Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

Wi =KF ü J án 1. 3,')?' AGYAG SZERELMESE 5. oldal MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. MÁRCIUS 3. KEDD III. ÉVFOLYAM 53. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT , ______________________ S zerviz és\^\! Kereskedelmi Kil>^ V 1992-ben IBM MICROSOFT NOVELL partnere Önökért! Salgótarján, Csokonai út 48. T/FAX: 32/10-392. Ukrán miniszter Für Lajos hon védelmi minisz­ter meghívására hétfőn hazánk­ba érkezett Konsztantyin Moro­zov vezérezredes, az Ukrán Köz­társaság honvédelmi minisztere. A vendég Für Lajos betegsége miatt hétfőn Raffay Ernő politi­kai államtitkárral folytatott hiva­talos tárgyalásokat. Morozov az előzetes program szerint kedden találkozik Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel, és udvariassági látogatást tesz Göncz Árpád köztársasági elnöknél. Ezt köve­tően a Honvédelmi Minisztéri­umban várhatóan kétoldalú ka­tonai együttműködési szerződést ír alá. A kétnapos látogatás saj­tótájékoztatóval zárul. Hazánkban az üzbég miniszterelnök Hétfőn munkalátogatásra Magyarországra érkezett Abdul- hasim Mutalovics Mutalov, az Üzbég Köztársaság miniszterel­nöke. Az üzbég kormányfő két­napos munkalátogatása alkal­mával aláírják a magyar-üzbég alapszerződést és a diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő jegyzőkönyvet. Tömeges autókoccanások Hétfőn reggel Bicske térségé­ben az Ml-es autópályán a sűrű köd miatt 17 autó szaladt egy­másba, majd később további so­rozatos koccanások történtek, s ezért a rendőrség mindkét irány­ban lezárta az autópályát. A jel­zések szerint 14 ember sérült meg, közülük négyen súlyosan. Tömegverekedés Jobbágyiban Jobbágyiban szombaton késő este ismeretlen tettesek karókkal összetörték L. István és M. Mik­lós személygépkocsiját, majd a helyszínen tömegverekedés kez­dődött, amelyben 60-70 ember csépelte egymást. A helyszínre érkező rendőijárőrök gumibo­tokkal csaptak szét a garázdák között, és 25 személyt előállítot­tak, de nem vettek őrizetbe sen­kit. Hatan a levélírók közül (balról jobbra): Sisa Sándor, Adamek István, Vitéz István, Szarvas József, Pásztor Sándor és Kolbányi Tibor Fotó: Rigó Tibor A lakatgv áriak nem tettek lakatot a szájukra Gaál György, a szügyi téeszelnök tagadja a vádakat A szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet 20 tagja és 65 al­kalmazottja írta alá azt a szerkesztőségünkbe küldött levelet, melyben többek között ez olvasható: „A magyarországi változá­sok ellenére termelőszövetkezetünkben nyoma sincs a demok­ráciának, annál inkább a diktatúrának... A megjelent átalaku­lási törvényben foglaltakat elnökünk sajátosan értelmezi, saját pozíciója és egzisztenciája megőrzése érdekében konzerválni kívánja a jelenlegi szervezeti struktúrát. Minden eszközt meg­ragad, hogy megfélemlítse a változások kezdeményezőit. Elbo­csátásokkal és létszámleépítéssel fenyegetőzik... az eredménye­sen gazdálkodó ágazatokban is, ahol azt semmi nem indokolja. A dolgozók megfélelemlítése miatt szükséges a nyilvánosság elé tárni a szövetkezetünkben folyó hatalomátmentési kísérletet.” Miután a panaszosok közöl­ték, hogy az aláírások fénymá­solatának eredeti példányát a téesz-vezetésének címezve, az elnök lemondását követelő be­adványukhoz csatolták, először Gaál György elnököt kerestük fel.- Mit szól az ön ellen felho­zott „vádakhoz” ? — kérdeztem tőle.- Félreértésen alapszik az egész. Ráadásul pont akkor ér­nek támadások, amikor ragyogó gazdasági eredményeket értünk el. A múlt évet 3,9 milliós nye­reséggel zártuk, szemben az előző esztendei 7,6 milliós veszteséggel. Január első napja­iban tizenharmadik havi fizetést kaptak a beosztottak, a veze­tőknek prémiumot fizettünk. A teljes nyíltság és őszinteség je­gyében dolgozunk. A tagság támogatja a vezetést.- A levél viszont azt mutatja, nem egyöntetű a vezetés támo­gatása. Sőt, a levelet aláíró nyolcvanöt ember az ön leváltá­sát követeli. Megítélése szerint, miért?-Tudni kell, hogy termelő- szövetkezetünknek 113 aktív és 247 nyugdíjas tagja van, s 84 az alkalmazottak száma. Az utób­biak nehezményezik, amiért nevesítéskor nem részesülhet­nek a mintegy százmillió forint értékű vagyonból. Pontosabban: a törvény szerint az összvagyon 10 százalékát kaphatják meg, amennnyiben úgy dönt majd a közgyűlés. Azt is felpanaszol­ják az alkalmazottak, hogy az őket megillető hatezer négy­zetméter háztáji föld fejében ta­valy miért csak hét mázsa búzát kaptak, az előző évi tizenöttel szemben. Nos, így is nyolcmil­lió forint volt a mezőgazdaság ráfizetése, a mennyiség emelé­sével tovább növekedett volna a veszteség. A teljességhez hoz­zátartozik, hogy csak öt mázsa volt tervezve, jómagam tettem (Folytatás a 3. oldalon) A jó béke esélyei Tanácskozás Budapesten Horvátországból, Szlovéniá­ból és Szerbiából érkezett szakér­tők tanácskoznak Budapesten, a Nemzetek Házában két napon át „a jó béke esélyeiről”. A hétfőn délelőtt kezdődött konferenciát a német FDP-hez közel álló Fride- rich Naumann Alapítvány és a Szabad Demokraták Szövetsége rendezi. Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke megnyitóbeszé­dében kiemelte: a szuverenitás, illetve az együttmaradás joga minden népet megillet, e kérdés­ben az egykori Jugoszlávia népei és politikusai hivatottak dönteni. A köztársasági elnök ezután ar­ról beszélt, hogy Magyarorszá­gon az emberek hálásak a sors­nak, hogy országuk nem vált vál­ságövezetté, meg tudta őrizni stabilitását, bár a déli szomszéd­ságban dúló irracionális, testvér- és öngyilkos háború a magyar határokat perzseli. Morális döntéseket hangoz­tatni a Jugoszláviában kialakult helyzettel kapcsolatban nincs jo­gunk — mondta a köztársasági elnök, majd hangsúlyozta: jo­gunk van viszont teret biztosítani a vélemények kifejtésére, a néze­tek közelítésére, és felajánlhatjuk segítségünket az újjáépítéshez is. Göncz Árpád a határon túlról érkezett szakértők és a magyar vendégek előtt megerősítette: Magyarország helyesli, hogy az ENSZ békefenntartó erőket küld Jugoszláviába, és helyesli a megoldást kereső nemzetközi erőfeszítéseket is. A köztársasági elnök a megoldás kardinális kér­désének az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését nevezte. A konferencia előadója, Szent-Iványi István, az SZDSZ parlamenti képviselője, az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságá­nak alelnöke az MTI kérdésére válaszolva elutasította azt a felté­telezést, hogy a szabaddemokra­ták a szakértők meghívásával a köztársaságok belügyeibe avat­koznának. Az SZDSZ ugyanis mindhárom országból riívott szakértőket, és nem kíván egyik fél mellett sem állást foglalni. A tanácskozás megrendezésével Szlovéniából, Szerbiából és Hor­vátországból érkezett jelzésekre reagálnak. A három köztársa­ságban fogalmazódott meg az a kívánság, hogy Budapest bizto­sítson helyet szakértői konzultá­ciókhoz. Hétfői áremelések Nemcsak a kenyérfélék és a péksütemények Hétfőtől közel 20 százalékkal megdrágultak a kenyérfé­lék és a péksütemények — mondták a Sugár Csemege-Meinl Élelmiszer-áruházban. így a legolcsóbb félbarna kenyér kilója az eddigi 23,20 helyett 28 forintba kerül, míg a kézi kenyér 32 helyett 40 forintba. A zsemle és a kifli 2,50-ről 3 forintra drá­gult. Ezenkívül még számos sütőipari termék is megdrágult. Hétfőtől 10 százalékkal többet kell fizetni a Maggi levespo­rokért, egyes mézekért, valamint jó néhány fajta édességért is. Két új legfőbbiigyész-helyettes A mai ügyészi munkában leginkább méltánylandó, hogy történelmünk átme­neti szakaszában kell szilárd jogrendet biz­tosítani, amikor vala­mi már elmúlt, és az új még nem alakult ki — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn a két új legfőbbügyész-he- lyettes, dr. Fábián János és dr. Sátori Já­nos beiktatásán. A köztársasági el­nök a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi átalaku­lásból következően a megszokott formák felbomlottak, az or­szágban megnőtt a bűnözés, és a bűnö­zés formái is mások a korábbiakhoz ké­pest. Önöknek — hangsúlyozta — meg kell őrizniük a jog­rendet, a társadalom hitét és bizalmát a fennálló jogrenddel szemben. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész leszö­gezte: a Magyar köz­társaság ügyészi szer­vezete törvényes fel­adatának pontos végrehajtásával tö­rekszik arra, hogy Magyarország egyre inkább kiérdemelje: mind idehaza, mind külföldön jogállam­nak tekintsék. A jog­államért azonban mindennap meg kell küzdeni. (MTI) Pécsett Sikertelen rablási kísérlet A benzinkutasok és a rend­őrök lélekjelenléte, bátor közbe­avatkozása hiúsított meg vasár­nap este egy fegyveres rablási kí­sérletet Pécsett. A Harkányi úti Shell-benzin- kút napi bevételét este fél hét előtt egy harisnyaálarcos, gép- pisztolyos férfi akarta megsze­rezni, s szándékának az élésre töltött fegyverből leadott két lö­véssel is nyomatékot adott. A benzinkutasok azonban nem ijedtek meg, s ahelyett, hogy át­adták volna a pénzt, egyikúk a támadóra vetette magát, s igye­kezett megakadályozni a gép­pisztoly használatát. Addigra már a rendőrök is a helyszínen voltak, akiket közben egy izga­tott női hang telefonon értesített a rablásról. Ä tettest, Zsíros Sán­dor harminckét éves újpetrei la­kost a kísérletének kezdetétől számított nyolc perc múlva, a helyszínről elmenekült társát pe­dig egy órán belül a lakásán el­fogták. A gyanúsítottak kihall­gatását megkezdték, mindketten beismerő vallomást tettek. A Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság folytatja a rablási kísér­let vizsgálatát. Az elkövetőket egy korábbi súlyos bűncselek­ménnyel is gyanúsítják, s feltehe­tően annak következtében került a birtokukba a pécsi benzinkút elleni fegyveres támadásnál használt AK-géppisztoly. Százmilliós kár Leégett a csabai kenyérgyár Vasárnap este leégett a Békés­csabai Sütőipari Vállalat kenyér­gyára. A tűzvészről a tűzoltókat este negyed hét után értesítették, s jó három órán át tartott az oltás, míg sikerült a lángokat megfé­kezni. A békéscsabai, gyulai, orosházi, mezőkovácshazi és szeghalmi tűzoltók 17 víz- és egy habsugárral oltottak. A beavat­kozást megnehezítette, hogy az égő hungarocell hőszigetelőhöz nem lehetett hozzáférni: felülről az olvadó acéltrapéz lemezek, alulról az ugyancsak olvadó alu­mínium álmennyezet tette lehe­tetlenné a megközelítést. A leégett kenyérgyárban a gé­pek is megolvadtak, így tönkre­ment az üzem három nagy telje­sítményű kemencéje is. A város ellátásának biztosítása érdeké­ben a leégett kenyérgyár melletti süteményüzem is kenyeret, zsömlét, kiflit termel, s a békés­csabaiak kenyérellátásához hoz­zájárul a vállalat két vidéki ke­nyérgyára, valamint a szomszéd városok sütőipara is. A tűz keletkezésének okát szakértők bevonásával a tűzoltó­ság vizsgálja. Nem növeli az inflációt Márciustól kezdődik a kárpótlás Márciusban megkezdik az első kárpótlási jegyek átadását tulajdonosaiknak — tájékoztatta a sajtó képviselőit Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatal elnöke hétfőn. Elmondta: mintegy 830 ezer ember adott be kárpótlási kérel­met a hivatalba, a bejelentett igények többsége — majd 3 millió — termőföldre irányul. Ház után 210 ezer, vállalkozás elvétele miatt 77 ezer kérelem ér­kezett. Sepsey Tamás hangoztatta: a tömegtájékoztatási eszközöknek azt kellene tudatosítaniuk az állam­polgárokban, hogy a kárpótlási jegy magántulajdo­nossá válásra ad lehetőséget. Ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a közeljövőben egy oktatófilmet készíttet, amelyből a kárpótlásban érintettek megismerkedhetnek az árverések leg­fontosabb szabályaival. A hivatal vezetője szerint elképzelhető, hogy néhány helyen már a nyáron megtartják az első földárveréseket. Az árveré­sek nagyobb részét várhatóan az ősszel rende­zik. Sepsey Tamás kijelentette: a hivatal saját hatás­körében olyan ellenőrzési eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették — érdemi elbírálás nélkül is — az alaptalan igények kiszűrését. Hangsúlyozta: országszerte alakulnak az érdekegyeztető fórumok, amelyek segítik és ellenőrzik a szövetkezetek föld­kijelölési munkáját. Ezeknek a fórumoknak a fele­lőssége óriási, hiszen most dől el, mely földterüle­tek kerülnek magántulajdonba. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egy újságírói kérdésre elmondta: nem helyt­álló az a vélemény, miszerint a kárpótlási jegyek ki­bocsátása növelni fogja az inflációt. Szakmai befektetőkre számítanak Privatizáció az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál Gyors ütemben halad az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat pri­vatizációja — tájékoztatta az MTI-t Füzér István igazgató. Az állami mamutcég már ko­rábban két önálló vállalattá ala­kult át, az egyik kis-, a másik nagykereskedelmi tevékenység gazdája lett. A két új vállalat egy­személyes kft.-ként működik, egyelőre 100 százalékos állami tulajdonban, de hamarosan pri­vatizálják azokat. Érdeklődnek külföldi befektetőktől is, komoly ajánlatot kaptak Ausztriából. A cég mintegy 100 üzlethelyi­ségéből 32 tartozott az előpriva­tizációs törvény hatálya alá, kö­zülük nyílt árverésen 28 már gaz­dára is talált. Az első 32-t újabb 32 üzlet követi, ezeket a vállalat dolgozóinak kedvezményesen ajánlják fel, illetve szintén árve­résen értékesítik őket. Füzér István nem aggódik amiatt, hogy a könyvesboltok privatizációja következtében esetleg kiszorulnak a piacról a nem nyereséges, de értékes kiad­ványok. Az üzletek ugyanis 5 éven át kötelesek könyvet árusí­tani, nem alakíthatók át más üz­lettípussá. Másrészt az üzleteket nem a gyors profitszerzésben ér­dekelt beruházóknak akarják el­adni, hanem szakmai befekte­tőknek — kiadóknak, magán­könyvkereskedőknek, illetve an­tikváriusoknak —, akik hosszú távon és igényesen kívánják foly­tatni a mesterséget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents