Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

1992. március 31kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Amihez kötődni lehet „Beszélő” címerre lenne szükség Jó alkalom a hetvenéves évforduló Színes fotók Kanadáról Bencze Péter fotóriporter képeiből nyílt kiállítás Salgótarjánban, a József Atilla Művelődési Központ Fotógalériájában. -Rigó­Táncházzal, zeneiskolával közösen Alapfokú művészeti nevelés a Gagarinban A salgótarjáni Gagarin-is- kolában nagy gondot fordí­tanak a gyermekek szemé­lyiségének mind teljesebb kibontakoztatására. Ezt a célt is szolgálja az az alap­fokú művészeti nevelési te­vékenység is, mely négy éve folyik az intézményben. Ez a szakmai program a hagyományőrzésre és a ha­gyományápolásra épül, és teljességre törekszik. Például az első osztálytól a harmadi­kig a néptánc elemeit tanul­ják a kicsik. Ugyancsak ez a korosztály zeneiskolai kép­zésben részesül, az alapis­mereteket sajátíthatja el. Mindez a tananyag része. Ezen kívül a kisdiákok szak­köri szinten is bővítik kész­ségeiket, korongoznak, sző­nek, népi mondókákkal, népmesékkel ismerkednek. A programok a táncházzal és a zeneiskolával közösen folynak. Irodalmi társaságok egymás közt A Salgótarjánban működő Balassi Bálint Asztaltársaság, valamint a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság között köl­csönös az egymás tevékenysége iránti érdeklődés, az együttmű­ködés szándéka. Salgótarján­ban, a megyei könyvtár „Hír- mondó”-jának márciusi számár­ban most külön mellékletet ka­pott a Komjáthy-társaság, amely 1979-ben alakult meg. A társaság „Új Röpke ívek” cím­mel immár folyóiratot is megje­lentet. A „Hírmondó” mellékle­tében pedig Adám Tamás ösz- szeállítása ismertet meg a társa­ság néhány tagjának legújabb alkotásaival, s képet alkothat­nak a múltról és a jövő törekvé­seiről is. A mellékletben Zonda Tamás, Ketykó István, Csikász István versei, Nagy Márta és Karmann János grafikái szere­pelnek. Időnként fölmerül a kérdés Salgótarjánban, meddig várja­nak még a város polgárai az új jelképekre? Dr. Szvircsek Ferenc törté­nész-muzeológus azt mondja: „Úgy érzem, hogy Salgótarján közönsége a várossá nyilvánítás hetvenéves évfordulója alkal­mából egyre inkább igényt tar­tana azokra a motívumokra, amelyek múltjában gyökerez­nek. Ezek megjelenése a jelké­pekben a múltból a jövőbe való szellemi kapaszkodót jelent­hetne. Ugyanis e szempontból sincs semmi szégyellnivalója Salgótarjánnak. Mint a heraldi­kával is foglalkozó szakember, mondhatom, itt az alkalom, hogy a város jelképeket - lobo­gót és címert- válasszon ma­gának, kifejezendő a valahova való tartozást.” A történész-muzeológus már eddig is több cikket, tanulmányt publikált a különböző helyi új­ságokban - köztük lapunkban - és folyóiratokban a város régi címereiről, pecsétjeiről, lobo­góiról, a címeralkotás történeti áttekintését nyújtva az érdek­lődő közönségnek. Salgótarján címereinek változásairól, az év­századokra visszanyúló motí­vumokról, címertervekről kér­deztük.-Milyen hosszú időre nyúlik vissza Salgótarjánban a címer­szerzés története?-Salgótarján községnek két címeres pecsétjét ismerjük. Az egyik 1770-ből való, három földből kinövő búzakalász, tő­lük jobbra csoroszlya, balra ekevas látható rajta. A másik 1861-es pecsét, részben megis­métli a korábbi pecsétrajzokat, bár ezen a földből latin kereszt nő ki, s mindkét oldalán egy-egy csoroszlya van. E cí­meres pecsétek a városi címerek előképeinek tekinthetőek.- Salgótarján 1922-ben lett város. Milyen címert választott?- Ez igen bonyodalmas fo­lyamat volt, sok buktatóval. Időközben ugyanis alapvetően megváltozott a település gazda­sági, társadalmi helyzete, meg­jelent a fejlődést új útra terelő bányászat és kohászat, kialakult az ipar és a kereskedelem, mindezt ki kellett volna fejezni a motívumválasztásban. Ugyanakkor figyelembe kellett venni a heraldikai szabályokat. „Ráadásul” címert csak a király adományozhat, tehát korántsem volt világos, hogy a király nél­küli királyságban a kormányzó adományozhat-e címert? A vá­ros vezetése ennek ellenére 1922- ben elkészíttette a címer­tervet, s föl is terjesztette a bel­ügyminiszterhez. Ennek leírása a következő: „A vármegye cí­merét övező ornamentikában és a vármegye koronájával dí­szítve, két hosszú mezőre osz­tott pajzs, melynek bal oldali mezője szénfekete és jelképezi a kőszéntelepeket. A jobb oldali mező ismét ketté osztva a kék színű Tarján patak kígyózó vo­nalával, a felső mezőben ke­resztben álló bányász csákány­nyal és kalapáccsal, az alsó me­zőben pedig Salgó és Pécskő hegyei, előbbin Salgó várával, a jobb oldali mező hófehér színű, a hegyek zöldek, a vár szürke, a kalapács és csákány fekete. A pajzsot övező díszítés és korona uralkodó színe az arany.” Ezt a címertervet a szakértők heraldi- kailag alkalmatlannak találták az adományozásra. Ezért 1924-ben a belügyminiszter a régi címer használatát javasolta. Ezután a címertelen város cí­merszerű jelképeket kezdett használni, amelyek címerszerű jelvényeknek hatottak. Egyik ilyen jelképről 1923- ban ír a helyi sajtó, ez a jelkép a főtéri állomás homlok­zatát díszítette. A másikról pe­dig Szabó Zoltán ad leírást 1938-ban megjelent „Cifra nyomorúság” című szociográfi­ájában. A következő városcí- mer-tervezet egy heraldikai munkából ismert 1941-ből, és tudunk egy 1942-es javaslatról is. Az új címerterv 1967-ben je­lent meg, ez a ma is használt vá­roscímer.- Úgy látszik, a városnak nem volt szerencséje a jelképei­vel. Mi lenne a megoldás?- Mindenképpen új, a heral­dika szabályainak is megfelelő címerre, lobogóra stb. lenne szükség, ami egyszerű, világos és „beszélő”, ugyanakkor kife­jezi a település múltját és jel­legzetességeit, amelyek a többi várostól megkülönböztetik. Egy város életében nagy szerepe van a jelképeknek.- Milyen motívumokat tar­talmazhatnának a város új jel­képei?- A teljesség igénye nélkül említek néhányat. A többi kö­zött, a motívumok között szere­pelnie kellene a várnak. E tele­püléseket összefűzi a Ka- csics-nemzetség várépítő tevé­kenysége és birtoka (Bag- lyaskő, Salgó, Somoskő, Zagy­vafő). Tehát a várhely motívu­mának szerepeltetése jelezhetné a múltat. Szívesen hivatkoznak a város természeti, táji szépsé­gére, tehát tájképutalás lehetne a második motívum, a Karancs hármas halma utalhat a táj­képre. További címerrajzként tűnhetne föl a honfoglaló ma­gyarok jelképe, a turul, vagy sasmadár, a hadrendnek tekint­hető Tarján törzs honfoglalás­kori nevére utal a fekete sas. Végül, de nem utolsósorban szerepelhetne a motívumok kö­zött az ék és kalapács, a bá­nyászjelvény, amely nemcsak a bányászatra, hanem az egész ipari múltra utalna, egészen a középkorig visszamenően.- Melyek lehetnének a pajzsmezők színei?- Négy szín dominálhatna. A pajzsmező hagyományos kék színű, a zöld a természeti tájra utalna, a fekete a bányászatra és az iparra, az ezüst bányászjel­vény pedig szintén az iparra. Ezekből a színekből állhatna össze a város címere, de ezek lehetnének a városi lobogó szí­nei is. —mér Nógrád megye sajtója -1992 Folytatódik a takarítás Salgótarján. A tavaszi tisztasági akció keretében március harmincadikától április ötödikéig a Karancs út, Kővár út, Idegér, Károly-akna, Dimitrov út, Felszabadulás út, Május 1 út, Gizella út, Fáy András körút, Móricz Zsigmond út, Ker- cseg út, Fúleki út, Napsugár-lakótelep, Irinyi út, Besz- terce-lakótelep területéről szállítják el az elmúlt hónapok során felgyülemlett hulladékot. Export 30 millióért Kazár. A Váci Kötöttárugyár ka- zári gyárában már­cius“ végéig előre­láthatólag 33-35 ezer darab export­képes termék került ki, amelynek értéke eléri a 30 millió fo­rintot. A már eddig kiszállított termé­kek zömét az új gyártmányú, mun­kaigényes kanadai bébiáru tette ki. Régi partnereiknek, az Adidasnak és a Rauschnak pólófé­léségeket gyártot­tak. Új megrende­lők is jelentkeztek igényeikkel. A kül­földi magyar ve­gyes vállalatok, kft-ék ugyancsak pólókat várnak a kazári aktól. Mit keres egy moszkvai parapszichológus Salgótarjánban? Mindegy mitől, csak gyógyuljunk! A salgótarjáni Balassi Bálint könyvtárban csaknem ötven he­lyi, illetve helyismereti vonat­kozású időszaki kiadvány talál­ható. A helyismereti különgyűj- teményben mind nagyobb számban vannak jelen Nógrád megye településeinek lapjai, melyek többsége az adott város, község és környékük önkor­mányzatainak tevékenységéről, a helyi társadalmi, kulturális eseményekről tudósít. Megjelentetnek egyes pártok, kulturális, vallási szervezetek, sőt, egyletek is lapokat, ame­lyekből a szervezetek belső éle­tére vonatkozó információk mellett a helyi közélettel kap­csolatos állásfoglalásokat, vé­leményeket is megismerheti az érdeklődő. A gyárak, üzemek, vállalatok és kulturális, művelődési in­tézmények lapkiadási törekvé­seit napjainkban gátolják a pénzügyi gondok, ennek elle­nére a közvélemény tájékozta­tására, az adott szűkebb szak­mai közösség ismereteinek szé­lesítésére törekednek. Az utóbbi időben a piacgaz­dasági törekvések életre hívtak hirdetési és reklámújságokat is, ezek különböző változatait szin­tén megtalálhatják Salgótarján­ban az érdeklődők, a megyei könyvtárban. Az intézmény lap­jának tájékoztatása szerint, mindezek a periodikumok egyébként a könyvtár olvasó­termében és a helyismereti kü- löngyűjteményben hozzáférhe­tőek. Borisz Pimejenok 36 éves mérnök, aki bioenergetikával kezeli, gyógyítja a betegeket csodás dolgokat művel - állítot­ták azok, akik kapcsolatba ke­rültek vele. Nemrégiben sike­rült találkoznunk. Megkértem, hogy az engem foglalkoztató kérdésekre válaszoljon. Mivel nem tud magyarul, Natasa, a tolmács fordította a kérdéseket és a válaszokat.-Kérem, mutatkozon be la­punk olvasóinak, a megye lakó­inak. — Moszkvában, az íróin inté­zetben dolgoztam, ahol bio­energetikával kezelnek, gyógyí­tanak betegeket.-Hogyan?-Nemcsak a saját energiá­mat használom fel, hanem plusszként azt az energiát is, amit az űrből kapok. Ezt a koz­mikus erőt hívom segítségül.- Ha jól értettem akkor Ön a minket körülvevő energiamezőt tudja befolyásolni?-Tulajdonképpen rendbeho­zom ezeket az energoinformá- ciós mezőket, minek következ­tében az emberek kezdenek normális életet élni, betegségeik pedig visszafejlődnek.- Miként jött rá ez irányú ké­pességére?-Először azt vettem észre, hogy nagyon jól tudom irányí­tani a hallgatóságot, majd arra is rájöttem, hogy hipnotikus ké­pességekkel is rendelkezem. Egyébként mindig vonzottak az új dolgok. Ismerőseim komo­lyan foglalkoztak ezzel a tudo­mánnyal, invitálásukra én is részt vettem egy ilyen tanfo­lyamon. Hosszú ideig csak a di­agnosztizálást gyakoroltam, rendelőkbe jártam és a betegek már meglévő diagnózisát hason­lítottam össze az általam tapasz­taltakkal. Amikor ez már jól ment, elvállaltam több beteg gyógyítását.- Meddig tartott a tanulóidő?- A kialakulásra csaknem fél év kellett, ezt követően még másfél évig tanultam.- Kérem szóljon tanítómeste­reiről.- Moszkvában egy olyan kol­lektívában tevékenykedtem, amely már kidolgozott sziszté­mával gyógyított. Nemcsak megismertem, hanem elsajátí­tottam a különböző gyógyítási fázisokat.- Megtanulható-e az, amit Ön csinál?- Igen. Nem kell hozzá kü­lönleges adottságú ember, hi­szen mindenki rendelkezik ilyen képességekkel, csak van­nak köztük tehetségesebbek. Nagyon fontos, hogy jó ember legyen és akarjon segíteni má­sokon. Nagyon sok természet­gyógyászt - akinek diplomája van - segítettem módszerem - melyet irionnak nevezek, - elsa­játításához.- Minden jelentkezőt fogad?- Amikor egy beteggel fog­lalkozni kezdek, felteszem ma­gamnak a kérdést: az én pácien­sem, vagy sem, tudok rajta segí­teni, vagy sem. Ha nem, akkor nem kezelhetem. Ezt azonnal meg is mondom. Veleszületett betegségek - vakság, bénaság stb. - gyógyítására nem vállal­kozom.- Aki nem hisz a kezelés eredményességében azt is meg tudja gyógyítani?- Igen, csak sokkal nehezeb­ben és hosszabb idő alatt. Ilyen eset azonban ritkán fordul elő.- Vannak, akik eleve kétel­kednek a természetgyógyászok képességeiben, a többség azon­ban hisz benne. Gyakorlatában előfordult-e, hogy valaki visz- szakérte a pénzét, mert úgy érezte, hogy nem gyógyult meg?- Nem. A kezelések után jobban érzik magukat, meggyó­gyulnak.- Az sem téveszti meg, ha va­laki elhallgatja, hogy idegen test van a szervezetében?- Azonnal észreveszem, és a Salgótarján és környéke Faluszépítés • Kazár. A helyi TESZ-szer- vezet a település szinte minden megmozdulásán aktívan képvi­selteti magát. Legutóbb az ön- kormányzat szervezésében, fa- luszépítési akcióban jelesked­tek. Ezekben a napokban a kul­turális bizottsággal karöltve a költészet napjára, illetve a szin­tén áprilisi, Föld-napi rendez­vényre készülnek, többek közt verssel, prózával. Az utóbbi al­kalmával a szervezet munkáját is értékelni fogják külön össze­jövetel keretében. Teljesül a kívánság • Karancskeszi. A község Kiskút útjának kiépítését tervezi a helyi önkormányzat. Az ott lakók már régóta szerették volna, ha megfelelően kiépített, szilárd burkolatot kap ez a kis utca is. Kívánságuk most úgy tűnik teljesülhet. A beruházás előkészítése már folyamatban van: az illetékesek jelenleg ár­ajánlatokat kémek a kivitele­zéshez. Érdekegyeztető fórum • Cered. A március 11-én megalakított érdekegyeztető fó­rum tartott ülést a napokban a községben. Résztvevői - a be­nyújtott kárpótlási igények ará­nyában - a helyi termelőszövet­kezet ajánlatát, lehetőségeit is­merhették meg. A testület újabb összejövetelen, rövidesen foly­tatja munkáját. Ismerd meg magad! • Salgótarján. Füzessy Mária személyében ezúttal egy grafo­lógus lesz a vendége április 5-én a Gyógyír Eletreform Egyesületnek. Ismerd meg ma­gad! - ez a mottója annak a ren­dezvényüknek, melyen sokan találkozhatnak a meghívottal. Tehát, akik a természetgyógyá­szat szemszögéből — kézírásuk elemzésével - szeretnék jobban megismerni önmagukat, meg­hallgathatják a délelőtt tízkor kezdődő, érdekesnek ígérkező előadását a TESZ irodahelyisé­gében. Borisz Pimejenok kezelés során természetesen ki­kerülöm.- Mikor ismerkedhetnek meg Önnel és gyógyító módszereivel a salgótarjániak és a környék­beliek?- Április 6-tól kezdődő hé­ten, hétfőtől csütörtökig tartóz­kodom Salgótarjánban, ameny- nyiben igénylik tevékenysége­met. A gyógyulni vágyókat a Karancs Hotelben várom. V.K.

Next

/
Thumbnails
Contents