthetünk. Az akvarellek egyik meghatározó csoportja tájkép. Voltaképpen költői attitűd az, amellyel Nagy Márta kedves nógrádi tájaihoz közeledik. Nem verset ír ugyan, de képpel gyűjti össze a táj szépségeit. A tájakban látja az elmúlást és az újászületést, sőt, a belső érzelmi élet hangulatváltásait. Az „áb­rázolt” tájak formaelemeit ka­rakteresen rakja föl, utalva azok szerkezeti lényegére, ugyanak­kor mégsem csupán tájat fest, hanem légkört, amit meghatá­rozóan a színek, tónusok hang- súlyozásával ér el. Előadás­módja nem drámai, hanem me­ditativ, illetve emlékező, ez magyarázza akvarelljei nyitott­ságát és lágyságát. Éppen ezért ezeken az akvarelleken megha­tározó szerepet kap a csönd, akár a téli, akár a tavaszi, a nyári és őszi tájról van szó. A csönd, amely alkalmas a tűnő­désre a téli kertben, a búzatábla szélén, az esti szélben, a beha­vazott úton és másutt. Külön kell említeni - bár a tá­jaktól nem függetlenül - a fel­hős képeket (Felhők a tenger felett, Felhők a domb felett, Nuvole, Szeptember végén, Délelőtt). Úgy vélem, a felhők kiemelése az érzéki valóság ha­talmas tartományából szintén jellemző, az álmok keletkezé­sének és eltűnésének mibenlété­ről szól. ~w"gen nagy szerepet játszik e P művészetben a virág. Nagy tj Márta számára úgyszólván -íí-kimeríthctetlcn világ ez, festői szótárának, képi szókin­csének leggazdagabb tartomá­nya. Elegendő ahhoz, hogy az égő színű tarka virágokkal meg­idézze a föl sem mérhetőt, a tündöklő és múlandó szépséget. Végtelen kincstár ez számára, egyéniségének meghatározó ré­sze. A tusrajzokban is a vi­rág-világ tűnik föl, mindenek­előtt a nagyszerű Kanadai aranyvesszők című sorozatban. —mér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents