Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-07-08 / 57. szám
1992. március 7-8., szombat-vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Érettségizőknek Egy világnyelvet elfogadható szinten beszélő, érettségi előtt álló lányok számára kínál lehetőséget az au-pair munka - olvastuk egy kis hírben. — Mielőtt bárki rosszra gondolna, megnyugtathatjuk: arról van szó, hogy angol, francia, német és spanyol nyelvterületen szállás, teljes ellátás és némi zsebpénz fejében, ottani családoknál végezhető házimunkáról van szó, 4-6 órában fél, vagy egy esztendőn keresztül - tudtuk meg a Salgótajáni Információs Irodában —, s emellett lehetőség van nyelvtudásuk tökéletesítésére is. Az európai információs irodák hálózatához, az ERYICA-hoz tartozó helyeken (így Salgótarjánban is) - hozzá lehet jutni a kinti au-pair központok címeihez. Ehhez azonban nyelvet kell tudni... Hímzőktől a koszorukeszítoiq A vállalkozó falu Etes. E település alig néhányszáz lelket számlál. Ám aki azt hiszi, itt alig van élet, nagyot téved. Már hogyne lenne ott egy kis „pezsgés”, ahol annyi vállalkozó van, mint épp e faluban? Lássuk csak a palettát: fodrász, könyvkötő, villanyszerelő, cipész, címfestő, fakitermelő, karosszéria-lakatos, koszorúkészítő, kovács és víz-, központifűtés-szerelő egyaránt található az ete- siek között. S még nem soroltuk azon mesterségeket, melyből több is van: két hímző is akad például, fuvarozó, szobafestő-mázoló sem csak egy van - s noha egyiket sem Coopernek hívják, három ügynök is tevékenykedik itt. Az etesieket tehát nem kell félteni. Van munkájuk, és ez - ahogy mondják - „nem semmi...” Száz emberre egy kút Kazár-Bélatelep. Huszonnyolc család, mintegy száz ember „kényelmét” szolgálja a képen látható 70 éves közkút. Szépséghibája: gyakran kell javítani, ha rossz, egy kilométert kell menni vízért. Es - mint felvételünk is bizonyítja - ez elég gyakori eset... Munkabűz és pénzillat Nehéz ma munkát kapni. Mesélik úton-útfélen: hiába kilincselnek itt, vagy ott, merev elutasításban részesülnek. Mert munka az nincs. Úgy tűnik, az ország nem készült fel a munkanélküliség kezelésére. Ország - mondom -, mert sem a cégek, sem az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni a sajnos egyre duzzadó létszámú „kenyeret- len” tömeggel. Ámbár a tömegnek két része van. Nem kell az embernek a lábát lejárnia, még buszjegyre sem kell költenünk, ha meg akarjuk nézni, hová folyik a munkanélküli segélyek egy része. Az pedig, hogy „folyik”, már jelent valamit. A pénzt úgy várják, mint áldozatát a vércse. Az áldozat jön is: tüstént lecsapnak rá, és, viszik rendeltetési helyére. A kocsmába.- Ez bizonyíthatatlan rágalom! - foghatnák az emberre, ha... .. .ha nem panaszkodnának itt is-ott is arról: bizonyos körökben még a környéket is elkerülik az emberek (mindig ugyanazok), ha azt hallják, munkát ajánl valaki. Hogy közmunkán vegyenek részt, amelynek keretében településüket szépítgethetnék. Mi az, hogy!? Ingyenmunka, társadalmi munka!? Na azt nem! Csak Tarján körzetében három településen hallottuk ugyanezt. Három óra alatt. Még szerencse, hogy annyi a munkanélküli, hogy végül mégis megvalósul a cél, összejön a létszám. Még valóban nem vagyunk felkészülve a munkanélküliség kezelésére. De egyszer talán sikerül megoldást találni. Hogy egyszer a pénznek is szaga lesz: kinek a közmunka büdös, az a pénz illatát se érezze... Balázs J. Napközi az időseknek Tavaly augusztusban rendezték be Sóshartyánban a volt fodrászat helyén az öregek otthonát. Jelenlegi 21 lakója számára ez az egyetlen lehetőség az idő „agyonütésére” - a beszélgetéssel, szórakozással jobban telnek az órák. - Gyurkó-felv. Az osztrák tévé Sóshartyánban I A magyarországi cigányság életéről, szokásairól készít dokumentumfilmet az osztrák televízió. Szombaton délelőtt tíz órától a forgató stáb Sós- | hartyánban a 85 éves öz- | vegy Balázs Istvánnénál tesz látogatást. Az idős asszony arról nevezetes, hogy még mindig őrzi a cigányok hagyományait, | s ma is eszerint él. A Nemzetközi Nőnap sem telik hétköznapian a | faluban: három ünnepsé- | get is tartanak a szebbik nem tiszteletére, valamennyinek a helyi kul- túrház ad otthont. A Roma SE vasárnap 19 órakor, a Sóshartyáni Te- I lepülési Cigány Egyesület már egy nappal koráb- ban, szombaton 20 órától í I ünnepel. Azt még nem I tudni, ki melyik rendez- vényt látogatja meg, az j biztos, hogy a polgármes- | tér mindkettőt megtisz- teli, sőt egy harmadikon is ott lesz: a szombaton 17 órától rendezett Áfész-közgyűlés sem . nélkülözheti a köszöntőt. A településsel kapcso- | latos egy rég várt jó hír is: megérkezett az az 5,6 millió forint, melyet még | ( tavaly júniusban szava- % I zott meg számukra a par- lament iskolabővítésre. | Épp most végeznek az g utolsó simításokkal... Nagy Zoltán népzenegyűjtő „Ködellik a Mátra” című kötete még ebben az évben napvilágot lát a salgótarjáni Mikszáth Kiadónál, 186 palóc népdalt és balladát tartalmazva. A válogatás húsz év gyűjtéséből való.-Milyen csoportosításban?- Szerelmi dalokat, lakodalmasokat, tréfás dalokat, mulatónótákat, katona-, summás- és bányász-, pásztor-, betyárdalokat, rabnótákat és balladákat tartalmaz a kötet - mondja Nagy Zoltán. - A palóc vidék legjellegzetesebb és legértékesebb dalait válogattam össze. Ilyen a „Ködellik a Mátra” pásztordala, a „Szállj el fecskemadár” rabnóta, a „Hej, rozmaring, rozmaring” lakodalmas ének, a Vidróczki ballada, a „Ki van borér, de soká jár” dudadallam, az Endre báró ballada, és így tovább. Egy-egy dallam országosan úgy terjedt el, olyan szöveggel, ami nem utal a palóc tájra, holott egyértelműen bizonyított, hogy idevaló. Például a „Nincs Szentesen olyan asz- szony”-ról azt hihetnénk, hogy alföldi dallam, pedig igazi hazája a palóc föld, ahol a „Feleségem olyan tiszta” szöveggel éneklik. A „Leégett a szentpé- teri hodály” ballada is palóc.- Mi a döntő bizonyíték erre?- Az, hogy a palóc nyelvterületen széltében-hosszában éneklik, szinte minden faluban tudják ezeket, más tájakon viszont „Vízmentes” vállalkozás Etesen, a volt pártházban 1990-től tevékenykednek vállalkozók Firka GMK néven. E címfestő, filmnyomó és üvegműves műhely tagjai arra „vállalkoztak”: megpróbálnak e víz nélküli helyiségben alkotni. Két év után költöznek: találtak „vizesebb” helyet. Gyógyszertár Kazáron Gyógyszertárral gazdagodott Kazár a hét elején. Hétfőn adták át, mint a nagybátonyi 4/16-os algyógyszertárát, és az orvosi rendelések napjain, hétfőn 14 és 16, csütörtönként 13 és 15 óra között válthatják ki a recepteket helyben a rászorulók. Ä község már nagyon várta, hogy végre „saját” gyógyszer- tárral rendelkezzen, s hogy mennyire helyénvaló volt ezen igényük, jelzi, hogy a megyei főgyógyszerész, Bállá Tibor is segítette az álom mielőbbi megvalósítását. Másodállásban Kerekesné Vörös Erzsébet gyógyszerész látja el a feladatokat a kis egységben - s várhatóan az sem lesz majd lehetetlen, hogy a külön elkészítendő gyógyszerekért sem kell kilométereket utazgatni Kazárról, hanem elkészítés után helyben vehetik át azokat. Kishartyáni kis hírek Hölgyeknek. Nőnapi ünnepség lesz vasárnap a helyi művelődési házban. Talán nem árulunk el titkot: a szervezők gitárost és előadóművészt is szereztek ezen alkalomra. Vadászoknak. A községházán vadászok vizsgáztatására kerül sor: az új fegyvertartási törvény értelmében minden vadásznak tesztet kell kitöltenie, ennek sikeres teljesítése nélkül nem tevékenykedhetnek. Kis- hartyánban több, mint hatvanan gyürkőzhetnek a 64 kérdésnek vasárnap reggel nyolctól. Krizantém-termelőknek. Tavaly több helyen betegség támadta meg e virágokat. Mivel sokan foglalkoznak a faluban termesztésükkel, az Óbudai Tsz-től Schenhauser Andrást kérték fel, tartson előadást a betegség megelőzésről. A szakember diavetítéssel egybekötött előadása 12-én, csütörtökön lesz a művelődési házban. Kodály Salgótarján környékén „Ködellik a Mátra” Nagy Zoltán a palóc népdalokról és balladákról csak esetlegesen fordulnak elő. Egyébként, ezek mind régi stílusú népdalok. Közülük talán a legrégibb a Vidróczki dallama, amit Vargyas Lajos ugor-kori dallamcsaládba sorol. Az új stílusúak közül a legszebb és legelterjedtebb palóc dal a „Madárka, madárka”.-Az említettek kezdő sorai alapján az ember óhatatlanul is Kodály Zoltán „Mátrai képek” című vegyeskari müvére gondol. Korábban tehát Kodály volt a vidék legnagyobb gyűjtője?- Igen. A század elején, amikor még magyar népdal alig kerültek a klasszikus műzenébe, ő már kitűnő érzékkel válogatta be műveibe saját gyűjteményéből a legértékesebb népdalokat. Kodály Salgótarján környékén találta meg ezeket.-Ha már a dallamvilágról beszéltünk, kérem, szóljon arról is, mi a palóc táj jellegzetessége a szöveg világában?- Leginkább a bányászdalok jellegzetesek, amelyek másutt alig találhatók, és inkább néme- tes hatást tükröznek. A salgótarjáni medence volt a leggazdagabb bányászdalokban. A falusi lakosság későn és kényszerből ment a föld alá dolgozni. Az örökös félelem kicsalta belőlük a nagy érzelmeket. Például a menyasszony folyton aggódott azért, hogy kedvese vajon élve marad-e? Gyakran megénekelnek bányásztragédiákat is. Ilyen a „Nem hal meg az Isten soha” című bányászballada. Érdekességként említem, hogy az ember egy-egy mondat rejtett értelmét csak később fedezi föl. A „Kitették a holttestet az udvarra” bányászéneket adtam elő nyugdíjas bányászoknak. Ők figyelmeztettek arra, hogy mit jelent a dal egyik sora. Ezt énekeltem: „Kitették a holttestet az udvarra, Nincsen aki vé- gig-hosszig siratja, Anyja helyett ráborul egy barna lány, Még az ég is gyöngyharmatot hullajt rá.” Egy nagyon idős bányászfeleség magyarázta meg a szöveget, hogy cseh, morva, vagy fiatal lengyel bányász lehetett a halott. Ezért nem volt mellette az anyja, és a menyasz- szonya siratta el. így tanítottak engemet öreg bányászok. Én tanultam tőlük, és nem ők tanultak tőlem.-Kikre támaszkodott a folkSalgótarján és környéke Közmunka áprilistól • Mátraszele. A község ön- kormányzati képviselő-testülete döntött a közhasznú munka bevezetéséről. Áprilistól hét helybeli személyt kívánnak ennek keretében foglalkoztatni. Feladatuk lesz többek között a település közterületeinek rendezése. A szemét nem várhat • Kazár. A településről jelenleg - szerződés alapján - a bá- tonyterenyei városgazdálkodási üzem szállítja el a szemetet. Ez a lehetőség azonban a tárolóhely telítettsége miatt egyre bizonytalanabbá válik. A falu várományosa a volt Gyula II. rakodón megépítendő telepnek, csakhogy ez a munka még be sem indult, a szemét pedig továbbra is elszállításra, megfelelő elhelyezésre vár. A helybeliek dilemmáját a felgyorsított intézkedés oldhatná meg. Lemondott egy polgármester • Karancsberény. Mozgalmasan kezdődött az 1992-es esztendő a községben: januárban Tórák Sándor polgármester bejelentette, hogy lemond hivataláról — s ezt a döntését a képviselő-testület február tizennyol- cadiki ülésén tudomásul vette. Egyelőre nem tisztázott, miért távozott tisztéből a község első embere. Az ügyeket így jelenleg az alpolgármester irányítja, de már megalakult a helyi választási bizottság, mely megtette az időközi választásokhoz szükséges előkészületeket. lór gyűjtése során?- Eleinte Borsai Ilona, kolozsvári származású népzenekutató volt az irányítóm. Halála után pedig Bereczky János. Mindketten a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársai, a palóc zene jó ismerői. Könyvem lektora Bereczky János és Ols- vai Imre, aki szintén az intézet munkatársa.-Hogyan kezdődött a népdalgyűjtés?- Ötven fölött járok, de álmaimban még mindig kisgyerek vagyok, és a már lerombolt szülőházamat látom, meg a Tama patakot, a templomot, az iskolát. Ott hallottam én az első népdalokat. Nyolcéves kisfiú voltam, és sötétedés után egymás vállát úgy fogtuk át, mint a kocsmából jövő, mulatót éneklő legények. Énekeltük, hogy „Két út van előttem, melyiken induljak. .. ’’Felnőttként először a szülőfalumba mentem gyűjteni Virág Juli nénitől, és olyan jó érzés fogott el, amikor meghallottam, hogy 1906-ban, amikor még apám sem élt, ebben a faluban Kodály már gyűjtött a Forgó-családtól.-Kinek szánják a gyűjteményt?- Népdalkör-vezetőknek, ci- teraegyütteseknek, táncházaknak, pedagógusoknak, kórusvezetőknek. —mér
