Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07-08 / 57. szám
1992. március 7-8., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP A W ^ ■''**"•* jrflpi ■w W m. T . "WTlA A W^. *W W*'*. CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Barkácstanácsok vállalkozó kedvű ezermestereknek Aranyszabály: hétszer mérj, míg egyszer vágsz (FEB)A címbeli aranyszabályt csaknem minden fúró-faragó ember ismeri, de nem mindegyikük követi. Pedig a barkács-munkák során adódó selejt túlnyomó része elnagyolt, pontatlan mérés következménye. S a mai anyag-árak ismeretében könnyű belátni, hogy valóban kifizetődőbb hatszor-hétszer ellenőrizni, pontosítani a méretjelölést, mint sietve kézbevenni a fa- vagy fémfűrészt. A megbízható, precíz méréshez és kijelöléshez a következő, könnyen beszerezhető eszközök szükségesek: mérőszalag, colstok (csuklós mérővessző), vonalzók, karctű, ceruza, golyóstoll, zsírkréta, körző, jelölőzsinór, függőón, víz- mértékes szintező. Jó szívvel ajálható azonban az alapkészlet kiegészítéseként - faanyagokon hosszú egyenesek meghúzásához - laposhegyűre faragható ács-ceruza, keményfa talpú, fémszárú, L-alakú derékszögjelölő „vinkli”, továbbá derékszögbe, esetleg más kívánt szögbe is állítható mélységi párhu- zam-karcoló és szögkimérő-jelölő „sáskaláb”. Végül a precíziós munkához nem nélkülözhető a tolómérő (subler), a mikrométer és az átjelölő marok- és lyukkörző. Mérőszalag használatakor figyeljünk arra, hogy a jobb szalagokat pontosan 5 centiméter széles tokkal készítik, így belső - például falköz - mérésénél a tokot kerek 5 centivel vehetjük figyelembe. Ilyen eszközöknél a szalag hátoldalán 5 centivel elcsúsztatják a skálát, ami segíti is, de meg is tévesztheti az ezermestert. Colstokkal belső méretet úgy vehetünk, hogy a falközbe zsinórt szorítunk, s azt mérjük le. Ha darabolásra mérünk le valamilyen anyagot, a jelölővonal mindig a megmaradó darabon fusson, hogy a vágás, fűrészelés azon kívülre essen, azaz a szükséges darab inkább kicsivel nagyobb legyen, mert lefaragni, reszelni még lehet, de „hozzáreszelni” sajnos nem. Lyukak, furatok, árkok esetében ellentétes a szabály: csak a jelölésen belül véssünk, fúrjunk, hogy a pontosításra maradjon még az anyagon „hús”. A leeső, maradék darabot satírozzuk be, nehogy összetévesszük a felhaszá- landóval. Az egymás mellé szánt darabokat tanácsos még a levágás előtt egy mindkettőn átfutó, egyértelmű vonallal összejelölni, vagy összeszámozni. A leendő középpontokat mindig két - de nem több - egymást keresztező vonallal jelöljük be. A hosszú vonalakat élével az anyagra fektetett vonalzó mellett húzzuk meg, mert az emelt élű vonalzó mellett a ceruza vagy a karctű enyhe S-vonalban esetleg ki-, illetve bekanyarodhat. A keretek, lapolások, csapolások, ösz- szeeresztések, pontosságának alapfeltétele, hogy a található részek pontosan 90, illetve 45 fokosak legyenek, ami csak derékszögű vonalzóval, vinklivel, illetve háromszögű vonalzóval, szögbe állítható párhuzam-jelzővel érhető el. Ha úgy tűnik, hogy a jel nem pontosan derékszögben fut az anyag éléhez, a jelölést ismételjük meg a szemközti oldalról. Fára hosszú vonalakat csak éles - és nem hegyes - ácsceruzával lehet húzni, mert a „rendes” ceruza hegye kitörik. A golyóstoll is jó, de nyoma nehezen távolítható el. Fémeken a ceruza vagy toll nyoma nem marad meg, azokra karctűvel - lehet hegyes 100-as acélszeg is - húzzunk jelet. De csak egyet, mert a hibás jelölés karca megmarad és a helyes jelet is félreviszi. Szűcs József Elősó-utósó, avagy a sózás titkai Leggyakrabban alkalmazott ételízesítőnk, a konyhasó használatának szép számmal vannak olyan régi szabályai és mesterfogásai, amelyeket érdemes felidézni, mert nagyban befolyásolják a konyhai munka eredményeit. Az egyik általános tudnivaló: előre, a sütésre-főzésre való előkészítés fázisában ne sózzuk az ételeket, hanem csak a befejezéskor. A recept előírása szerint azonban eltérhetünk ettől a szabálytól. Egy-két példa a kivételekre: sózzunk előre - de mértékletesen -, ha cserépedényben sütünk. vagy párolunk. A jó ízű egybesült egyik titka, hogy a húst előre bedörzsöljük sóval, átforgatjuk forró zsírban, s ezután ágyazunk meg neki a tepsiben különféle ízesítőkkel, fűszerekkel. A konyhasó egyébként alkalmakként ügyes segítőtársa a háziasszonynak. Lágy-, vagy keménytojás főzésekor például elkerülhetjük a héj fölrepedését, ha a vízbe egy kis sót teszünk. A legcsípősebb zöldpaprika is ehetővé szelídül, ha néhány percig sós vízbe tesz- szük. A megbontott üveg mustár nem szárad be, ha tetejére kevés sót szórunk, az étolaj nem sűrűsödik be. ha a flakonba 1 kávéskanál sót hintünk. Az újkrumpli pucolását pedig úgy könnyíthetjük meg, hogy hideg sós vízben áztatjuk, s nem késsel, hanem műanyag szivaccsal dörzsöljük le a héját. -szatKeresztrejtvény Beküldési határidő: március 13. Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Egy barna, hároméves kisfiút keres? Válassza ki a hat közül.” Könyvjutalmat nyertek: Im- rik Andrásné Luciáivá, Rákóczi út 95., Sebők Lajos Hu- gyag, Petőfi út 42., Petrovics Ferenc Salgótarján, Pécskő út 11. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Várjuk megfejtéseiket. Túlsúlyosok figyelmébe O Ne próbálkozzunk a böjtöléssel, azaz a nulldiétával, mert bár gyorsan olvadnak a kilók, de az ilyen radikális beavatkozás betegségeket okozhat. Az ember 40 napig is kibírja evés nélkül, ám nem biztos, hogy maradandó károsodás nélkül. Megváltozik a vér ösz- szetétele, károsodik a szív, a máj, a vese. Sokkal veszélytelenebb a lassú, tartós diéta. © A sportolás egyeseknél növeli az étvágyat, másoknál csökkenti, fogyni csak azok fognak, akik unalmukban ettek és most találtak maguknak más elfoglaltságot, tehát a csipege- tés helyett mozognak. Fél kilogramm háj elégetéséhez ugyanis 59 kilométert kellene futnunk, vagy 16 órán át táncolni. © Táplálkozási szokásainkat kell megváltoztatni, a fogyókúra után is mást és máshogyan kell fogyasztanunk, mint eddig. A fogyókúrázóknak mindössze 10 százaléka tudja tartani súlyát a diéta abbahagyása után. Ésszerű úgy összeállítani étkezésünket, hogy a zöldség és a gyümölcs domináljon benne. Kevés sovány tejtermékkel és teljes őrlésű gabonafélékkel egészíthetjük ki napi táplálékunkat. O Egy amerikai orvosi felmérés szerint aki 20 százalékkal meghaladja ideális testsúlyát (testmagasság mínusz 100, mínusz 10 százalék), háromszor olyan gyakran betegszik meg cukorbajban, magas vérnyomásban, köszvényben, izületi kopásban, vagy epekőbetegségben, mint a normál súlyúak. © Ne szedjünk étvágycsökkentő gyógyszereket, mert ezeknek mindnek van káros mellékhatása, tartós szedésük pedig komolyabb károsodást is okozhat. Éhségérzetünket inkább egy almával, vagy egyéb gyümölccsel csillapítsuk. Ferenczy-Europress Téli vitaminok A nyáron felhalmozódott vitamintartalékaink mostanra már sajnos elfogytak, ugyanakkor a téli időjárás sokkal nagyobb próbatétel elé állítja szervezetünket. Fontos, hogy ellenállóképességünket szinten tartsuk, ezért a téli időszakban mégin- kább szükséges, hogy mindennap fogyasszunk vitamindús, elsősorban C vitaminban gazdag élelmiszereket, gyümölcsöt és zöldséget. Retek rokfortmártással Hozzávalók: 2 nagyobb feketeretek, vagy 2 csomó hónaposretek, 5 dkg márványsajt, 1 dl zsírszegény tejföl, pár csepp citromlé, só, bors, snidling. Megtisztítjuk a retket és haj- szálvékonyan felszeleteljük. Besózzuk, mehintjük Őrölt borssal és fél órát állni hagyjuk. Közben a márványsajtot villával összetörjük, kikeverjük a tejföllel és a citromlével. A levet eresztett retket belekeverjük a rokfortos mártásba „ízlés szerint cukorral enyhíthetjük az ízét) és megszórjuk a frissen vágott snidlinggel. Felvidéki saláta Hozzávalók: 4 evőkanál konzerv lecsó, 2 csemegeuborka, 1 hegyes erős zöldpaprika, 3 szál újhagyma, 5 dkg ementáli sajt, 1 kiskanál porcukor, fokhagymakrém, bors, paradicsompüré. A csemegeuborkát lecsöpög- tetjük, félbevágjuk, majd felszeleteljük. Az újhagymát a zöldjével együtt karikára vágjuk. A sajtot kockára a paprikát karikára vágjuk. Összekeverjük a hozzávalókat a konzerv lecsóval. Foghagymakrémmel, törött borssal, porcukorral ízesítjük. Ha nem lenne elég a lecsó zaftja, kevés vízzel hígított paradicsompürével pótoljuk. Égy órát érleljük. Nem olyan szörnyű a zöldszemű szörny Pszichológus a féltékenységről A féltékenykedő ember mások szemében óhatatlanul kicsit nevetséges figura. De bármennyire mosolyt fakasztó a kutató, nyomozgató férj, feleség, szerető - ha önmagunkról van szó, az ügy mindig halálosan komoly ... A pszichológia is úgytartja számon, hogy a féltékenység az emberi lélek mélyebb rétegeiben lakozó „zöld szemű rém”, amely - ha felszínre tör - gyilkos indulatokat gerjesztő pusztító és önpusztító erő lehet. Mozgatója a kisebbségi érzés és az erős birtoklási vágy. Shakespeare, az emberi lélek zseniális ismerője nem véletlenül választotta e tragikus szenvedély hőséül a derék, sö- tétbőrű mór hadvezért, aki, bátorsága, hősiessége ellenére mégiscsak más volt, mint a többiek. És a „másság” is lehet a kisebbségi érzés egyik okozója, ami elindítja a fájdalom, a gyűlölet, az irigység sajátos keverékéből, az ösztönéletből és az indulatokból táplálkozó félelmetes szenvedélyt. A féltékenység mindig logikátlan, nem áll a logikus gondolkodás uralma alatt. A féltékeny ember önsorsának megrontója, azaz tönkreteszi saját érzelmeit és a másikét is, akire féltékeny, mert állandó bizalmatlansággal, gyanakvással, veszekedéssel, botránnyal jár. Ez pedig mindenképp pusztítja két ember kapcsolatát, hiszen a legnagyobb szerelem is elenyészik az örökös szemrehányás, a méltatlan nyomozgatás, a másik folytonos vallatása, elszámoltatása tüzében. Bizony, alig elviselhető, ha kikutatják a zsebünket, táskánkat, ha górcső alá veszik ruhadarabjainkat, felbontják leveleinket. Ha ilyen köznapi atrocitások érik az embert, akkor is egy harmadik karjaiba menekül, ha korábban ilyesmire nem is gondolt. Nemrég fordult elő olyan eset, hogy az egyik házatárs addig nyomozott, míg sikerült a másiknak egy rég lezárt kapcsolatát felderítenie. Betoppant az immár elfelejtett harmadikhoz és számonkérte a régi ügyet, amit annak házastársával is részletesen ismertetett. Ez utóbbi - hiúságában megsértve - beadta a válókeresetet. A két házasság fölbomlott, négy ember és gyermekeik szétzilálódott, az egyi szereplőt szívroham vitte el... A féltékenység nemcsak a szerelmi életben, a házasságban pusztítja az emberi kapcsolatokat, hanem az élet más szféráiban is. Családon belül például gyakori a testvérek féltékenykedése. A nagyobb testvér gyakran nehezen viseli el a kistestvér érkezését; fájlalja, hogy már nem egyedül övé a szülők szeretete, sőt úgy érzi, hogy az új jövevénnyel többet törődnek, mint vele. Később többnyire a kisebb kezd féltékenykedni a nagyobbra, esetleg a leány a fiúra vagy fordítva. Az anyósmeny kapcsolatokban is gyakran tetten érhető a féltékenység. „Örökké az anyjához rohan, velem meg mitsem törődik. . . - halljuk a tipikus anyós-meny panaszokat, amelyek mögött bizony a „zöldszemű” húzódik meg. Mit tehetünk ellene? Nos, tény, hogy a féltékenységet nem könnyű legyőzni. De szembe lehet és kell szállni vele, ha felismerjük, hogy túlteng bennünk. A reális önismeret, a helyes önértékelés segítségével leküzdhető a kisebbségi érzés, aminek oroszlánrésze van a féltékenység kaialakulásában. A józanság, a józan ész felülkerekedése, a szélsőséges hangulatokat leszerelő belső fékek tudatos „karbantartása”, a megértés és a türelem erősítése megannyi hatásos eszköze annak, hogy békénket, érzelmeinket, emberi kapcsolatainkat ne dúlja fel a mindent megrontó beteges féltékenység. Takács Ilona pszichológus