Nógrád Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-03 / 80. szám
1992. április 3., péntek SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A felvételen Boromissza Tibor alkotása látható Kevesen tudnak arról, hogy Hollókő már a harmincas években a néprajzi gyűjtéssel és falukutatással foglalkozó szakembereken kívül több festőművészt is vonzott. Már akkor felvetődött a palóc falu élő skanzenné alakításának gondolata. A szécsényi Kubinvi Ferenc Múzeumban nemrégiben megnyílt kiállítás ízelítőt kíván adni a harmincas években itt dolgozó, a táj, a népi élet motívumai iránt érdeklődő festőművészek egy részének - Boromissza Tibornak, Büky Bélának, Futásfalvi Márton Piroskának, Litkey Györgynek, Nagy Nándornak, Némethy Bélának - az alkotásaiból. Hollókő képeken. Ezt a szerény címet kapta a tárlat, mely mégis bizonyos értelemben egyedülálló, megtekintésre érdemes. A festményeket ugyanis- egy-két kivételtől eltekintve - először láthatja a honi nagyközönség, ezzel szemben jelentős részük már bejárta Európát. S hogy milyen a falu a felsorakoztatott képeken? Színes, mozgalmas, de zárt világ, mely mostanra - hála az értő utókornak - a világörökség részévé válhatott. Mihalik-Rigó Némethy Béla ilyennek látta a hollókői főutcát Kedvezmények, felújítások Nem növelik a terheket Egyházasgerge. A község képvi- selő-testülete nemrégiben elfogadta az önkormányzat idei költségvetését, amely lehetőséget ad az intézmények jobb színvonalú működtetésére. Ezen kívül több, eddig elmaradt karbantartási feladatot tudnak az elkövetkezendő hónapokban elvégeztetni. Sor kerül a közeljövőben az iskolaépület és a községháza igen időszerű felújítására. Tervezik, hogy aszfalt- burkolatot kapjon az Ady Endre és a Felszabadulás út. Új beton átereszt fognak építeni az óvoda melletti bekötő úthoz, a gázcseretelepi bekötőú- tat és a Lenin úthoz kapcsolódó zsákutcát pedig szilárd burkolattal látják el. Megjavítanak több kisebb járdaszakaszt és átereszt is. Kedvezőnek értékelte a testület, hogy mindezeket a terveket úgy tudják megvalósítani, hogy nem növelik tovább a lakosság terheit. Sőt, egyes rétegek szociális helyzetére tekintettel kedvezményeket is nyújtanak. Itt kell megemlíteni, hogy például az idei esztendőben nem vetnek ki helyi adót. Napi tíz forint té- rítésidíj-kedvez- ményt adnak valamennyi óvodás gyermek részére. A minőség és mennyiség megtartása mellett, a költségnövekedés ellenére, nem emelik a szociális étkeztetés díját, s tudnak segíteni az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutottakon is. (m.j.) Mindig Magyarország volt az én hazám Lipthay Antal báró az arisztokráciáról, a nemzetről A Lipthay-család a XIII. század közepén szerzett nemesi címet, és azóta generációról generációra nagy szolgálatot tett a hazának. Lipthay Béla báró családjával a második világháború előtt Szécsényben telepedett le.- Hogyan gondolkodik és vélekedik a mai magyar valóságról, a nemzet jövőjéről báró Lipthay Antal?- Én nem zárom ki a magyar arisztokrácia szerepét Magyar- ország politikai és gazdasági fejlődéséből. Meggyőződésem: egy széles alapú konszenzust csak az egyén érdekeit szem előtt tartó konstruktív együttműködéssel lehet elérni. A szociális kibékülés létrejöttének fő eleme a nagyvonalúság. Másrészt viszont éppen ennek a bé- külékeny szellemnek lesz kulcsszerepe egy széles társadalmi közmegegyezés megerősítésében és továbbfejlesztésében, éppúgy, mint Magyarország európai reintegrációja biztosításában.-Ón Hollandiában született, Dél-Amerikában nőtt fel, s több mint harminc évig Chilében élt. Mi a jelentősége az ön életében Magyarországnak, Nógrádnak?- Mindig is ez volt és marad is a hazám. Mint tudja, a Lipthay család a magyar ősnemességhez tartozik, több mint 700 éve szolgálja nemzetünket. Nógráddal köt össze az a tény, hogy ez a vidék volt tanúja kedves atyai nagyszüleim élete utolsó évtizedeinek. Nagyapám Lipthay Béla báró, ismert természettudós a 40-es években a feleségével Odescalchi Eugénia hercegnővel és három fiával Szécsényben telepedett le. A Forgách-kastély, amelyben jelenleg múzeum található, nagy- szüleimé volt. így aztán érthető, hogy 1974 szeptemberében, amikor először jártam Magyar- országon, első utam Szécsénybe vezetett.-Itt találkozott Eugenie nagymamával, s ez a látogatás mély hatást tett önre.- Nagyanyám egyetlen panaszos szót sem ejtett sorsáról, sőt megindítóan beszélt a közvetlen környezetében élőkről. Az 1990-es választásoknál világossá vált előttem, hogy Magyarországon akarok élni, és hogy szívesen lépnék fel Szé- csény érdekeiben, ahol családom leszármazottai élnek.- Hogyan érti azt, hogy fellép Szécsény érdekében?- Spontán jóindulattal, egyszerűen szívből! Többször jártam a városban, számos, igen értékes emberrel beszélgettem. Megismertem a mai szécsényi realitásokat. Ha nyugati mércével vizsgáljuk a jelenkor helyzetét, úgy sajnos azt kell mondani, hogy eltelik még jónéhány év, míg a város pozitív, optimista képet mutathatni.- Szerény személyes hozzájárulását mindazon lehetőségek tevékenységében látja, melyben publicisztikai, reklám és diplomáciai tapasztalatait hasznosíthatja. Véleménye szerint erősíteni kell a nyugatra ívelő hidakat?- Kapcsolatot kezdeményeztem Szécsény és hollandiai szülővárosom Werkhoven között Odylia Reuss hercegnő segítségével. Úgy tudom, hogy a két város vezetősége a kapcsolatfelvételre az első lépéseket már megtette.- Miben látja ön a két város testvérkapcsolatának szécsényi előnyeit?-A kapcsolat mindkét oldal számára pozitív eredménnyel járhat. Szécsényben új beruházási lehetőségeket kínál a holland magántőke. Ezzel új munkahelyeket, fokozott minőséget és hatékonyságot, ezen keresztül pedig újabb piacokat lehetne elérni. Ezt követné a kulturális és egyéb kapcsolat.- Magyarország jelenleg úton van az európai reintegrá- lódás és a szabad piacgazdaság bevezetése felé. Ón szerint milyen szerepet játszhat a magyar fejlődésben az egyéni kezdeményezés és a magántulajdon?-A nyugati államoknak azt kell elintézni, amivel az egyén saját erejével, kreativitásával és eszközeivel nem képes. Minden egyebet egyszerűen a magánkezdeményezésre kell bízni. A teljes vállakozási szférában a magánszektornak szabad fejlődést kell engedni. Magyarországot a magántulajdonosok országává kell fejleszteni.- Ón jól ismeri a külföldön élő magyarok gondolkodásmódját. Mit várnak ezek a magyarok hazánk politikai, gazdasági fejlődésétől és hogyan vesznek ebben részt?- Egy magyar mindig magyar marad, függetlenül attól, hogy hol él. Ami a magyarokat illeti: különböző okokból milliókat üldöztek külföldre, s közülük nagyon sokan felküzdötték magukat, vezető szerepet töltenek be. Ok azok, akik megkeresik annak a lehetőségét, hogy miként tudnának hozzájárulni a magyar gazdaság felemelkedéséhez. Nem szabad elfelejteni, hogy ez kétoldalú dolog. Magyar részről is meg kell keresni a megoldást, hogy a külföldi magyarok hogyan tudnak közreműködni a gazdaság fellendítésében. Ez olyan tőke, amelyről nem szabad lemondani.- Vajon van-e az arisztokráciának - mely mélyen gyökerezik a magyar történelem évszázadaiba - valamilyen specifikus szerepe az ország fejlődésében?