Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

Nem támadják Kabult Az iszlám fundamentalista Gulbuddin Hekmatiar vezette felkelők öt parancsnoka biztosí­totta a kabuli kormányt, hogy nem támadják meg a fővárost. A Kabulban tárgyaló katonai veze­tők azt is tudatták partnereikkel, hogy fel akarják venni a kapcso­latot Ahmad Sah Maszuddal, az ellenzék másik vezéralakjával is. Benőn Sevan, az ENSZ külön- megbízottja szerdán találkozott Maszuddal az észak-afganisztáni Csarikarban. Ez az első találko­zó az ENSZ képviselője és a Dzsamiat-i-Iszlami szervezet ve­zetője között. Benőn Sevan a megbeszélést a rendezés irányá­ba tett jelentős lépésként érté­kelte, Maszud pedig a tárgyalá­sos rendezés mellett foglalt ál­lást. Temetetlen holttestek Tűzszüneti megállapodás jött létre tegnap délelőtt Szarajevó szerb ellenőrzés alatt álló keleti negyedében, llidzában. A fegy­vernyugvásról az ilidzai szerb rendőrfőnök és a muzulmán mi­lícia parancsnoka állapodott meg. A városnegyedben az éj­szakai és reggeli heves harcokat követően délelőtt 11 óra után már csak elszórt lövések hallat­szottak. Korábban a muzulmán fegyveresek heves támadásokat intéztek az llidzában álló szállo­dák ellen: a lövöldözésben lega­lább tízen megsebesültek, köz­tük a brit Visnews tévéhálózat operatőre. A zágrábi rádió érte­sülései szerint az éjjeli összecsa­pásoknak több mint 100 halálos áldozatuk volt. Temetetlen holt­testek hevernek a szarajevói ut­cákon. Genscher Tiranában Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter tegnap a ti­ranai parlamentben javasolta, hogy Albániát vegyék fel az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba (EAET). Genscher szerdán délelőtt érkezett Buka­restből Tiranába, ahol sokezres tömeg fogadta. A német diplo­mácia vezetője találkozott Albá­nia új elnökével, Sáli Berishával, s a bonni kormány nevében légi­közlekedési megállapodást írt alá, továbbá szerződést a mun­kaügyi és szociálpolitikában folytatandó albán — német együttműködésről. Sevilla Kedvelt a magyar pavilon A sevillai világkiállítás hivata­los megnyitója óta a magyar pa­vilon nyitvatartása alatt nem múlt el még perc anélkül, hogy ne álltak volna sorba a Makovecz Imre által tervezett magyar pavi­lon előtt. A hétfő délutáni kapu­nyitástól a kedd esti zárásig meg­közelítőleg 3-3,5 ezren csodál­hatták meg belülről a mesterem­berek kezemunkáját, és tekint­hették meg a 10 perces műsort és az ezt követő majdnem 10 perces filmet. Az Expo sok pavilonjától elté­rően a magyar épület nem kiállí­tási terem, hanem egységes, önálló műalkotás. A pavilonba belépő vendégek először egy lépcsőn mennek fel, majd átha­ladnak a hét tornyon harangjá­ték, valamint hang- és fényeffek­tusok kíséretében. Ezt követően lejutnak egy üvegpadlóra, ahol nemcsak a leveleitől, de a kérgé­től is megszabadított, a Gemen- ci-erdőből származó mocsári tölgyfa áll. A „teljes épségében” levő gyökérzet az üvegpadló alatt terebélyesedik, s alulról lámpák világítják meg. A kézzel faragott fából és pa­lából készült pavilon nagytermé­ben a program második felében egy filmet tekintenek meg a láto­gatók, amely a magyar történe­lem sorsfordulóit mutatja be az első világháborútól kezdve nap­jainkig. A