Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. március 27., péntek Salgótarjáni Ifjúsági Zenei Napok ’92 A bárányok hallgatnak Blues-halál Azt mondják, nyugodt, békés természetű, inkább szemlélődő, derűsszavú, mértéktartó ember volt. Nem vett részt sem Muddy Waters, sem Howlin' Wolf ha­talmas ivászatain, ahol a két nagy ember - zenészeivel egy­ütt - rendszerint az eszmélet­lenségig le szokott részegedni. Pedig nem egyszer együtt volt velük a stúdióban, mert keresett és igen jó muzsikusként tartot­ták számon, pontos bőgőjáté­kára sokan számítottak a len­gyel bevándorló testvérpár, Le­onard és Phil Chess lemezválla­latánál Chicagóban. Producer is volt, szerző is. Nem kis sikereket köszönhet produceri ötleteinek Buddy Guy, Otis Rush, Chuck Berry, vagy például Sonny Boy Willi­amson, Elmore James és Bo Diddley. Szerette a swing zenét, ami ifjúsága legfogékonyabb éveinek muzsikája volt, és ter­mészetes, magától értetődő kö­telességének tartotta, hogy a nagyvárosokba - esetleg épp Chicagóba - vándorolt négerek dalkincsét őrizze és a saját szer­zeményeivel gazdagítsa. Nem is gondolta talán, hogy majd jön egy „rock” nevű stílus, amely­nek megerősödéséhez és világ­hódításához az ő számai nélkü­lözhetetlenek, mert annyira meghatározók lesznek. Willie Dixon 1915 tavaszán született Vicksburgban, a Mis­sissippi mellett. Mielőtt északra, a Michigan tó partján fekvő nagyvárosba ért volna, elég hosszú utat tett meg Memphisen keresztül, ahol egy kis időre kénytelen volt megta­pasztalni a börtönélet keserveit is. Nagybőgőjével hóna alatt az­tán swing zenekarokhoz szer­ződött, de előbb végigbokszolt néhány menetet, hogy kedvenc hangszerét egyáltalán megve­hesse. Az ötvenes évek elején jelentkezett meghallgatásra a (i’hess-nél és jó tíz-egynéhány Sjvig maradt a híres lemeztársa­ságnál, körülbelül háromszáz szerzeményét hagyva annak tu­lajdonában. A múlt nyár végén jelent meg „Hidden Charm” (Titkolt bájak) című LP-je, híres nagy dalaiból pedig a Chess társaság adott ki dupla kompakt albumot, mely Grammy-díjas lett. Talán még megérte ezt az elismerést. Ta­lán, mert most jött híre, hogy meghalt. Los Angelesben, szív­rohamban, 77 éves korában. Aki szereti a jó rhythm and blues-t, ismeri ezeket a remek Dixon kompozíciókat: Little Red Rooster (Rolling Stones), My Babe (többek közt Cliff Ri­chard), Big Boss Man (Jimmy Smith), Pretty Thing (Bo Didd­Mikszáth­évforduló Képes technikatörténet A mágnestűs távíró A megyeszékhely zenei éle­tének egyik színfoltját jelenti a hagyományos Salgótarjáni Ifjú­sági Zenei Napok rendezvény- sorozata, melynek programja a következő: Március 28. 16,30 óra:a ze­neiskola ifjúsági szimfonikus zenekarának önálló, jótékony- sági célú hangversenye (JAMK üvegcsarnoka). A bevétel a „Zenélő Ifjúságért” alapítványt gyarapítja. Március 30., 17 óra: ünnepé­lyes megnyitó, beszédet mond Detre Jenő, Salgótarján alpol­gármestere (zeneiskola.) Utána Lehet fanyalogni, lehet hú­zódozni, lehet undorral elfor­dulni - már megint egy rém­film! - egyet nem lehet: ki­hagyni. Mert ez a film „olyan”. Mint a Taxisofőr, A Keresztapa, az Esőember, a Farkasokkal táncoló. Meg kell nézni. Hiszen még a legelszántabb művész- film-pártiak is elismerhetik, hogy ezek az alkotások a maguk helyén, a maguk műfajában bi­zony Bergmannok, Fellinik, Jancsók. Tehát A bárányok hallgatnak. A forgatókönyv, a csupasz cse­lekmény talán nem ígér kirob­banó sikert, ám a rendező - Jo­nathan Demme - és a két fősze­replő - Jodie Foster és Anthony Hopkins - remek összmunkája nyomán kisebbfajta csoda szü­letik a vásznon. Az elmebeteg gyilkos - aki fiatal lányok el­pusztításával múlatja idejét, s mitagadás áldozatait a szó szo­ros értelmében meg is nyúzza - felkutatásával bízzák meg Cla­rice Starlingot, a szép nyomo­zóhölgyet. Főnöke javaslatára egy bebörtönzött, s ugyancsak abnormális sorozatgyilkos, az egykori pszichológus, dr. Han­nibal (Kannibál!) Lecter segít­ségét kéri. A történet ugyan bő­velkedik véres fordulatokban, a hangsúly a rendőrlány és az Teljes csendben, majdhogy­nem „titokban" érkezett egy ki­állításra való anyag nemrégi­ben Szécsénybe, a Kubinyi Fe­renc Múzeumba. Innen szólva úgy folytatom, ahogy Hausel Sándor múzeumigazgató me­sélte: Liszkay Zsuzsa néprajzos, je­lenleg szellemi vállalkozó je­lentkezett Szécsényben a mint­egy harminc-harmincöt, főként akvarell-képből álló kiállítási anyag ügyében. Ő mondta el azt is, hogy bár a képek kordoku­mentum értékűek, művelődés- történeti szempontból is egé­szen kivételes helyet foglalhat­nak el - Hollókő, az ottani ön- kormányzat most nem tudta fo­gadni a fővárosi kiállítást. Hausel Sándor azonnal felis­merte a ritka alkalmat és „bo­szorkányos” gyorsasággal meg­rendezték (Entz Géza művészet- történész nyitotta a tárlatot feb­ruár végén) Szécsényben a kiál­lítást. A kor A harmincas évek közepe, vége, a magyar válóságkutatás néhány valóban termékeny esz­tendeje. Mozgalmak, szellemi erők és műhelyek igazi szemé­lyiségek és általuk vezetett (néha csak szellemiségükkel irányított) csoportok láttak hozzá, hogy a hazai valóságot egészen közelről vizsgálják. E korszak kiemelkedő alkotója, a hazai újkori szociográfia jeles személyisége volt Szabó Zoltán például, aki a Tardi helyzet a zeneiskola hangszeres növen­dékei és az ifjúsági fúvószene­kar hangversenye. Kórushangversenyek: már­cius 31-én, 14 órakor a Kodály Zoltán Általános Iskolában ze­nei tagozatos kórusok, a Tán­cház és a Rege Együttes közre­működésével. Április 1-jén 15 órakor Somoskőújfaluban, az általános iskolában népdalének­lési verseny. Április 2-án 16 órakor a Madách Imre Gimná­ziumban középiskolai kórusok, április 3-án 15 órakor a Besz- terce-telepi Általános Iskolában általános iskolai kórusok. őrült fegyenc erőpróbájára esik. A bebörtönzött doktort ala­kító Hopkins félelmetesen ráér­zett a figurára. Semmi manír, semmi túljátszás, az intelligens őrült finom - persze ez talán nem is igazán ideillő kifejezés — megformálása jellemzi színészi játékát. Partnere, Jodie Foster sem marad el mögötte. Szépsé­gével párosuló érzékenysége, ehhez járuló belső ereje, határo­zottsága Hannibal Lecter valódi ellenfelévé emeli. Az pedig már a rendező ér­deme, hogy a pszichothriller nem fullad a borzalmasabbnál borzalmasabb jelenetek sorának fásult beletörődésébe. A film­ritmus profi váltakoztatása vé­vagy még inkább a minket érintő Cifra nyomorúság (1938) című munkáival máig érvényes értékelést (ha személyenként kissé bizony szubjektiv képal­kotást) tett a társadalom elé. Ez a kor a regőscserkészek nagy kirajzása a vidék népéhez, meg­ismeréséhez - ehhez a mozga­lomhoz sokan mások is csatla­koztak, sőt eleve oda tartoztak érdeklődésük - elkötelezettsé­gük révén (Erdei Ferenc, Veres Péter vagy akár említhetnénk az erdélyieket). A Cifra nyomorúság - főként nógrádi, vidéki, de salgótarjáni és balassagyarmati helyszínei­vel is - elsősorban a régi pa­raszti világ változásaira, annak viszonylagos elnyomorodására figyelt. Maga Szabó Zoltán - Boldizsár Ivánnal együtt és per­sze másokkal is - a nemzet de­rékhadának éppen a parasztsá­got tartotta, ezt a meghatározó réteget vizsgálta. Közéjük so­rolható, Teleki Pál a cserkészet hazai atyja, vagy Fája Géza, a költő Sík Sándor, más területről - a riportázs-publicisztika olda­láról - akár Balogh Edgár is. Valóban nagy és majdhogynem utolsó felzárkózása volt ez a ha­zai valóságkutatóknak, kutatás­nak magához a valósághoz. Mert a következő korok már nem kedveztek a szociográfiá­nak. Az alkotók Ki tollal, ki ecsettel - vala­hogy így történt az is, hogy az író szociográfusok kicsiny, de Szakmai előadás: Reményi János, a Magyar Rádió Gyer­mekkórusának karnagya márci­usi 31-én, 16 órakor. Matuz Csilla zeneiskolai ta­nár önálló zongora-orgona estje, április 3-án, 18 óra (zene­iskola). Április 4-én, 16 órakor: Pop-Rock-Jazz, a városi együt­tesek minifesztiválja (JAMK). Záró gálahangverseny: ápri­lis 5-én 16 óra, városi sport­csarnok. Záróbeszédet mond: Bratinka Gábor, a salgótarjáni önkormányzat osztályvezetője. dr.Bélyei Lajosné gig feszültségteremtő, a nyu­galmas percek után még sokko- lóbbak a felpörgetett jelenetek, a kiszámíthatatlanság varázsa elhárítja a közönyt. A bárányok hallgatnak Os- car-várományos, több kategóian is. Bár a díjat pszichothriller még sohasem kapta meg, Jodie Foster pedig már magáénak mondhatja a szobrocskát, nem­csak a legnagyobb favoritnak, Anthony Hopkinsnak van esé­lye ezen elismerés megszerzé­sére. A jelenlegi állás szerint a film készítői közül bárki érhet meglepetés(?) a közelgő díjki­osztó ünnepségen. S már csak ezért is érdemes jegyet váltani a vetítésre. Ozsvárt Tamás annál tudatosabb hadához csat­lakoztak a festők, grafikusok. Legalábbis azok, akik maguk is közelinek érezték önmagukhoz a vidéket, a paraszti világot. Az a tárlatnyi kordokumentum ak- varell (főként) és néhány na­gyobb méretű olajkép, amely most Szécsényben a harmincas évek Hollókőjéről látható - mind ilyen festőtől, alkotótól származik. A legnevesebb közöttük - miközben itt kell megjegyezni, hogy az anyag külön-külön egyes kiállításokon gyakorlati­lag bejárta Európát s csak itt áll először együtt az egész! Boromissza Tibor. Bácsal­mási születésű (1880), aki élete végefelé Szentendrén alkotott, ott is halt meg 1960-ban. A le­gavatottabb mester kétségtele­nül ő a Szécsényben most sze­replők közül - Ferenczy Károly volt a mestere és majd kilenc­ven éve már annak is, hogy Nagybányán kezdett éppen őnála. Róma és Párizs voltak a tanulmányozás, tanulás állomá­sai, számos kiállítás Budapesten és nagyon sok vidéken. A huszas évek végén a Hor­tobágyon festette a szilaj pász­toréletet közvetlenül tanulmá­nyozva egy már eltűnőben lévő világot. A csoport szellemi mestere is nyilvánvalóan ő volt, a hollókői festő-tanulmány út mindenkép­pen a korszerű parasztábrázo­lás jegyében zajlott. Ilyen érte­lemben művelődéstörténeti do­kumentum a szécsényi anyag. Boromissza egyébiránt Eke Mikszáth­évforduló A Csemadok nagykür­tösi területi választmánya és a Palóc Társaság Mik­száth Kálmán születésé­nek 145. évfordulója al­kalmából emlékestet ren­dez, 1992. március 27-én, pénteken tizenhat órától a nagykürtösi szakszerveze­tek házában. A rendez­vényt a járási könyvtár támogatja. címmel 1933-ban a parasztírás és ábrázolás érdekében folyóira­tot is alapított. Képei megtalál­hatók a Nemzeti Galériában és ezen kívül a debreceni Déri Múzeumban is. Litkey György (1907-1975) neve ismert még a képzőmű­vésztörténet szakirodalmából a többiek közül. Rudnay tanít­vány, élet és táj képei maradan­dók és néhány főbb irányzat összegzése érvényesül nála. A továbbiak, akik színesen-érde- kesen hozzájárulnak ehhez a rendhagyó módon előkerült és megrendezett csendes szenzá­ciót (sem) okozó kiállításhoz: Büky Béla, Futásfalvi M. Pi­roska, Nagy Nándor, Némethy Béla. A képek Rajzosság és az akvarell vi­dámsága egy már akkoriban le­tűnő kor, a hollókői élet és vise­let, ház és környezet ábrázolá­sában. Gyakorta a beállítás, mi­ként a fotókon, kissé megrende­zettnek tűnik). Nyoma van azonban annak a táborozó gyors rögzítésre kész­ségnek is, ami ilyen távolságból nem a hibákat láttatja meg első­sorban velünk, hanem az akkor volt pillanat hitelességét húzza alá és ezért is az érzésünk sok kép előtt állva, hogy a népdal szól hozzánk. Ez a tárlat valóban ismételhe- tetlen, ezek a képek összetarta­nak és minket a világörökség­hez kötnek. T. Pataki László 155 évvel ezelőtt, 1837. jú­lius 28-án próbálták ki először Angliában két vasútállomás kö­zött William Fothergill Cooke és Charles Wheatstone mágnes­tűs távíróját. Cooke az indiai hadseregben katonaorvosként szolgált és első készülékét itt szerkesztette meg, majd felha­gyott orvosi és katonai hivatá­sával. Londonba ment, ahol Fa­raday előadásait hallgatta. Ő ismertette meg Wheatstone-nel, akivel közösen adták be szaba­dalmukat. Bár az adás jól sikerült, a tu­lajdonképpeni sikert a feltalálók csak két év múlva érték el, ami­kor távírójukat Paddington és West Drayton vasútállomások között hivatalosan is üzembe helyezték. Itt a távírdát egy shillingért mutogatták is: „Készülék, me­lyen az emberi gondolatok má­sodpercenként 280 ezer mérföld Salgótarján. A Rejtélyes Hétvégék című rendezvényso­rozat keretében, április 4-én délután három órakor, a leány- kollégiumban Bánhegyi Zsolt, a Parapszihológiai Intézet igazga­tója tart előadást és bemutatót az asztráltest kilépésről. A József Attila Művelődési Központban március 28-án, délután öt órakor folytatódik a Természetes gyógymód, aho­gyan Amerikában végzik című sorozat, melynek előadója, Gyűrűs Istvánné, adventista lel­kész. Pásztó. A városi művelődési központban március 28-án, szombaton délelőtt kilenc órától virágkötő tanfolyamon vehet­nek részt az érdeklődők. Nagybátony. Az Ady Endre ley), Hocchie-coochie Man (Manfred Mann), Just wanna make love to you (Rolling Sto­nes). .. Champion Jack Dupree is elment. Most júliusban töltötte volna be nyolcvankettedik évét. Ha Willie Dixon csak bok- szolgatott, hát William Thomas igazi ökölvívóbajnok volt, in­nen a művészneve is. Dupree szintén Chicagóban állapodot meg (először), de a jazznél ma­radt. Zongorázott és énekelt. A boogie-woogie képviselője volt, ám hallgassuk meg Gonda Já­nost is, aki szerint a bár-, vagy kocsmazongorázás már jazz-nek vehető stílusába a bo- ogie-t csak mint színt keveri bele. New Yorkban találta meg szerencséjét először, Joe Da- visnél, mert „Walking the Blues” című felvétele felkerül a néger lemezlista élére. Később a „Junker Blues” is nagy sikert aratott. 1959-ben jött át első íz­ben Európába koncertezni és stúdiómunkára. Egyik visszaté­rése után aztán Svájcban tele­pedett le. Technikájáról, modo­ráról, játékáról - tudásáról! - megoszlanak a vélemények. 1971-ben játszott az Alba Regia Jazzfesztiválón is Székesfehér­váron. Vass Imre Cooke-Wheatstone távírója a londoni Science Museumban sebességgel száguldanak” - hirdették kissé eltúlozva. K.A. Művelődési Központban 28-án, szombaton délelőtt kilenc órától Bartók Béla Kórustalálkozót rendeznek. Az Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Gagarin és a Gárdonyi Géza ál­talános iskolák kórusai , vala­mint a művelődési központ énekkara vesz részt az összejö­vetelen. Külön érdekességnek ígérkezik, hogy a szomszédos Szlovákiából is érkeznek ven­dég kórusok. Szécsény. Ebtartók klubja indul kutyabarátok részére. Akik szeretik négylábú kedven­ceinket, azok március 27-én, pénteken este hat órától a helyi művelődési házban találkozhat­nak és tapasztalaikat is átadhat­ják egymásnak. (szeli) * Az AIDA lesz az év eseménye! Igazi színpadi látványosságot ígér Guiseppe Verdi operája, melyet a magyar közönség is megtekinthet Budapesten a Népstadionban 1992. július harmadikán és negyedikén, (péntek-szombat) húsz órai kezdettel. Giuzeppe Raffa ren­dezésében mutatja be az Art Management International a Magyar Állami Operaházzal közösen. A világ több, mint 1500 szereplőjével, óriási szín­paddal, fantasztikus, korhű jel­mezekkel. Jegyek már most vá­sárolhatók az operaház szerve­zési osztályán, a színházak köz­ponti jegyirodáiban, a Vi­gadó-Profil jegyirodáiban és a Budapest Sportcsarnokban. Világörökséghez kötő, kordokumentum értékű alkotások Hollókőn Festett szociográfiák a harmincas évekből Kulturális kaleidoszkóp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents