Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-06 / 56. szám
1992. március 6., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 13 Hőszigetelő tapéta Diósjenőről Kevesen tudják, hogy a diósjenői Öregmajorban működik egy olyan üzem, ahol szigetelő tapétát gyártanak. Ebben az üzemben készül naponta egy műszakban többszáz négyzetméter POSTT- HERMO alátét tapéta, amit az épületek belső oldalfalainak és mennyezetének szigetelésére használnak. Foto: Gyurkó P. Hiánnyal számol a rétsági költségvetés Pályázattal szeretnének pénzhez jutni Hosszú vita után fogadta el az önkormányzat a város 1992. évi költségvetését. A körültekintően készített költségvetés elkészítésének fő szempontjai voltak: a szigorú takarékosság, az intézmények működőképességének és a kommunális ellátottságának biztosítása, valamint a hiteltörlesztések határidőre történő teljesítése. A rétsági városi költségvetés több mint százmilliós bevételével szemben százhuszonegy milliós kiadás áll. Ezt a többlet kiadást az önkormányzat a saját erejéből pótolni nem tudja. Az állami költségvetésben elkülönített összegből szeretnének pénzt kapni a hiány pótlására. Ennek érdekében pályázatot készítenek. Bemutatjuk a börzsönyi táj festőjét Arab művész Rétságon Dr. Hassan Mutlaq Hussein Tafish úr messze földről érkezett a mi vidékünkre, hogy megszeretve ezt a tájat, az itt élő embereket, nálunk élje élete egy részét. Tafish úr 1944-ben Isdoudban született Szaud-Arábiában. A tanulmányait 1968-ban fejezte be a kairói képzőművészeti főiskola festészeti szakán. Ezt követően 1970-ig festészetet tanított a riyadhi tanárképzőben. 1975-ben ösztöndíjjal művészet- történeti doktori diplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Újra visszakerült oktatni, mivel 1983-ig az Ab- hába kihelyezett riyadhi King Saud Egyetemen tanszékvezető tanárként dolgozott. Munkáival 1964-től 1968-ig részt vett az alexandriai bienná- lékon. 1970-ben a Francia Kulturális Kapcsolatok Székházában rendezett önálló kiállítást, amelynek a szíriai népviseletek volt a témája. Hazánkban először 1974-ben volt önálló tárlata. Akkor Budapesten a magyar tájak és népi szokások témakörében készített alkotásait állította ki. Megalapítója, gyűjtője és igazgatója volt az ammani Néprajzi Múzeumnak. 1983-tól 1987-ig a szaudi királyi család megrendelésére az alapító Abd-Al-Aziz Bin Al-Saud király életét és történelmi hagyatékát egybefogó képeket festett, amelyekből a kiállítást Fahad Bin Abel Al-Aziz Bin Al-Saud király nyitott meg. Igazság szerint lehetne tovább folytatni e gazdag életpálya állomásait és eredményeit. Térjünk vissza azonban szűkebb környezetünkbe, konkrétan Diósjenőre. Dr.Hassan Mutlaq Hussein Tafish úr magyar származású feleségével nagyon szívesen tartózkodik a diósjenői tó partján épült kis házában. Megszerette ezt a csodálatos környéket. A tavat, az általa olyannyira csodált Börzsöny tájait, amiket nagy szeretettel örökít meg festményein. Örömmel mutatjuk be a neves festőt, művészettörténeti szakembert, akinek március 10-én, 16 órakor nyílik kiállítása Rétságon, a művelődési házban. Szép Erika A rétsági Asztalos János Művelődési Ház egyik szegletében gyógynövény alapanyagú kozmetikumok kaphatók. A múlt év végén nyitott apró szaküzlet hozzájárul a környék jobb ellátásához. Gyurkó felv. V áros védő, városszépítő egyesület Rétságon Kegyhely épül a laktanyában Megtudtuk, hogy a rétsági laktanyában Mindszenty emlékhelyet építenek ki. Tavaly, az 1956-os forradalom évfordulóján állították fel azt a kopjafát, amely Pálinkás (Pallavicini) Antalnak szolgál emlékül. Ezt követően merült fel a gondolat, hogy a forradalmi események másik nagy alakjának Mindszenty József hercegprímásnak is emléket szenteljenek. Bíró Zoltán dandárparancsnok - a gondolat elindítója - a dandár teljes egyetértésével kezdte el az előkészületeket. Ezek a legjobb úton haladnak. Rövidesen eldől, hogy a kopjafa melletti kegyhelyen mi épüljön. A rétságiak elhatározták, hogy kis városuk megóvása, szépítése érdekében összefognak, s városvédő, városszépítő egyesületet szerveznek. Az egyesület szervezést Sógor László, az Ipolymenti VTT igazgatója vette kézbe, s indította el a munkát. Megtudtuk, hogy Sógor László a munkatársaival már elkészítette a leendő egyesület alapszabályát, aminek szellemében szervezik az egyesület tagságát. A leendő egyesületben elsősorban azokra az emberekre számítanak, akik szakmájuk, munkájuk révén tudnak segíteni, illetve számítanak a vállalkozókra, akik a szép környezet kialakításába hajlandóak lesznek pénzt is befektetni. S természetesen várják az üzemek, intézmények belépését is. Kétségtelen, hogy mint mindenhez, ennek a gondolatnak a valóra váltásához, a városvédő, szépítő egyesület létrehozásához és működtetéséhez is pénzre van szükség. Kezdetben bizony nem számíthatnak a szervezők pénzre, tehát olyan akciókat kívánnak szervezni, amelyekhez nem kell pénz. Egy tavaszi nagytakarításhoz például nincs szükség másra, mint gereblyékre, kosarakra, s nagyon lelkes, munkára kész emberekre. Az elképzelések szerint az egyesületben minimális tagdíjat is szednek, de számítanak a városban élő emberek támogatására is. Tavaly helytálltak a Widentánál Karcsúsítva láttak az új feladatokhoz Amikor nemrégiben felkerestem Gyökér Istvánt, a Widenta romhányi gyáregységének igazgatóját, nem a legjobb kedvében találtam. A beszélgetésünk során azonban hamarosan kiderült, hogy Gyökér István alapjában véve egy jókedélyű ember, aki azonban az örömöket éppúgy a dolgozóival éli meg, akárcsak a gondokat.- Tulajdonképpen különösebb panaszra nem lehet okunk - magyarázta a lelkiállapotát -, mert a múlt évi feladatainkat tisztességgel teljesítettük. Hadd mondjam csak azt, hogy több mint tíz millió forint nyereségre tettünk szert. S ez nem is volt oly könnyű, mint amilyen egyszerűen most kimondjuk. Valóban. Ennek a nyereségnek az eléréséhez a romhányiak 86 millió forintnál több termelést és 92 millió forint értékű kereskedelmet, illetve értékesítést bonyolítottak le.-Gondolja csak el, - folytatta az igazgató -, hogy ennek az eredménynek az eléréséhez milyen erőfeszítésre volt szükség, amikor a vevői igények negyven százalékkal csökkentek az előző évhez képest. A romhányiak a nagyon keresett termékeikből egyaránt sokat szállítottak belföldi értékesítésre és a keleti piacokra, de jutott tíz millió forint értékű áru nyugati exportra is. Tavaly azonban fejre állt a keleti piac, teljesen bedugultak az addig megszokott értékesítési csatornák. Sem a románok - akiknek a legtöbbet szállították -, sem a lengyelek, bolgárok, sem az akkori NDK-sok nem tudtak fizetni. Csupán ez az összeomlás 30-40 millió forint kiesést okozott a gyáregységnek. Hasonló nehéz helyzet alakult ki a hazai partnerekkel is. Legnagyobb vevőik, mint a Rába, a Csepel Autó, az OKÚ, a diósgyőriek, vagy a salgótarjáni üzemek fizetésképtelenné váltak.- Mit tehettünk? - emlékezik a gyáregységvezető. - A gyártást fenn kellett tartani, a tőkés piacot ki kellett elégítenünk, ezt próbáltuk erősíteni az összeomló hazaival szemben. A gazdaságosság fenntartása érdekében azonban korlátozásokat kellett bevezetni a termelésben, és csökkenteni kellett a létszámot. Ugyanakkor arra is vigyázni kellett, hogy béremelést is kapjanak a dolgozók. A körültekintő gazdálkodás következtében tavaly 20 és még 25 százalékos béremelést kaptak a Wi- dentában. Ez öröm volt, az viszont fájdalmas, hogy jelentősen le kellett csökkenteni a létszámot. Ennek megfelelően az új évi feladatokat már alig több mint százan végzik a gyáregységben.-Az új helyzetnek megfelelően kell dolgoznunk - mondja Gyökér István. - A terveinket ismerjük, szerencsére a külföldi érdeklődés fokozódik termékeink iránt, s nagyon reméljük, hogy belföldön is javulnak a körülmények. Ennek érdekében változtatták meg az értékesítési rendszert is. Bevezették a helybeni kiszolgálást. Amelyik vevő felkeresi őket, azonnal kiszolgálják. Jól alakul a postai úton történő értékesítés is. Mindkettőnek azonban az a feltétele, hogy a vevő készpénzzel fizessen. S dolgoznak egy ügynöki hálózat kiépítésén is. P.A. Rétság és környéke / Építésügyi társulás • Rétság. Bánki kezdeményezésére március 1-től építésügyi hatósági társulást hozott létre a rétsági önkormányzat. A költségek arányos részének átutalása mellett a bánki építésügyi feladatok ellátását továbbra is Rétság végzi. Küldöttgyűlés • Romhány. Tegnap tartotta meg küldöttgyűlését a községben az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet. A küldött- gyűlésen a tagság tájékoztatást kapott az elmúlt esztendőben végzett gazdálkodásról. Tükrök a klubban • Nagyoroszi. A község régiségnek számító két darab nagyméretű falitükrét eddig a lakosság szélesebb rétegétől el- zártan a községházán tartották. Mivel a tükrök az egész község tulajdonát képezik, ezért a nagyobb közönség által is megtekinthető helyen, a Helyőrségi Klubban helyezték el. Temetői tereprendezés • Tolmács. A községi temetőben az új sírhelyek kialakítása érdekében elvégzik a fák kivágását és a rönkök eltávolítását. A temető megnyugtató gondozása és kezelése érdekében a temetési szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok megoldását vállalkozásba kívánják adni. Hogy érzi magát polgármester úr? Bánszky György, Rétság polgármestere. Gyurkó P.felvétele Bánszky Györgyöt, Rétság polgármesterét nem véletlenül kérdeztük meg. Személye körül sok mende-monda kerekedett az utóbbi időben. Azt terjesztik róla, hogy le akar mondani. Egy országos lapban nem a leghi- zelgőbben nyilatkoztak róla. Mivel nemcsak a közszolgálati tevékenysége miatt áll az érdeklődés reflektorfényében, hanem népszerű ember is, a róla terjedő híresztelések ártanak a tevékenységének. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel.-Hogy érzi magát polgár- mester úr?-Jól! Egészen biztos, hogy ez a kijelentésem ellentétes azokkal a sajtócikkekkel, amelyek Rétság körül kialakultak és személyemet is érintették. Ettől függetlenül én jól érzem magam, mert van célom, tudom mit akarok elvégezni és a lelkiismeretem mindenben tiszta. Azok közé az emberek közé tartozom, akik az igazságot el tudják viselni.- A célok és feladatok ismeretében beszéljen a terveiről. — A közelebbi terveimről akarok mondani valamit. A feladataink év elején, a szabályozók hiánya következtében nem egészen tisztázottak, de a megjelenő rendeletek függvényében megpróbáljuk ugyanúgy talpon tartani a várost, mint az elmúlt évben. Hiszen ez a dolgunk. Tudom, hogy nem könnyű feladat, sok munka kell hozzá, de bízom benne, hogy a képviselőtestület most már teljes mértékben egy akarattal az apparátussal dolgozik a városért. Szétaprózva nem lehet. Ha mi ösz- szefogunk, koncentráljuk az erőnket, akkor a meglévő problémákat meg tudjuk oldani. Hiszen az életünknek az ad értelmet, hogy a ránk váró feladatokat megoldjuk. Hogy ez miként sikerül, az attól függ, hogy milyen szerencsés kézzel tudunk hozzányúlni, s találjuk meg a jó megoldást.- Az utóbbi időben tapasztalt támadások, amelyek a személyén túlmenően a városi vezetés munkáját is érintették, elkeserítették-e, visszavetették-e a törekvéseiben?- Nem! Különösebben nem foglalkoztam ezekkel a dolgokkal. Minden intézkedésem tiszta, a testület előtt zajlik a munkám. Semmiféle fű alatti dolog, sumákság nem történt. Minden döntésem mögött ott volt a már egységes képviselő- testület állásfoglalása. Ami pedig a velem szemben megfogalmazott megítéléseket illeti úgy veszem, hogy jóindulatúak, de tévesen ítélték meg a helyzetet.-Polgármester úr, elégedett-e a csapat munkájával? — Igen, elégedett vagyok. Igaz, egy kis idő kellett hozzá, hogy összerázódjon, de ez érthető. Sok helyről jöttünk. Én messziről kerültem ide, alig, alig ismertek itt engem. Egy-két képviselő kivételével én sem ismertem a többieket. Akiket ismertem, azokat is nagyon régen láttam utoljára. Tehát újonnan kellett kezdeni mindent. S én bízom benne, hogy az az erő, ami megvan, az a szellemi kapacitás, ami a képviselő testületet és az apparátust jellemzi, ez meghozza a maga gyümölcsét.- Ón ellen megfogalmazták azt a vádat, hogy a jelenlegi munkájában az apparátus irányítja. Erről hogyan vélekedik?- Erre nehéz válaszolni, ugyanis a gyanusítónak többször feltettem a kérdést, de a kérdés elől mindig kisiklott. Engem a képviselő-testület irányít, s nem az apparátus. Nem irányíthat az apparátus, hisz eddig azért dolgoztunk mindany- nyian, hogy összerázódjunk, hogy közösen lássuk és ítéljük meg a dolgokat. Szerkezeténél fogva maga az önkormányzati törvény is olyan, hogy a testület irányít. Én hivatalnokká váltam, amikor megválasztottak polgármesternek. Esküt tett hivatalnok vagyok, mint bárki más. De az én elkötelezettségem a hivatal dolgozóival szemben nem abból ered, hogy én esküt tettem és hivatalnokká váltam, hanem abból, hogy meg vagyok győződve ezeknek az embereknek a tisztességéről...-Mi az „ars poeticája" polgármester úr?- Erre válaszolni könnyű, mert közhelyszámba megy, de végrehajtani annál nehezebb: Szolgálni!- Végül hadd ismételjem meg az eredeti kérdésemet: jól érzi magát polgármester úr?- Köszönöm, jól. Pádár András
