Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

1992. március 2., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 „Ó, farsang, te jó idő” Németh Árpád festőművész és Pál József országgyűlési képviselő a kiállítás megnyitóján -Gyurkó­Közgyülest tartott a baráti kör Megszűnik a bátonyi Ady? Három éve alakult meg Bá- tonyterenye Barátainak Köre, 55 nagybátonyi, salgótarjáni és budapesti tagokkal. A művelő­dést, közéleti tevékenységet se­gítő egyesület szombaton tar­totta közgyűlését a bányavárosi művelődési központban. Nagy Mihály polgármester köszöntője után Kicsiny Miklós elnök beszámolóját hallgatták meg a résztvevők, majd a fel­ügyelőbizottság értékelte a kör tevékenységét, megállapítva, hogy a vállalt 700 ezer helyett egymillió 80 ezer forinttal segí­tette az alapítvány által működ­tetett Ady Endre Művelődési Központ munkáját. A módosított alapszabály szerint 14 éven felüli kiskorú is tagja lehet az egyesületnek. El­törölték a kétharmados szava­zati többséget, a közgyűlés ha­tározatait egyszerű szótöbbség­gel hozzák. Az eddig kilenc Szőke hajú, mosolygós arcú, hihetetlen nyugalom árad egész lényéből. Gyüre Henriett a sal­gótarjáni kórház belgyógyász ápolónője.- Mindig ilyen nyugodt és mosolygós ? — Ä munkámhoz tartozik, hiszen mi lenne a betegekkel, ha az ápolónő is kimutatná ép­pen akkori hangulatát. Kiben bízzanak, ha nem bennünk.- Mindig ápolónő akart lenni? — Nem, ez így sikerült. Ide vettek fel, az egészségügyi szakközépiskolába. Megszeret­tem ezt a szakmát, mert a taná­raim is szívvel-lélekkel tanítot­tak. Csak kettő nevét szeretném megemlíteni: Szirmai Ernöné és Szomszéd Tibor né. Én még ka­rácsonykor is a kórházban dol­goztam - úgy, hogy nem mondta senki. Ott voltam, ha kellett, ha nem! Bár azt is hozzá kell tennem, hogy dolgozni jobban szerettem, mint tanulni.- Megfizetik a munkájukat? — Nem. Nagyon sokan ép­pen azért is mennek el a pályá­ról, mert nem tudnak a fizetés­ből tisztességesen megélni. Bu­dapest tele van szakképzetlen ápolónőkkel, a képzettek meg Repülővel indult útnak Bu­dapestről nemrégiben a salgó­tarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola egyik tanárnője és két di­ákja. A finnországi Vantaaba igyekeztek, az ottani általános iskolával ugyanis kipróbált, jó barátság fűzi össze a tabánia­kat. Minden évben kölcsönös a látogatás, amelyet nagy izgal­mak előznek meg. Hegedűs Gézáné magyar-tör­ténelem szakos tanár most első ízben járt az északi országban.- Már a repülőgépen találgat­tuk, hogyan ismerjük meg ven­déglátóinkat, ami végül is na­gyon egyszerű volt. Rögvest rá­jöttünk, amikor túlestünk a formaságokon, hogy csakis az a kis csoport várhat minket, ame­lyiknél óriási rózsacsokrok vannak. A tarjániak egy hétig vendé­geskedtek a finn városban, Guzmics Annamária, aki angol tagozatos, és Ablonczy Keve ének-zene tagozatos hetedikes diák nap mint nap iskolába járt, ahol meglepetések is fogadták mindkettőjüket.- Nagyon szép az iskola épü­tagú vezetőség 13-ra bővült. A vitában, melynek levezető elnöke Bihary Lajos volt, a ven­dégek is szót kértek. Dr. Várko- nyi József, a köztársasági meg­bízott területi hivatalának veze­tője a cselekvő barátságot üd­vözölte. Dr. Tóth Béla, a műve­lődési minisztérium helyettes főosztályvezetője arról szólt, nem lehet szétválasztani a mű­velődési központ, a kör és az önkormányzat munkáját. Kü­lönböző szekciók létrehozását javasolta, és megfelelő pályázat esetén segítséget ígért. Súlyos gond ugyanis, hogy a Nógrádi Szénbányák Vállalat kiszállt a tavaly áprilisban lét­rehozott alapítványból. Kicsiny Miklós így fogalmazott: — Reménykedem, nem kerü­lünk abba a helyzetbe, hogy újra megszűnik a művelődési elmennek a világ más tájaira dolgozni, oda, ahol jobban megbecsülik őket. Külföldre. Nyugaton akár az orvos, akár az ápolónő anyagilag, erkölcsileg elismert emberek... Nevetsé­gesnek tartom ezt a nekünk ígért béremelést. Ugyanis van olyan kolléganőm, aki 10 000 forintot keres és 12 000 forint a rezsije. Elgondolkoztató, nem?!-A szakmáján kívül van-e más, ami igazán közel áll az ér­deklődéséhez? — A színészet. Szentesre je­lentkeztem a Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatára, de nem vettek fel. így a KiViSzi színtársulatába kezdek el járo- gatni.Itt jobban érzem magam, mint a diszkóban. Nekem ez a mindenem. Bár nagyon sokat küzdöttem, mert a szüleim is til­tottak, sőt sokszor szobafog­ságra ítéltek, mert az iskolai be­írásaim nem éppen a legjobbak voltak. Emlékszem Susán Feri, a társulat rendezője, nem egy­szer jött elkérni azért, hogy az előadást el tudjuk játszani. Ha a csoport nem lenne, akkor na­gyon üres lenne az életem. De így egyelőre kiegyensúlyozott, elégedett és boldog vagyok. (szeli) lete - meséli Annamária. _ - Minden fával van burkolva. Ér­dekes, hogy a gyerekek belépve az épületbe, rögtön levetik a ci­pőjüket, és zokniban járnak. Meg is tehetik, mert jó meleg a padló. Én az ottani angol tago­zatos osztályba mentem, egész jól megértettem, miről beszél­getnek. Egészen más a rend mint nálunk, kötetlenebb a taní­tás, egyetlen hangos szó nem esik. A tanárnő megerősíti az el­hangzottakat:-Teljesen gyermekközpontú az oktatás, a gyerekek szemé­lyiségét hagyják kibontakozni. Égyszerű, baráti a légkör. Az iskolában magyar-baráti kör működik, a vezetője Anneli Makala, aki önszorgalomból tanult meg magyarul, olyan szinten, hogy gyermekverseket fordít. Mindhárman állítják, hogy a vendéglátás is valahogy más, mint nálunk. Kiteszik az asz­talra az ételt, a tej például soha nem hiányzik, egyszer kínálnak, aztán mindenki annyit eszik, amennyit akar. A vendéglátók (Folytatás az 1. oldalról) Utána kedves játék, farsan­goló következett. „Ó, farsang, te jó idő...” — csendült föl a ce- redi hagyományőrző gyermek- csoport műsorában a dal. Ezt követte Németh Árpád váci festőművész - aki hoszú éveket töltött Nógrád megyé­ben, közelebbről Rétságon népművelőként - kiállításának Nagy érdeklődés kísérte Antal András keramikus munkáit. megnyitása. A tárlatot dr. Né­meth János, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igaz­gatója nyitotta meg, aki kie­melte, a művész munkásságá­nak lényegéhez tartozik a törté­nelmi modellhelyzetek bemuta­tásának szándéka. Az Árpád-kori községben zajló színes kulturális esemény- sorozat politikai jelentőségét az a fórum adta, amelyet kora dél­mindenkinek saját döntésére bí- zák, mit szeret, és mit nem. Szeretik és tisztelik a magya­rokat, őrzik a barátságot, szíve­sen emlegetik valamikori törté­nelmi közös nyelvünket. A három magyar családoknál lakott, így csöppet bepillanthat­tak a finnországi szokásokba is. Annamária egy fából készült családi házban vendégeskedett, szinte erdő közepén lakott, elég messze az iskolától. Három gyerek volt a vendéglátó csa­ládban, valamennyiüket kocsi­val vitték reggelente iskolába. Keve egy lakótelepi ház negye­dik emeletén kapott szállást. Az ő tetszését legjobban a tudomá­nyos központ nyerte meg, ahol különféle techikai találmányo­kat, számítógépeket, és egyéb érdekes dolgokat mutattak be. Ellátogattak Helsinkibe is, ahogy mondták: „Megkóstoltuk kicsit Finnországot.” A kialakult barátság termé­szetesen nem szakad meg, leve­leznek, májusban pedig Salgó­tarjánban üdvözlik a vantaai is­kola idelátogató képviselőit.- csatai ­után tartottak a medvesaljai tér­ség gazdasági, kulturális együttműködésének lehetősége­iről. Ezt Pál József országgyű­lési képviselő vezette. Többek között jelen volt Bégány Attila, a Miniszterelnöki Hivatal Hatá­ron Túli Magyarok Titkársága képviseletében, valamint szá­mos hivatalos személyiség Szlovákiából is. Pál József kérdésünkre el­mondta: „Kelet-Közép-Európa mai helyzetében példaértékű­nek tartom a mai találkozót. A múlt év végén Duray Miklós kezdeményezésére palóc régió megnevezéssel együttműködési elképzelést fogalmaztunk meg Losoncon. A medvesaljai talál­kozó úgy kapcsolódhat mind­ehhez, hogy a palócföld mint etnorégió egyúttal kistáji egy­ségekből épül föl. Ilyen kistáj a Medvesalja, amely most újra megfogalmazza önmagát, tuda­A napokban Rútságra igye­kezvén, Szécsényt elhagyva, a Káprásokban sebességkorláto­zást elrendelő tábla figyelmez­tetett. Ilyenkor az ember önkén­telenül leveszi a lábát a gázpe­dálról, s jobban figyel. Az út mellett fluoreszkáló színű mel- lényes emberek szorgoskodtak. A fák ágait nyesték. Felfelé az emelkedőn, a ka­nyart követően két narancsruhás férfi állt a kocsi elé feltartott kézzel. — Kérem, bevinne minket Szügyi gyarapító elképzelések Előreláthatóan 32 millió fo­rinttal gazdálkodhat az idén az egyre gazdagodó település. Eb­ből fejlesztésre mintegy 7 millió forint futja. A crossbar-központ üzembe helyezésére, a telefon- hálózat bővítésére 3,5 millió fo­rintot fordítanak, s ugyanennyit szánnak a vezetékes vízhálózat kiépítésére. Az utóbbi elképze­lés megvalósítása azonban attól függ, hogy megkapják-e a cél- támogatást, hiszen a beruházás a meglévő összegnél sokkal többe kerül. tosítja együvé tartozását. Min­dennek általános európai vonat­kozása is van. Tudjuk Európá­ban, hogy a határok légiesülése után, a határokon átívelő régiók együttműködése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Ezt a vi­déket isten háta mögötti hely­nek tartják, mégis ma nyolc te­lepülés lakói találkoznak itt egy olyan gondolat jegyében, amely láthatóan európai. A térség vá­lasztott képviselőivel és ma­gukkal a polgárokkal ma eszmét cserélünk arról is, miként le­hetne a kultúra ünnepi alkalmá­ból a mindennapi gazdasági együttműködésbe is átfordítani ezt a kezdeményezést. Ennek „nagypolitikai” összefüggései is vannak, hiszen a nyolc tele­pülést egy országhatár éppen a Medvesalja közepén választja el. Óriási fejlődés lenne, ha Ce- red-Tajti között állandó határát­kelőhely létesülhetne. Mindkét oldalon sokat tettünk ezért. Jó­magam pedig nem nyugszom addig, amíg ebből valóság nem lesz.” Délután öttől zajlott a folklór csoportok bemutatkozása. Föl­lépett a ceredi asszonykórus, a domaházi népi együttes, a hi­degkúti folklór csoport, az Ipoly néptánc együttes, a karancsla- pújtői Kaláris együttes, az egy- házasbáti Medves citerazene- kar, a pásztói Muzsla együttes, az óbásti menyecske kórus, a salgótarjáni zeneiskola, a zabari TESZ népdal csoport, a vecsek- lői és tajti csoport. Szólók: Kis- benedek Bertalan (Domaháza), Kelemen Erzsébet, Mede Vik­tor, Somoskői Gyula (Egyhá- zasbát). Utána kezdődött a táncház, a Muzsla zenéjével. —mér Őrhalomba? — hajolt be egyi­kük a lehúzott ablakon. Órámra pillantottam, majd megadóan intettem. Beültek szótlanul. Fél percbe sem telt, beszédesek lettek a kérdésemre. Megtudtam, hogy útőrök, s most a közlekedést zavaró fák ágait vágják. Rövidesen to­vábbmennek. Az őrcsapat sze­mélyi állománya a megye kü­lönböző településeiről verbuvá­lódott. Egészséges a munkájuk, de a munkakörülmények kissé mostohák. Szeretnénk tudni, mikor látjuk a nevelési segély januá­rig visszamenő emelését? - Pásztói olvasónk kérdésével Pintér Józsefet, a polgármes­teri hivatal szociális teamjé­nek vezetőjét kerestük meg, aki egészen röviden válaszolt: — Körülbelül száz kérelem vár a polgármester úr aláírására. Dr. Dobrovoczky István pol­gármestert hiába kerestük. Dr. Hogy holnap is megszólalhasson • Salgótarján. A MÚOSZ Nógrád megyei önálló csoportja felhívással fordult a közvéle­ményhez a losonci Nógrádi Szó - kéthetente megjelenő szlová­kiai magyar lap - megmentése érdekében. A felhívók mind­azoknak a segítségét kérik, akik szerény támogatással hozzájá­rulnának a lap megsegítéséhez. Újra él a tánccsoport • Nagylóc. A művelődési ház keretein belül nemrégiben újra indította tevékenységét a helyi gyermektánccsoport. Tagjai óvodások és diákok, akik Oláh Dezső vezetésével kezdték meg próbáikat. A virágos Tarjánért • Salgótarján. Újra indul a Vi­rágos Salgótarjánért címmel a harmincas években már létezett mozgalom tavasszal a megye- székhelyen. A Nógrádi Törté­neti Múzeum baráti köre döntött így legutóbbi éves közgyűlésén. A mozgalom legfontosabb cél­jai közé tartozik a természeti környezet védelme, a város tisz­taságának megteremtése. Kedvező döntés • Rútság. A képviselő-testület legutóbbi ülésén kedvező dön­tést hozott a lakossági gázérde­keltségi hozzájárulás gyorsabb összegyűjtése érdekében. Azok, akik a hozzájárulás 60 százalé­kát egy összegben lefizetik, a maradék részletet két év alatt kamatmentesen törleszthetik. Iskolagaléria • Salgótarján. A napokban a zagyvapálfalvai általános isko­lában kiállítás nyílt Rottenhof- fer Attiláné amatőr festőművész képeiből. A megnyitóbeszédet Orosz István tanár, festőművész mondta. A képeket március 10-ig lehet megtekinteni. Vándor­továbbképzés • Nógrádsáp. A szlovák nem­zetiségi gyermekcsoport-veze­tők részére jól sikerült vándor­továbbképzést tartottak a hét közepén a helyi általános isko­lában. A továbbképzés kereté­ben egy tánc koreográfiáját sa­játították el a részvevők. Fogadónapok ® Salgótarján. A város ön- kormányzatának tisztségviselői március havi fogadónapjaikat a következő időpontokban tart­ják: 4-én dr. Oravecz Péter jegyző, 11-én Detre Jenő alpol­gármester, 18-án Bercsényi Fe­renc alpolgármester és 25-én dr. Zsély András polgármester. A tisztségviselők 8-12 óráig, il­letve 14-16 óráig állnak az ügy­felek rendelkezésére. Tasi Borbála jegyző a fentieket azzal egészítette ki, ezen a héten kiuatalhatóak az emelt pénzek. Januártól nem fogható a Nap Tévé csatornája - jelezte egy salgótarjáni olvasónk. S felvetette: miért csak Buda­pest és környékének kivált­sága lett a vétel, nem diszkri- mináció-e ez, és számítha­tunk-e újra a Nap Tévé adá­sainak vételére? ház. (dudellai) Heni, a belgyógyász ápolónő Megszerette a sors adta szép és nehéz szakmát Az utánpótlás Cereden biztosított „Megkóstolták” Finnországot Zokniban az iskolában Útőrökkel fuvarban Kíváncsiskodó Utalás a jövő héten?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents