Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
1992. március 5., csütörtök BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Majoros István és felesége metszés közben //« n Fotó: Rigó A szóló megkívánja a gondoskodást! Szandán bóklásztunk a verőfényes napsütésben. Az Arany János út 37. szám alatti háznál a kertből kiszűrődő nótaszó késztetett megállásra bennünket, majd a szőlőlugast metszegető emberpárt is megpillantottuk.- Vidáman csak könnyebb a munka - szólítottam meg az idős férfit, aki mosolyogva válaszolt:- Legalább ütemre csattogtatjuk a metszőollót. Majoros István vagyok - nyújtotta parolára kérges, munkában megfáradt kezét.- Sok szőleje van?- Itt, a ház előtt, aztán végig az udvaron, a kert végéig. A vár mögötti területen száz négyszögölet birtokolok.- Aligha ér rá unatkozni.- Az már igaz — nevetett jóízűen. — Metszeni, permetezni, kapálni kétszer, kötözni. A szőlő megkívánja a gondoskodást. Még szerencse, hogy az asszony besegít, mert egyedül már nem győzném.-Jól fizet a szőlő?- Összejön évente öt-hat hektó bor. Különben én már régtől nem iszom, de elfogy az nélkülem is. Jönnek a rokonok, a barátok, az ismerősök.- Mióta foglalkozik szőlővel?- Van annak már vagy húsz esztendeje. Bányász voltam, a földalatti munka után jól esett a napszinten dolgozgatni. Különben delevárét, rizlinget, meg a fekete szemű bakót termesztem.- További jó munkát! A viszontlátásra!- Jó napot, maguknak is! Aztán, ha erre járnak, ne felejtsenek el beköszönni! (kolaj) A tanító „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez” — idézi Petőfi Sándor sorait beszélgetésünk elején az idős tanító, Bucsánszki József. — Nógrádmarcal számomra olyan, mint a bumeráng. Akárhányszor elmegyek innen, mindannyiszor visszatérek. Ősszel lesz harmincöt éve, hogy a pályán vagyok, csak Nógrád megyében tanítottam. Szeretem ezt a vidéket, az embereket.- Miért kezdte éppen ezzel a versrészlettel?- Csak egy elcsépelt mondattal tudok válaszolni. Nagyon nehéz a pedagógusi pálya. Nem lehet csak egy hirtelen elhatározással elmenni és tanítani, mert itt kezdődnek a bajok. Ha nem jól végezzük a munkánkat, akkor elronthatunk egy életre mindent. A gyerekek tőlünk sajátítják el az olvasás, az írás a számolás tudományát arról már nem is szólok, hogy a tantárgyat, csak a pedagógus szerettetheti meg a diákjaival. Felelősségteljes munka a miénk és hosszú távon látszik csak az eredménye.- Mi a véleménye a nagy vitát kiváltó közoktatási törvény- tervezetről?- Ugyan kérem, itt csak egy lényeges dolog van: a gyerek, és ezt csupa nagy betűvel mondom. Nem rossz a koncepció, de szerintem fegyelem nélkül nincs eredménye az oktatásnak. Igaz, falun tanítottam mindig és most már csak napköziben foglalkozom a gyerekekkel. De az a véleményem, hogy ha nincs, meg az a kis szigor, akkor a gyerekek nem sajátítják el megfelelően a legfontosabbat, a tudást. (szeli) Télen-nyáron disznót öl a maszek vágóhidas (Folytatás az I. oldalról) majd szétválasztják a zsírt és a tepertőt. A füstölőben tartósítják a jóféle parasztkolbászokat, szalonnákat, amelyeket aztán a készárú raktárban tárolják.- Hetente harminc disznót vágunk - mondta vendéglátónk. - Súlyuk 95-100 kilogramm között van, ekkor a legjobb minőségű a húsuk. Az állatokat a községhez tartozó dimitrov- pusztai Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft.-től vásárolom, jelenleg kilogrammonkénti 77 forintos áron. Bementünk a házba, hogy ott folytassuk a beszélgetést. Útközben láttam meg a nyitott ólba zárt kisebb borjúnagyságú két farkaskutyát, amelyeket éjszakára szabadon engednek. Hatásosan távol tartva általuk a nem kívánatos idegeneket.- Bakos úr, pergessük vissza az éveket! Hogyan kezdte a vállalkozását? - kérdeztem.- Elöljáróban talán elmondanám: a szakmunkásoklevél megszerzése után a Budapesti Szolgáltatóipari Vállalathoz kerültem. A 72 éves Maczkó bácsinak nagyon sokat köszönhetek, ő volt az én igazi tanítómesterem. Nélküle nem válhattam volna jó szakemberré. Moho- rára nősültem, s a nyolcvanas évek közepéig a nógrádkövesdi húsboltban dolgoztam. Tetszett az üzlet, gondoltam, bérbe veszem. A magyamándori áfész azonban olyan magas bérleti díjat állapított meg, hogy kénytelen voltam a szándékomtól elállni. A vágyamról azonban, hogy a magam ura legyek, nem mondtam le. Balassagyarmaton építettem egy boltot, ám abban csak halat és baromfit értékesíthettem. Igazi húsboltot fenntartani akkoriban kizárólagos állami monopóliumnak számított, hiszen ott csak saját termékeket lehetett árúsítani. Nem akartam, nem tudtam ebbe belenyugodni.- Mit tett ön az elképzelése megvalósítása érdekében?-Nagy nehezen megtudtam, ha kereskedőként nem is, de iparosként már végezhető ez a tevékenység. A hivatalokban viszont mindent letagadtak, mondván: ilyen lehetőség nem létezik. Ám nem hagytam magam lerázni, s ha kirúgtak az ajtón, akkor bemásztam az ablakon. Végül csak fény derült az igazamra, de az ipar kiváltásához meg kellett szereznem a mestervizsgát. Kemény időszak volt: nappal dolgoztam, éjszaka tanultam. Harminchétén kezdtünk, s mindössze négyen végeztünk. A gyarmati bolt ellátására kezdtem építeni a vágóhidat, ám el kellett adnom az üzletet, hogy befejezhessem a beruházást. Mindent magam terveztem, mindent úgyszólván egyedül csináltam. Nyolcvanhétre csak teljesült az álmom.- Vagyis már négy éve termel megyénk legnagyobb maszek vágóhídja?- Igen, bár voltak megszakítások. Ugyanakkor korábban jóval kisebb volt a mennyiség, s csak fokozatosan növekedett a tétel. Tavaly őszre azonban olyannyira megszaporodtak a megrendelések, hogy kénytelen voltam szólni Lacinak, jöjjön, mert egyedül már nem győzöm a munkát. Jól megértjük egymást.- Mennyi a termelésük?- Hetente harminc disznót vágunk le és dolgozunk fel. A gyarmati kórháznak, a szintén gyarmati délker discont húsboltjának, egy-két maszeknak szállítunk. Ersekvadkerten van egy bérelt üzletem.- Milyenek az áraik?- Nagykereskedelmi árakkal dolgozom, mindössze öt százalék a hasznom. Például a comb kilóját 250 forintért adom, tehát általában 25 forinttal vagyok olcsóbb más boltoknál. Egy kiló parasztkolbász nálam 280 forintba kerül, másutt 330-at is elkérnek érte.- Azt szokták mondani: olcsó húsnak híg a leve!- Nálam a minőség elsőszámú követelmény. Persze, nem is engedhetném meg magamnak, hogy rossz terméket forgalmazzak, mert a megrendelőim elpártolnának tőlem. Hetente kétszer vágunk, s az állatorvos a sertéseket, majd a húst egyaránt ellenőrzi. A kolbászt a salgótarjáni Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás laboratóriumában vizsgálják be. Számomra egyenlő az elismeréssel, hogy a Penomah balassagyarmati gyára konkurenciát lát bennem.-Egyes vállatok növelték a húsáraikat. Önöknél várható-e tarifaemelés?- Ha a sertést ezután is megkapom a mostani áron, akkor nem emelek tarifát. Ámbár háromszázalékos adóelőleg bevezetésével romlottak a feltételek számomra, hiszen jelentősen mérséklődött a hasznom. Holott a termelés növeléséhez hűtőházra volna szükség, bővíteni kellene a létszámot, s a tízéves IFA is cserére szorul.- Irigyelt, gazdag embernek vallhatja-e magát Bakos Gyula, a maszek vágóhidas?- A kezdet kezdetén visszahallottam ilyen véleményt: ugyan már, mit akar ez a tak- nyos?! Mostanra ezek a hangadók az írígyeimmé válhattak. Holott nem hull az ölembe semmi magától, reggeltől estig dolgozom. Mindent magamnak kell intéznem. Ráadásul gazdag sem vagyok. Hétszázezer forint a kölcsönöm. A lakásomat csak félig rendeztem be. A Trabantom elmúlt hét éves. De ne értsék félre, nem panaszkodom. Pusztán azt akartam érzékeltetni, korántsem habkönnyű az életem. Különben is, bárki utánam csinálhatja! Tudniillik jómagam cseppet sem tartok a ve- télytárs aktól. Kolaj László Segélyek Cserhátsurányban az elmúlt esztendőben a költségvetési pénz 4,7 százalékát, mintegy másfél millió forintot fordították segélyekre. Összesen 155 család részesült anyagi segítségben. Az idén is térítésmentes a rászorulók óvodai és napköziotthonos ellátása, s a tanulók ingyen kapják meg az új tankönyveket. A nyugdíjasok kedvezményes áron étkezhetnek. A galgagutai általános iskola két, 3. osztályos tanulója dolgozatával sikeresen szerepelt a Rajzfilmkészítők Baráti Körének közelmúltban megrendezett pályázatán. Füstbe ment terv Két kis oktondi szappan megúnta az életét a fürdőszobában. Egy napon kisurrantak az ajtón, hogy nagy kalandra induljanak. Hogy mi történt velük? Most elmesélem. Elballagtak egy nagy szénrakáshoz. Mogorván nézték a kupacokat, mert nagyon haragudtak rájuk. Hogy miért? Mert túl szurtosak voltak a tisztaságot kedvelő szappanok számára. Elhatározták, hogy alaposan megmosdatják valamennyit. De hiába csutakolták azokat, a feketeség nem akart lekopni róluk. A szappanok egyre parányibbak lettek, a szenek viszont továbbra is tündököltek korom színükben. Arra bandúkolt egy kandúr. ízes csontfalatkának nézte a két kis szappant. Be is kapta azokat minden gondolkodás nélkül. Ettől néhány pillanat múlva habozni kezdett a szája. Röpködtek a buborékok jobbra és balra. Mit ad Isten? Éppen arra tartott egy bozontos szőrű jószág.Ki is lehetett volna más, mint a macskák ,jó barátja”, a kutya. Csak ámult a látványon. Úgy gondolta a felé repülő szappanlabdákról, hogy Cirmi egy jó játékra csalja. Mancsával ügyetlenül próbálta elkapni a buborékokat, de azok mindannyiszor szétpukkantak. Hamarosan méregbe gurult, és csúnyán rámordult arra a fránya macskára. Lehet, hogy azóta nincs jó barátság a két jószág között? Rejtély. Nyomozzon utána, kinek kedve tartja! Martinyi Adrien Tökfilkó utolsó kalandja Tökfilkó jókat fürdőzött a napsugár fényében. Vidáman hentergett ide-oda a porhanyós földben. Egyszer csak nagy vihar kerekedett. Szegény Tökfilkó fejét verte az eső, szaggatta és cibálta a szél. Csakhamar élettelenül feküdt a földön. Váratlanul káprázatos fényben megjelent fölötte egy UFÓ. Egy űrlény szállt ki belőle. Kezét sejtelmesen mozgatta ide-oda, s közben sugarakat bocsátott a tököcskére. Azonnal életre kelt a kis agyongyötört. Egy mágikus fény vonzotta Tökfilkót az UFO után, az űrbe. Amint fölértek, furcsa űrlények jelentek meg. Jóízűen falatozni kezdték őt. Hamarosan meglepő dolog történt. Mindannyian tökké változtak. Lám, nem mindenkinek a gyomra bírja az ízes, magyaros tököt! Szebedv Bors Imtswimiw Megszépült a berceli posta Bércéi egyik ékessége a megszépült posta. Fehérre meszelt falaival, vörös cseréptetejével, fehérre festett ajtajaival, ablakaival, barnára mázolt ajtó- és ablakkereteivel kitűnik a környezetből. A posta fenntartási üzeme gyarmati építészetvezetőségének szakemberei újították fel és korszerűsítették az épületet, a kivitelezés mintegy 2,5 millió forintba került. Ügyfeleknek, itt dolgozóknak jó érzés ebben az intézményben tartózkodni. Fotó: Rigó Balassagyarmat és környéke Százból hatan • Mohora. Növekszik a munkanélküliség a település aktív dolgozói körében, s jelenleg már több mint százan állástalanok. Az önkormányzat közhasznú munkákkal próbál segíteni a rászorulókon, ám a meghirdetett pályázatra mindössze hatan jelenkeztek! Úgy látszik, igaz az a vélemény, miszerint a munkanélküliek jelentős része nem is akarnak dolgozni. Kevés a támogatás • Herencsény. A tavalyinál rosszabb helyzetben van a település, hiszen az állami támogatás összegszerűen is csökkent, nem beszélve az eddigi és a várható inflációról. A saját bevétel ugyanakkor háromszorosára növekedett, s új lakossági adókat is kivetettek ez évtől. Előreláthatóan mintegy 15 millió forinttal gazdálkodhat majd a község, ám a pénz egyharma- dát iskolai és óvodai nevelésre kell fordítani. A pénzek átcsoportosításával fejlesztésre ösz- szességében 2,5 millió forint jut. Aszfaltszőnyeget kap a Bajcsy Zsilinszki és a Béke út, s kitisztítják a patak medrét. Ifi polgármester • Terény. Ifjúsági önkormányzatot alakítanak a közeljövőben a helyi általános iskolában, s az ifi polgármestert is megválasztják. A testületnek és vezetőjének döntő szava lesz a fiatalságot érintő kulturális és közéleti kérdésekben. Az ön- kormányzat az idén 30 ezer forinttal támogatja az elképzelések megvalósítását. Felvételi elbeszélgetés • Balassagyarmat. Szeptembertől újra megnyitja kapuit a keresztény iskola, melynek vezetősége felvételi elbeszélgetést tart az első osztályba jelentkezők számára. Időpont: március 5-6-a 15-től 18 óráig, 7-e 9-12 óra között. Helyszín: Kis-Bajcsy (Köztársaság tér 7.), „A” épület 1. emeleti nyelvi tanterme (10-es ajtó). Nóta est • Cserhátsurány. Holnap, tehát pénteken 20 óra 30 perctől a kultúrházban ismét nóta estet rendeznek. Fellép Koós János, Dékány Sarolta, Horváth Andrea, Kovács Apollónia, Auth Ede és együttese. Asztalosüzeni termel Dejtáron A NO-FA Kft a tulajdonosa a Dejtáron felépített asztalosüzemnek, amely február végén kezdte meg a termelést. A beruházás 6,5 millió forintba került, s munkahelyteremtő támogatásból, vaHaHvpzási hi- ttiüi'J ts :♦<.’!i.í lóki bi>í V- rém (ették elő a pénzt. Egyelőre tucatnyian keresik itt a kenyerüket, később növelik majd a létszámot. A famunkákat végző kft. főleg budapesti megrendelésre dolgozik.