pavilon csarnokán be­lül az egyik torony oldalán a kö­vetkező mondat olvasható: „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne”. A modern, futurista jellegű pavi­lonok között kedves színfolt a melegséget árasztó magyar pavi­lon. Esténként a kivilágított tor­nyok alatt kulturális műsorokat, koncerteket adnak magyar mű­vészek, várhatóan az egész Expo alatt. Az Expo ’92 nyitó hetében a pavilonok protokolláris fogadá­sok helyszínei is. Kedden a Spa­nyolországhoz tartozó Baleares- szigetek elnöke és a venezuelai nagykövet látogatta meg a ma­gyar pavilont. A kínai légitársaság Alig talál szüzeket Toborzási problémával küsz­ködik a China Air kínai légitár­saság — alig talál stewardess-be- iskolázásra alkalmas szüzeket. Évről évre százszámra jelent­keznek fiatal nők — valamennyi 19 évesnél fiatalabb, szép és majd kicsattan az egészsétol, de nem mind jut át a szüzességi vizs­gán. „Szüzeknek kell lenniök, — jelentette ki Hao Ju-ping, a ste- wardess-iskola igazgatója, aki egyúttal beismerte, hogy manap­ság már egyre nehezebb ártatlan not találni Kínában. Az igazga­tónő hozzátette: „Ez társadalmi f irobléma, nemcsak kínai prob- éma; egyben világprobléma is. Egyetemista lányok, de még kö­zépiskolai tanulok is vadásznak a fiukra”. Igaz, ami igaz, a kínai polgári repülés igyekszik lépést tartani a nemzetközi fejlődéssel és messze vannak már azok az idők, ami­kor a kínai járatokon katonai egyenruhát viseltek a légikisasz- szonyok és ebédre főtt tojást szolgáltak fel egy szelet fekete kenyérrel. De vajon a légikisasz- szonyok szexuális múltjának mi köze a színvonalhoz? Hao asz- szony azt tartja, hogy nagyon is sok. „Nem engedhetjük meg, hogy leányaink az utasokkal enyelegjenek” — mondja szigo­rúan. Csakhogy különösen az ázsiai járatokon a csinos és sokat sejtető légikisasszony az egyik legnagyobb vonzerő, ezért aztán nem könnyű a dolga a 36 éves Hao asszonynak. Igaz, a China Air (ma még) nem ragaszkodik a nőgyógyászati vizsgálathoz, de a jelentkezők magánéletét olyan aprólékossággal „átvilágítják”, ami elképzelhetetlen lenne Nyu­f aton. „Mi, kínaiak, nagyon onzervatívok vagyunk ezen a téren” — mondja. Éz viszont an­nál is különösebb, mivel nincs olyan rendelkezés, amely ki­mondaná, hogy a légikisasszony, ha egyszer alkalmazták, nem randevúzhat, nem mehet férjhez és nem szülhet gyermeket. Különben Hao asszony igen szigorú vizsgázató egyéb vonat­kozásban is. Azonnalkipenderíti azt, aki kacsalábú, X- vagy Ó-lá- ba van, aki túl sötétbőru, sebhe­lyes, rossz a lehellete vagy hó- naljszagú. A megkövetelt mini­mális testmagasság 1 méter 60 centi, s a lábszáraknak hosszab- baknak kell lenniök a törzsnél. A pályázó nem lehet szemüveges és nem viselhet kontaktlencsét sem. A stewardessképző iskola Pe- kingben rövidesen vadonatúj modern épületbe költözik, ahol 270 tanuló kaphat majd helyet, szemben a mostani ötvennel. Elhunyt az orosz trónörökös A floridai Miamiban kedden 77 éves korában elhunyt Vlagyi­mir Kirillovics Romanov nagy­herceg, az orosz trón örököse. Vlagyimir nagyherceg egy elő­adást tartott az amerikai város­ban, amikor váratlanul elvesztet­te az eszméletét. Kórházba szál­lították, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. A halál okát egyelőre nem közölték. Vlagyimir Finnországban szüle­tett, s Kirill nagyhercegnek — II. Miklós utolsó orosz cár első uno­katestvérének — egyetlen fia volt. 1938-ban, Kirill nagyher­ceg halálát követően lett a Ro- manov-család feje, s egyben a trón örököse. A Franciaország­ban élő Vlagyimir, aki már a trónfosztást követően született, csak egy ízben járt hazájában: ta­valy ellátogatott Szentpétervárra. Ufó a vízben? Ismeretlen tengeralattjárót észlelt kedden a Csendes-óceá­non, az orosz partok előtt a Füg­getlen Államok Közössége had­erejének egyik tengeralattjáró­elhárító hajója. A hadgyakorla­ton résztvevő hajó három órán keresztül követte a kíváncsisko­dó „ismeretlen víz alatti objektu­mot”. 100 ezer Freddie Mercury-trikót adtak el Tudta, hogy közeledik a halál, és egyszer csak azt mondta: Ügy döntöttem, megyek. Napról napra jobban gyötörtek a fájdalmak. És egy nap elhatározta, nem veszi be többé a gyógyszereket, amelyek úgy ahogy életben tartották. A végén már csak morfiumot kapott és fokozatosan elveszítette öntuda­tát. Végső pillanatai békések voltak, mosollyal arcán távozott. Ez Freddie Mercury, a Queen énekese utolsó heteinek története. Az együttes maradéka azt állítja, hogy a tavaly novemberi halála előtti na­pon azonban még volt ereje kijelenteni: Remélem, egy napon százezrek csatlakoznak hozzám az AIDS elleni küzdelemre. Ez a kívánsága hétfőn este, a londoni Wembley stadionban teljesült. Vele egykorú pályatár­sai és újabb nagyságok, barátok, kollégák és ellenfelek — David Bowie, Roger Daltrey, a Def Leppard, az Extreme, Bob Gel- dof, a Guns n, Roses, Elton John, a londoni közösségi evan­géliumi kórus, a Metallica, Ge­orge Michael, a Spinal Tap, Lisa Minelli, az U-2 műholdon Kali­forniából, dél-afrikai együttesek ugyancsak műholdon, Paul Yo­ung és mások — összesen 98-an — világrekord-koncertet adtak a világrekorder Freddie Mercury emlékére. Az AIDS-re mindösz- sze ingyen osztogatott piros sza­lagok emlékeztettek és Elizabeth Taylor, aki rövid beszédben szó­lította fel a stadion 72 ezres kö­zönségét és a program egymilli- árd tévénézőjét és rádióhallgató­ját világszerte, hogy mindig használjanak óvszert. Néhány szám a rekordok kö­zül : a jótékonyságot szervező cé­gek — Észak-Amerikában a Fox Broadcasting Company, minde­nütt másutt a Queen alapította Mercury Phoenix Trust — AIDS-betegek támogatására szétosztható első napi bevétele a közvetítések dijából valószínű­leg megközelíti a 40 millió dol­lárt. 13 műhold közvetítette a műsort több mint 70 ország egy- milliárd nézőjének és hallgatójá­nak. A Live Aid-tól eltérően a műholdak nem csak a központi programot közvetítették, hanem 21 ország tévétársasága a hely­színen vágta saját kedvére a 19 kamera képét, anyanyelvű köz­vetítéssel. Ä korábbi Queen-re- kordok között megemlítették az együttes 1986-os budapesti fel­lépését is, melyről a Queen Ke­let-Európábán bemutatott első egész estes koncertfilmje készült. A Wembley stadionban 15 ezer hot dog, 20 ezer hamburger, 13 ezer liter sör, 64 ezer doboz cola fogyott. 100 ezer hivatalos Fred­die Mercury-trikót adtak el. És mindenki nagyon szerette Freddie Mercuryt és a Queent. Igaz lehet ez? — Szeretnénk megmutatni, hogy a Metallica tiszteli a Queen életművét — mondta színfalak mögötti nyilat­kozatában Lars Ulrich. Gary Cherone, az Extreme-ből egy­szerűen csak ennyit mondott: Elképesztő, mennyire imádjuk a Queent és Freddie-t. Axl Rose, a Guns n, Roses verekedős éneke­se Elton Johnnal karöltve éne­kelte a „Bohemian rhapsodyt”. Zenei világok találkoztak a Wembley-ben: a heavy metal és a kemény rock jótékonyan felka­rolta az általa eddig megvetett „glam rockot”, azt a csillogó-ra­gyogó könnyűzenét, amelyet a Queen és barátai, Élton John, David Bowie és más idősödő sztárok árusítanak az utóbbi években. Kérdés, lesz-e folytatá­sa a zenei stílusokban e „nagy ta­lálkozásnak”? De hogy a ke­mény rock és a glam rock egy­mást egymás közönsége előtt „törvényesítő” hétfő esti londoni összeborulása üzletileg mindkét műfajnak használni fog — újabb és újabb bevételi rekordok for­májában — az biztos. Ä Wembley stadion közönsé­ge lelkes volt, mintha csak fut­ballmeccsen ültek volna. A szer­vezők büszkén jelentették, hogy egyetlen tiszteletjegyet sem ad­tak senkinek: közönségnek, új­ságíróknak, illusztris vendégek­nek, mindenkinek fizetnie kel­lett a jelenlétért. A katlanból a gyepszőnyeget fölszedték, a színpad előtt egy gombostűt sem lehetett leejteni, a csápolók ve­zényszóra, egy ütemre csápoltak, énekeltek. A tévé-képernyőkön talán nem látszott, de a stadion nem volt tele. Míg a katlan egyik végében a zenészek keményen dolgoztak, addig a másik végé­ben üres ülések tátongtak, s hosz- szú sorok kanyarogtak a büfébó­dék körül, amelyeket ott állítot­tak fel, ahol meccseken az egyik kapu szokott lenni. A lelátókra sült kolbász, hagyma, fokhagy­ma bűze áradt. Támogatást várnak a volt foglyok! (Folytatás az 1. oldalról) — A Szovjetunió eredetileg egymillió magyar hadifoglyot „tervezett”, de tudomásunk sze­rint végül beérték 750 ezer em­berrel. Részben ezekkel a fog­lyokkal építették újjá a háború­ban elpusztult európai területe­ket, másrészt arra számítottak, hogy ezeket az embereket majd átnevelik a táborokban. A har­madik ok, amivel ez a nagy szám magyarázható: a katonai vezetés a népes hadifogolysereggel akar­ta igazolni magát, amiért olyan hosszan elhúzódtak a magyaror­szági hadműveletek. Ezért vittek el pincékből, falvakból, utcákról embereket, akik közül sokan so­ha többé nem kerültek elő. Pon­tos számukat sem ismerjük, mert a tábori nyilvántartások csak az állandó lágerekben készültek, azoknak, akik útközben meghal­tak — például a temesvári átme­neti tábor nagy tífuszjárványá­ban —, nyomuk sem maradt. Ezért nehéz ma a dolgunk, hi­szen nagyon sok olyan személy után is benyújtanak kárpótlási kérelmet, akikről nincsenek do­kumentumaink. — Ilyen esetekben mi az eljá­rásmód? — A Társadalmi Kollégium­ban jelen vannak az egykori láge­rek volt foglyai, a kérdés szakér­tői. A mi dolgunk, hogy megítél­jük a kérelmek jogosságát, való­diságát. Az ember gyarló, ha le­het, mindenből megpróbál pénzt csinálni. Hadd mondjak erre né­hány példát is. Találkoztam olyan kárpótlási kérelemmel, amelyben — ha az adatok való­sak volnának — a károsultnak napokon belül kellett volna meg­fordulnia északon, egy lengyel táborban, meg Ukrajnában és a Bajkál északi partján. Egyesek olyanoktól várják állításaik iga­zolását, akikkel nem is találkoz­hattak. A személyes beszélgeté­sek második-harmadik kérdése után kiderül, hogy igazak-e a je­lentkező állításai, vagy sem. — Találkoznak olyan esetek­kel is, amelyek első látásra ha­misnak tűnnek, de kiderül, hogy valódi adatokat tartalmaznak? — Természetesen. Nemegy­szer kiderült, hogy fantasztikus esetek is megtörténtek. Voltak például, akiket a munkatáborból kiszabadítottak a jugoszláv par­tizánok, majd ugyanolyan mun­kaszolgálatosként tartották fog­va őket — ha kicsit jobb körül­mények között is —, mint a né­metek. Természetesen az ilyen sorsokkal is törődnünk kell. És itt hadd kérjek én is valamit: a hadifoglyokkal kapcsolatos nyil­vántartások készítőit, feldolgo­zóit eddig különféle alapítvá­nyok fizették, de a pénz erősen fogytán, és még a munka felénél sem tartunk. Akik úgy érzik, hogy fontos volna a pontos nyil­vántartások elkészítése és áldoz­nának is e munkára, adománya­ikkal sokat segíthetnének. A Magyar Vöröskereszt e célra a Magyar Kereskedelmi Banknál számlát vezet, amelynek száma: MKB 203-29725-7007. Somfai Péter (FEB) A Szfinx esélyei A pókerarca miatt Szfinxnek becézett francia elnök nagy túlélési játszmája új szakaszba lépett. Az elnök megértette a minapi helyha­tósági választások üzenetét és 323 nap után menesztette a köztársa­ság első női kormányfőjét, Edith Cresson asszonyt, kinevezve a he­lyére az eddigi pénzügyminisztert, a mellesleg ukrán származású, 66 éves Pierre Beregovoyt. A legnagyobb gond Franciaországban (is) a munkanélküliség, ami a teljes munkaerő mintegy 10 százalékát érinti kisebb-nagyobb mér­tékben. Logikus, hogy ezzel kapcsolatos az első „nyúl”, amit az új mi­niszterelnök előhúzott bűvészcilinderéből: azt ígérte, hogy őszig „900 ezer új munkahelyet teremt.” Igaz, eltekintett annak a részlete­zésétől, hogyan kívánja megvalósítani azt. A másik „nyúl” az volt, hogy Beregovoy 22-ről 18.6 százalékra csökkentette számos drágább közszükségleti cikk — például a gépko­csi! — többletérték — adóját. Ez önmagában annyit jelent, hogy a francia vásárlóerő egycsapásra több milliárd frankkal növekszik. Újabb „nyúlnak” számít az a bejelentés, amely szerint a francia atom­kísérleteket ideiglenesen felfüggesztik, a nukleáris fegyverek mennyi­ségét pedig a jelenlegi szinten befagyasztják. A legváratlanabb — és a varázsló számára talán legveszélyesebb — mutatvány az az ígéret volt, hogy megváltoztatják a nagy pártoknak kedvező jelenlegi választási rendszert. Ha ez igaznak bizonyul, a 11 hónap múlva esedékes nemzetgyűlési választásokon — első látásra — tovább csökkennek a Szfinx és Beregovoy Szocialista Pártjának esé­lyei. De lehet, hogy az elnök-miniszterelnöki páros már annak tuda­tában bűvészkedik, hogy jövőre a Szocialista Párt már kis pártnak számít majd, s a legnagyobb kicsiként jól járhat az új törvénnyel. Bár az elnök mandátuma 1995-ig érvényes, az ő számára is nagy a tét. A franciák többsége ugyanis érthető módon vele azonosítja az ál­tala alapított szocialista pártot, amely a helyhatósági voksoláson mindössze 18 százalékot kapott. Mind többen látják úgy, hogy a nagy játszmában nem elég a tisztáldozat — vagyis a miniszterelnöki őrség­váltás és a kabinet részleges megújítása —, az elnöknek fel kellene ad­nia a partit. Nem véletlen, hogy most indult országos mozgalom az ál­lamfői megbízás időtartamának lerövidítésére (hét évről öt évre). A helyzetet egy most kiszivárgott titok jellemzi a legjobban. Esze­rint a Szfinx eredetileg az Európai Közösség népszerű elnökét, Jac­ques Delorst akarta kormányfőnek. Ő viszont egy másik székre pá­lyázik — Mitterrandéra. (FEB) I Kicsoda ön Ruszlan Hazbulatov? Az orosz parlament elnöke az új orosz vezetés egyik legtitokzatosabb és legkiszámíthatatlanabb sze­mélyisége. Rengeteg az ellenfele, sőt ellensége, mégis sikeresen irányítja a parlament munkáját. Rusz- lan Imranovics egy rendkívül szép karriert befutott professzor, aki nem szülőhazája hegyi lakúit képvi­seli a parlamentben, hanem azt a fővárosi értelmiséget, amelynek körében tudatos életének nagyobb részét töltötte. Vajon milyen érdekek vezér­lik? Hogyan akarja megőrizni a hatalmát, ha egyeben politikai erő, párt vagy mozgalom támo­gatására sem számíthat? A puccs után minden kapcso­latot megszakított a kommunista párttal. A hadiipari lobbival úgy­szintén. így hát támasza az orosz parlament jelenlegi képviselői­ből álló, új bürokrata réteg, amely a gorbacsovi peresztrojka során került a hatalom közelébe. Emberek ezrei hagyták el koráb­bi munkahelyület és váltak profi politikusokká. Profivá abban a tekintetben, hogy főállású politi­kusok lettek, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy szakmailag is felnőttek a feladatukhoz. Szere­pelnek a televízióban, publikál­nak a lapokban — egyszóval köz­ismertek lettek. Ruszlan Hazbulatov ennek a rétegnek az érdekeit képviseli, ezért nem meglepő, hogy az egy­kor eléggé nehezen irányítható orosz parlament az elnök kezé­ben kezd „jól muzsikáló” hang­szerré válni. A képviselők meg­értették, hogy a végrehajtó hata­lom hatáskörének szűkítését szorgalmazó Hazbulatov az ő új társadalmi státuszukat és előjo­gaikat is védelmezi. Ezzel ma­gyarázható, hogy a képviselők támogatásával minden ellene irányuló támadást ki tudott ed­dig védeni. Jellemző az is, hogy Hazbula­tov Popov főpolgármester elle­nében a moszkvai városi taná­csot támogatja. Az új hivatal­nok-bürokrata réteg úgy érzi, hogy a parlament elnökének sze­mélyében védangyalra lelt. Ez a bürokrata képviselői ré­teg elég jelentős politikai erőt képvisel, tulajdonképpen na­gyobb a befolyása, mint a külön­féle pártoknak és mozgalmak­nak, mert közvetlen nyomást gyakorolhatnak az elnökre és a kormányra. Az oroszországi népképvise­lők napokban tartott kongresz- szusán is Hazbulatové volt a fő­szerep, bár igyekezett a háttér­ben maradni. Helyette a képvise­lők szorgalmazták a kormány és Jelcin tevékenységi körének szű­kítését és a reformprogram lefé­kezését. A majdnem kormány- válságba torkolló konfliktus azonban mintha megrettentette volna a parlament elnökét, aki végül is bocsánatot kért a kor­mánytól. Vezérük meghátrálása láttán a képviselők is visszakoz­tak, így az év végéig teljhatalmat kapott a kormány a reformok végrehajtására. Hazbulatov sze­replését ismerve azonban egyál­talán nem biztos, hogy Jelcin kormánya nyugodtan dolgozhat decemberig. (FEB) Emlék és koncért

Next

/
Thumbnails
Contents