Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-21 / 94. szám

1992. április 21., kedd MEGYEI KÓRKÉP HÍRLAP Húsvéti körmenet Felvételünk nagyszombat este készült Kazáron. Fotó: Gyurián Él az oroszi nyugdíjasklub A nagyoroszi falusi nyugdí­jasklub gazdag programjáról kaptunk hírt nemrégiben. Meg­tudtuk, hogy a mintegy félszáz tagot számláló nyugdíjasklub a múlt esztendőben is mozgalmas programot valósított meg. Jár­tak Szlovákiában, Jugoszláviá­ban és Ausztriában, de nem ha­nyagolták el a hazai szép helyek meglátogatását sem. Persze nemcsak utazások, kirándulá­sok szerepeltek a programban, hanem számos hasznos és jóke­délyt nyújtó összejövetel is. A klub idei programja is fi­gyelemre méltó. Külön munka­terv rögzíti a rendezvényeket, amelyek között sok ismeretter­jesztő előadás is szerepel. Vass József, a nyugdíjasklub elnöke azt közli majd velünk, hogy a programot hiánytalanul végre­hajtották. A téeszek zöme csődeljárásra kötelezett (Folytatás az 1. oldalról)- Megszigorítjuk a hitelezési eljárással kapcsolatos követel­ményeket, az eddiginél követ­kezetesebben megkívánjuk a fedezetigazolásokat, minősítjük a hitelt kérőket. Azoknak, aki­ket harmadosztályú fizetőképe­seknek tartunk, egyáltalán nem, vagy csak alapos egyedi elbírá­lás után adhatunk hitelt.-Az a tény, hogy a kormány ismét egy hónappal meghossza- bította a termelőszövetkezetek vagyonértékesítési tilalmát, mennyiben segíti, illetve akadá­lyozza a kívánatos pénzügyi rendezés sikerét?- Hátráltatja, mert a termelő- szövetkezetek kevésbé tudnak részünkre időben realizálható hitelfedezetet felajánlani.- Ezt úgy is tekinthetem, mint egy újabb lépést a teljes ellehe­tetlenüléshez?- Ilyen körülmények között a termelés finanszírozásához- szükséges átmeneti eszközöket sem tudják a maguk részére, el­fogadható szinten biztosítani. A tilalom kevésbé veszi figye­lembe a mezőgazdaság sajátos­ságait.- Tudomásom szerint több, csődeljárást bejelentő gazdál­kodó egység hitelegyeztető fó­rumán vettek részt. Mit tudtak elérni?-Valóban eddig tíz gazdál­kodó egység - zöme termelő- szövetkezet - hitelegyeztető tárgyalásán vettünk részt. Ab­ból indultunk ki, hogy közösek az érdekeink. Akik átmenetileg kerültek nehéz pénzügyi hely­zetbe, azoknak prolongáltuk a hitel- és kamattartozását. Érde­künk, ugyanakkor biztonságunk is megkívánja, hogy necsak gu­ruló forintokban gondolkod­junk. A lehetőségek határán be­lül részvényt vásároltunk, il­letve árúfedezeti váltót fogad­tunk be. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy adósaink döntő többsége nem a saját hibája mi­att jutott a jelenlegi nehéz, vál­ságos helyzetébe. Egyébként a megye 39 termelőszövetkezete közül 30 veszteséges, akiknek döntő többsége valószínű cső­deljárásra kötelezett.- Egyesek szerint a csődeljá­rás a remélt pénzügyi egyensúly helyett az ellenkezőjét teremti meg: tovább mélyíti a válságot, ami végül a teljes ellehetetlenü­léshez vezet. Ugyanis a türelmi idő alatt tovább nő a termelést drágító kamat összege. Miként lehet kitörni ebből az ördögi körből?- Elfogadható jövedelemér­dekeltséggel, alapvetően a me­zőgazdasághoz kapcsolódó vál- lakozásbarát gazdasági- és pénzügyi politikával. El kell érni, hogy vonzó legyen a ter­melőmunka. A hogyanját a gyakorlati szakemberek véle­ményének figyelembevételével, a kormány illetékes szakembe­reinek kell kidolgozni. Venesz Károly Üj arcú Vidor Az utóbbi időben rossz hír terjengett a városban a Vidor- ról. Gondolom mindenki tudja, hogy egy ifjúsági szórakozó­helyről van szó.- De most már jó kezekben van a klub- mondja büszkén az új tulajdonos Dániel Péter- Először is: teljesen lecseréltük a személyzetet. Pénteken is nyit- vatartunk, de nem diszkó lesz, hanem az idősebb korosztály számára szeretnénk egy hangu­latos kis bárt létrehozni. Mind a két nap, tehát pénteken és szombaton sztriptíz táncosok is lesznek. (Lányok figyelem, férfi sztriptíz is várható!) Szomba­tonként a diszkó keretén belül kívánságműsor lesz. A pénteki napokon a jövőben filmklub lesz, a bárban viszont mixelt ita­lokat árusítunk. m ítéy.lgqesböl valódi demokráciát kell teremteni „Bolond, ki megmondja az igazat” Voltak, akik Ady, „A Ma­gyarság titkai” című versciklus nyomasztó pesszimizmusát állí­tották párhuzamba a Jancsó Miklós-Hemádi Gyula szerző­páros legújabb filmjével. A „Kék Duna Keringő”-ről - ame­lyet a salgótarjáni közönség múlt pénteken láthatott először -, megoszlottak a vélemények. Egy politikai krimi anatómiáján keresztül próbálta a szerzőpáros bemutatni a mindenkori hata­lom lényegét. A képzelet és a valóság egymásbafonódása, a vélt és valós gyilkosságok soro­zata sokkolóan hatott a nézőkre. A film a „Magyarországon bo­lond, ki megmondja az igazat” dilemmáját csak „szájbarágó” retorikával tudta visszaadni - vélekedtek sokan.- A vér, az idegborzoló lyu­kak a homlokokon számomra azt a több százezer magyar ér­telmiségit idézi, akiknek az el­múlt évtizedekben kejJl'etesen szólva „golyóütötte sebekkel”, szinte meghasonlott tudattal kellett élniök. Ott lebegett a bi­zonytalanság érzése: szükség van-e a kreativitásukra? - kér­dezte Erdős István a film utáni vitaindítójában. - Mindannyian vártuk, eljön az igaz kimondá­sának ideje, mikor az eredeti gondolatoknak valódi tere lesz. Mennyiben változott a helyzet? A jelenlegi politika visszás­ságaira hívta fel a figyelmet Csík Pál nyugalmazott tanár. Arról a képtelen gondolkodás- módról beszélt, amely a parla­menti ellenzéket ellenségnek ti­tulálja, amely több értékes ja­vaslatot szó nélkül, egyéni ér­dekek által vezérelve elsöpör.- Most is, mint általában, egy szűk elit kezében van a politikai irányítás - mondta a lehetséges okokról szólva Básti Istvánná, középiskolai tanárnő. - Itt az a kérdés, mennyire nyitott ez a vezetőréteg, mennyire tudja be­fogadom a populisztikus csator­nákat. t'.V tudomásul kell venni, senki nem fog szólni, „gyertek, szükség van diátok”, de ha nem próbálunk utat ke­resni egymáshoz, akkor valóban mindenről lemaradunk. Hol le­het a teendőnk? Talán ott, hogy hogy a következő elit ne a kö­zömbösség által emelkedjen ki a politika hullámzásából. A Miben reménykedhetünk? kérdésre dr.Fekete Mihály, a salgótarjáni értelmiségi fórum alapítója válaszolt:- Elsősorban önmagunkra támaszkodhatunk. Mert a hata­lom nem kérdez, a hatalom kije­löli az utat. Nem szereti az elté­rést, mert az zavarja. De nekünk ennek a zavart keltő tényezőnek a szerepét kell betöltenünk, hogy a névleges demokrácia a valódi demokráciává váljék. Mi lesz veled Föld? „Ha már elpusztul a világ, legyen a sírjára virág!” A Jó­zsef Attila-i sorok még súlyo­sabban nehezednek ránk, ha nem kegyelmezünk környeze­tünknek. A ma nemzedékének lenne oka a pesszimizmusra, de azok, akik felelősek sorsuk iránt, nem adhatják fel. Mindig van megoldás, még akkor is, ha meglehetősen borús a kép. Április 21-étől 25-éig, Balas­sagyarmaton, a Madách