Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

1992. március 23., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Sorsdöntő kongresszus előtt Változó Vöröskereszt Küldöttértekezletet tartott az elmúlt hét végén a Magyar Vö­röskereszt Nógrád Megyei Szervezete. Ez a négyévenkénti rendezvény - tükrözvén a szer­vezetben lezajlott változásokat mind külsőségeiben, mind tartalmában különbözött a meg- előzőektől. Mint Báli Nándor né dr., me­gyei titkár beszámolójában hangsúlyozta: bár már koránt­sem a Vöröskereszt az egyetlen jótékonykodó szervezet ha­zánkban, a mozgalom bebizo­nyította életképességét, renge­teg alkalommal nyújtottak se­gítséget a legkülönbözőbb terü­leteken. Nógrádban e szervezet is érzi, mennyivel rosszabb a me­gyében lakók életszínvonala helyzete az országos átlagnál. Ezért a felértékelődött szociális munka új elemként csatlakozott tevékenységükbe. Sokan a lét­minimum körül vagy alatt élők- vegetálók közül utolsó remény­ként hozzájuk fordultak. A Vö­röskereszt pedig segített, ahol tudott. A legutóbbi küldöttértekezlet óta a legnagyobb szabású akci­ókat az egykori NDK-menekül- tek, a romániai forradalomban résztvevők, és az örményor­szági földrengés által sújtottak megsegítésére szervezték, - de kivették részüket az egészség- nevelés és egészségvédelem te­rületén is számos munkából. A számvizsgáló bizottság el­nökének jelentése is érzékeltette a változásokat: módosult a jogi szabályozás, és a gazdálkodás is. A központi támogatás ma már szinte csak a munkabéreket fedezi, a terembérleti díjak pe­dig egyre magasabbak. Eköz­ben mind magasabb szintű szervezőmunkát kellene vé­gezni alsó szinten, hogy ez a fo­lyamat megváltozzon. Az elnöki beszámolóban dr. Dömsödy Péter a jövőbeni szer­vezeti változásokat vázolta fel: a soron következő, egyben sorsdöntő kongresszus nagy változásokat hoz majd, ennek érdekében az alapszabályt is módosítani kell. Többek között csökkentik az országos vezető­ség létszámát, és ifjúsági taná­csot hoznak létre külön elkülö­nített pénzalappal, mely orszá­gos szinten koordinálja majd az ifjúsági munkát. A Vöröskereszt teljes jogú tagja a jövőben az a tizennyolc év feletti személy lehet, aki egyúttal választó és választható is. A Vöröskereszt taglétszáma az utóbbi időben csökkent. Mi­ként sajnos a véradók száma is. Bár é tekintetben Nógrád - hí­ven a hagyományokhoz - job­ban áll az átlagnál. Nagy gondot jelent viszont, hogy a munkahe­lyekről nem engedik el a dolgo­zókat véradásra, pedig a ma­gyarországi vérhelyzet helyen­ként katasztrofális. A felszólalások zöme is e té­mát érintette — közülük Wisin- ger János feszegette leginkább, hogy furcsállja, miért nem az egészségügy ismeri el például a véradókat, amikor a vért ők kapják meg? S hozzátette: Amerikában már létezik egy mozgalom, amelyet „honosí­tani” is lehetne - mondjuk csa­ládi, baráti véradó mozgalom néven . Ez abból állna, hogy a súlyos műtétre várók hozzátar­tozói, ismerősei adnának vért az operáció előtt, hogy ne állhas­son elő olyan helyzet, ami miatt a beavatkozások egy részét el kell halasztani. Bár hozzátette: ez hazánkban nehezen megva­lósítható, mert az egészségügy­ben vannak olyan összefonódá­sok, melyek kifejezetten ellen- érdekeltek egy ilyen változás­ban. A küldöttértekezlet végén vá­lasztásra került sor. Az országos vezetőségbe négy főt ajánlottak Nógrádból: dr. Dömsödy Péter megyei tisztifőorvost, dr. Koós Ferenc nyugalmazott főállator­vost, Kanyó Pálnét, a pásztói városi vezetőség titkárát és Szoó Béláné nyugalmazott megyei titkárt. A kongresszuson Nógrádot a fenti személyeken kívül Báli Nándorné dr., Kotrocz Gá- borné, Fábri Lászlóné, Jci­né cská Andrásné, Mocsári Ar- pádné, Rácz Akosné, dr. Racskó Pálné, Juhász Pálné és Sólyom Istvánná képviseli majd.- Balázs J. ­Palóc regionális találkozó Gyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) selte hazánkat, így dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott mondott megnyitót. — Sorsfordító idők előtt áll a palócság, — hangsúlyozta — s remélhetően a perifériára szo­rultságot fellendülés követi. A kitörési kísérletek keresésének fontos állomása lehet e talál­kozó. Az együttműködésről első­ként Batta István, a Cseh és Szlovák szövetségi gyűlés kép­viselője tartott beszámolót.-A palócság sokszínű ma­gyar néprajzi csoport. Egyes feltevések szerint a tatárjárás során Magyarországra költözött kunok, mások szerint a kabarok képezték kialakulásának mag- vát. Mind a magyar, mind a szlovák területen élnek palócok, közöttük fel kell eleveníteni az ezeréves gazdasági kapcsolato­dat. A települések hozzanak létre mikrorégió tanácsokat, s öt-tíz falu tartozhat egy szövet­ségi bokorba. A palóc régió megteremtése folyamat, létre­hozásában meghatározó szerepe van az Együttélésnek. Pál József (MDF) országgyű­lési képviselő következett.- Batta István programot adott, ezt kell megvalósítanunk. A tanácskozás célja, közelebb jutni az életszerű gyakorlathoz. Helyesnek tartanánk a Ce- red-Tajti és az Ipolytamóc-Ka- londa határátkelőhelyek meg­nyitását. Sajnos, a Bős-nagyma­rosi építékezés körüli vita, a vá­lasztások okzta feszültség ár­nyékot vet a közeledésre. Szót kell értenünk szomszédainkkal, javaslom, legyen a Palócföld a régió irodalmi folyóirata. Durai Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke ­többek között - ezeket mondta:- A községek bokrainak kia­lakulása lehet az alap a teljeskö- rűbb együttműködéshez. Az alulról való építkezés teheti életképessé a régiót, gazdasági alapokon kell létrejönnie a szerveződésnek. A legégetőbb feladatok közé tartozik a vállal­kozás, a kereskedelem, a mun­kanélküliség visszaszorítása. Az adottságok alapján szüksé­ges fejleszteni a térséget, s a ha­tár mindkét oldalán meg kell szüntetni a gazdasági árnyékot. Megszívlelendő egy regionális lap alapítása, mert az sokat te­hetne az atomizáltság felszámo­lásáért. Bilecz Endre független kép­viselő rámutatott:- Kemény politikai okai van­nak annak, hogy nincs kellő színvonalú együttműködés az önkormányzatok között. Meg kell szüntetni az álságos vi­szonyt, s új alapokra helyezni az együttműködést. Sokat lendí­tene a határon innen és túli fal­vak kapcsolatának javításában a vasút helyreállítása. Kovács Gábor (KNDP) kép­viselő is szót kért:- A palóc elnevezéshez ugyan sok pejoratív jelző tapad, de a népcsoport Mikszáth Kál­mán révén mégis előkelő helyre került az irodalomban. Az érté­ket teremtő egyházra jelentős szerep hárul céljaink elérésé­ben, éltetője lehet a régiónak. Dr. Rózsa Györgynek, a Civi- tas Fortissima Kör társelnöké­nek szavai zárták a beszámoló­kat. Kifejtette, hogy alapelveik közé tartozik a másság tiszte­lete. Körük szívesen segít a szerveződésben. Délután az eszmecsere hat szekcióban folytatódott. Este sajtótájékoztatóra került sor. Vasárnap délelőtt a szekció- vezetők nagygyűlésen foglalták össze a szekcióülések munkáját. Kérésünkre Hajdú Zoltán, az MDF balassagyarmati elnöke tallózott az elhangzottakból: — Gyarmat önkormányzata felvállalta a határmenti gazda­sági kapcsolatok támogatását segítő információs adatbázis létrehozását. Javaslat született a gazdasági kamarák megalapítá­sára. Igény mutatkozik vásárok, kiállítások rendezésére, így a tarjáni őszi vásár megtartása. A kereskedelmet akár pályázat út­ján is lehetne fejleszteni. Nem jó, ha a szlovákiai magyarok hazánkba jönnek tanulni, hiszen ez odaát elnéptelenéshez vezet, helyesebb, ha otthon, az anya­nyelvükön történik az oktatá­suk. Szóba került a tanárok és diákok cseréje, szakmai-, illetve ifjúsági találkozók szervezése. Szükség van a szlovákiai törté­nelemtanítás hiányosságainak megszüntetésére, az ottani szakmunkásképzés színvonalá­nak emelésére, egy regionális újság kiadására. A természet- és környezetvédők felvetették: építsünk kerékpár utat, a telepü­lések megóvása érdekében kü­lön kamion átkelőhelyet. Az expóra nyissák meg a többi kö­zött az Ipolytamóc-Kalonda ha­tárátkelőt. Hajdú Zoltán elmondta: ki­adványban teszik közzé a ren­dezvény írásos szövegét, s azt Szlovákiában két nyelven jelen­tetik meg. Az önkormányzati szekcióban szándéknyilatkozat szövegeztek, melyet eljuttatnak a miniszterelnöki hivatal ki­sebbségi titkárságára. A találkozó résztvevői dél­után megtekintették a múzeu­mot, valamint a képtárat. Kolaj László Csak a tulajdonjog • Nézsa. A római katolikus egyház helyi képviselője csak a tulajdonjogot kérte vissza a képviselő-testülettől az önkor­mányzat kezelésében lévő óvoda és jelenleg egészségház­nak használt épületek esetében. A testület a kérést teljesítette. A megegyezés szerint a két léte­sítményt addig használja az ön- kormányzat, ameddig szüksége van rá. Tiltott területek • Balassagyarmat. A Buda­pesti Természetvédelmi Igazga­tóság kijelölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park tervezett terüle­teit, felmérte a védelemre ér­demes földarabokat. A kijelölt részek jegyzékét a szövetkezeti törvényben és az ahhoz kapcso­lódó átmeneti jogszabályokban foglaltak végrehajtásához meg­küldték az érintett területek ke­zelőinek, így ezeket a kárpót­lásba nem vonhatják be. Anyagi segítség ® Nógrádsáp.A Lakitelek Alapítvány különböző mértékű anyagi támogatást nyújtott azoknak az iskoláknak, műve­lődési intézményeknek, kulturá­lis köröknek, amelyek a nem­zeti értékeket gazdagító tevé­kenységet végeznek. A község­ben működő általános művelő­dési központ régészeti kiállítá­sát tizenöt ezer forinttal támo­gatták. Felújítások • Szécsényfelfalu. A művelő­dési ház egyik helyiségében megkezdődött az orvosi rendelő kialakítása. Az árajánlatok fel­ülvizsgálata után a kivitelezési munkálatokat a ludányhalászi GAMESZ végezheti el. Rövi­desen kezdődik az óvoda és az iskola külső felújítása is. Országos randevú Rétság. A Magyarországi Bogarasok Klubja Nógrád me­gyei Bőr-hát-bogár negyvenöt főből álló csapata, vagy aho­gyan magukat humorosan hív­ják, a bogarasok, április elsején részt vesznek Budapesten, a Hősök terén megrendezésre ke­rülő országos találkozón. Az időpontot tudatosan vá­lasztották, hogy ilymódon is stí­lusosan kifejezzék önmagukat. Előzetes információnk szerint a találkozó fővédnöki tisztét egy ismert személyiség, Demszky Gábor, Budapest főpolgármes­tere vállalta el, aki ugyan még nem tagja a klubnak, de ő is Wolkswagen típusú személy- gépkocsival közlekedik. Svájci segítség nógrádi vállalkozóknak A Neuchatel-i Egyetem Vál­lalkozásképző Intézete 1991— ben, a Budapesti Közgazdasági Egyetemmel közösen jegyez­tette be a Svájci-Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítványt, fővárosi székhellyel. Többféle kezdeményezésük közül legna­gyobb sikere a 150-300 órás vállalkozásfejlesztési szakkép­zési sorozatoknak volt. A gyor­san megszerzett kedvező ta­pasztalatok alapján keresték meg a vidéki önkormányzatokat és Nógrád megye legelsőként csatlakozott hozzájuk. A novemberben elindított kurzuson 16 vállalkozó-jelölt, illetve vállalkozást hivatássze­rűen segítő szakember ismerke­dett a magyar viszonyokra átül­tetett tananyaggal. Azóta min­den hétvégéjüket igénybe vette a tanulás, ám, hogy nem volt hi­ábavaló a munkájuk azt a már­cius 20-án Salgótarjánban át­vett bizonyítványok fémjelzik. Dr. Szép Sándor, az SNVA Nógrád megyei Központjának vezetője - aki maga is vállal­kozó-innovációs szakközgaz­dász - köszöntötte a végzett hallgatókat, majd dr. Kovács Sándor, a BKE dékánja és az Alapítvány Kuratóriumának el­nöke értékelte az elmúlt hóna­pokat. Elmondta, hogy a vidéki hallgatók sajátos feltételek kö­zött, rendkívül nagy szorga­lommal tettek eleget kötelezett­ségeiknek. Átérezték annak a jelentőségét, hogy kevés egy Dr. Daniel Haag, a svájci intézet igazgatója átad egy diplomát vállalkozáshoz az ötlet és a pénz. Alapvetően fontos az, hogy a megvalósíthatóság fo­lyamatát hogyan tervezik meg. „Mesterremekeik”, a kurzus so­rán lépésről-lépésre elkészített önálló üzleti terveik olyan jól sikerültek, hogy többüké még ebben a hónapban svájci szak­emberek kezébe jut. Ők igye­keznek segíteni abban, hogy a nógrádi hallgatók vállalkozása­ihoz nyugati partnerek csatla­kozzanak, és közösen valósít­hassák meg az elképzeléseket. Dr. Dániel Haag, a svájci egyetem vállalkozásképző inté­zetének igazgatója valamennyi­üknek személyesen gratulált a bizonyítvány átadásakor és biz­tosította őket további segítségé­ről. Felmerült többek között egy vállalkozást segítő nógrádi klub megalakításának gondolata is. Annak bizonyításaképpen, hogy a képzés jó híre gyorsan elterjedt, az ünneplő végzősök mögött 15, most induló hallgató ült a padokban. Ők júniusban adhatják le vélhetően hasonló sikerű üzleti terveiket. A következő lépés Szép Sán­dor szerint - a megyei vezetés támogatását is elnyerve - a pa­lócvidék helyi önkormányzata­ival együtt szervezett kihelye­zett kurzusok indítása lesz. A balassagyarmati térségből már­is érdeklődés tapasztalható. G.Szűcs László Lakásügyek Bátonyterenye. A város la­kásügyi társadalmi bizottsága összeállította az 1992. évi lakás- juttatási és lakáscserejegyzék tervezetet. A dokumentum a vá­rosházán és a kisterenyei ügy­félszolgálati irodán megtekint­hető. Az igénylőknek harminc nap áll rendelkezésükre, hogy a kifogásaikat benyújtsák. A „fellebbezés” időtartama alatt a bizottság a városházán két alkalommal tart fogadóna­pot: március 25-én szerdán és április 1-én, ugyancsak szerdán 8.00 órától 12.30 óráig. Vigyázat: álvillanyszerelők! Néhány hónapja a Ka- rancs-völgyben riogattak, most pedig a megyeszékhe­lyen keresnek fel magánlaká­sokat ismeretlen személyek az ÉMÁSZ nevében, hogy „különböző javításokat vé­gezzenek”. Az említetteknek semmi közük nincs az áram­szolgáltatóhoz! - kaptuk a hírt a cég salgótarjáni üzem- igazgatóságáról. Az eddigi információk sze­rint egy fiatal hölgy végzi a „bejelentkezést” . Az előfutár viszont csak terepszemlét tart, hogy a „szerelőknek” elmondhassa, mit látott a la­kásban. Ezen ismeretek bir­tokában végzik az „érdemi munkát” később a behatolók. Az álvillanyszerelők vesz­tükre - s a lakók szerencsé­jére- egy valódi EMASZ- dolgozónál is próbálkoztak — így derült fény arra, hogy semmi közük a céghez. Ha ismeretlenek villanyja­vítás céljából kéredzkednek be lakásokba, nem szabad be­engedni őket - igazolványt kell tőlük kérni, s ha lehet, ér­tesíteni a rendőrséget! (bj) Önálló intézmények Romhány. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntést hozott arról, hogy az alsófokú oktatási intézmények számára önálló gazdálkodási jogkört biztosít. E szerint az óvoda, az általános iskola és könyvtár április elsejé­től önállóan gazdálkodhatnak a rendelkezésükre álló pénzösz- szegekkel. Az önkormányzat az idén 24 ezer forinttal gyarapítja ezeknek az intézményeknek a gazdálkodási lehetőségeit. Kíváncsiskodó A törvényes túlmunka beletartozik a nyugdíjalapba Legutóbb Győri István sal­gótarjáni üvegfúvó és társai kérdezték: Tőlünk minden túlmunkáért kapott összegből levonják az adót és a tb-járu- lékot, de ezt a pénzt miért nem számítják be a nyugdíja­lapunkba? A választ Morovnyán Tibor - nétól, a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság helyettes vezetőjétől kaptuk:-Az 1992 március 1-jétől módosított TB-törvény értel­mében a munkáltató az általa foglalkoztatottak részére — a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján — adott személyi jellegű kifizetések (juttatások), munkabér, munka­díj után köteles 44 százalékos mértékű tb-járulékot fizetni. A túlmunkadíj személyi jellegű kifizetésnek tekintendő. A dolgozó pedig az előbb meghatározott tb-járulékalapot képező munkadíj összege után - túlmunkadíjat is ideértve- 10 százalékos mértékű egészség- biztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ebből következik, hogy nyugdíjazáskor az átlagkereset számításánál a túlmunkadíjat keresetként kell számításba venni. Ha viszont nem a munkatör­vény szabályai szerinti túlmun­káról, hanem ugyanannál a munkáltatónál, de az érintettek feladatkörébe nem tartozó munkavégzésről van szó, ilyenre kötöttek szerződést, úgy ezt másik jogviszonynak, a tör­vényes munkaidőn túli munká­nak kell tekinteni és az ezért járó bért nem lehet átlagkere­setként a nyugdíjmeghatározás­kor számításba venni. Maconkai olvasóink laká­saik fűtését szeretnék a ta­vasszal korszerűsíteni. Az iránt érdeklődnek, hogy a „gázprogram” során felme­rülő szerelési munkák, szerel­vények költségeit terhelő áfát visszaigényelhetik-e?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents