Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
Szentpétervári figyelmeztetés: a gyerekeket ne engedjék ki a szabadba... Üzemzavar az atomerőműben Tudnivalók a rokkantsági nyugdíjról EB EÉ- értekezlet Három új tagállam — Szlovénia, Horvátország és Grúzia — felvételével hétfőn Helsinkiben megkezdődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet négy hónapra tervezett ülésszaka. A három új tagállammal az EBEÉ-folyamatba bekapcsolódott országok száma 51-re emelkedett. Meghalt az extanácsadó 92 éves korában meghalt Friedrich August von Hayek, a szabadpiaci kapitalizmus egyik apostola, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök egykori tanácsadója — jelentette kedden reggel a Deutschlandfunk rádió. Hayek, Gunnar Myrdallal közösen 1974-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-dijat. Az osztrák születésű, s 1938-ban brit állampolgárrá lett Hayek egyike volt azon keveseknek, akik előre jelezték az 1929. évi világgazdasági válságot. Szabadárak Moszkvában A moszkvai boltokban tegnaptól felszabadították azoknak az alapvető élelmiszereknek az árát is, amelyekét eddig központilag szabályozták: a kenyérét, a cukorét, a tejporét és a sóét. A boltvezetők a városi tanácstól kaptak körlevelet az intézkedésre vonatkozóan. Az új árakról egyelőre még nem tudni semmi közelebbit. A múlt héten egy kiló fehérkenyér 3,95 rubelbe került, egy moszkvai dolgozó átlagos havi keresete pedig 960 rubel (kb tíz dollár) volt. Dél-koreai választások Jóval kisebb volt a részvételi arány a kedden megtartott délkoreai választásokon, mint a legutóbbi, 1988-as általános választásokon — ez derült ki a szöuli szavazási bizottságok előzetes adataiból. Ezek szerint hetven százalék alatt mozgott a szavazók aránya. Négy éve még a jogosultak több mint háromnegyede nyilvánított véleményt a pártokról. A szavazatok megoszlásáról nem tettek közzé előzetes adatokat. Üzemzavar történt tegnap kora hajnalban Szosznovij Borban, a Finn-öböl partján található atomerőműben, amely alig száz kilométer távolságra fekszik az ötmilliós Szentpétervártól. Hír- ügynökségi jelentés szerint az üzemzavart az okozta, hogy meghibásodott a reaktor egyik technológiai csatornája. Az orosz atomenergetikai minisztérium sajtóosztályának közleménye megállapítja, hogy az előzetes becslések szerint az esemény a hét fokozatú IMES-skálát tekintve harmadik fokozatú üzemzavarnak számít. Szergej Galkin, az atomerőmű főmérnök-helyettese az ITAR- TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy aggodalomra semmi ok, hiszen egészségre ártalmas raA magyar üzletemberek figyelmébe ajánlja Albániát Mózs József kereszténydemokrata képviselő, aki Roszik Gábor MDF-párti képviselőtársával megfigyelőként részt vett az albániai általános választásokon. Mózs József Roszik Gáborral együtt immár huzamosabb ideje követi nyomon Albánia politikai életének alakulását, s a két magyar törvényhozó személyes, jó kapcsolatokat épített ki mind az eddigi kormányzó szocialistákkal, mind a mostani választásokon elsöprő győzelmet aratott ellenzéki tömörüléssel. Tapasztalataik alapján a képviselők figyelmeztetnek arra a veszélyre, hogy a Demokrata Párt óriási választási sikere egyfajta csodavárással párosult, ám a gazdaság siralmas állapota midioaktív anyag nem jutott a levegőbe, tűz sem keletkezett, a berendezések a szokott rendszerben működnek. A helyi idő szerint 14.00 órakor Szentpétervá- rott, illetve az erőmű környékén orosz részről mért sugárzási értékek 14-19 mikroröntgen között ingadoztak. Az MTI Szentpétervárról nyert nem hivatalos értesülései szerint az atomerőművi incidens kapcsán több üzemben figyelmeztették a dolgozókat, hogy gyermekeiket lehetőleg ne engedjék ki a szabadba. A moszkvai televízió egyes és kettes csatornája déli és kora délutáni híradásaiban jelentéktelen, tizedran- gú ügyként tett említést a balesetről. Az észak-európai államokban a normálistól eltérő radioaktív sugárzást nem mértek. att társadalmi méretű kiábrándulás következhet. Az előzetes eredmények alapján kétharmados parlamenti többséget szerzett párt vezetőire ezért igen nagy felelősség hárul, hogy kiegyensúlyozottan éljenek hatalmukkal. (Mózs József szerint magyar szempontból különösen érdekesek lesznek azok a tapasztalatok, hogy miként alakulnak a viszonyok egy olyan országban, ahol a feszítő társadalmi gondok orvoslásához egy olyan politikai erő fog hozzá, amely alkotmányozásra is jogosult.) A viszonylag kiegyensúlyozott hatalomgyakorlásra némi garancia, hogy a meglehetősen heterogén politikai értékrendeket egyesítő párt ennek megfelelő pragmatikus programot képvisel. Paradox módon az új Az Atlantis fedélzetén Belga az űrben A belgák azt mondják, első űrhajósuk Tintin volt, hiszen Herge híres képregény-hőse már 1953-ben a Holdra repült — ám a tízmilliós ország első hús-vér űrhajósa Dirk Frimout, aki szombaton, már a nagy utazásra készülőben ünnepelte 51. születésnapját Houstonban. Végül is tegnap emelkedett a magasba az Atlantis nevű űrsiklón amerikai társaival együtt. Az őszülő hajú, bajszos, de fiatalos mosolyú űrhajós egész életét az űrakutatással kapcsolatos kutatómunkák töltötték ki. Dirk Frimout, aki nős és két nagykorú gyermeke van, előbb a Genfi Egyetemen szerzett elekt- romémöki diplomát, majd alkalmazott fizikai doktorátust kapott ugyancsak Gentben, illetve egy további tudományos címet a Colorado Egyetemen. Már csak azért is belgára jutott a megtiszteltetés, mivel az Atlantis missziójának tudományos programjában négy belga berendezést próbálnak ki. kormányzat stabilitását erősítheti a gazdaság országos csődje is. Bármilyen csekély haladás ugyanis már érzékelhető eredményt hozhat az alapvető létszükségleti cikkekben is szűkölködő lakosság körében. Emellett a szerényen, de folyamatosan érkező külföldi segélyek elosztása is érzékelhető támogatást jelenthet a kis balkáni országban. A nyilvánvaló kockázatokkal, illetve az infrastruktúra szinte teljes hiányával együtt az Albániában járt magyar honatyák úgy látják, hogy a hazai üzleti élet képviselőinek van keresnivalójuk a nyersanyagokban, természeti kincsekben amúgy gazdag balkáni országban. Ehhez azonban rugalmas, némi fantáziától sem mentes ellentételezési formákat kell kiötleniük. (Folytatás az 1. oldalról) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő az életkortól függ. A fiatal korukban megrokkantak jóval kevesebb szolgálati idő alapján kapják, mint azok, akik idősebb korukban vesztették el részben vagy egészben munkaképességüket. Azoknak is az átlagosnál kevesebb szolgálati idő alapján jár a nyugdíj, akik korkedvezményre jogosító — a szervezet fokozottabb igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas — munkát végeztek. A 22 éven aluliaknak 2 év szolgálati idővel kell rendelkezniük; 22-24 éves korban 4 év (korkedvezményes munkakörben 3 év) munkaviszony kell; 25-29 éves korban 6 év — korkedvezményes munkakörben 4 év) a követelmény; a 30-34 év közöttieknek 8 év (korkedvezményes munkakörben 6 év) munkaviszony a minimum; a 35 éven felüliektől legalább 10 (korkedvezményes munkakörben 8) év szolgálati időt ír elő a jogszabály. Háromnapos előadás-sorozaton ismerkedhetnek a résztvevők az Európai Közösséggel kapcsolatos információkkal, jogszabályokkal. A tegnap kezdődött szemináriumot az Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) épületében tartják. Az OMIKK lesz — mint az ország legnagyobb műszaki könyvtára, információs központja — az EK-val kapcsolatos műszaki, gazdasági információk központja. A szemináriumon résztvevő szakemberek megismerkednek az eddig kialakított EK-adatbá- zissal. A rokkantsági nyugdíj összege 4 tényezőtől függ: — a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, — a rokkantság fokától, — a rokkantsági nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati évek számától, — a megrokkanás előtti átlag- keresettől. Mivel idősebb korban már általában magasabb a fizetés, mint a pálya elején, a fiatalon megrok- kantaknak ugyanannyi szolgálati időre több százalék jár, mint akik a nyugdíjkor közelében vesztették el munkaképességüket. Tízéves munkaviszony esetén például 35-39 éves korban az átlagkereset 54%-a, 50-54 évesen 42%-a a rokkantsági nyugdíj. Az érintetteket időnként orvosi felülvizsgálatra hívják, s ha állapotuk változott, az új egészségi állapotnak megfelelően sorolják át őket a megfelelő kategóriába, s ennek nyomán változhat a nyugdíj összege. A II. csoportban 5, az I. csoportban 10 százalékkal több a nyugdíj, mint a Ill-ban. Szathmári Gábor Ferenczy-Europress Dúzs János, az információs program képviselője elmondta: az OMIKK összekötő lánc lehet az EK és a vállalatok között. Elektronikus információ szolgáltatásával lehetővé teszi a magyar vállalatoknak — a kisebb kft.-knek éppúgy, mint a minisztériumoknak —, hogy folyamatosan és gyorsan hozzáférjenek az EK-val kapcsolatos információkhoz. Ezt szolgálják azok az EK-kiadványok is, amik ezentúl megvásárolhatók az OMIKK székházában. (MTI) Albánia Csodavárás után kiábrándulás? EK-adatbázis Olcsóbbak az amerikaiaknál Kínai űripar A kínai televízió izgalmas rémiért kínált vasárnap este a azai nézőknek: most először egyenes adásban közvetítette egy kínai gyártmányú hordozó- rakéta indítási kísérletét. Egy „Hosszú menetelés 2-e” típusú rakétának kellett volna geosta- cionárius pályára juttatnia egy ausztráliai magáncég „Aussar' nevű távközlési műholdját. Kellett volna, ám amikor az indítógombot megnyomták, lángnyelvek csaptak ki a rakéta hajtóművéből, tűzkígyók kúsztak fel az űrjármű 50 méter magas törzsére, de a rakéta csak állt, mint a cövek. Hétfőn illetékes helyről közölték, hogy üzemanyag- szivárgás okozta a balsikert, a probléma nem súlyos. Szakértők mégis úgy vélik, hogy a sikertelen indítási kísérlet visszavetheti a kínai kormány^ nak azt a törekvését, hogy a kínai űripar kereskedelmi szolgáltatásairól az olcsó és megbízható szolgáltatások képét alakítsa ki külföldön. A kínai űrszállítások valóban olcsóak a nyugatiakhoz képest: Kína 30 millió dollárt számít fel egy-egy hordozórakéta igénybevételéért, a hasonló amerikai és nyugat-európai szolgáltatások ellenben 50 millió dollárba kerülnek. Ebből egyébként nagy vita is kerekedett: a nyugati űripar tisztességtelen versennyel vádolta a kínait. Állítása szerint a kínai konkurencia az állami támogatásnak köszönhetően tud olcsóbb lenni. A másik fél érvelése szerint viszont az olcsóbb kínai munkaerő és alapanyag okozza az árkülönbözetet. A kínai űripar az ötvenes évek végén alakult ki, akkor hozták létre az első űrtechnológiai kutatóközpontokat, űripan üzemeket és az ország három űrrepülő- terét. 1964-ben bocsátották fel a világűrbe az első kínai rakétát. Kína 1987 óta kínálja fel szolgáltatásait a nemzetközi űrpiacon, először a francia „Matra” cég egy megbízását teljesítette. A „Hosszú menetelés” egész rakétacsalád elnevezése. A most kudarcot vallott rakéta e család legkorszerűbb, 2-e típusához tartozik. A 2-e típus első darabját 1990-ben sikeresen juttatták fel az űrbe. A kínai rakétaipar, akárcsak a többi iparág, jórészt katonai célokra termel, de nem ismeretes, hogy termelésének mekkora hányadát teszi ki a katonai megrendelések teljesítése. Amerikai hírszerzési adatok szerint Kína rakétákat, illetőleg rakétatechnológiát ad el „megbízhatatlan rendszereknek”. Egyebek között Algériáról és Szíriáról volt szó a titkosszolglati jelentésekben, tehát arab országokról. Már csak ezért is meghökkentő az az újabb amerikai hírszerzői jelentés, amely szerint Izrael, az arabok első számú ellensége állítólag átadta Kínának a birtokában Tévő amerikai Patriot-rakéták technológiáját. Újra sztár lesz a Nivea? A német kozmetikai világcég, a Beiersdorf AG. a magyar piacra való visszatérését tervezi. A hamburgi székhelyű cég termékeit az utóbbi időben licenc alapján a Caola gyártotta. Magyarországi terveik sorában most az első lépésként április 1-jétől Budapesten megkezdi működését leányvállalatuk, a 100 százalékban német tulajdonú Beiersdorf Budapest Kft. A társaság átveszi a Caolától a Nivea termékek magyarországi értékesítését, hogy a minőséget, a csomagolást és a béltartalmat tovább javítva, minél nagyobb szeletét szerezze meg a magyar piacnak. A kozmetikumokon kívül a már ismert gyógyászati termékeket, például Leukoplast, Hansaplast, valamint a ragasztóanyagokat részben magyar üzemekben készítik. gxir '«rcil QC A két hétvégi európai választás közül az egyik egy újabb rendszerváltás döntő lépése volt — nyugalomban —, míg a másik (eddig) még kormányváltozással sem járt, de nagy miatta az ingerültség. Albániában Sáli Berisha, a győztes Demokrata Párt elnöke, aki kardiológusként természetesnek tekinti, hogy ellenfele, a szocialista Ramiz Alia szívét kezeli — a szavazatok csaknem kétharmadának birtokában int türelemre és óv a boszorkányüldözéstől, amikor „új nap virrad.” Albán európaiság? A kontinens gazdagabb feléhez számító Francia- országban viszont a Le Pen-féle szélsőjobboldal a helyhatósági választások szavazatai 14 százalékának birtokában agresszív és intoleráns mindazokkal szemben, akik másként gondolkodnak — míg a többi párt csupán lármásan ingerült és tehetetlen. Balkáni franciaság? A mindig nyugodt londoni Times teszi fel ezeket a kérdéseket, s nem csekély iróniával megjegyzi: „Keleten türelmesek a legyőzőitekkel. Az intolerancia oly mértékben nyomul be hozzájuk, ahogyan ráébrednek, hogy Nyugaton divattá lett a szélsőséges türelmetlenség, mint most a franciáknál.” Lehet, hogy a bölcs-derűs Mikszáth — aki „Két választás Magyarországon”-jában Európa jó példáit remélte elhinteni a mi politikai közéletünkben — ma nem tudná, kit óvjon, mitől és merről? Vagy nagyon is jól tudná, hogy nemigen hallgatnának rá azok, akiknek kellene? (FEB) Már ajakuzáksem a régiek Gengszterek és szélsőségesek Szélsőséges politikai szervezetek képviselői, jobb- és baloldaliak egyaránt felsorakoztak a gengszterszervezetek mellé a japán fővárosban rendezett minapi látványos tüntetésen. A felvonulás a tokiói Ginzán nemcsak a szervezetek egymásra találása miatt keltett feltűnést, hanem azért is, mert a tüntetők a gyülekezési, a véleménynyilvánítási és a szólásszabadság jelszavait harsogták, a demokratikus jogok védelmében hallatták hangjukat. A közbiztonságáról híres Japánban az effajta megmozdulásokat inkább csak a „látványos fölkor” eseményei közé illik sorolni, ám egyes sajtókommentárok most komoly veszélyekre hívják föl a figyelmet. „Á demokrácia elleni frontális támadásról” ír vezércikkében a Mai- nicsi Simbun annak kapcsán, hogy merényletet kísérelt meg egy szélsőjobboldali szervezet tagja Kanemaru Sin, a kormánypárt elnökhelyettese ellen a napokban. A lap arra int, hogy amikor az országban nagyfokú a politikával szembeni bizalmatlanság, amikor a megvesztegetési botrányok hatására egyre inkább teret nyer a közöny, a kiábrándultság légkörében kedvező táptalajra lelhet a szélsőjobboldali szervezetek terrorizmusa. Japánban egyébként mintegy ezer ultrajobboldali szervezetet tartanak nyilván húszezer körüli taglétszámmal, és ezek közül jó néhány már bizonyította egy-egy terrorista akcióval, hogy nem idegenkedik a törvénytelen eszközöktől. E csoportok intenek most a törvénytelenségből fakadó veszélyekre a márciusban elfogadott új büntetőtörvény kapcsán. Mint már beszámoltunk róla, a japán alvilág funkciója alaposan megváltozott az idők során, a ja- kuzák ma már nem azok, aki voltak öt évszázaddal ezelőtt, vagyis nem a kisemberekért kiálló, szigorú erkölcsiségű emberek. A ninkjo-do, vagyis az ősi jakuza szabályok szerint az igazi jakuzának élete feláldozása árán is védelmeznie kell a gyengébbeket. Az új büntetőtörvények szerint üldözendő alvilági szervezetek persze most is hivatkoznak az ősi morálra, arra, hogy „az átlagembereknek semmi bajt nem okoznak”, a valóságban azonban a mindennapos zsarolások során nemigen tesznek különbséget gazdag és szegény között. A gengszterszervezetek egyik ügyvéd szószólója azzal érvel, hogy a japán kormány az új büntetőtörvénykönyvvel a rendőrállam kialakítása felé tesz lépéseket, és hogy ezentúl bármelyik politikai szervezetre csapást lehet mérni pusztán a csoporthoz tartozó tagság előélete alapján. E kemény bírálat arra utal, hogy az új szabályok szerint a rendőrség lecsaphat valamely alvilági szervezetre, ha abban a tagok legalább tíz százaléka korábban már követett el bűncselekményt. Az egyik jobboldali politikai csoportosulás szóvivője közölte: „Japán szigorúan ellenőrzött országgá válik, senkinek nem lesz Nyolc magyar alkotással Filmhét Moszkvában Magyar filmhét kezdődött hétfőn az orosz főváros Novo- rosszijszk nevű mozijában az Onyik nevű filmforgalmazó cég és a moszkvai Magyar Kulturális és Tájékoztató Központ szervezésében. A sorozat keretében az utóbbi évtizedek 8 magyar alkotását tekinthetik meg a kelet-európai, köztük a magyar filmek iránt érdeklődő moszkvaiak. A Novorosszijszk filmszínházban a magyar filmhetet megelőzően a lengyel film napjait rendezték meg. (MTI) módja arra, hogy kormányellenes tevékenységet fejtsen ki”. Aligha kell ettől a perspektívától tartani a szigetországban. Azért nem, mert az alapos pártközi egyeztetések és parlamenti viták után elfogadott törvény szerint valójában a súlyos erőszakos bűncselekmények és a tagok fegyverhasználata alapján ítélkeznek egyes csoportokról a hatóságok. De a demokratikus jogok tiszteletben tartása szempontjából még ennél is fontosabb, hogy a törvény alkalmazásakor is építenek a társadalmi nyilvánosság erejére. Országszerte ügyvédekből, bűnüldöző szakemberekből álló központokat állítanak föl, amelyek tanácsokat adnak majd az embereknek, hogyan kerülhetik el a gengszterek zsarolásait. E központoknál fellebbezhetnek a ja- kuzák is, ha méltánytalannak tartják a velük szembeni eljárásokat. Ha úgy tetszik, a gengszterszervezetek tagjai is kellő védelemben részesülnek. (MTI)