Imre Városi Könyvtárban a Földünk múltja, jelene, jövője címmel foglalkozássorozatot indítanak, a Föld napja alkalmából, és ek­kor hirdetik meg a „Mi lesz ve­led Föld?” című rajzpályázatot. Elgondolkodtató, hogy miért csak Balassagyarmaton emlé­keznek meg erről a napról. A természet, a környezetünk vé­delme semmivé foszlik, ha kö­zös összefogás, közös felelős­ség nincs mögötte. Az elkötele­zettség pedig csak ismeretekből fejlődhet ki, azért, hogy ne csak egyetlen napon, április 22-én jusson eszünkbe környezetünk állapota, hanem az év többi szakában is! Túrázók a Börzsöny alján Rétság és környéke kiválóan alkalmas a természetet kedvelő emberek számára a túrázásra. Ez a lehetőség sugallta a gondo­latot s városi művelődési köz­pont kezdeményezte egy kis társaság létrehozását, amely Előadás az akadémián A salgótarjáni székhelyű ön- kormányzati akadémia április 22-én tartja következő előadá­sát. Az érdeklődők ezúttal a pénzügyi lehetőségeik maximá­lis kihasználásáról, az ómkor- mányzati vállalkozások ehető- I ségeiről kaphatnak információ. A nehéz anyagi körülmények között működő Nógrád megyei önkormányzatok számára a jö­vőben ez még komoly segítsé­get jelenthet. A meghívott előadók, Ples- chinger Gyula, a Bróker Rt., és Szabó Antal, a Dunaholding Rt. igazgatói lesznek. Valamennyi Nógrád megyei önkormányzat képviselőjét vár­ják a rendezvényre, ami 9 óra­kor kezdődik a megyeházán, és térítésmentesen vehető igénybe. szívesen túrázik gyalog, vagy kerékpáron. A gondolatot tett követte. Az első túra alkalmával a Jászte­lek-puszta környékén található középkori földvár maradványait keresték fel. Traffipaxos ellenőrzés • Április 21-én, kedden reggel 6-tól 14 óráig Salgótarjánban a Füleki út — Budapesti út — Bajcsy-Zsilinszky út — Vizslás — Kisterenye — Mátraverebély 21.sz. főút körzetében, délután két óra és 22 óra között a Salgó­tarján — Pásztó 21-es sz. főút­vonalon — Hasznos és Pásztó között a 2408. sz. úton, vala­mint Jobbágyi — Pásztó — Salgótarján között a 21-es számú főúton lesz sebességelle­nőrzés. Sikeres költözés • Salgótarján. A Kohászati Üzemek bátonyterenyei gyá­regységéből sikeresen költöztet­ték át az anyavállalathoz a kerí­tésfonat gyártó gépeket, vala­mint a Salgó Fence / vadháló / terméket készítő berendezése­ket. Az áttelepítés nem okozott gondot a termelésben, a meg­rendelések teljesítésében. Vízbekötések • Nógrádszakál. A vezetékes ivóvízhálózat tavaly épült meg a községben, az iskola és az óvoda hálózatra való rácsatla­koztatását pedig az idén fogják megvalósítani. Az önkormány­zat kisiparosra, illetve a saját karbantartó brigádjára bízza ezt a munkát. Madárvédők • Salgótarján. A Nógrád Me­gyei Nagycsaládosok Egyesüle­tének Sirály cserkészcsapata fontos feladatának tekinti a ter­mészet és a madarak védelmét. Ezt bizonyítja, hogy a napokban 40 darab madárodút helyeztek ki a tóstrandi üdülőtelkek fáira. Utcanévváltozás • Kalló. Várhatóan még ápri­lisban sor kerül a Gorkij, a Ság- vári és a Kun Béla utcák nevé­nek megváltoztatására. Az ön- kormányzat által létrehozott bi­zottság a lakossági szondázás után terjeszti a képviselő-testü­let elé javaslatát. Valószínű, hogy két utca névadója a Him­nusz illetve a Szózat költője lesz. A Ságvári utca pedig visz- szakapja a régi szép -Kerte- kalja - nevét. Kíváncsiskodó Olcsóbb a világítás- Abban az időben a férfiak, ha korzózni mentek, felvették cilinderüket, kezükbe vették a sétapálcájukat - a