Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 26., csütörtök Amikor az emberek nagy része a megélhetés kényszerével küszködik nap mint nap, a másik -jóval kisebb- hányada pedig a politikai csatározások foglya, bizony nem sokan foglalkoznak elméleti, pláne filozófiai kérdésekkel. S mégis nagyon gyakran hallani, olvasni, hogy némelyek oly könnyedén dobálóznak teoretikus megalapozást igénylő kijelentésekkel. Ezek közé tartozik a marxizmus, mint eszme- rendszer egészének „szemétkosárba hajítása” is, mondván: megbukott a kommunizmus kísérlete, le a marxizmussal is szőröstől-bőröstől! Pedig, hogy ez így mennyire hibás általánosítás, arra éppen a Gondolat - Jel című rádióműsor vasárnapi adásának egyik beszélgetése mutatott rá. Zeley László mikrofonja előtt a téma nem akármilyen ismerői és művelői - Ágh Attila politológus és Nyíri Tamás hittudós - mondták el a fentieknél jóval árnyaltabb véleményüket. Nyilvánvaló, hogy a huszadik század végetájt, a világban, jelesül az Európában végbement változások nyomán ők sem beszélhettek másról, mint a marxizmus megrendültségéről. De szakemberek lévén azt is firtatták, hogy ez miért következett be. Annál is inkább, mert az apály a katolikus egyház kanonizált filozófiáját, a neotomiz- must is elérte. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy ezek az évtizedeken át domináns irányzatok gyengültek-e el végérvényesen, vagy inkább valódi helyükre látszanak kerülni: amennyiben megszabadulnak -Ágh Attila kifejezésével élve - a „politika halálos ölelésétől”. Egy elméletet ugyanis a hivatalos ideológiává, megfellebbezhetetlen dogmává emelés jobban pusztítja, mint bármely üldözés. Merő véletlen, hogy a. Nép- szabadság múlt szombati számában Márkus György ugyancsak a marxizmus-posztmar- xizmus kérdésköréről nyilatkozik. Az azonban már kevésbé tekinthető spontán egybeesésének, hogy a hetvenes évek elején politikai okokból megbélyegzett s külföldre üldözött filozófus hasonló szellemben érvel, mint tudós társai. Noha ő is elismeri, hogy a marxizmus, mint a társadalmi cselekvést irányító elvrendszer csődöt mondott, számos gondolata közhellyé vált, egyszersmind azt is mondja, hogy „a XIX., illetve a XX. század legjelentősebb, ... bizonyos vonatkozásokban megkerülhetetlen eszmeáramlata. Talán a freudizmusnak volt még a kultúra valamennyi területére ekkora hatása ...” Hadd tegyük hozzá: a szocialista rendszer sajnos lekezelte, - akkor is tudtuk- értékén alul minősítette a polgári filozófiát. Most nem szabadna ugyanebbe a hibába esni a Marx életművéhez való viszonyt illetően. * * * Fodor János műsorának Csevegés a címe, s a lezser diskurzus-jelleg sokszor meg is felel ennek az elnevezésnek. Vannak Madách és Bartók szellemében Mustó János festményei és grafikái Rétságon Mustó János, Salgótarjánban élő festőművész kiállítását nyitják meg március 27-én a rétsági Hunyadi János csapat művelődési otthonban. Köszöntőt mond Havril András ezredes, a Magyar Honvédség I. katonai kerület parancsnok-helyettese. A kiállítást Pál József országy- gyűlési képviselő, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője nyitja meg, közreműködik Csikasz István előadóművész. A művész ez alkalommal munkássága legújabb terméséből nyújt reprezentatív válogatást az érdeklődő közönségnek, olajképeket és grafikai műveket állít ki. Mustó János festészetével kapcsolatban a műkritika többször kiemelte annak expresszivitását, konstruktivítását, a monumentalitás iránti eredendő igényét, ami egyébként a művek méreteitől függetlenül jelentkezik, azaz belső igény és szemléletmód. Mindazonáltal, úgy vélem, nem árt annak hangoztatása sem, hogy igen nagyfokú tudatossága egyik következményeként mindig is elmé- lyülten közelítette meg a természeti és társadalmi lényként fölfogott embert, s összetett viszonyai által meghatározott sorsát a világban. Művészi alkata nem tűri a nosztalgiázását, a drámai szituációk kikerülését. Ellenkezőleg, „lágyabb” műveiben is a filozofikus elmélyülésre törekszik. Ereje a kompozíciós megoldások tudatosan alakított változatossága és színvilágának erőteljes megjelenítése. Sokoldalúsága nem befolyásolja el- mélyültségét, amellyel az időhöz, a mikro- és a makrokoz- moszhoz közeledik, akár a világegyetemről, akár az emberi társadalomról van szó. Kimunkált vizuális rendszere segítségével a titkot kutatja. Ezt teszi akkor is, midőn ősöket idéz, társadalmi folyamatokat vizsgál, egyéni küzdelmeket tár föl, szólni kíván az ember legősibb, éppen ezért mindig időszerű vágyairól. Mind festészetében, mind pedig grafikai munkásságában előkelő helyet kap a feszültség és az önismeret. Rétságon a kiállítás festészeti része voltaképpen három olaj- kép-sorozatból áll, ezek a Madách, a Bartók és az Életfa című sorozatok. A képek jelzik Mustó János szellemi tájékozódásának fő irányait. Úgy kíván élni a világban, hogy európai és ezzel szerves egységben Kárpát-medencei meghatározottságával legyen jelen. A Kárpát-medence népeinek története voltaképpen a kultúrák változatosságának és szimbiózisának folyamata. A régió kiemelkedő szellemei — köztük Madách és Bartók - mindig is e nagyszerű tudat jegyében alkottak, s fejtették ki hatásukat. A tárlat grafikái ugyancsak ezt az univerzális gondolkodást juttatják érvényre, így például az Életfa, a Születés, a Repülés, a Mítosz, a Szerelem, a Látomás, a Félelem, a Mákvirág. Együtt van bennük a népművészetek ősi tanúságtevése, az ember drámája, öröme és a jelen korszak szorongása, az objektivitás és a kifejező erő. Ezekben a hetekben Mustó János hetven grafikája vándorol Szlovákia városaiban is. Ezek között illusztrációk is nagy számban szerepelnek, jelezve a művész munkásságának újabb törekvéseit, emberi és alkotói tájékozódásának irányát. —mér azonban esetek, amikor vagy a felmerülő téma, vagy a kér- dez(get)ett riportalany szétfeszíti a kereteket, s komolyabbra, netán komorabbra hangolja a műsor hangulatát a felhőtlen, de nem felelőtlen cseverészésnél, így történt ez legutóbb is, amikor Temessy Hédi volt Fodor vendége. Egy olyan színésznő, akiről - bár az idén hatvanhét esztendős - húsz éve még azt írták, hogy mindig a pályán volt és mégsem volt soha ott. Azóta változott valamelyest a helyzet, de nem alapjaiban: hiszen egyébként 1977-ben miért szerződött volna a MA- FILM-hez? Látszatra magánügy, hogy kinek, milyen szerencsésen alakul a karrierje. Temessy Hédi sorsa azonban ismét csak azt látszik példázni, hogy pazarlóan bánunk a tehetségekkel. Bár eljutott az érdemes művészi kitüntetésig, közel sem kapott annyi és olyan fajsúlyos feladatot, mint amilyet talentuma szerint megérdemelt volna. Kevés írás, kritika jelent meg róla, s bizony alaposan elcsodálkozott, hogy miért hívják a televízióba, mit akarhat tőle Fodor János. Nem véletlen, hogy a beszélgetés szomorkásra, könnyes szeműre sikeredett, ha a végén a négy éves Berta említése mosolyt is csalt a színésznő arcára. Temessy Hédi azonban nem hibáztatott, nem vádolt senkit, inkább arról beszélt, hogy a legkisebb szerepeket is nagyon meg kell becsülni és tökéletesre csiszolva kell felépíteni. Az adott esetben egy mondat is lehet nagyon fontos akár a darab, akár a színész szempontjából. Egyedül él, s amikor reggel felébred az ad neki erőt, reményt, hogy szól a rádió, a televízióban emberek beszélnek, zajlik az élet s ez nagyszerű dolog. Sokan tanulhatnánk e bölcs szemléletből...- csongrády József Attila versmondóverseny Április IJ-e, József Attila születésnapja Magyarországon idestova harminc esztendeje a költészet ünnepe. Az egyik legnagyobb magyar lírikus emlékét ápolandó, április 10-én 14 órától Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban ifjúsági versmondó versenyt rendeznek. A szervezők azt remélik, hogy a verseny hozzájárul József Attila életművének teljesebb megismeréséhez. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a fiatal versmondók a költő kevésbé ismert alkotásaiból válasszanak. A zsűri elnöke Nagy Attila színművész lesz. A résztvevők emléklapot kapnak, az első hat helyezett tárgyjutalomban részesül. A József Attila versmondó versenyre a Magyar Szocialista Párt megyei irodájánál (Salgótarján, Kossuth u. 8.SZ. Pf. 50.) levélben lehet jelentkezni. További információk a 10-226-os telefonon kérhetők. Iskolaszék alakul Pásztón Szülők és tanárok kezdeményezésére iskolaszék alakul a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szak- középiskolában. A három képzési mód - humán, szakközép, kéttannyelvű - integrálásához remélhetőleg jótékonyan járul majd hozzá a szülők, pegagógusok és az intézmény működési feltételeit biztosítók képviselőiből álló iskolaszék. Mindszenty-emlékünnepség Száz évvel ezelőtt született Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az évforduló alkalmából március 28-án, szombaton emlékünnepséget rendez az Esztergomi Főegyházmegye. A Bazilikában ünnepélyes szentmisét koncelebrálnak a mártírsorsú föpásztor emlékére, majd ezt követően a Bazilika kriptájában megkoszorúzzák sírját. A megemlékezés a Szent Anna plébánia katolikus általános iskolájában folytatódik. Ezen az ünnepségen veszi fel az iskola Mindszenty József nevét és elhelyezik az intézmény új, 20 tantermes épületének alapkövét. A korszerű új létesítmény felépítésére létrehozott alapítvány fővédnökségére Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Habsburg Ottó vállalkozott. Az ünnepség a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban emléküléssel zárul. Itt Antall József miniszter- elnök mond beszédet, majd tudományos előadások hangzanak el Mindszenty életútjáról. Ezután kihirdetik a centenárium alkalmából kiírt Mindszenty-pályá- zat eredményét. Csütörtököt mondunk „Ahol az égbekiáltó költekezés nagyjából egyenletesen oszlik el, ott a költségvetésben egyetlen tétel sem lesz elég jelentős ahhoz, hogy érdemes legyen belekötni - tehát ha elég gupid van, az egész államkincstárt feletetheted velük" (A gupitörvény Murphy törvénykönyvéből) Minek aggódjunk? Igazuk van, emberek. Lapozzanak csak tovább! Már magam sem csodálkozom rajta, hiszen elég lehet már az a sok sírás-rívás. Hogy mindig csak a hiba, meg a baj. Hisz’ annyi szép dolog van a világon! Itt van mindjárt ez az IMF-hitel. Amit most úgy hívhatunk le, mint Julis nénit a padlásról. Értik?! Van 108 milliónk! DOLLÁRBAN! Rosszmájú ismerősöm ugyan óvott attól, hogy beleőrüljek a boldogságba. „Elvégre - mondta - volt már úgy, hogy a kapitalisták úgy szórták hozzánk a dollárokat, mint János bácsi a téeszben a vetőmagot. Hát el is találtak valamelyik dolláros zsákkal úgy, hogy most épp emiatt döglődünk.” Én elgondolkodtam a hallottakon, de a kedves olvasó ne higgye el, hogy akár egy fikarcnyi igaza is lehet ismerősömnek. Biztos csak azért mondta, hogy járjon a szája. Persze. Mi másért is? Pénz. Szóval, fel sem tételezem, hogy az a vacak kis 108 millió rossz helyre megy. Hiszen olyan sok értelmes célra fordítottuk eddig! Infrastruktúránkat a japánok tanulmányozzák (képzeljék: belesárgultak az irigységbe), hiszen Salgótarjánból, Balassagyarmatról, Pásztóról és Bátonyterenyéről már Cleve- landet és New Yorkot is fel lehet hívni. Idő kérdése, és Szécsényt, meg Rétságot is. Úthálózatunkat a benzinárba beépített ilyen-olyan- amolyan (és amolyanabb) adóterhek jóvoltából már fantasztikusak. Azok, akik nem járnak a földön, nincs is pa- naszkodnivalójuk. De ha lelépnének, és az első útegye- netlenségben kitörnék kezü- ket-lábukat, feltűnne, hogy vannak még hibák. Nyugalom. Úgy döntöttem, ragasztót vásárolok. S megpróbálom átragasztani magamra Balsai igazságügyminiszter úr nyugalmát, elvégre mi a fenének idegeskedjek? Még a kormányfő sem bosszankodik, aki a Békés megyei kihelyezett kormányülésen megállapította: azért nem vonzza a tőkét országa délkeleti szeglete, mert viharsaroknak hívják. Szerintem idő kérdése, és népszavazás lesz a SAROK legvidámabb elkeresztelésére. Elvégre a tényéknél sokkal fontosabb, hogy milyen névvel sikerül ellátni őket. Balázs József Etesi Deák László kötetének bemutatója A Balassi Bálint Asztaltársaság, a Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtár és a Mikszáth Kiadó rendezésében Etesi Deák László (felvételünkön balra) Zaklatottan című, magánkiadású verseskötetének bemutatójára került sor a Balassi Bálint Könyvtárban. Az eseményen bevezetőt mondott Zsibói Béla a Palócföld főszerkesztő-helyettese. Gyurkó felv. Stromfeld-napok a GT-ben Hagyományteremtő kezdeményezések Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a salgótarjáni Stromfeld Aurél Műszaki Szak- középiskolában a Strom- feld-napokat. Március 13-a és 20-a között számos program közül választhattak az érdeklődők. A szervezők, saját tanulóik „kiszolgálásán” túl fontos szempontként vették figyelembe a város középiskolái felé történő nyitást is. Volt tanulóikkal való kapcsolattartásra a múltban is figyeltek a gétések, de a jövőben a most alakuló „Baráti kör” keretein belül még több lehetőség nyílik erre. E rendezvénysorozat, jó lehetőséget kínál a már kialakult hagyományok ápolásán túl újabbak elindítására is. Mindezek után a programokról: Herperger János amatőr fotós, az iskola volt diákja, és tanítványa Kiss Kata, a GT harmadik osztályos tanulójának fotói mellett jól mutatnak Bagi András fafaragó művész munkái az iskolagalériában, mely kiállítás mintegy keretet adott az egyhetes rendezvénysorozatnak. A tantárgyi versenyeken (magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, német nyelv, szakmai gyakorlatok, műszaki rajz, statika, könyvtár- használati vetélkedő) túl, a korszerű technika és technológia (számítástechnika, pneumatika, CNC) bemutatóin gyarapíthat- ták ismereteiket az érdeklődők. Köves Géza előadóművész Petőfi és Ady emlékműsora, a művészi élményen túl érzelmi töltést is nyújtott. Az iskola lehetőséget ad a város folk-zenét szerető fiataljainak táncház mozgalom megvalósítására. Ma még nem nagy számú, de annál lelkesebb szin- patizánst Lőrincz Gyula tanár, néptáncos vezeti be a népzene, néptánc szépségeinek rejtelmeibe. Nem maradtak program nélkül a rock-rajongók sem. A jól sikerült, és már hagyományosnak nevezhető Exotic koncert után első alkalommal rendezték meg a középiskolás zenekarok találkozóját. A nagy siker azt bizonyítja, hogy erre igény van. Ezeknek a fiatal zenészeknek nincs lehetőségük nagyobb közönség előti szereplésre, ezért ezt a programot a gétések hagyományteremtőnek tekintik. A már többéves múltra visz- szatekintő Botláb kupát (labdarúgás), melyen a kicsik (160 cm alattiak), a nagyok (190 cm felettiek), a kövérek (90 kg felettiek) és a tanárok indultak, ebben az évben a nagyranőttek nyerték. Színvonalas küzdelmeket hozott a Huszár Miklós labdarúgó emléktoma. Ezen az iskolai bajnokcsapat, a tanárok, az öregdiákok mellett kellemes színfolt évről-évre az SBTC öregfiúk csapata, melyben volt gétések: Kmetty, Szalay Kökény, Balta, Kriskó rúgják a labdát. Most ők voltak a legjobbak. Fergeteges siker minden évben a női labdarúgó torna. A hangulat óriási volt. Ezt a tornát megérdemelten a keris lányok nyerték. Elfoglaltsága miatt a Strom- feld-napokon való szereplést nem tudta vállalni Maksa Zoltán humorista, de április 1-én örömmel jön; immár negyedszer. Ekkor az iskola diákjai tiszteletbeli gétéssé fogadják. Az iskola diákvezetői a jövőben is azon munkálkodnak, hogy a GT a város tanulóifjúságának olyan centruma legyen, ahová jó menni, a vonzó programok és a baráti vendéglátás miatt.