- Nehezen képzelhető el, hogy az arisztokrácia a jelenlegi kormány polgári jellege mellett azonnal szerepet játszhatna az ország politikájának fejlődésében. Egyedi esetekben, amikor a mi felelősségünkre apellálnak, felkérnek, mi a haza szolgálatában cselekszünk. A magyar arisztokrácia több, mint ezer éves hagyomány hordozója. Az egész világra kiterjedő kapcsolatok igen értékes hálózatával rendelkezik. Ezek messzemenő előnyöket jelenthetnek Magyarország számára.-Engedjen meg egy személyes kérdést. Saját generációjának magyarjai közül melyik honfitársát tartja a legnagyobbnak, és ki az, akit Szépen fogalmazva elítél?- Az én szívemhez, értelmemhez Mindszenty József bíboros úr őeminenciája áll a legközelebb. A kérdés második részére örvendetes módon nem tudok megnevezni senkit. A magyarság többsége a kiszolgáltatottság áldozata volt. Most és ezt követően nyugalomra és békére van szüksége.- Kérem, végezetül jelöljön meg olyan értékeket, melyek elismertségét ön szerint erősíteni kell ebben társadalomban.- Ide sorolom az anyát övező tiszteletet, az igazságot, a szeretetek mely legyen összekötő kapocs az emberek között. A demokráciának a szabad gondolkodásnak kell teret nyújtania. Szenográdi Ferenc Aszfaltutak épülnek • Nógrádszakál. A helyi ön- kormányzat idei fejlesztési tervei között szerepel négy út megépítése is. A munka elvégzésével az Egri Közútépítő Részvénytársaságot bízták meg, amely aszfaltburkolattal látja el a korszerűtlen utakat. Egy kis premier • Szécsény. A művelődési és ifjúsági centrum - saját műhelyében készült - újszerű, fából kialakított, a fénytechnikát kiemelő dekorációval szerelte fel szórakoztató helyiségét, melyet a hétvégén láthatnak először a zenét, táncot kedvelő fiatalok. Egyeznek az érdekek? • Karancsság. A helyi érdekegyeztető fórum napokban megtartott összejövetelén a termelő- szövetkezet ismertette ajánlatát, amely nagyrészt egyezett a fórum tagjainak álláspontjával. A kárpótlásra kijelölt földrészek a polgármesteri hivatalban megtekinthetők. Kérés határnyitásra • Ipolytarnóc. A közeledő húsvéti ünnepekre való tekintettel - a korábbiakhoz hasonlóan - a község polgármesteri hivatala a határon túli szomszéd település: Kalonda önkormányzatával közösen kezdeményezte a határátkelőhely ideiglenes megnyitását. A kérelemre eddig még nem érkezett válasz. A költségvetésről 9 Litke. A település önkormányzati képviselő-testülete április 6-án tartja legközelebbi ülését. Ezen ismét szó lesz a költségvetésről, bár valójában már csak a tervezet jóváhagyása van hátra, s ez valószínűleg meg is történik majd. Az összejövetel másik napirendje szerint a szép számmal összegyűlt segélykérelmeket fogják elbírálni a testület tagjai. 1992 — a kastély éve A ságújfalusi polgármesteri hivatal a község központjában lévő, volt Kubinyi-Prónay kastélyban található a postával együtt. Az épület műemlék jellegű, de bizony már felújításra szorulna. Ennek megvalósítása már nem késik sokáig, ugyanis tavaly az önkormányzat 600 ezer forint támogatást kapott a műemléki felügyelőségtől az eredeti állapotok visszaállítására, és a további szükséges javítási munkálatok elvégzésére. Idén megkezdődhet a kivitelezés. Eddig négy vállalkozó jelentkezett a felújítás elvégzésére, ezért versenytárgyaláson döntenek: ki végezheti a munkát. Nógrádsipek nem éppen mediterrán klímájáról híres. Az épületes megállapítást nyilván nem is vitatja senki, viszont azt bizonyára kevesen tudják, hogy a Cserhát hegyei, dombjai közé zárt község határában megterem a füge! Persze nem olyan természetes módon, mint például a Földközi-tenger partvidékén, de tudtommal Nógrád megyében nincs párja a szabadföldben meghonosított sipeki csemegének. Doman Flóriánnal, négy fügecserje szerény tulajdonosával otthonában beszélgettünk:- Tizenöt évvel ezelőtt ültettem el az első csemetét. Nem olyan ritkaság ez, rajtam kívül másoknak is van fügefájuk Si- peken. Sőt, annakidején a mél- tóságos Balás Barnabás úrnak Fügecserjék mestere is volt itt a negyvenes évek elején. Annyi termett a jobb években, hogy még el is adták.- Honnan kerültek ide az első csemeték?- A Hőtechnika Építő Vállalatnál voltam lakatos nyugdíjazásomig: kéményeket építettünk szerte az országban. Amikor egyszer éppen Pesten dolgoztam, láttam, hogy a munkásszálló környékén, a hétvégi házak kertjeiben szinte mindenhol nevelnek fügefát. Onnan kértem az első fácskát, gondoltam, megpróbálom én is felnevelni. Az országban egyébként sokfelé ültetik, de idefent északon könnyebben elpusztul.- Hogyan viselik ezek a mediterrán növények az itteni éghajlatot?- Télire le kell takarni a növényeket! Ezzel azt is megakadályozzuk, hogy a bokor új hajtásokat hozzon kora tavasszal a tövéről. Az igaz, hogy olyankor rengeteg a gyümölcs, viszont soha nem érik be! Az ország délebbi fekvésű részein kétszer is terem évente, nálunk legfeljebb egyszer. Egyébként fának is lehet nevelni, akkor több gyümölcsre lehet számítani.- Nekem bokraim vannak, mert azokat télire könnyebb szalmával befedni - magyarázza a férfi.-Az idei esztendőn vajon milyen fügetermésre számít?- Attól tartok, hogy későn takartam le őket. Lehet, hogy elfagytak a termő ágak, és bár az új hajtások is hoznak termést, nem biztos, hogy be is érik.- Mennyi fügét szoktak szüretelni?-Jó években akár negyven kiló is terem egy-egy bokron, bár ez eléggé ritka.- Megéri ezzel foglalkozni?- Számunkra szenvedély a kertészkedés. Amilyen gyümölcs, szőlő, dísznövény ebben a föld- ben megél, nálunk megtalálható. Idén például már hozattunk rózsafákat a kertbe. S hogy megéri-e a fáradság? Ha valamit az ember örömmel csinál, nem a hasznát nézi - mondta búcsúzóul a gazda. Faragó Akikért a harang szólt... Ötven éve, 1942 tavaszán Szécsényben és környékén a viszontlátás reményében búcsúztak el szeretteiktől... Elmentek. Közülük nagyon sokan örökre. Elestek a Don-kanyarban, vagy valahol Európában. Édesanyák, gyermekek, szerelmes szívek vártak, reméltek, hosszú esztendőkön át. . . Ahogy múltak az évek, úgy halványodtak, ám nem mosódtak ki a lelkekből az emlékek. Azok, akik közvetlenül átélték a front borzalmait, még ma is szorongó szívvel gondolnak az elesett társakra. Közéjük tartozik a szécsényi Gáspár István is. Az ő ötlete volt, hogy hogy hálazászlóval adózzanak az elesetteknek, amely a római katolikus templomban őrzi majd a hősi halottak emlékét. A Kereszténydemokrata Néppárt szécsényi szervezete védnökséget vállalt az emlékünnepség felett. A szervező bizottság elnöke az az Ocsovai László lett, akinek édesapja elesett a fronton, özvegy édesanyja nevelte fel három gyermekét. Közös adakozással elkészült a hálazászló, amelyet ünnepi szentmise keretében - március 15-én - Tabódi István főesperes, máltai lovag szentelt meg. Az ünnepi szentmise után, a szemerkélő eső ellenére, a több mint ezer fős tömeg kivonult a szécsényi köztemetőbe. Itt az elesettek emlékművénél Kolosi Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt szécsényi szervezetének elnöke tisztelettel és kegyelettel emlékeztetett a hősökre. Az ünneplők láttán eszembe jutott az özvegyen maradt édesanyák vigasztalan bánata, a háború lelkeket összetipró borzalma, az egymás iránti tisztelet szükségessége. Talán az egyik üzenete éppen a megbékélés volt ennek a lelket melengető márciusi szécsényi rendezvénynek.-Szenográdi-
