Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
1992. március 25., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Gázegyezmény Palotás és Héhalom községek önkormányzatainak elhatározásából született meg év elején a megállapodás: saját erejükben és az állami támogatásban is bízva bevezettetik a lakossági gázt. A gázegyezményhez azóta több község is csatlakozott. Egyrészt saját lakosságaik számára is szeretnék a vezetékes gázt, másrészt így elviselhetőbbek lesznek az anyagi és építési terhek. Pontosan 16 község érdekelt a gázprogramban, amely 21 ezer lakost érint. A kiviteli terveket a megyei TIGÁZ szakemberei készítik, a munkálatokat a pa- lotási önkormányzat hangolja össze. Több üdülő, mint őslakos? Garáb, a 105 lelket számláló kis cserháti falucska őslakossága egyre fogyatkozik. Az átlagéletkor emelkedik, ezt mutatja az is, hogy a település lakóiból 45-en nyugdíjasok, az általános iskola megszűnt, a fiatalok inkább a zajos városokat választják, ahol jobban lehet szórakozni, könnyebb vásárolni, s nagyobb lehetőségek adódnak a munkára is. Meg lehet őket érteni, hisz itt Garabon a szórakozásra csak a kopsma és az ifjúsági klub, míg a bevásárlásra a vegyes bolt ad lehetőséget. Ráadásul munkaalkalom nem igen van, tudja ezt a fala 12 munkanélkülije is. Persze azért az utóbbi időben itt is történtek változások, mintha egy kicsit élénkülni látszanék az élet. Új, eddig ismeretlen arcok bukkantak fel, városi emberek, akik felismerték, ez a falu a lehető legjobb lehetőséget kínálja számukra ahhoz, hogy e nyugodt helyen kipihenhessék a feszültségekkel teli, szürke hétköznapok fáradalmát. Az a csend, amely elriasztotta innen azokat, akik itt születtek, az fogta meg ezeknek az embereknek a lelkét. Meg persze a nem túl magas telekárak. Eddig 32 hétvégi telket és belterületi ingatlant vásároltak meg a faluban, ahol tervezik, az idén megvalósítják a Rákóczi út aszfaltozását, amely mentén a legtöbb frissen épült ház van. Az útépítéshez szükséges anyagiak előteremtésekor számítanak az üdülők hozzájárulására is. Mivel a falu iránt igen nagy az érdeklődés, elhatározták, hogy a későbbiekben további 25 telket parcelláznak föl értékesítésre. A település ázsióját növeli az is, hogy a Kelet-Nógrád Telecom RT. kínálta lehetőséggel telefonvonalhoz juthatnak az érdeklődők. Eddig 29-en jelentkeztek telefon igénnyel. Megvalósulás esetén, ez a kis falu is közelebb kerülhet a nagyvilághoz. (Vallus) A helybéliek is örülnének, ha üdülőfalu lenne Garáb Nincs válasz a természet jótékony kihívására Elfolyik az értékes gyógyvíz Kihaltnak tűnik ebéd után kettő körül a Pásztó-széli újtelep. Egyetlen ifiasszonyt látok csak az utcán: autóját csutakolja nagy igyekvéssel — nyelvét is kidugja picit hozzá. Barátságosnak tűnik, hát lefékezek mellette. Próbára teszem az istenadtát, mit tud arról, amit én csak hallomásból: mivel büszkélkedhet Pásztó városa, ami egyetlen más településnek sem adatott meg széles Nógrád megye területén.- Műemlék a város teljes magja, benne meg ott a ciszterciek kolostora - vágja rá gondolkodás nélkül, de miután én természeti adottságra gondolok, így hamar szabaddá válik a gazda. - Persze, persze - csap azután a homlokára -, hisz itt lakunk, közel a strandhoz: gondoltam én is rá, hogy a gyógyvizet mondjam. Majnik Arpádné, a városi ön- kormányzat műszaki előadója már a kútnál vár.- Sok-sok város cserélne velünk szívesen: itthon is, meg külföldön is - mondja, míg kinyitja az alig néhány négyzet- méteres kis épület lakatra zárt ajtaját. Szerencsések vagyunk; egyetlen baj, hogy pénzünk híján nem úgy élünk a szerencsénkkel, ahogyan az illenék a természetnek egy ekkora ajándéka birtokában. Ráteszem a kezem a csendben szivárgó csőkígyóra. Bólintok. Pásztón valóban meleg víz tör fel a föld felszíne fölé.- Évtizedek óta mondogatják itt az emberek, hogy gyógyha- tása van a víznek — mondja másik beszélgetőpartnerem, dr. Kovács Bertalan, aki majd húsz éven át irányította főorvosként a város egészségügyét.- Hivatalossá persze csak akkor vált a dolog, amikor '89. tavaszán - két évi kutató munka után - : megkaptuk a víz „gyógyvíz” minősítését. Nátriumkloridot, hidrogénkarbonátot és magas metakovaNincs dolga a csőrendszernek sav-tartalmat említ az Országos Gyógyfürdőintézet orvosi szak- véleménye, amiről aztán bebizonyosodott, hogy mozgász- szervi, izületi és izomdegenera- tív megbetegedések orvoslására alkalmas. Csakhogy a kisházikó közelében ma a szabadba távozik a csőrendszeren át feltörő gyó- gyerejű nedű. A kútgyűrű körül a viszonylagos hideg idő ellenére is élénken buja a flóra: az élővirág megérzi, ha kedvező valami a számára! A növényeket nem lehet becsapni. Amióta víz tör fel Pásztó városában, több rendszerváltás is volt már - gondolkodom félhangosan. - Egyik sem válaszolt a természet bőkezű kihívására. A strand is csak évi három hónapig üzemel. Vajon mi lehet az oka, hogy még mindig ott állnak a víz hasznosításával, ahol éveknek, évtizedeknek előtte?- Csakis a pénzhiány! - vágják rá csaknem egyszere. A vizsgálat idején lajtkocsi- val szállították a vizet a kórházba. S mert útközben lehűlt, ott újramelegítették. Mégis bizonyított! Még így is! Gyógyidegenforgalom hát, aminek vágyát dédelgeti most a város. Létrehozni a strandon egy szanatóriumot: nem valami fényességes micsodát, 15-20 ágyasat csak - nem akarnak ők a bükiekkel konkurálni a dunántúli dombok mögött - egy szerényét, hogy lenne hol gyógyítani a környék betegeit. (Statisztikai adat: '88-ban, mikor a vizet vizsgálták, 58.000 táppénzes napot számoltak össze 3.200 beteg esetében: valamennyit mozgásszervi bántalmak kínozták.) Az intézmény szakmai irányítását rábízhatnák kezdetben a helyi kórházra, később pedig... bár csak ott tartanánk már! Igaz, ehhez előbb meg kéne kutatni a forrás műszaki adatait; teljes mértékben közművesíteni a strandot, s csak azután elkezdeni a beruházást. Mert a víz bűvös erejének hamar híre szállt a környéken: jönnek is az emberek a volt járás területéről, többen, mint valaha, de szót is kár rá pocsékolni, hogy az igazi megoldás mégis várat magára. Pénz, pénz, pénz ...- Mostanában jár le a határideje, hogy beadják pályázatukat a strand üzemeltetésére vállalkozók. Ők vajon számolnak-e a kinccsel?-Csak az igazán profik - mondja Majnikné, s érzem hangján a ki nem mondott, magatehetetlen szomorúságot. Rákérdezek, hallottak már Egerszalókról. A Heves megyei kisközség gyógyforrása is sok év óta ömlik kihasználatlanul a szabadba. Igaz, ott már mozgolódnak: talán sikerül dűlőre vinni az ügyet. Világbanki hitellel például! Ki tudja, jutna-e ilyen Pásztora is! Pénz kéne a pásztóiaknak! Pénz, ami aztán jó hasznot hozhatna a befektetőnek. Neki a hasznot, a rászorulóknak a gyógyulást, a városnak meg a megnyugvást. Pénz kéne a pásztóiaknak! Sok, nagyon sok pénz! ... Hubai Grúber Miklós Versmondóverseny Alsótold. Arany János versmondóversenyt rendeztek március 13-án a nagy magyar költő születésének 175. évfordulóján Alsótoldon a Toldi Miklós Körzeti Általános Iskolában. Az egész napos program nyitányaként az iskola diákjai és tanárai koszorút helyeztek el az iskola falán. A Toldi szerzőjének emlékre rendezett nemes versengésben 37 kisdiák vett részt. A szavalóverseny első helyezettjei: Fekete Lídia 3., Antal Kitti és Kenyeres Beáta 6. osztályos tanulók. Bővülő szolgáltatás Cserhátszentiván. A körzeti orvosi rendelő épületének bővítéséről döntött legutóbbi ülésén a községi képviselő-testület. A munkálatokat tavasszal elkez- i dik, amelynek eredményekép- ’ pen bővül a rendelő egészség- ügyi szolgáltatása. Vérvételre és más egyszerűbb laboratóriumi vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges a betegeknek Pásztora utazni, elvégzik azt a hat cserháti kisközség egészség- ügyi ellátását szolgáló körzeti orvosi rendelőben is. Hívek segítsége Tar. A közelmúltban az ÉMÁSZ szakemberei 10 darab környezetébe illeszkedő lámpaoszlopot helyeztek el a községi műemléktemplom elé. A katolikus hívek az odavezető lépcsősort újították fel társadalmi munkában. A szükséges pénzt az önkormányzat adta. Tájkép piac után Nagy híre van már a pásztói - török bazárnak is beillő- lengyel piacnak, ahol az egyre nagyobb teret öltő csempészet miatt immáron második alkalommal tartott ellenőrzést a közelmúltban a rendőrség, karöltve a vám- és pénzügyőrséggel. Az áldatlan helyzetre jellemzően az árusok egy része a Fő utca aszfaltjáról kínálja kétes portékáit. Mint az illetékesektől megtudtuk, az értékesítésre kerülő cikkek után vámot kellene fizetni, ezt azonban nem teszik meg, s az ellenőrzés során, amikor kérik a vámpapírokat, az árusok nagy többsége nem tudja felmutatni. Ezért is tervezik a továbbiakban rendszeresíteni a piac ellenőrzését. A tudósítónak az a véleménye alakult ki, hogy bizony nem ártana kicsit arra ösztökélni az árusokat: saját érdekükben is gondolkozzanak el azon, hogy mindenki szívesebben vásárol, - még ha egy zsibvásárról is van szó-, olyan helyen, amely délelőtt kilenc óra tájban nem úgy néz ki, mint a szemétdomb. vété Pásztó nem hagyja magát A közelmúltban Pásztó város önkormányzata elkészített egy olyan, a kormánynak szánt tájékoztatót, amely a város és környéke gazdasági-társadalmi helyzetének javításával foglalkozik. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a város önkormányzatának képviselő-testülete, összhangban a kormány gazdaság- politikai céljaival, alapvető feladatának tekinti a város gazdasági alapjainak megerősítését, ami által levezethetők azok a társadalmi-gazdasági feszültségek, amelyek jellemzőek az elmaradott, hátrányos helyzetű területekre, így Pásztora is. A város gazdasági alapjainak megteremtése lehetővé teszi a munka- lehetőségek számának és választékának bővítését, a szellemi feltételek javítását, s a jövőre nézve a város önerős gazdasági fejlődésének kialakítását. A kormány és a miniszterelnök múlt év július 20-ai látogatása óta eltelt időszakban a helyzet tovább romlott, mind az önkormányzat, mind a termelő ágazatok vonatkozásában. Pásztón és környékén a munkanélküliség, a munkaképes lakosság 17 %-át érinti. Az ipari üzemek -Unigép, Mechanika- megrendelés hiányában arra kényszerülnek, hogy dolgozóikat elbocsássák, ezzel is növelve a munkanélküliség arányát. A mezőgazdasági üzemek - tsz, állami gazdaság - hasonló helyzetben vannak, ingatlanjaikat kiárusítják, dolgozóikat utcára teszik. E feszültségek feloldása kormányzati lépéseket tesz szükségessé. Lehetséges megoldásként kínálkozik, a Pásztó és környéke több ezer hektáros nagyüzemi erdősége hasznosítása, amely alkalmat teremthetne a fafeldolgozó ipar létrehozására. Ez az alternatívát ajánlják a földművelési kormányzat figyelmébe. A tájékoztató részletesen taglalja a megoldásra váró egyéb problémákat, javaslatokat, olyanokat, mint:-a mozgalmi ház és a volt munkásőrség épületének ön- kormányzati tulajdonba adását, a folyamatban levő vagyonátadási ügyek meggyorsítását, a város telefonvonal ellátottságának javítását. Jelentős, zsebbe vágó gondként merül fel a város területén épült, s a megye nagy részét ivóvízzel ellátó hasznosi tározó "ügye", amely terület használatáért semmilyen ellen- tételezést nem kap a település, a vízdíj pedig ugyanannyi, mintha nem is a város saját területén termelődne az ivóvíz. A kormánynak készült anyagban, a városatyák tervei közt szerepel, hogy a város idegenforgalmi szerepét, amely a városközpontban található műemléki együttesével már így is szinte páratlan értéket képvisel a kisvárosok körében, az 1989-ben gyógyvizűvé nyilvánított strand felfejlesztésével, gyógy-idegenforgalmi település irányába terjessze ki. Végezetül álljanak itt azok a tervek, amelyek a legfontosabbak manapság a település munkanélküli lakosai számára: a munkahely teremtő beruházások, melyek közül több már előre haladott tárgyalások alapját képezi. Nyugati tőkebevonással készül a műszakonként 270 főt foglalkoztató Uni- mill-Indus házgyár, amely teljes kapacitás kihasználása esetén, évi 6 milliárd Ft termelési értéket állít elő. Egy osztrák cég az önkormányzattal közösen transzparens, dekoratív fény- technikai eszközöket gyártó beruházást tervez, amely hatvan főnek teremtene munkalehetőséget. Tervek között szerepel a HBH sörláncba való bekapcsolódás is egy palackozó üzem erejéig, kibővítve egy szolgáltató központtal, valamint egy thermal centrum kiépítése, szálloda és hydrotherapia részleggel, amely megyénk egyetlen gyógyvízforrását célozza meg hasznosítani. Tervek tehát vannak, s ezek azonban nem nélkülözhetik a kormány segítő szándékát, amellyel megvalósulhatna számos munkahelyteremtő lehetőség, enyhítve ezzel a város és vonzáskörzete lakosságának mind nehezebbé váló életét, mindennapjait. Igaz, botorság lenne abban reménykedni, hogy a kormányzat annyit ad, amennyit kémek, s valamennyi elképzelés azonnal a megvalósulás útjára kerül, de bízni lehet abban, hogy nemcsak elvi síkon, hanem anyagiakban is méltányolják a pásztóiak erőfeszítéseit. Vallus Tibor Minden szabad percében rajzol A kis „művész” és az egyik alkotása A sziráki általános iskolában kiállításra készülődnek. A kis- galériában Szlobodnyik Krisztina hatodik osztályos kislány rajzai, festményei láthatók az öreg falakon. Egyelőre még lázasan tart a válogatás, csak a legjobban sikerült alkotások kerülhetnek a kritikus szemű nézők elé. Krisztina mosolyogva és kissé zavartan beszélget velem. Ámbár ahhoz képest, hogy tizenegy éves, reális talajon nyugszanak válaszai. Nem csoda, hogy osztálytársai és tanárai is szeretik. — Hány éves korodban kezd- tél el rajzolni?- Egész pici voltam. A ceruzát még alig tudtam a kezemben tartani, de már nyaggattam édesanyámat, hogy papírt és színest vegyen nekem a boltban, mert én rajzolni szerettem volna minden áron.- Ki segített az alapokat megismerni, elsajátítani?- Édesanyámra e téren is számíthattam. Csodálatosan tud mind a nai napig festeni. Otthon nagyon sok rajzára rábukkantam a fiókokban.-A színekkel való játék is ugyan olyan jól megy, mint a rajzolás- A festést, csak most kezdtem el, s még nagyon sokat kell gyakorolnom . A színekkel való játékot is élvezem és minden újnak örülök, amit megmutatnak, vagy éppenséggel rájövök magamtól.- Mikor szoktál rajzolni?- Minden szabad percemet felhasználom. De nem a tanulás rovására, hiszen ezt a félévet is kitűnővel zártam. A vágyam egyelőre csak annyi, hogy bejussak egy sima normál gimnáziumba , s aztán meglátjuk. (Szeli) ♦
