Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
1992. március 24., kedd BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Állattartó családból származik Bányászból juhasz Oravecz Mihály volt bányász pontosan harminchárom évet és száznyolcvannégy napot töltött el a szorospataki bányában, ahol csapatvezető vájárként kereste a kenyerét. Később nagyot fordult az élete. A bányák Nógrád megyében tulajdonképpen megszűntek, az ott dolgozóknak pedig új kenyérkereset után kellett nézniük. Igaz, hogy a nyugdíjat a megdolgozott becsületes évek után kapják, ám az ember nem lehet el munka nélkül. Oravecz Mihály Bátonytere- nyén lakik, de az újonnan válkák szeretetébe. Úgy szokás ezt mondani, hogy juhászdinasztiából származom. Már a dédapám is ezzel foglalkozott, őt követte a nagyapám, aztán az apám. Most van körülbelül ötven juh, aminek a gondját viselem, mellette pedig ott vannak a kisbárá- nyok. Várom majd az átvevőt, hogy leadhassam őket. Külföldre viszik a jószágokat: Olaszországban, Franciaországban nagy keletjük van a magyar állatoknak. — Elégedett ember?-Nem mondhatnám. Régebben nagyobb becsülete volt a Oravecz Mihály juhász, kedvenc állatai társaságában lalt foglalkozása a juhászat, minden áldott nap kiviszi őt a környékre, a Kis-Zagyva völgyébe, Kisfaludra. Ott vannak ugyanis a juhok, amelyeket gondoz.-Hogyan lesz egy bányászból juhász?-Én „beleszülettem” a birbirkatartásnak. Arról meg nem is beszélek, hogy a gyapjút például három évvel ezelőtt százhetven forintért vették át. Aztán lement az ára hetvenre, most pedig harminckét forintot kínálnak érte. Nyugdíjasként én viszont nem tudok megválni a birkáimtól: tartom őket... -csTakarékos nyugdíjasok A nemti postán, Kürtösiné Végh Mária hivatalvezetőtől megtudtuk, vége már azoknak az időknek, amikor a lakosság megtudta a kamatemelést, és hozták a százezreket. Napjainkban nem tudnak mobilizálni ekkora összegeket. Egyébként jobbára a nyugdíjasok próbálják meg tartalékolni a pénzüket, mivel a fiatalok örülnek, ha el tudják tartani a gyereküket. Az emberek elpénztelenedését mutatja, hogy elég gyakori lett az újság-előfizetések lemondása. Csak az olcsóbb lapoknak van valamennyire keletje. Mindezek ellenére, azért havonta 3 ezer forint értékű újságot sikerül eladni a postára betérőknek. Szóba került a szerencsejáték is, amiből Kürtösiné szerint kiábrándultak az emberek. Nem hiszik el, hogy megnyerhetik a főnyereményt. Persze, ha nyereményhalmozódás van, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Mit ér mostanság az érettségi? Az érettségizettek könnyebben képesek megtanulni egy szakmát. A közelmúltban szemelget- hettünk azon a listán, amely az ország gimnáziumait állította rangsorba a tanintézetekből felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákok száma alapján. Ezen a listán 184 tanintézet szerepelt, s a kisterenyei Váci Mihály Gimnázium a 176. volt a rangsorban. Oravecz László igazgatót kértem arra, hogy értékelje ezt a helyezést.- Reálisnak tartja-e, ismerve saját tantestületét, s a diákok felkészültségét, a listán elfoglalt helyüket?-Az értékelés alapja közel van a realitáshoz, így a helyezésünket nézve, még ha az ránk nézve kellemetlen is, el kell fogadnunk, hogy valóban nem túl jó a felvételi arányunk.- Mire lehet visszavezetni az okokat?-Két dologra gondolhatunk: vagy a tanár, vagy a diák ludas a dologban. Ami a tanárokat illeti: akik itt dolgoznak, megfelelő képesítéssel rendelkeznek, ugyanazok az emberek, akik korábban sikereket értek el. Ezért azt kell mondanom, nem hiszem, hogy visszafejlődtek volna. Sőt. A továbbképzéseken nagytöbbségük kiváló eredményeket ért el.-Akkor a diákoknál van baj a „kréta körül”?-Vizsgáljuk meg a tanulói oldalt is, mindjárt a kezdetekre visszatekintve. Tanulóink zömét a környék általános iskoláiból kellene nyernünk, azonban a továbbtanulásra jelentkező diákok krémje, inkább a fővárosi vagy a menőbb vidéki tanintézeteket célozza meg. Bár hozzánk is érkeznek ötös rendű gyerekek, akik eleve tovább szeretnének tanulni, a nagy többségre inkább az jellemző, hogy gyengébb rendűek. Szomorú, hogy kettesekkel jönnek a gimnáziumba, de az is érthető, hogy ők is szeretnének tanulni, leérettségizni, bár arról nem álmodnak, hogy orvos lesz belőlük.- S mit ér manapság az érettségi, mondjuk azzal szemben, aki csak iszibe járt, de egy jól választott szakma esetén, nem a munkanélküli pályakezdők számát gyarapítja?- Mindenképpen többet ér, mintha nem tanult volna semmit sem. Azt tapasztaljuk, hogy annak a viselkedése, mentalitása, gondolkodása annak, aki érettségi vizsgát tett, jelentősen más, mint azöké, akik nem jártak gimnáziumba.-A mai napig tapasztalható bizonyos ellentét a gimnazisták és az iszisek között. Vagyis én gimis vagyok, mégha kettes rendű is, te meg csak iszis, még ha ötös tanuló is vagy. Pedig a szakmunkástanuló, lehet hamarabb talpra áll az életben, mint a búrában nevelkedett gimnazista.- Ha azt nézzük, a szakmával is vagy sikerül, vagy nem az elhelyezkedés, Az érettségizett viszont a vizsgája után kezd válogatni, gondolkodni: hogyan tovább. Százféle tanfolyam, képesítésszerzési lehetőség van számára. Nem akarok a szakmunkás- képzés ellen beszélni, de ott kevesebb időt szánnak az agycsiszolásra, így az érettségizett könnyebben képes megtanulni a számára megtalált Szakmát.-Azért kicsit könnyelmű dolog csak az intenzívebb agycsiszolásra hagyatkozva útjukra engedni őket. Nincs lehetőség valamilyen képzettség megszerzésére a gimnázium falai között?- Kis pluszt azért tudunk nyújtani diákjainknak. Ugyanis van lehetőség gyors- és gépírás tanulására, ezen kívül működik a szállítási és ügyintézési fakultáció is, ami jó szakmának számít, hiszen a fuvarozásra mindig szükség van. De terveink között szerepel, hogy a TIT-tel közösen egy vámkezelői tanfolyamot indítsunk. Ehhez az elképzeléshez szeretnénk megnyerni a munkaügyi hivatal támogatását is.- Végülis ezeknek a fakultációknak a szervezésével csak azt erősítik, hogy önök is érzik: az érettségi önmagában nem elég.- Ha a külföldi oktatást nézem, az érettségi megszerzése mindenütt fontos dolog. A szakképzés pedig majdnem mindig az érettségi utáni időszakra tolódik. Szerintem nálunk sem probléma, hogy az ember nem tizenhét, hanem húszéves korában kezd el dolgozni. Igaz a tanulási időt kitolja, de nem haszontalanul teszi ezt, mivel képzettebben kerül ki az életbe. Vallus Tibor Lesz gáz • Bátonyterenye. Elkészült a Kisterenye-ófalu, Maconka és Nagybátony-falu gázellátásának tanulmányterve. A fogyasztói megállapodásokat a hivatal a közeli napokban köti meg a Ti- gáz-zal. Változó nyitvatartás ® Nagybátony. Március 1—jé- től az alábbiak szerint változott meg a település gyógyszertárának nyitvatartási rendje: hétfőn 7-től 13.30 óráig, kedden ugyancsak 7-től 13.30-ig, szerdán 7-től 16.00-ig, csütörtökön 7-től 14.30-ig, péntek pedig 7— tői 13.30-ig állnak a betegek rendelkezésére. Új utak • Bátonyterenye. Elkezdődtek a Csentei és Zrínyi utakat ösz- szekötő útszakasz, valamint az Ybl Miklós, Temető, Hársfa, Bercsényi és Szabadság utak szilárd burkolattal történő kiépítésének munkálatai. A munkálatok tervezett befejezési határideje május 30-a. „Családlátogatások” • Nemti. Sok gondot jelent a település egészséges ivóvízzel való ellátása, ugyanis a kutak nitráttal szennyezettek. A helyi önkormányzat képviselő-testü- lete a közeljövőben felméri a községben, hogy a jó minőségű vezetékes vizet mely családok kívánják bevezettetni otthonukba. Az idei költségvetésből erre szánják a legtöbb pénzt, hogy megoldódjék végre ez a hosszú évek óta húzódó probléma. Ezért a napokban minden egyes családhoz ellátogatnak az illetékesek, egyeztetik az elképzeléseket. Megálmodta a gyógycsepp összetételét Már építik az orvosi rendelőt Zajlik az élet Dorogházán Ismerőseim mondták: él Nagybátonyban egy idős asz- szony, aki gyógyfőzetek készítésével és kártyajóslással is foglalkozik. Gondoltam, érdekes a dolog, így jutottam el S. Gézá- néhoz, Annuska nénihez, akinek lakását a régi bányászkoló- niai házak között nem sikerült elsőre megtalálni. Az egyik szomszédasszony - amikor megtudta kit keresek - a beavatottak mindent tudó mosolyával az arcán mutatta meg, hol csöngessünk. Egy alacsony, mosolygqs ősz hajú nénike nyitott ajtót, akinek prózai módon egy fakanál volt a kezében. A lakásba beljebb kerülve, kényelmesen elhelyezkedtünk, s máris sorjáztak a kérdések.-Hallottam, hogy a svéd- csepphez hasonló főzetet készít Annuska néni.-Szó sem lehet róla, hogy hasonló legyen. Teljesen más. Huszonnégyféle anyagból készítem, de ebből hat olyat megálmodtam, amilyet semmiféle könyv nem említ.- És ez az álom csak úgy jött, s másnapra megvolt a recept?- Elmondom, hogy történt. Nagyon beteg voltam. Szánalom volt rámnézni. Az unokáim hoztak Bécsből svédcseppet, hogy attól majd meggyógyulok. Használt, de nagyon lassan hatott. Egy alkalommal nem tudtam éjjel aludni, s jól benyakal- tam ebből a cseppből. Azt álmodtam, hogy ezt a folyadékot csinálom: még ilyen gyökeret meg olyan gyantát kell hozzátenni... Reggel felébredtem, s kezdtem beszerezni az álmomban látott anyagokat. Tessék idenézni - mondja, azzal kinyitja a hűtőt, amely mindenféle szárított, porított növényi kivonattal és folyadékkal teli üvegcsékkel, gyökerekkel és egyéb növényekkel teli dobozkákkal van teli. — Ezek a dolgok mind a folyadékba valók - folytatja mon- dókáját a néni, - gyökerek, levelek és egyebek, gyanták, aztán mima, velencei tömjén, és az égi manna, amitől nem haltak meg a népek.- Mivel sikeresen felgyógyult ennek a szernek a segítségével, biztos sokan jönnek kérni belőle? — Jöttek bizony, és nyaggat- tak. Mondjam meg miből van. De ez az én titkom. Saját gyermekeimnek nem mondom el az összetételét. Le van ugyan írva, de eldugtam. Csak akkor kaphatják meg, ha meghalok, hogy tudják gondozni magukat vele. Persze azért magából a csepp- ből adok nekik, meg egy-két szomszédomnak is. Amikor azt kérdem tőle, valóban tud-e kártyából jósolni, szégyenlősen, szemét lesütve válaszolja, persze.-Mesélne arról, hogyan tett szert erre a tudományra?- Erdélyben, Székelyföldön Annuska néni születtem. Az egész retyeru- tyám a Hargita és Csík megye környéki. A szüleim korán meghaltak, nagymamám nevelt föl. Édesanyám után örököltem egy varrógépet, így varrónő lettem. A falumból aztán Aradra kerültem szabászatot tanulni. Ott egy magas rangú katonatiszt idős édesanyjánál laktam, akihez sokan jártak a magasabb körökből jósoltatni. Emlékszem, még politikai jóslatai is voltak. Egyik este, vacsora után mondja, jósol nekem. Akkor, első alkalommal megmondta, hogy a falumban megyek férjhez, s hogy kék szemű uram lesz. Sokat jósolt nekem, meg mondogattam is neki, hogy ta- nítgasson, mert érdekelt. Szóval az alatt a hat hét alatt, amíg Aradon voltam, megtanultam szabni is, meg jósolni is. Amikortól hazakerültem, kezdtem rendszeresen jósolni, s azt tapasztaltam, hogy bejönnek amit mondok.-Hisz a jóslásban? - kérdeztem.- Hiszek. Saját példámon többször is tapasztaltam, hogy a kártya megmutatta, mi fog történni. De a családban is sok esetben beváltak a jóslataim.- Gyakran kíváncsi a saját jövőjére is?- Minden reggel, ébredés után megiszom a cseppből az adagomat, aztán fogom a kártyámat, és megnézem, máma mi ér engem?- Gondolom sokakat idehoz, hogy beleleshetnek a jövő- jükbe?-Sokan jönnek hozzám, legyen az( szegény, vagy gazdag. Mert hiába jómódú valaki, olyan nincs, hogy mindenféle baj nélkül éljen. Az emberek pedig épp azért kíváncsiak, hogy mire számíthatnak. S a jóslataim bekövetkeznek. Ha nem mondok igazat, akkor miért jönnek el harmadszor, negyedszer is hozzám? Meglátják, maguk is eljönnek újra. v.t. A napokban, március 16-án megkezdődött a község oly régen várt álmának megvalósítása, az orvosi rendelő építése. A beruházásra kiírt pályázatra több ajánlat érkezett, azonban ezek egyike sem tudott alatta maradni a 6,5-9 milliós ráfordítási összegnek, ami azt jelenti, igencsak szükség lesz a helybéliek támogatására. A lakosság tisztában van azzal, hogy az ön- kormányzat egyedül, csak saját pénzeszközeire támaszkodva nem lesz képes ezt az összeget előteremteni, ezért lokálpatriótákhoz méltóan, egy emberként ajánlották fel segítségüket, hogy akár anyagiakkal, akár munkaerejük felhasználásával csökkentsék az építkezés anyagi terheit. Mint azt is megtudtuk, a település munkanélkülijei közül, 10 főt tudnak foglalkoztatni közhasznú munkavégézés keretén belül. Ezeket az embereket szintén a rendelő építkezésére kívánják irányítani, ezzel is a létesítmény szeptember 15-re tervezett átadását biztosítva. Ugyancsak tervbe vették az általános iskolában egy vizesblokk kialakítását, amelynek kivitelezését a nyári szünidőre időzítették. Valószínűleg ezekről a beruházásokról is szó esik majd az április 10-ei falugyűlésen, ahol szeretnék tájékoztatni a lakosságot az elmúlt évi eredményekről, s az elfogadott idei költségvetés tükrében az 1992-ben megoldásra váró feladatokról. Egyébként a falu lakói a jövő hónapban lomtalanítási akciót is szerveznek. Miről tárgyaltak? A március 19-én megtartott önkormányzati ülésen a bátonyterenyei városatyák a munkanélküliség gondjain kívül, szót ejtettek a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. javaslatot hallgattak meg a városi szintű ünnepségek és megemlékezések rendjére, majd helyi támogatások odaítéléséről döntöttek. Ez utóbbit illetően t9 fő adta be kérelmét lakásvásárlás ill. -építkezés támogatására, akik közül, előzetes helyszíni vizsgálat alapján, 8 kérelmezőt javasolt támogatásra érdemesnek a lakásügyi társadalmi bizottság. *
