Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-07-08 / 57. szám

1992. március 7-8., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP A W ^ ■''**"•* jrflpi ■w W m. T . "WTlA A W^. *W W*'*. CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Barkácstanácsok vállalkozó kedvű ezermestereknek Aranyszabály: hétszer mérj, míg egyszer vágsz (FEB)A címbeli aranyszabályt csak­nem minden fúró-faragó ember ismeri, de nem mindegyikük követi. Pedig a barkács-munkák során adódó selejt túl­nyomó része elnagyolt, pontatlan mérés következménye. S a mai anyag-árak is­meretében könnyű belátni, hogy valóban kifizetődőbb hatszor-hétszer ellenőrizni, pontosítani a méretjelölést, mint sietve kézbevenni a fa- vagy fémfűrészt. A megbízható, precíz méréshez és ki­jelöléshez a következő, könnyen besze­rezhető eszközök szükségesek: mérősza­lag, colstok (csuklós mérővessző), vo­nalzók, karctű, ceruza, golyóstoll, zsírk­réta, körző, jelölőzsinór, függőón, víz- mértékes szintező. Jó szívvel ajálható azonban az alapkészlet kiegészítéseként - faanyagokon hosszú egyenesek meg­húzásához - laposhegyűre faragható ács-ceruza, keményfa talpú, fémszárú, L-alakú derékszögjelölő „vinkli”, to­vábbá derékszögbe, esetleg más kívánt szögbe is állítható mélységi párhu- zam-karcoló és szögkimérő-jelölő „sás­kaláb”. Végül a precíziós munkához nem nélkülözhető a tolómérő (subler), a mik­rométer és az átjelölő marok- és lyuk­körző. Mérőszalag használatakor figyeljünk arra, hogy a jobb szalagokat pontosan 5 centiméter széles tokkal készítik, így belső - például falköz - mérésénél a to­kot kerek 5 centivel vehetjük figye­lembe. Ilyen eszközöknél a szalag hátol­dalán 5 centivel elcsúsztatják a skálát, ami segíti is, de meg is tévesztheti az ezermestert. Colstokkal belső méretet úgy vehetünk, hogy a falközbe zsinórt szorítunk, s azt mérjük le. Ha darabolásra mérünk le valamilyen anyagot, a jelölővonal mindig a megma­radó darabon fusson, hogy a vágás, fűré­szelés azon kívülre essen, azaz a szüksé­ges darab inkább kicsivel nagyobb le­gyen, mert lefaragni, reszelni még lehet, de „hozzáreszelni” sajnos nem. Lyukak, furatok, árkok esetében ellentétes a sza­bály: csak a jelölésen belül véssünk, fúr­junk, hogy a pontosításra maradjon még az anyagon „hús”. A leeső, maradék darabot satírozzuk be, nehogy összetévesszük a felhaszá- landóval. Az egymás mellé szánt dara­bokat tanácsos még a levágás előtt egy mindkettőn átfutó, egyértelmű vonallal összejelölni, vagy összeszámozni. A le­endő középpontokat mindig két - de nem több - egymást keresztező vonallal jelöl­jük be. A hosszú vonalakat élével az anyagra fektetett vonalzó mellett húzzuk meg, mert az emelt élű vonalzó mellett a ceruza vagy a karctű enyhe S-vonalban esetleg ki-, illetve bekanyarodhat. A keretek, lapolások, csapolások, ösz- szeeresztések, pontosságának alapfelté­tele, hogy a található részek pontosan 90, illetve 45 fokosak legyenek, ami csak derékszögű vonalzóval, vinklivel, illetve háromszögű vonalzóval, szögbe állítható párhuzam-jelzővel érhető el. Ha úgy tű­nik, hogy a jel nem pontosan derékszög­ben fut az anyag éléhez, a jelölést ismé­teljük meg a szemközti oldalról. Fára hosszú vonalakat csak éles - és nem hegyes - ácsceruzával lehet húzni, mert a „rendes” ceruza hegye kitörik. A golyóstoll is jó, de nyoma nehezen távo­lítható el. Fémeken a ceruza vagy toll nyoma nem marad meg, azokra karctű­vel - lehet hegyes 100-as acélszeg is - húzzunk jelet. De csak egyet, mert a hi­bás jelölés karca megmarad és a helyes jelet is félreviszi. Szűcs József Elősó-utósó, avagy a sózás titkai Leggyakrabban alkalmazott ételízesítőnk, a konyhasó használatának szép számmal vannak olyan régi szabályai és mesterfogásai, amelyeket ér­demes felidézni, mert nagyban befolyásolják a konyhai munka eredményeit. Az egyik általános tudnivaló: előre, a sütésre-főzésre való előkészí­tés fázisában ne sózzuk az éte­leket, hanem csak a befejezés­kor. A recept előírása szerint azonban eltérhetünk ettől a szabálytól. Egy-két példa a kivételekre: sózzunk előre - de mértéklete­sen -, ha cserépedényben sü­tünk. vagy párolunk. A jó ízű egybesült egyik titka, hogy a húst előre bedörzsöljük sóval, átforgatjuk forró zsírban, s ez­után ágyazunk meg neki a tep­siben különféle ízesítőkkel, fűszerekkel. A konyhasó egyébként al­kalmakként ügyes segítőtársa a háziasszonynak. Lágy-, vagy keménytojás főzésekor pél­dául elkerülhetjük a héj fölre­pedését, ha a vízbe egy kis sót teszünk. A legcsípősebb zöld­paprika is ehetővé szelídül, ha néhány percig sós vízbe tesz- szük. A megbontott üveg mus­tár nem szárad be, ha tetejére kevés sót szórunk, az étolaj nem sűrűsödik be. ha a fla­konba 1 kávéskanál sót hin­tünk. Az újkrumpli pucolását pedig úgy könnyíthetjük meg, hogy hideg sós vízben áztat­juk, s nem késsel, hanem mű­anyag szivaccsal dörzsöljük le a héját. -szat­Keresztrejtvény Beküldési határidő: március 13. Múltheti fejtörőnk helyes megfejtése: „Egy barna, hároméves kis­fiút keres? Válassza ki a hat közül.” Könyvjutalmat nyertek: Im- rik Andrásné Luciáivá, Rá­kóczi út 95., Sebők Lajos Hu- gyag, Petőfi út 42., Petrovics Ferenc Salgótarján, Pécskő út 11. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Várjuk meg­fejtéseiket. Túlsúlyosok figyelmébe O Ne próbálkozzunk a böjtö­léssel, azaz a nulldiétával, mert bár gyorsan olvadnak a ki­lók, de az ilyen radikális be­avatkozás betegségeket okoz­hat. Az ember 40 napig is ki­bírja evés nélkül, ám nem biz­tos, hogy maradandó károsodás nélkül. Megváltozik a vér ösz- szetétele, károsodik a szív, a máj, a vese. Sokkal veszélytele­nebb a lassú, tartós diéta. © A sportolás egyeseknél nö­veli az étvágyat, másoknál csökkenti, fogyni csak azok fognak, akik unalmukban ettek és most találtak maguknak más elfoglaltságot, tehát a csipege- tés helyett mozognak. Fél kilo­gramm háj elégetéséhez ugyanis 59 kilométert kellene futnunk, vagy 16 órán át tán­colni. © Táplálkozási szokásainkat kell megváltoztatni, a fo­gyókúra után is mást és másho­gyan kell fogyasztanunk, mint eddig. A fogyókúrázóknak mindössze 10 százaléka tudja tartani súlyát a diéta abbaha­gyása után. Ésszerű úgy össze­állítani étkezésünket, hogy a zöldség és a gyümölcs dominál­jon benne. Kevés sovány tej­termékkel és teljes őrlésű gabo­nafélékkel egészíthetjük ki napi táplálékunkat. O Egy amerikai orvosi felmé­rés szerint aki 20 százalék­kal meghaladja ideális testsú­lyát (testmagasság mínusz 100, mínusz 10 százalék), háromszor olyan gyakran betegszik meg cukorbajban, magas vérnyo­másban, köszvényben, izületi kopásban, vagy epekőbetegség­ben, mint a normál súlyúak. © Ne szedjünk étvágycsök­kentő gyógyszereket, mert ezeknek mindnek van káros mellékhatása, tartós szedésük pedig komolyabb károsodást is okozhat. Éhségérzetünket in­kább egy almával, vagy egyéb gyümölccsel csillapítsuk. Ferenczy-Europress Téli vitaminok A nyáron felhalmozódott vi­tamintartalékaink mostanra már sajnos elfogytak, ugyanakkor a téli időjárás sokkal nagyobb próbatétel elé állítja szerveze­tünket. Fontos, hogy ellenálló­képességünket szinten tartsuk, ezért a téli időszakban mégin- kább szükséges, hogy minden­nap fogyasszunk vitamindús, elsősorban C vitaminban gaz­dag élelmiszereket, gyümölcsöt és zöldséget. Retek rokfortmártással Hozzávalók: 2 nagyobb feke­teretek, vagy 2 csomó hónapos­retek, 5 dkg márványsajt, 1 dl zsírszegény tejföl, pár csepp cit­romlé, só, bors, snidling. Megtisztítjuk a retket és haj- szálvékonyan felszeleteljük. Besózzuk, mehintjük Őrölt borssal és fél órát állni hagyjuk. Közben a márványsajtot villá­val összetörjük, kikeverjük a tejföllel és a citromlével. A le­vet eresztett retket belekeverjük a rokfortos mártásba „ízlés sze­rint cukorral enyhíthetjük az ízét) és megszórjuk a frissen vágott snidlinggel. Felvidéki saláta Hozzávalók: 4 evőkanál kon­zerv lecsó, 2 csemegeuborka, 1 hegyes erős zöldpaprika, 3 szál újhagyma, 5 dkg ementáli sajt, 1 kiskanál porcukor, fokhagy­makrém, bors, paradicsompüré. A csemegeuborkát lecsöpög- tetjük, félbevágjuk, majd felsze­leteljük. Az újhagymát a zöld­jével együtt karikára vágjuk. A sajtot kockára a paprikát kari­kára vágjuk. Összekeverjük a hozzávalókat a konzerv lecsó­val. Foghagymakrémmel, törött borssal, porcukorral ízesítjük. Ha nem lenne elég a lecsó zaftja, kevés vízzel hígított pa­radicsompürével pótoljuk. Égy órát érleljük. Nem olyan szörnyű a zöldszemű szörny Pszichológus a féltékenységről A féltékenykedő ember má­sok szemében óhatatlanul ki­csit nevetséges figura. De bármennyire mosolyt fakasztó a kutató, nyomozgató férj, fel­eség, szerető - ha önmagunk­ról van szó, az ügy mindig ha­lálosan komoly ... A pszicho­lógia is úgytartja számon, hogy a féltékenység az emberi lélek mélyebb rétegeiben la­kozó „zöld szemű rém”, amely - ha felszínre tör - gyilkos in­dulatokat gerjesztő pusztító és önpusztító erő lehet. Mozgatója a kisebbségi ér­zés és az erős birtoklási vágy. Shakespeare, az emberi lélek zseniális ismerője nem vélet­lenül választotta e tragikus szenvedély hőséül a derék, sö- tétbőrű mór hadvezért, aki, bá­torsága, hősiessége ellenére mégiscsak más volt, mint a többiek. És a „másság” is lehet a kisebbségi érzés egyik oko­zója, ami elindítja a fájdalom, a gyűlölet, az irigység sajátos keverékéből, az ösztönéletből és az indulatokból táplálkozó félelmetes szenvedélyt. A féltékenység mindig lo­gikátlan, nem áll a logikus gondolkodás uralma alatt. A féltékeny ember önsorsának megrontója, azaz tönkreteszi saját érzelmeit és a másikét is, akire féltékeny, mert állandó bizalmatlansággal, gyanak­vással, veszekedéssel, bot­ránnyal jár. Ez pedig minden­képp pusztítja két ember kap­csolatát, hiszen a legnagyobb szerelem is elenyészik az örö­kös szemrehányás, a méltatlan nyomozgatás, a másik folyto­nos vallatása, elszámoltatása tüzében. Bizony, alig elvisel­hető, ha kikutatják a zsebün­ket, táskánkat, ha górcső alá veszik ruhadarabjainkat, fel­bontják leveleinket. Ha ilyen köznapi atrocitá­sok érik az embert, akkor is egy harmadik karjaiba mene­kül, ha korábban ilyesmire nem is gondolt. Nemrég for­dult elő olyan eset, hogy az egyik házatárs addig nyomo­zott, míg sikerült a másiknak egy rég lezárt kapcsolatát fel­derítenie. Betoppant az immár elfelejtett harmadikhoz és számonkérte a régi ügyet, amit annak házastársával is részle­tesen ismertetett. Ez utóbbi - hiúságában megsértve - be­adta a válókeresetet. A két há­zasság fölbomlott, négy ember és gyermekeik szétzilálódott, az egyi szereplőt szívroham vitte el... A féltékenység nemcsak a szerelmi életben, a házasság­ban pusztítja az emberi kap­csolatokat, hanem az élet más szféráiban is. Családon belül például gyakori a testvérek féltékenykedése. A nagyobb testvér gyakran nehezen viseli el a kistestvér érkezését; fáj­lalja, hogy már nem egyedül övé a szülők szeretete, sőt úgy érzi, hogy az új jövevénnyel többet törődnek, mint vele. Később többnyire a kisebb kezd féltékenykedni a na­gyobbra, esetleg a leány a fi­úra vagy fordítva. Az anyós­meny kapcsolatokban is gyak­ran tetten érhető a féltékeny­ség. „Örökké az anyjához ro­han, velem meg mitsem törő­dik. . . - halljuk a tipikus anyós-meny panaszokat, ame­lyek mögött bizony a „zöld­szemű” húzódik meg. Mit tehetünk ellene? Nos, tény, hogy a féltékenységet nem könnyű legyőzni. De szembe lehet és kell szállni vele, ha felismerjük, hogy túl­teng bennünk. A reális önis­meret, a helyes önértékelés segítségével leküzdhető a ki­sebbségi érzés, aminek orosz­lánrésze van a féltékenység kaialakulásában. A józanság, a józan ész felülkerekedése, a szélsőséges hangulatokat le­szerelő belső fékek tudatos „karbantartása”, a megértés és a türelem erősítése megannyi hatásos eszköze annak, hogy békénket, érzelmeinket, em­beri kapcsolatainkat ne dúlja fel a mindent megrontó bete­ges féltékenység. Takács Ilona pszichológus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents