Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

1992. március 28-29., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 CSALAD, OTTHON, SZABAD IDŐ Életkor A nők több balesetet okoznak Vezetési teszt Még a nők is beismerik — ha másnak nem, hát magunknak hogy rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. Ha az abszolút szá­mokat tekintjük, kevesebb bal­esetet okoznak, mint a férfiak, csakhogy átlagosan a fele annyi kilométert tesznek meg autóval, mint a férfiak. A következő táblázatból megtudható, kinek mennyi esé­lye van arra, hogy balesetet szenvedjen az utakon, mikor kell tehát abbahagynia, de leg­alábbis óvatosabban vezetnie. A megtett kilométerek száma évenként 3200 km 1 pont 3200-5400 km 2 pont 5400-11000 km 3 pont 11000-20600 km 4 pont 20600 km-nél több 5 pont 17-21 év 4 pont 22-29 év 3 pont 30-46 év 2 pont 47 év fölött 1 pont Vezetési tapasztalat 0-8 hó 5 pont 8-20 4 pont 21-48 3 pont 5-16 1 pont Kiértékelés: Pontszám Baleseti kockázat (%) 12-14 41,7 11 33,3 10 25 9 20 8 17 7 12,5 6 9 5-3 7,1 Új magazin .......imádok főzni, de sohasem tartottam be a s zakácskönyvek előírásait, hanem improvizálok” - Esztergályos Cecília saját receptjeivel igyekszik meghódítani az áprilisban megjelenő új gasztro­nómiai magazin, az Ételrecept olvasóit. A 32 ol­dal nem csupán érdekes és hasznos olvasmányt, de esztétikai élményt is nyújt színes megjelenésé­vel. Legalább ötven ételreceptet is közöl a lap: a hagyományos ételek elkészítése mellett reform- konyhás, kímélő, gyermek-, mikrohullámú stb. recepteket is. Mindezek mellett érdekességeket olvashatnak hazai és külföldi étkezési szokásokról. . . A magazin többek között bemutatja a budapesti Százéves Éttermet, Kopcsik Lajos egri mestercuk­rászt, néhány hollókői palóc ételkülönlegességet, közöl két színes fotóval illusztrált kivágható re­ceptet, s természetesen nem hiányoznak a rejtvé­nyek sem. S miután közeledik a húsvét, színes ün­nepi étel-csokrot készített Liscsinszky Béla mes­terszakács, aki maga készítette a felvételeket is. A magazint az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. adja ki havonként. Nagyanyáink tanácsolják Mit tegyünk, hogy szépek legyünk? A bőrt a természetes alapanyagok teszik a legszebbé, legrugal- masabbá és tartják fia­talosan - állítják nagy­anyáink. Az egyik fe­ledésbe merült csoda­szer éppen a tojásfe­hérjéből készült arcpa­kolószer. Ez azáltal tesz szebbé, hogy a bőr pólusait finomítja. Az arcmaszkot habosra vert tojásfehérjéből és néhány csepp, hozzáa­dott citromból készítik. Ezt ecsettel kell a bő­rön elosztani. Néhány perc alatt beivódik. Végül nagyanyáink langyos vízzel távolí­tották el arcukról a ké­szítményt, és olyan szépek lettek, hogy nagyapáink is büszkén sétálhattak végig ne­jükkel vasárnap dél­után a városka főutcá­ján. .. Más - természetesen ugyancsak titkos - szépségrecept szerint az olívaolaj kitűnő kozmetikum. A hatá­sos arcpakolás régen egy teáskanálnyi olí­vaolajból, egy tojás fo­lyékony sárgájából és néhány csepp citrom­ból állt. A kikevert alapanyagokat kicsit megmelegítették és ezután legalább húsz percig rajtahagyták az arcon, hogy beivód- hassék. Ezt az eljárást különösen a száraz­bőrű nők kedvelték. Régebben a torok- gyulladást sem antibio­tikumokkal gyógyítot­ták, hanem elsősorban házi szerekkel. A forró puncsot a betegek szí­vesen fogyasztották. Ez a fajta orvosság 1/4 liter tejből és ugyan­annyi vízből, 1/8 liter fehér borból, 11,3 dkg cukorból és hat evőka­nál citromból áll. Az oldatot addig kell for­ralni, amíg a cukor el nem olvad. Keresztrejtvény Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: „Adjon egy felest nyugtatónak, hogy ne re­megjen a kezem műtét közben." Könyvjutalmat nyertek: Ba- csa Péterné Bátonyterenye, Bu­dai Nagy Antal u. 18., Medve István Rákóczitelep, Szénégető u. 5., Gáspár István Salgótarján, Damjanich u. 31. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek! Tavaszi fáradtság ellen Hat tanács, ami hathat A kevés napfény, a vitaminszegény táplálkozás és a kevesebb mozgás - megannyi velejárója a télnek, egyszersmind oka és ma­gyarázata a tavaszi fáradtságnak. A következő hat tanács segít le­küzdeni a tavaszi fáradtság jellegzetes tüneteit. O A télen megszokott zsíros ételeket váltsuk föl az elérhető áron beszerezhető mirelit-főzelékfélékkel és nyers zöldségekkel (káposzta, kínai kel, feketeretek, cékla, sárgarépa, póréhagyma, zel­ler). Ezeket almával, graepfruittal összekeverve, fűszeres joghurttal leöntve változatos salátákat készíthetünk. A vitamintöbbletet ha­junk, bőrünk és körmünk is meghálálja. © Ügyeljünk a szervezetünk vízháztartásának egyensúlyban tar­tására. Fogyasszunk naponta legalább két liter vizet, ásványvi­zet, vagy gyógyteát. Még hasznosabb, ha frissen préselt gyümölcs-, vagy zöldségét iszunk, de nem a készen kapható, jobbára agyoncuk­rozott változatokat! © Tegyük próbálta önfegyelmünket, s legalább a tavaszelő hetei­ben igyekezzünk minimálisra szorítani, vagy teljesen abba­hagyni szervezetünk mérgezését alkohollal, cigarettával, kávéval. Amennyivel csökken az önmérgezés, annyival javul a közérzet! © Keljünk föl reggelenként a szokottnál öt perccel korábban, és lehetőleg a friss levegőn végezzünk bemelegítő, lazító torna- gyakorlatokat. Ez frissít, gyorsítja a vérkeringést. Torna után ne bá- gyasztó fürdést, hanem a vérkeringést szintén javító zuhanyozást válasszuk, s közben erős kesztyűvel dörzsöljük le magunkat. © A bőr nagyon megsínyli a téli hónapok napfény-és vitaminhiá­nyát. Használjunk hidratáló és zsíros krémeket. A gyümölcs­ös zöldségpakolás még drága mulatság, de vitamin-dúsításra hasz­nálhatunk tejfölt, tojássárgáját, élesztőt, és mézet, továbbá patikák­ban kaphat A és E vitamin kapszulákat. © Ha tehetjük, használjuk ki a március-végi, áprilisi napfényes órákat, s szélvédett helyen kezdjük el a napozást. így D-vita- minhoz jut szervezetünk és megalapozhatjuk a nyári napozást. Apukáknak, anyukáknak A nevelés fáradtságos - és nem mindig hálás - feladatát sokan a gyermek állandó korho- lásával, szidásával, és lelki rá­hatás más, kétes értékű formái­nak alkalmazásával vélik meg­oldani. Holott a pszichológusok vallják: nemcsak téves, hanem pedagógiailag többnyire ártal­mas, a gyermek személyiségére káros ez a fajta nevelési mód­szer. íme néhány portrévázlat a rosszul nevelő anyukák, apukák arcképcsarnokából. „Az örök veszekedő” Az egyik legismertebb típus. Valamit mindig kifogásol, kis és nagy dolgokat egyaránt fej- reolvas, mindenhez korholó megjegyzéseket fűz. Ha a gyermek olvas - helyteleníti („csak rontod a szemed. .. ”), ha nem olvas - rosszalja.. . Mindezeknek a következmé­nye: a gyerek rájön, hogy úgy­sem tud szülője kedvére tenni, elengedi füle mellett a korho- lást. Természetesen azt is, amit meg kellene szívlelnie. „A zsaroló” Ha a gyerek rossz fát tesz a tűzre, szívéhez kap, rosszul lesz: „belefájdul a fejem... ”, „máris szúr a szívem... ”, „te leszel az oka, ha idő előtt sírba tesznek.. . ”. Az ilyen és ha­sonló reagálások az érzelmi zsa­rolás módszerei, megrémisztik a gyereket, betegesre növelhetik a bűntudatot, s életreszólóan ká­rosíthatják a kapcsolatteremtő készséget, az egészséges pszi­chés alkat kialakulását. „A gúnyolódó” A gyerek rovására menő „szellemeskedés” nagyon ár­talmas. Előbb-utóbb kikezdi az egészséges önbizalmat, rom­bolja az önérzetet, a kezdemé­nyező kedvet, s a reális önérté­kelést is depresszióba hajló, önmarcangolássá változtatja. Az embert kell gyógyítani, nem a betegséget Orvosok, kontra természetgyógyászok Divatba jött a természetgyó­gyászat. És ahogy az eredeti, márkás, drága ruhakölteménye­ket megpróbálják olcsó bóvlival utánozni, úgy a természetgyó­gyászok is sokfélék. Az igazán felkészültek - többnyire orvosi diploma birtokában - a beteg alapos kivizsgálása alapján ál­lapítják meg a diagnózist, és mondják meg, hogy szerintük milyen terápia lenne a leghatá­sosabb. Mások - közülük is el­sősorban azok, aik hat-tíz hetes természetgyógyász-tanfolya- mot végeztek - meghallgatva a páciens panaszát, közlik: talp­masszázs, reflexterápia, gyógy- tea a javait kúra. Néhány keze­lés, és a beteg máris könnyebb­nek érzi magát. A csoda híre le­galább olyan gyorsan terjed, mint tél végén az influenza ví­rus. A hoszú évekig tartó tiltás után most itt a bőség zavara. Ki figyel oda a kuruzslás nem is olyan régi meghatározására: or­vosi, gyógyszerészi képesítés nélkül foglalkozásszerűen űzött gyógyítás. Hazánkban jelenleg mintegy 1300-an rendelkeznek természetgyógyász-engedély- lyel, amelynek kiadásához semmilyen képesítést, képzett­séget tanúsító igzolványt nem kellett bemutatni. A meglepetés erejével hatott, hogy milyen, szinte kielégíthe­tetlen igény van a természetes gyógymódok iránt. Sokakat meglepett, hogy korunk racio­nálisnak hitt embere „elfordul” az orvosoktól. A magyarázat egyik gyökere a múlt századra nyúlik vissza. Akkor kapott na­gyobb szerepet - elsősorban a gyógyító papok helyett - a min­den betegségre gyógyszert fel­író örvös. Az emberek hittek a gyorsan ható tablettákban. Mára ez a hit megkopott. Ehhez társul még az is, hogy napjaink orvosa többnyire a betegséget gyó­gyítja, és elfelejti azt, amit a pa­pok tudnak: nemcsak a betegsé­get, az embert is gyógyítani kell! Az orvosok legfőbb „vádja”: a természetgyógyászati kezelé­sek általában nem a betegséget kiváltó kórokozóra hatnak, ha­nem csupán ingerük a beteg szervezetet. Persze ezzel együtt mozgósítják az egészségért fele­lős védekező erőket is, növelik a szervezet ellenálló képessé­gét. Kinek van igaza a lassan már tengeri kígyóvá alakuló vitá­ban? A képesítés nélkül, felelőt­lenül gyógyító természetgyó­gyászoknak, vagy a másik él­nek, akik egyszerűen pozíció­féltést látnak a tiltás szorgalma­zása mögött? A Népjóléti Minisztérium megpróbált kilépni ebből a bű­vös körből, mikor életre hívta a természtgyógyászati szakmai kollégiumot és annak elnökévé kinevezte dr. Tamási Józsefet. Azt a Tamási doktort, aki orvosi diplomával a zsebében csaknem másfél évtizede foglalkozik a kü­lönböző természetes gyógymó­dok tanulmányozásával, s aki nemrégiben érkezett haza Né­metországból, hol éppen ebben a kérdéskörben folytatott ta­nulmányokat. Ilyen szakmai életrajz birto­kában talán nem véletlen, hogy olyan egyezséget sürget a két szembnálló tábor között, amely megszünteti mind a két fél gya­nakvását, és gazdagíthatja az orvoslást. Egyéni tervei között szerepel egy természetgyógyász kórház létesítése, ahol az összes ma létező gyógymóddal segíte­nének a betegeken. Talán még a társadalombiztosítástól is kap­nának támogatást, hiszen azt senki sem vitatja, legyen dip­lomás orvos, vagy éppen képe­sítés nélküli reflexológus, hogy már az is nagy eredmény lenne, ha az embereket az egészsége­sebb életmódra tudnák szok­tatni.

Next

/
Thumbnails
Contents