Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-10 / 59. szám
Tűzszüneti felhívás A francia külügyminisztérium vasárnap este bejelentette, hogy Párizs és Ankara tűzszüneti felhívást intéz Örményországhoz és Azerbajdzsánhoz, illetve a kara- bahi konfliktusban részt vevő valamennyi félhez. Erről Roland Dumas francia külügyminiszter telefonon állapodott meg török kollégájával, Hikmet Cetinnel. A kezdeményezésről egyelőre nem tettek közzé részleteket. Megoldás: Brüsszeltől Lord Carrington szerint az ENSZ-erők jugoszláviai jelenlétének pozitív hatása lesz, bár a békefenntartás önmagában nem oldja meg a politikai problémát. Lord Carrington volt brit külügyminiszter, az EK jugoszláviai békeközvetítője a BBC-nek nyilatkozva tegnap reményét fejezte ki, hogy most már nem tör ki komolyabb ellenségeskedés, fegyveres harc, ügy vélte, harci szándéknak nem mutatkoznak fenyegetőjelei. De figyelmeztetett, hogy az alapvető problémák megoldását nem a békefenntartó erőktől, hanem a brüsszeli tárgyalásoktól kell várni. Fegyveresek a nyomornegyedben Harminc fekete bőrű vesztette életét az elmúlt hét végén a Dél- Afrikában újra és újra kirobbanó erőszak, a rivális szervezetek közötti összecsapások következtében. Fegyveresek Durban város nyomornegyedében tüzet nyitottak a viskók lakóira: hét férfi meghalt, négy nő megsebesült. Alexandrában öten vesztették életüket lőtt és szúrt sebek következtében. Ugyanitt egy korábban meggyilkolt Inkatha-tag temetésén robbant ki összetűzés az ANC és az Inkatha hívei között: két ember maradt holtan a csatatéren. Elnököt választanak Azerbajdzsánban Az azerbajdzsán törvényhozás kedden választja meg a múlt pénteken lemondott Ajaz Muta- libov elnök utódját — jelentette az orosz tévé híradója tegnap. Az államfői tisztséget ideiglenesen ellátó Jakub Mamedov a néphez intézett szózatában nyugalomra és örmérsékletre szólította fel a lakosságot. Az elmúlt héten újult erővel fellángolt karabahi harcok hétfőn is folytatódtak, noha Baku és Jereván is készségesnek mutatkozott egy esetleges, nemzetközi közreműködéssel létrehozandó fegyvemyugvásra. Koporsók Romániába... Mircea Snegur moldovai elnök vasárnap táviratban tiltakozott Borisz Jelcin oroszországi elnöknél és Ruszlan Haszbula- tov parlamenti elnöknél, amiért a moszkvai TV híradóműsorában a nap folyamán azt állította: a Dnyeszter balpartján kirobbant összetűzésekben egy szomszédos állam — Románia — állampolgárai is részt vesznek, s moldovai területről már 28 koporsót szállítottak Romániába. A moldovai államfő táviratában leszögezi, hogy az ilyen állítások minden alapot nélkülöznek, és csak a konfliktus kiszélesítését szolgálják. Amerikai fegyvereket hitelre? A NATO és Magyarország Magyarországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal a NATO-ban szélesebb körű gyakorlati együttműködés kívánatos és lehetséges, mint az Északatlanti Együttműködési Tanács más tagjaival. A tanács mai brüsz- szeli ülése előtt erről nyilatkozott az MTI-nek az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese, aki nevének mellőzését kérte. Elmondotta: a térség valamennyi országának, sőt a FÁK köztársaságainak az együttműködési tanácsba való bevonásával az volt a cél, hogy ne húzzanak új választóvonalat, s jelezzék: a széles körű biztonsági rendszer nem irányul senki ellen. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a NATO sokrétű gyakorlati együttműködésre törekszik a három közép-európai országgal, amelyek már nagy lépéseket tettek a demokratikus átalakításban. Washington örömmel látna együttműködést amerikai NA- TÓ-egységek és a visegrádiak fegyveres erői között, például katasztrófaelhárításban. Vizsgálják a lehetőségét, hogy szükség esetén külön összehívják a tanácsot, ha úgy látják, hogy valamely ország területét, függetlenségét veszély fenyegeti. A visegrádi országoknak a NATO társult tagságára vonatkozójavaslat nem talált kedvező visszhangra, mert Brüsszelben a társulás és a tagság között nem látnak igazi különbséget. Úgy látják: az új demokráciák idővel amúgyis módot szereznek a telsonló biztonsági garanciákat tervez Kelet-Közép-Európának, mint amilyeneket az Öböl-térség országainak nyújt). Washington mérlegeli, hogyan lehetne összekapcsolni a tanács és az EBEÉ tevékenységét: így például helyi viszályok esetén a NATO békefenntartó erőket bocsáthatna az EBEÉ rendelkezésére — közölte az amerikai diplomata. A NATO és Közép-Kelet-Európa szorosabb együttműködése ügyében mesz- szemenő az egyetértés Washington és Bonn között s általános felfogás, hogy a kérdésben szoros munkamegosztást kell teremteni a NATO és az EK között — mondotta az illetékes. Nincs még döntés a kérdésben, hogy a három új közép-európai demokrácia vasárolhas- son-e amerikai fegyvereket, hadianyagot, esetleg hitelre — mondotta a tájékoztató. Amerikai katonapolitikai tervezők mérlegelik, hogyan fejleszthetik tovább az EBÉÉ intézményeit. Washington javasolni fogja, hogy a bécsi válságelhárító központ lehetőségeit használják ki s ugyancsak az osztrák fővárosban állítsák fel az új biztonsági fórumot. Amerikai részről vizsgálják a lehetőséget: hogyan foglalhatnak adott esetben közösen állást a tagállamok olyan országgal szemben, amely fenyegeti az európai biztonságot. Nyugatról remél Sevardnadze Nyugati segítséget sürgetett Grúziának Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, aki a hétvégén tért vissza Moszkvából szőkébb hazájába, a tavaly függetlenné vált kaukázusi köztársaságba. A 64 esztendős Sevardnadze 13 évig volt Grúzia első számú vezetője, majd 1985-ben Gorbacsov hívásának eleget téve vette át a szovjet külügyek irányítását, személy szerint is nagy érdemeket szerezve az átalakítás politikája nemzetközi elismertetésében, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében. A politikus hazatérése ellen egyébként néhány százan tüntettek vasárnap Tbilisziben — az elűzött Zviad Gamszahurdia grúz elnök hívei —, akik elsősorban az „SZKP-s múltját” vetették Sevardnadze szemére. Az újak fele csehszlovák, lengyel, magyar, román Toboroz az idegenlégió A francia védelmi minisztérium most közzétett adatai szerint 1991-ben az idegenlégió újoncainak fele Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról és Romániából érkezett; nemrég megjöttek a légióba az első jelentkezők az új független balti államokból; s váriák a nagy múltú seregbe az egykori Szovjetunió többi államából is az utánpótlást. ”Az idegenlégióban mindig tükröződtek a világpolitikai változásai. A polgárháború után a spanyolok, a második világháborút követően a németek jelentették az utánpótlás fő forrását, teljesen természetes, hogy most sokan jönnek a régi Szovjetunió új köztársaságaiból” —jelentette ki a francia idegenlégió szóvivője, René Tomatis. A többi kelet- és közép-európai volt szocialista országból is tovább érkezik az utánpótlás, de ezekből az államokból az újoncok száma két évvel ezelőtt ugrott meg igazán. A szovjet állampolgárok toborzását korábban egy 1946-os fancia — szovjet szerződés tiltotta, ez a Szovjetunió összeomlásával hatályát vesztette, így nyíltak meg az oroszok, ukránok és más volt szovjet polgárok számára az idegenlégió kapui. A francia idegenlégióban jelenleg 107 ország polgárai szolgálnak — amennyiben igazak a jelentkezők által bejelentett adatok. Franciák hivatalosan csak tiszti ranggal kerülhetnek ebbe a speciális seregbe, nem titok azonban, hogy sok francia belgaként, svájciként vagy monacóiként lép be a légióba. Évente átlag 7000 fiatal jelentkezik az Au- bagneben, Marseille közelében lévő toborzóközpontban, közülük mintegy 1200-an alkalmasak ténylegesen a nehéz szolgálatra. A 8500 főnyi idegenlégióban a katonák három és fél évi szolgálat után megkaphatják a francia állampolgárságot. A régi légiós-szabály ma is érvényes. „Nem vagyunk bírók, rendőrök sem pedig lelkészek. Vannak a sorainkban olyanok, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Ha így van, annak biztosan meg volt az oka. Mi segítünk a fiataloknak még jogi problémáik rendezésében is, ha úgy véljük, jó légionisták lesznek” — mondja a szóvivő. S figyelmeztet arra, hogy az idegenlégió ma is minden létező katonai világ legkeményebbike, ahonnan a hivatalos leszerelés előtt nincs visszaút. „Perverzeknek, kábítószereseknek és erőszakos embereknek nincs helyük a légióban.” (FEB) A vásárlók csak „német boltnak” nevezik Moszkva: itt bezzeg nincs áruhiány Óriási forgalmat bonyolít le az a négy moszkvai szupermarket, ahol keményvalutával kell fizetni. Az orosz fővárosban élő közel nyolcvanezer külföldi, valamint a valutával rendelkező orosz állampolgárok olyan keresletet élesztenek, hogy az áruházak a terjeszkedést fontolgatják. Az IPS német cég, amely az Intercar hetven százalékának a tulajdonosa, a Peking szállóban rendezkedett be. A bolt a nyári szabadságolások idején kétmillió márkás bevételt ért el. Az éves forgalmat 20 millió körülinek várják, és úgy tervezik, hogy hamarosan két vagy három új boltot nyitnak Moszkvában, de lehet, hogy Szentpéterváron és Rigában is. Ezekben a boltokban egyes élelmiszerek ára az európai átlagnál negyven százalékkal magasabb, következésképpen a bolthálózat jövedelmezősége is jóval magasabb az európai átlagnál. A vásárlók egyszerűen csak „német boltnak” nevezik azt a szupermarketet, ahol a leggazdagabb a sajt- és a felvágott-választék, s hamarosan japán és olasz árukat kínálnak. A boltnak saját péksége is van. A finn Stockmann cég 1989 szeptemberében nyitott két szupermarketet az orosz fővárosban. Az egyik elsősorban élelmiszerekkel, a másik irodaszerekkel és ruházati termékekkel kereskedik. A harmadik bolt nyitását a napokban tervezik. Ebben háztartási gépeket fognak árulni. Terveik szerint ezzel jelentősen túllépik a tavalyi 20 millió dolláros éves forgalmukat. Az első valutás bolt a Sadko volt Moszkvában. Ma már ez a cég vegyes vállalati formában működik és két boltja van. Az egyikben élelmiszert, a másikban háztartási cikkeket és ruházatot árulnak. A vevők többsége orosz — kötegnyi dollárral és márkával. Honnan lettek a mozskvaiak hirtelen ilyen „vásárlóerősek?” A választásokat a jövő év áprilisában tartják Szihanuk jelölteti magát államfőnek Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai Legfelső Nemzeti Tanács elnöke közölte, hogy jelöltetni óhajtja magát a kambodzsai államfői posztért induló választásokon. Korábban úgy nyilatkozott, hogy csak akkor egyezik bele, hogy az ország elnöke legyen, ha ezt Kambodzsa egész nepe így akarja. Szihanuk egy nagygyűlésen azt mondta, hogy a jövő ev áprilisára kitűzött általános választásokon 120 képviselőt fognak megválasztani a nemzetgyűlésbe. Egyidejűleg megtartják az egész országban az elnökválasztást is. Begin meghalt Hétfőn hajnalban jelentették a hírügynökségek, hogy Mena- hem Begin korábbi izraeli kormányfő, akit Nobel-békedrjjal jutalmaztak a Camp David-i különbékéért, 78 éves korában egy tel-avivi kórházban elhunyt. Begint múlt kedden szállították kórházba szívinfarktussal. Azonnal lélegeztető készülékre kapcsolták, de állapota pénteken rosszabbra fordult, miután egy pacemakert is kapott. Az izraeli rádió hajnali négy órakor olvasta be a halálhírt, hozzáfűzve, hogy a kormány külön ülésen foglalkozik a temetés és gyász- szertartás előkészítésével. Aki Nagy-Izraelről álmodott Menahem Begin személyében olyan izraeli politikus távozott az élők sorából, akinek tevékenysége talán a legmélyebb nyomot hagyta az ország történelmének utóbbi évtizedein. Az élete végéig „Nagy-Izraelről” álmodó Begin pályaívének két végpontja — a brit uralom ellen fegyverrel harcoló gerillavezér és a Camp David-i békéért 1979- ben Nobel-békedrjat kapott miniszterelnök — jól példázza a zsidó állam történetének ellentmondásosságát. Begin 1913. augusztus 16-án született az akkor éppen Oroszországhoz tartozó, majd a két világháború között Lengyelországhoz került Breszt-Litovszkban. Begin 15 évesen került először kapcsolatba a cionizmus fegyveres harcot hirdető egyik csoportjával, a Betarral. Varsóban jogot végzett, majd a második világháború kezdetekor Lengyelországban letartóztatták a szovjet hatóságok és Szibériába száműzték. Szabadulása után 1941-ben kivándorolt Palesztinába, ahol hamarosan a britek ellen harcot folytató Irgun Zvai Leumi (Nemzeti Katonai Szervezet) élén számos terrorista akciót hajtott végre. A szervezet legnagyobb feltűnést keltő akciója a jeruzsálemi Dávid Csillaga szálloda elleni robbantás volt, amely 100 halálos áldozatot követelt. A szervezet egy másik szélsőséges csoporttal támadást hajtott végre Jeruzsálem közelében egy palesztin település ellen, 250 polgári személyt mészárolva le. Begin fejére 100 ezer fontos vér- dijat tűztek ki a britek. Terrorista múltja sokáig beárnyékolta további karrierjét. Az Irgun feloszlatása után hosszú idő telt el, amíg az immár függetlenné vált Izraelben „szalonképessé vált” az általa alapított Herut (Szabadság) párt élén. (Jellemző, hogy Ben Gurion, Izrael első kormányfője „garázdák vezérének” titulálta Begint.) Több mint húsz évnek kellett eltelni, amíg 1977-ben a nevével fémjelzett szélsőjobboldali szövetségnek sikerült a Kneszet legnagyobb frakciójává válnia. Miniszterelnökként sok mindent vártak tőle, csak azt nem, hogy haladást ér el a közel-keleti béke ügyében. A hatalmas belső ellenállással szemben, Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével Szadat egyiptomi elnökkel megkötötte a Camp David-i békét, amiért 1979-ben megkapta a Nobel-békedrjat. Nem adta viszont fel álmát, a Nagy-Izraelt, kormányzása idején an- nektálta Izrael a Golan-fennsíkot. Áz 1982-ben indított libanoni támadás elszigetelte az országot, s 1983-ban betegen és megfáradtán adta át a hatalmat Jichak Samirnak. Reformkampány Kínában A kínai sajtó gyorsabb ütemű gazdasági reformlépéseket szorgalmazó kommentárok sokaságát közölte február második felében. Mi több, a Kuangming Zsipao című központi lap — Li Peng kormányfőre hivatkozva — még a politikai reformok szükségességét is felvetette. A központi kommunista pártlap, a Zsenmin Zsipao a kapitalizmus bizonyos erényeiről írt egy vezércikkében. Mindenkit óvott attól, hogy a kapitalizmus hibáit bírálva elutasítsa annak utánzásra méltó jó oldalait is. Az 1989-es demokratikus mozgalom óta mostanáig a politikai reformnak még a nevét is elkerülték Kínában. Február vége felé azonban a népfront jellegű szervezet lapja, a Kuangming Zsipao idézte Li Peng kormányfő két korábbi, Kínában még nem közölt nyilatkozatát, amelyben az Államtanács elnöke azt fejtegette, hogy a gazdasági reformok előbb-utóbb bizonyos politikai reformokat is szükségessé tesznek. Március elején a miniszter- elnök az Államtanács (kormány) ülésén is tett egy hasonló kijelentést. A konzervatív vezetőként számon tartott kormányfőtől hallva a „politikai reform” kifejezést, sokan már arra a túlzó következtetésre jutottak meglepetésükben, hogy „Li Peng átállt a reformerekhez”. A váratlan és magasra felcsapó reformhullám nyomán világszerte megfogalmazódott a kérdés : nagy változások érlelődnek vajon Kínában? A különböző előjelű kampányok elég gyakran váltogatják egymást az óvatos gazdasági reformok útján járó országban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a konzervatív-reformer pólusok között mozgó inga kilengéseinek amplitúdója sokkal nagyobb a jelszavak birodalmában mint a gazdaság gyakorlatában. Akármerre lendült is az inga a politikában, mindig megmaradt az óvatos, araszoló gazdasági reform. Még az 1989-es demokratikus mozgalmat követő mély hullámvölgy idején sem állt le teljesen a gazdasági reform, aminek beszédes bizonyítéka, hogy abban az időszakban nyílhatott meg az első kínai tőzsde. A kínai vezetőség reformereinek és konzervatívjainak ellentéte mögött alighanem tévedés volna gyökeresen különböző politikai és gazdaságpolitikai elképzeléseket keresni. A vezetőség két fő frakciója az alapdolgokban egyetért: a politikai rendszer lényegi elemein nem szabad változtatni, a gazdaságot viszont bizonyos mértékig meg kell reformálni. Azon vitáznak csupán: hol a határ, meddig veszélytelen, mettől veszélyes a gazdasági reformkísérlet a fennálló rendszerre. A váltakozó előjelű sajtókampányok (tavaly ősszel még a reformok veszélyeire figyelmeztető kommentárok voltak túlsúlyban) nagyobb különbséget sejtetnek a frakciók között, mint amekkora valóban van: a felek, az ellenszelet bekalkulálva, mesz- szebbre céloznak, mint ahová lőni akarnak. A sajtó mostani reformkamC ánya egyenesen következik ab- ól, hogy Teng Hsziao-ping, a legtekintélyesebb kínai vezető hosszabb visszavonultság után ismét megjelent a politika küzdőtéren: január végén és február elején körutat tett a gazdasági reform kísérleti laboratóriumaiban, a déli különleges gazdasági övezetekben, ahol a külföldi toké jelentős mozgásszabadságot élvez. Ezen övezetek kimagasló eredményeire hivatkozva a hivatalos tisztség nélkül is legbefolyásosabb vezető a reform gyorsítására szólította fel a hivatalban levő vezetőket. Pekingi elemzők szerint az idős vezető azért tért vissza a közéletbe, hogy a Kínai Kommunista Párt idén esedékes 14. kongresszusa előtt a reform híveinek hóna alá nyúljon, hogy a reformtábor megerősödve kerüljön ki a kongresszuson várható személyi változásokból. Ezt a feltevést megerősíteni látszik Tengnek az a kijelentése, hogy — amint a kínai ügyekben jól értesült hongkongi sajtó idézte őt déli országjárása napjaiban — „távozniuk kell posztjukról azoknak a tisztségviselőknek, akik nem tudnak vagy nem akarnak lépést tartani a reformokkal”. (MTI) Szextett-vizsga Warren Beatty, Jack Nicholson, vagy Ryal O’Neal Hollywood nagyjai..., de nem az ágyban — állítja Jennifer Lee, a színes bőrű komikus, Richard Pryor nemrég elvált felesége. A fekete hajú színésznő a filmvilág nagyjait próbálta ki az ágyban, ám jő véleménye csak ex- férjéről van. Most megjelent önéletrajzi könyvében a művészvilág óriásairól rántja le a leplet — a szó szoros értelmében is. „Megdöbbentett, hogy Beatty csodás szerető hírében áll. Én inkább nyamvadtnak nevezném a szexet vele. Rayn ÓNeal a technikára helyezi a hangsúlyt, órákig pózol a tükör előtt. Jack Ni- colsonnak egykoron egész jó teste volt. Az ital és a kábítószer azonban teljesen tönkretette."
