Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

1992. március 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Születőben a nógrádi Szicília? Az emberséges, művelt világért Jó két esztendővel ezelőtt, amikor a salgótarjáni középfokú népművelő-szervező-ügyinté- zői tanfolyam hallgatói befejez­ték tanulmányaikat közös elha­tározással és nagy hittel köz- művelődési egyesületet alapí­tottak. Elhatározták, hogy mun­kakörükben a maximálisát kí­vánják nyújtani az emberek műveltségének gyarapítása ér­dekében. Ehhez azonban első­sorban saját maguk tudásának, tapasztalatainak további gazda­gítására lesz szükség. A tanfolyamon a megye min­den területéről részvevő lelkes népművelők elfogadva a B-612 Közművelődési Egyesület alap­szabályát, legfontosabb feladat­ként az önképzést állították ma­guk elé, s ennek szellemében láttak munkához Karancsalján, Karancskesziben, Mátraverebé- lyen, Szécsényben, Bátonytere- nyén, Hollókőn, Balassagyar­maton, Salgótarjánban s más te­lepüléseken. Egy közművelődési egyesü­let létrehozása — több ilyen és hasonló szervezet is kellene, mondják az egyesület tagjai — nem meglepő dolog, talán csak az egyesület névválasztása tű­nik furcsának. Pedig nem az, csupán szokatlan. Erről csak annyit hadd áruljunk el, hogy e furcsa nevet Antoine De Sa- int-Exupéry A kis herceg című világhírű remekművéből vették kölcsön. Ez a kis népművelő közösség olyan emberséges, tiszta, szép és művelt világot szeretne teremteni, mint ami­lyen a mesebeli kis herceg bolygóján lévő világ. Az alig több mint húsz nép­művelő először Franciaország­ban járt egy gazdag, sok hasz­nos tapasztalattal járó tanul­mányúton. Ez az út azért is lé­nyeges volt számukra, mert az ott kifejtett tevékenység alapján kapták meg a tanfolyam gyakor­lati osztályzását. Hozzá kell tenni, hogy a francia tapaszta­latcsere utazás költségeit az egyesület tagjai egyénenként vállalták. Ehhez senkitől nem kaptak támogatást. Nem sokkal később közülük nyolcán újabb tanulmányokba kezdtek az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetemen indított kí­sérleti főiskolai osztályban. A tanulás mellett természetesen dolgoznak ezek a népművelők, de korántsem akkora energiá­val, mintha minden idejüket a feládatok megoldására fordít­hatnák. Néhányan közülük a gyermekáldás miatt egy időre kiváltak az aktív népművelők közül. Miközben minden aktív egyesületi tag a maga hatóterü­letén szorgalmasan dolgozik már formálódnak egy újabb fel­fedező tanulmányút tervei. Eszerint a közeljövőben Finnor­szágba szeretnének eljutni, hogy megtapasztalják a finn népművelés gyakorlatát. Külö­nösen a nagy múltú finn népfő­iskolái rendszer működése, vi­lágra szóló eredményei érdekli őket. Az egyesület tagjai most el­határozták, hogy nyitottá teszik nemes társulásukat, s az alapító tagokon kívül másokat is vár­nak soraikba. Minden olyan népművelőt, művészeti cso­portvezetőt, vagy minden kultú- rális értékeket ismerő és szerető embert, nyugdíjas pedagógust várnak soraikba. Az a meggyő­ződésük, hogy a megye közmű­velődési helyzetét együttmű­ködve, minden kultúraszerető emberrel összefogva lehet to­vább javítani. P.A. (Folytatás az 1. oldalról) nemcsak a cigányok, hanem a magyar parasztok is -, olyan sorban élnek, hogy sokszor fáj a szívem miattuk. Szociális se­gélyt mégsem kapnak. Nem ró­lunk van szó, mert én soha nem folyamodtam segélyért. Igaz, most mindannyian munkanél- kül vagyunk, de nem dolog nél­kül. Arra bezzeg jut pénz, hogy az évenként egyszer idejövő vadászoknak vadászházat ala­kítsanak ki, mivel a testületben mindenki űzi ezt a sportot.- Mi történt azon a falufóru­mon, ami botrányba fulladt?- Ideges természetű vagyok, könnyű kihozni a sodromból és ezt használják ki. Kiforgatnak a szavaimból, félremagyaráznak. Ők persze, hogy jobban értenek ehhez, mint én. A választásokon megfenyegették a saját rokon­ságomat is, hogy ha rám sza­vaznak, akkor nem kapnak se­gélyt. Mindenki a mostani pol­gármesterre adta le a voksát. Én is. De nekem ez nem fáj, mert én nem is akartam, hogy meg­válasszanak. Az azonban már bánt, hogy akik igazán megér­demelnének egy kis segítséget, azok nem kapnak. Tiltakoztam azon a gyűlésen az értelmetlen fakivágás ellen a mi utcánkban, a Csűri utcában. (Megjegyzem ötvenketten írták alá, még raj­tunk kívül a petíciót.) Nincs utunk. Eső idején olyan sár van, hogy a mentő sem tudna be­jönni. A fórumon azt is szá- monkértem, hogy kik kapták a segélyeket. Ez nem tetszett ne­kik, mindig leállítanak. De egy vigasztal: sokan vannak a pár­tunkon. A bajunk annyi, hogy az igazság sosem fog kiderülni, mert a bizonyíték hiányzik. Közben a helyiségbe lép Sző­rös Miklós, a Romaparlament helybeli megbízott vezetője:- Az apámat teljesen kikészí­tik, velem együtt. Egy cigány­klubot akarunk létesíteni, de annak az ügye is olyan lassan halad. Ahol csak tudnak akadá­lyoznak bennünket. Arra költik a pénzt, amire nem kellene. Az ivóban délelőtti forgalom: egy-két ember álldogál a pult­nál.- Mi a véleményük a polgár­mesterről? Hogyan intézi a köz­ség ügyeit? - kérdezem tőlük.- Kérem, itt minden rendben megy - válaszolja Varga István, de a faluban mindenkinek csak „Kazi bácsi”. - Én végig vezető ember voltam a községben. En­nél jobban és ennél többet nem tudna senki sem tenni értünk. Ebben a szűkös időben nem le­het ügyesebben gazdálkodni. A polgármester Molnár Béla, a község iskolájában tanít. Hu­szonöt éve él a faluban.- Önről azt állítják, nem an­nak adja a segélyeket, akiknek igazán szükségük lenne rá.- Ezek a vádak a falufóru­mon is elhangzottak már, de alaptalanul. Itt van a lista, hogy tizennégy család kapott rendkí­vüli segélyt, s ebből tíz, cigány család. Szőrös Jánosnak ezt meg is mutattam, sőt le is má­solta a névsort. Ezenkívül a Vö­röskereszttől is kaptunk tízezer forintot és a közgyógyellátásra tizenhétezer forint ment el. Ka­rácsonyra a hetven éven felüli lakosság, ötszáz forint értékű csomagot kapott. Gyámügyi se­gélyben négy személy részesül, akik közül három cigány szár­mazású. Az önkormányzat a napközisek és az óvodások de­cember havi térítését teljes mér­tékben kifizette.- A fórumon az akácfák kivá­gását is kifogásolták, sőt alá­írásokat is gyűjtöttek.- Hozzám semmi sem jutott el ezekből a tiltakozásokból. Az akácfa harminc-negyven évig életképes. Sajnos túl voltak már ezen a határon. A tsz erdésze és elnöke egyik alkalommal felke­resett és megkérdezett, hogy kell-e az önkormányzatnak a Csúri utca szélén lévő fa, mert ők kivágatnák. Nagyon örültem ennek az ajánlatnak és hivatalos engedéllyel a zsebemben, keres­tem szakembereket, hogy ki­termeljék. Sőt még el is szállít­ják nekünk. Amikor kimentek, hogy a munkát elvégezzék, Szőrösék leordították őket, és így nem folytathatták a munkát. Ezek után természetes volt, hogy a hatóságokhoz fordultam, és társadalmi munkában a falu népe kitermelte a fákat. Ebből télen megoldottuk intézménye­ink fűtését és a segélyezést.-Az utak építésében mikor lesz eredményes változás?- Arra a területre már hat év­vel ezelőtt levitték a járdához való anyagokat. Azóta sem csi­nálták meg. A Csúri utca való­ban sáros. A testület döntése alapján nyár végére ott már kö­ves úton közlekedhetnek.- A cigányklubot mennyire támogatják.- Szőrös Miklós felkeresett, hogy a cigányhagyományok ápolására klubot létesítenének. Három helyiségre volt szüksé­gük. Egy nagyteremre, ahol a foglalkozásokat tartanák, egy előszobára, ahol dohányozhat­nak, és egy könyvtárszobára. A testület kettőt biztosított. Hozzá kell tennem, nem tartottam jó ötletnek a külön klubot, hiszen megkaphatták volna a községét minden héten egy napra, s itt megtarthatták volna a speciális foglalkozásokat. De ez nem volt kielégítő a számukra. így a ké­relmüket elfogadta a testület. Azonban felhívtuk figyelmüket arra, hogy az önkormányzat nem tudja anyagi helyzete miatt támogatni őket. így is ingyen kapták meg 1992. december 31-éig a helyiségeket és a vilá­gításukat is fizetjük. Ennél töb­bet nem tudunk tenni.-Nem lenne jobb kiválni a körjegyzőségből ?- A jelenlegi helyzetben őrültség lenne a különválás. Ebben az évben, így hétszáze­zer forintot takarítottunk meg. Ugyanezt elmondtam az iskolá­ról. A felső tagozat visszahe­lyezését is javasolta Szőrös úr. Higgye el, én nagyon sokat küzdöttem azért, hogy az alsó tagozat itt maradjon. És ez nincs összefüggésben az állá­sommal. Úgy gondolom, akkor hal meg egy község igazán, ha az iskola megszűnik, de a felső tagozatot visszahozni képtelen­ség, mert nem tudjuk a feltéte­leit biztosítani.- A vadászházzal kapcsolat­ban mi a helyzet?- A hegytetőn, gyönyörű környezetben megvettünk egy tanyaépületet, huszonötezer fo­rintért. Minden évben jönnek németek a környező erdőkbe vadászni. Az önkormányzat szeretné, ha nem Balassagyar­maton kellene megszállniuk, hanem itt a faluban. Annál is inkább, mivel beléptünk a Ta­nyasi és Falusi Vendéglátók Szövetségébe. Szeretnénk, ha ebből a vadászkapcsolatból vi­rágzó üzlet válna a község szá­mára.-Az is panaszolják, hogy a testületi ülések zártak.- Ugyan, ez eleve törvényel­lenes lenne. Mindig ki van téve a plakát az ülésekről. Nógrámarcalon úgy éreztem, hogy sok esetben a félelem be­szélt az emberekből: féltik a gyermekeik jövőjét és önmagu­kat...Mintha Szicíliában jártam volna. A düh, a bosszú hangjait hallottam, s a polgármester, va­lamint Szőrös János és fiai jól megtermett emberek. Lehetsé­ges, hogy a vendetta e nógrádi községben is erősebb lesz az igazságnál?... Szeli Sára Elvem: élet és literatúra Emlékünnepség Szabó István tiszteletére A résztvevők megkoszorúzták a felújított síremléket Kazár. Azt szeretnénk, ha a hit és a kultúra napja lenne ez a mai - mondta Baffi István helyi plébános azon a szombati ün­nepségen, melyet jeles elődje, Szabó István pap, műfordító és költő emlékének szenteltek. Köszöntötte a jelenlévő egyházi személyiségeket, országgyűlési képviselőket, s valamennyi ér­deklődőt. A kora délelőtt kezdődő, a te­lepülés plébánia hivatala, az önkormányzat, az Irodalomtör­téneti Társaság Nógrád megyei tagozata és a Nógrádi Történeti Múzeum szervezésében lezaj­lott programot a Salgótarjáni Pedagógus Kórus hangversenye nyitotta meg. Az ezt követő szentmisén Csontos Barna érseki helynök „a száz esztendőre visszanyúlt emlékezést - melynek kereté­ben az egyház és a közigazgatás találkozott”- így méltatta: a múlt magyar értékeit az emlé­kek is táplálják, amint a fát a gyökerei. Majd arról szólt, hogy a 36 évig Kazáron tevékeny­kedő Szabó István papi hagya­tékában a reményt, az erkölcsöt és a hitet jelölte meg az élet há­rom fő elemének. A száz éve elhunyt reformá­tus család sarjának, a Homérosz fordítónak munkásságát emlék­tábla jelzi, melyet a jeles nap alkalmából helyeztek el a temp­lom falán. Az ünneplő közön­ség itt is töltött néhány percet, mialatt meghallgatta dr. Hor­váth Istvánnak, a Nógrád Me­gyei Múzeumok igazgatójának beszédét a XIX. század nógrádi szellemi életébe illeszkedő Szabó István-i életmű legfonto­sabb állomásairól. A táblát Csontos Barna szentelte fel. Az önkormányzatnak, a helyi TESZ-aktívának köszönhetően a centenáriumra megújult, meg­szépült a Széchenyi István által is támogatott plébános-műfor­dító, palóc nyelvkutató sírja is a temetőben. Itt folytatódott s egyben itt ért véget az emléknap délelőtti része. A sírhelyet va­lamennyi szervező és a pártok képviselői megkoszorúzták. Délután a művelődési házban került sor az emlékkiálllítás megnyitására, majd Kecskés András régi hangszeres együtte­sének műsorát hallgatták meg a jelenlévők. Ezt követte az em­lékülés, amelynek előadói a Szabó-hagyaték részletesebb ismertetését, elemzését vállal­ták fel. Tóth Sándor országgyű­lési képviselő az életutat, egy­házi tevékenységet tárta fel. Ba­logh Zoltán a Nógrádi Történeti Múzeum munkatársa a távol­létre kényszerülő Karsai Györgynek a Homérosz fordító­ról szóló mondandóját ismer­tette. dr. Kovács Anna muzeo­lógus előadásában pedig a köz- gyűjteményekben fellelhető ha­gyatékról beszélt. Az emlékün­nepséget a kazári hagyomá­nyőrzők műsora zárta. (Mihalik) Csontos Barna érseki helynök avatta fel a híres és tekintélyes pap-literátor emléktábláját Fotók: Gyurián Eletmentési gyakorlat 1992. március 31-ét mutat a naptár. Délután 2 óra lesz né­hány perc múlva. A salgótarjáni garzonház hetedik emeletén óriási detonációval felrobban egy gázpalack. Minden ripi- tyára törik, tűz keletkezik. Töb­ben sérülten jajveszékelnek. Szerencsére mindez csak ki­talált történet. A Manga Mihály által vezetett különleges mentő- szolgálat szervezésében gyako­rolják majd a katasztrófahely­zetben történő életmentést. A tűzoltók és a polgárvédelmisek két-két raját, a mentősök három kocsiját és személyzetét, a kü­lönleges mentőszolgálatosok öt tagját mozgósítják. Szlovák tűzoltók is besegítenek. Kórustalálkozó Bátonyterenyén szombaton véget ért a kétévenként meg­rendezett Bartók-kórustalál- kozó a Bartók Béla Általános Iskola, a Bátonyterenye Baráta­inak Köre és az Ady Éndre Mű­velődési Ház szervezében, hat gyermekkórus fellépésével, a Bátonyterenyei Állami Zeneis­kola kamara-zenekarának köz­reműködése mellett. Kulturális seregszemle Kíváncsiskodó Nem lesz szalon Szombati számunkban azt kérdezte egyik pásztói olva­sónk, hogy miért nincs a vá­rosban a Patyolatnak gyors­tisztító szalonja? A választ Bakó Csabától, a Patyolat Vállalat megyei köz­pontja igazgatójától kértük:- A lakossági igények a ruha­tisztítás terén , főként a kisebb településeken, alaposan meg­csappantak. A balassagyarmati szalont is meg kellett szüntet­nünk, mivel a fenntartási költ­ségeket sem fedezte az árbevé­tel. Vállalatunk veszteséges, kénytelenek vagyunk a privati­záció útjára lépni. Ha szalont nem is, de egy felvevőhelyet megvalósítunk a helyi polgár- mesteri hivatallal karöltve, mi adjuk a felszerelést és személy­zetet, ők pedig a helyiséget. Keddi számunkban a Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság illetékese válaszol arra a kérdésre, hogy olvasónk, - akinek férje 1944—ben bevo­nult, majd a harcok idején el­tűnt, s 1945 után holttá nyil­vánították - felléphet-e vala­milyen kárigénnyel? Bárna. Az általános iskolá­sok szereplésével Ki mit tud?-ot rendeztek március 28-án a kul- túrházban. Az ének, zene, drá­mai játék, tánc és egyéb kategó­riában fellépő diákok nagy si­kert arattak. A Hadik József polgármester vezette zsűri szá­mos díjat osztott ki az osztá­lyoknak és egyéneknek. Arany diplomával jutalmazta az ének­kar és Hagymási Józsefné peda­gógus színjátszó csoportjának színvonalas előadását. NEM TRÉFA! ILYEN MÉG NEM VOLT! Az AMFORA RT. áruválasztékával bővítve ÁPRILIS 1 -én nyit SZÉCSÉNYBEN: 21. VAS ÜVEG + HÁZTARTÁSI BOLT RÁKÓCZI ÚT 67. RÉTSÁGON: BÖRZSÖNY ÁRUHÁZ IPARCIKK MŰSZAKI OSZTÁLYA RÁKÓCZI ÚT 47. KÖZELEDIK A HÚSVÉT, TEKINTSE MEG AJÁNLATUNKAT! TARTALOMHOZ A FORMA: AMFORA.

Next

/
Thumbnails
Contents