tehetősebbek arany gombosat és elefántcsont nyelűt -, és így indultak a vá­rosba. Nagyapámnak volt egy különös szokása. Minden nap, pontban délután öt órakor abba­hagyta munkáját, amivel éppen foglalkozott, és elindult a vá­rosba sétálni: el egészen a Szentháromság-szoborig és vissza. Ő így kapcsolódott ki. Nagy humanista volt. Beszélt németül, csehül és magyarul. Az első világháború alatt a kas­sai dóm énekkarával elindultak egy hosszú hangversenyútra, hogy a koncertsorozat bevételé­vel segítsenek a hadiárvákon. Létrejött a Hemerka alapítvány A kassai dóm karnagya Majd’ harminc évvel később a kassai zsidó gettó polgárain próbált segíteni hasonlóképpen. Ekkor írta utolsó nagy szimfo­nikus zeneművét, a Dihtyram- bust. Több művéről készült már lemezfelvétel, szerzeményeit a kassai múzeumban őrzik. Balassagyarmaton Hemerka Gyula mesélt így apai nagyapjá­ról, a híres karnagy, zeneszerző, zenetanár Hemerka Ulrikról. A neves ős Dvorak tanítványaként kezdte tanulni a zeneszerzést, majd iskolái elvégzése után ke­rült Kassára. A múlt század vé­gén, a század elején, közel öt­ven évig dolgozott itt a dóm karnagyaként, s közben sok egyházi, világi művet kompo­nált. Népdalgyűjtő tevékenysé­gével közel 1000 sárosi dalt mentett meg az utókor számára. Lánya, Masikáné Hemerka Mária zongoraművészként és zongoratanárként tevékenyke­dett, fia, Hemerka Gyula Iván szintén zeneszerző, karnagy lett: a Kassai Magyar Színház karmestere. Hemerka Gyula Iván a kor neves filmsztárjait, színészeit is dirigálta, amikor Kassán vendégszerepeitek, így jó barátságba került többek kö­zött Honthy Hannával, Rózsa­hegyi Kálmánnal, Kabos Gyu­lával, de találkozott Jávor Pál­lal, Titkos Ilonával, Gomba­szögi Ellával is, hogy csak a legnagyobbakat említsük. 6 írta az első szlovák operettet, és számos színházi darabnak sze­rezte a zenéjét. A zeneművész család emlé­kére, Kassa város vezetői ala­pítványt hoztak létre. Minden évben a „Zenei világnap” al­kalmával egy-két fiatal zene­művészt, zenetörténész kutatót díjaznak majd, legyen azt szlo­vák, vagy magyar. -f.á.­Szávai Károly salgótarjáni olvasónk arra kíváncsi, ho­gyan engedheti meg magának a Budapest Bank, hogy pén­tektől hétfőig égnek az intéz­mény iíüíLso lámpái? Csépán Gusztávot, a óliida- pest Bank Rt. igazgatóját kértük válaszadásra.-A külső világítás nemcsak tervezés kérdése, bankbizton­sági előírás is, a lámpáknak éj­jel világítaniuk kell, azt pedig nem tudjuk megoldani, hogy nappalra lekapcsoljuk. Ha az embereink bejönnek reggel ki­kapcsolni, este bekapcsolni, az többe kerül, mintha állandóan világítunk. ííónható-e olyan intézke- y kitol*,iák a hollókői oialuboi a gépkocsikat? aEw* a kérdésre ad ászt követ­kező Kíváncsisk dónk. 1992. április 27-én (hétfő) a Németország Szövetségi Gazdasági Minisztériuma, Németországi Külke­reskedelmi Szakmai Szövetsége és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara szervezésében üzletember delegáció érkezik Salgótarjánba. A rendezvény programja: Előadások:- hogyan kereskedjünk Németországban,- csomagolási előírások Németországban,- a termékfelelősség kérdése,- export finanszírozás. Egyéni partnertárgyalások. A költségtérítés 1.000.-Ft. kamarai tagvállalatoknak ingyenes. Jelentkezni: az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Képviseletén (Városháza) személyesen, vagy a 32/16-476-os telefonon és fax számon lehet. (J576)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents