Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1992. március 20., péntek Az amerikai szuperproduk­ciók dömpingjében érdekes csemegét sejtetett a mozilátoga­tók számára egy, a salgótarjáni Apolló moziban a napokban bemutatott dán film, a Csendes napok Clichy-ben. A dán film­művészet darabjaival ritkán ta­lálkozhatunk, s a műsorfüzet beharangozójában található „erotikus film” megjelölés is érdekességet ígért. Nem is szólva nézőcsalogató hatásáról, ami azonban esetünkben csődöt mondott, mert az utolsó vetítési napon csak néhány elszánt filmbarát telepedett a jól ismert székekbe, s közülük is sokan távoztak, még a befejező képso­rok előtt. Pedig valóban mindig izgalmas megfigyelni, hogyan képes egy rendező az ízlés és a finoman ábrázolt szex borotvaé­lén végigmenni, vagy hogyan zuhan a csöpögés szentimenta- lizmus, illetve a funkciótlan, nyers testiség szakadékába. Nos, Jens-Joergen Thorsen. a film alkotója nem hagy ben­nünk sokáig kétségeket. Már az első kockák, az első mondatok jelzik: itt bizony ne számítson senki könyőrületre, képi eufé­mizmusokra, itt ma este minden az lesz ami, mindenki olyan lesz, amilyen, szépítések, ke­gyes csalások nélkül. Maga a történet két Párizsban - illetve egyik részében Clichy-ben - élő férfi, két író „szerelmi” kalandjait meséli el, a pomófilmekből visszarémlő változatossággal, ám azok cél­irányosan izgató hatásvadászata nélkül. Egy férfi, egy nő, két férfi egy nő, két nő egy férfi, Új felfedezés A jégkorszak vége (FEB) A Föld jégkorszakai és melegebb periódusai közötti váltást a nagy tengeráramlatok hirtelen irányváltozásai okoz­zák. Erre a következtetésre ju­tottak a szaktudósok az At­lanti-óceánban a tengerfenékre lerakodott anyagok vizsgálatá­ból, valamint a megkövesedett korállmaradványokból a Ber­mudákon. Eddig az a vélemény uralko­dott, hogy a Föld átlaghőmér­sékletének nagymérvű ingado­zásait a Föld forgástengelye és Nap körüli keringésének pálya­síkja által bezárt szög változásai okozzák, mert ezzel a Földre érkező napsugarak beesési szöge változik. A Földnek azokon a vidé­kein, ahol a nagy gleccserek képződnek, ennek megfelelően hidegebb vagy melegebb van, így a gleccserek növekednek, vagy zsugorodnak. Uj kutatások ahhoz a felisme­réshez vezetnek, hogy a sugár­zás intenzitásának változásai nem elegendőek számottevő klímaváltozás előidézéséhez. Egy másik gigantikus erejű me­chanizmus erősíti a különböző­intenzitású sugárzás hatásait: a Föld forgástengelyének dőlész- szöge, ezzel a napsugarak bee­sési szöge változik, módosul a csapadékképződés és a párol­gás. A leletekből kiderül, hogy a mélytengeri áramlatok útvonala az Atlanti-óceánban 12.600 év­vel ezelőtt megváltozott - ép­pen akkor, amikor az utolsó jégkorszak gleccserei olvadás­nak indultak. Az Atlanti-óceán fenekén ta­lált lerakódások vizsgálata sze­rint abban az időben az óceán északi részén hirtelen hideg fel­színi víz kezdett a mélybe süly- lyedve délre áramlani. Ugyanakkor az óceán tropi­kus vidékéről óriási mennyi­ségű meleg víz szívódott észak felé: a jég olvadni kezdett és megkezdődött az a meleg peri­ódus, amely még - szerencsére - ma is tart. Az erotika csendes napjai Csendes napok Clichy-ben: Itt minden és mindenki az, ami. sok nő két férfi - minden figura belefér a kamera látószögébe, s minden nyelvi kifejezést elbír a filmvászon, amit a nyomdafes­ték már nem tűr el. Bár az ese­mények kissé céltalanul pereg­nek, az egymást követő kalan­dokat meg sem próbálja valami­féle logikai láncra felfűzni a rendező, a film erényének mondható, hogy a szinte már pongyolán odavetett beállítá­sokkal, a való élet esetlegessé­gét, fésületlenségét adja vissza a néző számára. Egyúttal persze ez azt is eredményezi, hogy na­gyon el kell gondolkodni azon, mivégre is született ez a „mű”? A sorjázó nők, színhelyek a gyakorta felbukkanó kezek lá­bak, hátak, mellek, fenekek, nemi szervek nem visznek előre, sőt a cselekmény lassú tempója - amely figyelemre­méltó kontrasztot alkot a lihe- gések szaporaságával - elanda­lítja - de, hogy mi se legyünk szégyenlősek - untatja is a né­zőt. A különböző szexuális je­lenetek között csupán a párizsi utca hamisítatlan nyüzsgésének látványa üdítő sziget, melyet Country Joe MacDonald és Ben Webster igazi, franciás zenéje tesz még élvezetesebbé. Pedig a téma ott hever, mondhatni ott hempereg a ka­mera előtt. Eredeti ötlet lehett volna bemutatni, hogyan mene­kül az ember a hétköznapok, a megszokásai, a nem túl sikeres élete, a közönbösen rohanó kül­világ, vagy éppen saját üres feje elől a csupasz, nyers testiségbe. Ha létezett is ez a szándék, csak kísérlet maradt. S hogy ebben a felelőtlen, magányos és értelmetlen kaval- kádban valójában mit is szeret­nének a film szereplői? „Csak élni” - mondja Nys, az egyik epizódhölgy. S ebben ki is me­rül minden elvárásuk az élettel szemben. Ozsvárt Tamás Magyar-francia társaság Hatvanban Az év elején megalakult Hat­vani Magyar-Francia Társa­ságnak Nógrád megyei tagjai is vannak, többek között Salgótar­jánból, Jobbágyiból, Palotásról. A mintegy hetven személyt számláló társaság első nyilvá­nos, nagy rendezvényét ma dél­után öt órakor tartja a hatvani művelődési központ Kastély kávéházában. Az én Párizsom címmel Varga Győző grafikus- művész kiállítását nyitja meg Félicie de Gérando-Teleki, a sziráki Kastély Szálló reklám- menedzsere, a társaság elnök­ségi tagja. A tárlat rajzai a Quar­tier Latint, a Szajna-partot és a Monmartre-ot ábrázolják, s áp­rilis 1-jéig láthatók. A megnyitó után a barokk-te­remben a helyi Bajza József Gimnázium diákjai mutatnak be zenés irodalmi válogatást a francia literatúra alkotásaiból. A diákok vezető tanára dr. Halmos Tibomé. A Hatvani Kvartettet Hargitai Géza vezeti. Robbanó sütőtök Okosan meghangszerelt ká­osz, lassan, jólesően, szépen el­terülő álmok, melyek aztán hir­telen millió sziporkával hatal­mas, kőfalakra robbanó hullá­mokká lesznek ...- A fenébe is! - csattan fel itt Laurie Bowman - Mennyi poé- zis egy ilyen ronda nevű banda leírására! Remélem, magára dühös, mert ő vette költőire a fogalma­zást. Egyébként a Smashing Pumpkins név tényleg furcsa. Mert mi is az, hogy Robbanó sütőtökök? No mindegy. Négy zenészről van szó, egy csinos platinaszőke hölgyről, ő a basz- szusgitáros, és három sötét te­kintetű fickóról, akik közül az egyik vagy ázsiai, vagy indián. Igen, hogyne, én is tudom, hogy a Kolumbusz által indiánnak, azaz indiainak „indiano”-nak elnevezett szerencsétleneknek miért vannak mongoloid voná­sai, de most ebbe ne menjünk bele. Hadd mondjam el inkább, hogy a Smashing Pumpkins Chicagóból indult el, ott játszott kicsi klubokban alternatív rock­zenét, ma már meghódította magának az egész Közép-Nyu­gatot (Midwest, USA), és ha nem vigyázunk, nemsokára ki­ütheti a Nirvánát a nyeregből. Figyelni kell hát arra a zajra is, amit ők csapnak. A Noisy So- und-hoz tartoznak mint az ün­nepelt Seattle-i trió. D'Arcy kisasszony - a basz- szusos - azt mondja, sikerüket a Red Hot Chilli Peppersnek és a Jane's Addiction-nek is köszön­hetik, mert turnéikon előzene- karként szerepelhettek. Bili Corgan, az énekes a Nine Inch Nails-nek is hálás. Bill - a költő, és ő a dalok szerzője. Hogy mi­lyen, és hogy milyen az a bizo­nyos okosan meghangszerelt káosz, amely robban, ha kőfal­nak rohanó haragos hullám lesz belőle, az a „Gish” című nagy­lemezen jól hallható, amíg bírja az ember idegekkel. De akinek ez a rajongott világa, bizonyára többször is meghallgatja. Lili- ane Gish a némafilmek nagy sztárja volt. A meglepő a Smashing Pumpkins-ban az, hogy egy számban akár kétszer-három- szor is képes megváltozni, meg­szelídülni, elcsendesedni, elmé­lázni, hogy aztán annál nagyobb hévvel tudjon újra dühöngeni. Nincs meg náluk a szokásos versrefrén-szóló struktúra, úgy játszanak, ahogy a passzió elra­gadja őket, és az a szerencsés, aki velük tarthat, „mert akkor gyönyörű utazásban van része” (Corgan).- Mi olyanok vagyunk, mint a lélek háborgása - mondja D'Arcy, és közben mosolyog. Corgan közben (már megint) otthagyja a két nőt - a riporter a másik és gesztikulálva ma­gyarázza egy holland, egy né­met és egy olasz újságírónak, hogy miről szólnak a versei, a dalok szövegei, amiket nem en­gedett a lemez borítójára nyom­tatni. Az ő valósága igazán az álmok világa. Rengeteg köny­vet olvasott az álmokról és meg­tanulta, hogyan uralkodjék fel­ettük, mint a sámán. Eligazodik az ördögűzés tudományában is. Mikor visszajön a hölgyek társaságába, d'Arcy már arról beszél, hogy neki nagyon tet­szik az együttes. Őszintén él­vezi a sikert, mint a jó meleg napfényt a tengerparti homo­kon, és roppant jól érzi magát a fiúk között.- Igen - szólal meg Bili Cor­gan, s miközben beszél nyugta­lanul tekinget ide-oda s nevelet­lenül forgatja a fejét. -Vigyázni kell, hogy a siker le ne győzze az embert. Hirtelen túl sokan megszeretnek bennünket, tehát erősnek kell lennünk, nem sza­bad kimutatni, hogy ez milyen jólesik nekünk. Nem a lelkünk, az ösztöneink fognak kordában tartani, hogy ne torzítson el a népszerűség. Vass Imre Képes technikatörténet A Tower és a Tower híd A Tower (angol szó, tornyot, bástyát jelent) nevű várrend­szert a Temze partján a jelenlegi londoni Citytől dél-keletre a 11. században kezdték építeni a Tower-Hill nevű alacsony dombon. Később hozzáépült a királyi palota s itt helyezték el az államkincstárt, majd itt őriz­ték a legveszedelmesebb állam­foglyokat. A 15-17. század folyamán az épületei által körülzárt téren vé­gezték ki a politikai vagy egyéb főbenjáró bűnök címén halálra ítélteket, köztük az angol törté­nelem olyan neves alakjait, mint Morus Tamást, Boleyn Annát, Essex, Strafford grófot, Monmouth herceget. 1820 óta az államfogházat nem használ­ják, jelenleg laktanya, arzenál és fegyvergyűjtemény van itt és itt őrzik a koronázási jelvénye­ket és egyéb koronakincseket. 155 évvel ezelőtt 1837. feb­ruár 25-én avatták fel London híres és legrégibb, első állandó hídját, a Temze folyón átívelő Tower - hidat, amely még ma is a város egyik jelképe. Képünk ezt a nevezetességet ábárolja. K.A. , * Színházi esték ,« «f Le a kalappal Fehér Klára előtt, aki elsők C között vállalkozott J arra, hogy színpadi művet írjon az elmúlt évek változásait megörökí­tendő. Számos félreismerhetet­len jele van, hogy az Ez az or­szág eladó! című vígjátéka a je­lenben, illetve a közelmúltban játszódik. Például a szereplők a létező önkormányzatot emlege­tik, az utcán szendvicsemberek sétálnak, s ami a legfontosabb: él, virul a Placsek Tours utazási iroda, amely nem átall cicafuva- roztatást, vagy tetoválást sem vállalni. Ebből is látszik, hogy darab a piacgazdaság magyarországi megjelenéséből, térhódításából meríti témáját, bemutatván, hogy nálunk ez a folyamat meg­lehetősen ellentmondásosan megy végbe. Olyannyira, hogy a vállalkozásokban - legalábbis egyelőre - sok a korrupt elem. A darab egyik főszereplőjé­ről, a jó üzleti érzékű tulajdo­nosról nem kevesebb derül ugyanis ki, mint, hogy a vagyo­nát nem elsősorban a szorgal­mának, kezdeményezőkészsé­gének, a sokféle tevékenység­nek köszönheti, hanem annak a manipulációnak, amely révén hiszékeny, a kevéske pénzre is rászoruló emberek tucatjaitól elcsal és külföldre juttat értékes találmányokat. De végül is családjának, kör­nyezetének tagjai sem különbek nála. Felesége csak azért ment Pénz békeidőben A tanár és a tulaj neje (Újvári Zoltán és Szilágyi Zsuzsa) hozzá, mert megneszelte az anyagi gondtalanságot. Az asz- szony által elmajmolt fia se ta­nulni, se dolgozni nem akar, s szinte természetes, hogy a könnyelmű, léha életforma ha­talmas adósságokba, majdnem tragédiába sodorja. Az iroda cserfes, csinoska idegenveze­tője abból él, hogy szemrevaló. A legfurcsább azonban annak a tanárnak a helyzete és jelleme, aki családlátogatásra érkezik Placsekékhoz, abban bízván, hogy eladdig következetes pe­dagógiai elveivel jobb belátásra bírja a bukásra álló gyerek szü­leit. Működésbe lép a „deus ex machina” és kiderül, hogy a mama nem más, mint egykori egyetemista társa, szerelme, akinek a kegyeit keresvén még a dolgozatát is megírta Oleg Kosevojról. A hódításban igen­csak járatos Placsekné - bár ele­inte az állhatatosnak tetsző ta­nár szabódik a kapcsolat felme­legítésétől - újból behálózza a tanár urat, sőt arra is rászedi a művelt, de csóró tanárt, hogy a vállalat alkalmazásába álljon. Az újdonsült vállalkozó azonban visszaél kitüntetett sze­repével, nemcsak otthagyja az asszonyt, a tulajdonost is zsa­rolja és mindenkit anyagi ha­talmába kerít. Meglehetősen vá­ratlan és nehezen hihető fordu­lat ez, hiszen az ember a jelle­méből ad abszurdum nem na­gyon szokott kifordulni. Fehér Klára számos úti­könyv, humoreszk karcolat és ifjúsági regény szerője, - noha nem kezdő a színdarabírásban sem, (lásd: a Nem vagyunk an­gyalok vagy a Csak egy telefon című színműveit) ezúttal nem alkotott igazán sikeres vígjáté­kot. Mondom ezt annak elle­nére, hogy a mindennapi való­ságunk görbe tükrén, egy-egy poénon jpt derül a közönség. Hogyne tenné, amikor például az idegenvezető hölgyike „tu­dását” fitogtatván Seherezádé helyett Sevardnadzét mond. Nem is a csattanókkal van a baj, hanem a darabbal magával, amely nem más, mint tetszetős közhelyek gyűjteménye, kevés, a komédiához is szükséges igazi drámai konfliktussal. Aligha vé­letlen, hogy nyílt színi tapsot két alkalommal is azok a szív- bemarkoló jelenetek aratták, melyek a nyugdíjas mérnök ki­látástalan, megalázó sorsát pél­dázták. A darab végkicsengése sem más, mint amit mindenki tud: pénzzel majdnem minden - csak a tisztesség nem - megvá­sárolható. A Budapesti Kamaraszínház - a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban meg­szokott- korrekt színvonalon, egy igazán hozzáértő rendező - Kazimir Károly - insturálásával mutatta be az Ez az ország el­adóit. Ami rajtuk múlott kihoz­ták a darabból, sőt annál talán még valamivel többet is. Ebben a rendezőn kívül szerepe van Böhm György dramaturgnak, Dávid Attila jól variálható dísz­leteinek és Hruby Mária találó jelmezeinek is. Ezek különösen jól mutattak az ügyes, bájos Orosz Helgán.- csongrády ­Stressz­veszély (FEB) A fárasztó szellemi munka szívbetegek számára ve­szélyes lehet. Ugyanis a mentá­lis stressz oda vezethet, hogy az elmeszesedett szívkoszsorúerek összehúzódnak. Erre jöttek rá Bostonban a Harvard Orvosi Egyetem orvo­sai. Egy sor szívbeteget kértek fel, hogy szívkatéteres viszgála- tuk alatt aritmetikai elmesport feladatokat oldjanak meg. Az eredmény: az arterioszk- lerózis miatt szűk koszorúerek a szellemi erőfeszítés tartama alatt átmérőjük egynegyedéig húzódtak össze. A vérkeringés ennek következtében ezekben az erekben a stresszfázis idején 27 százalékkal csökkent. Egészséges szívkoszorúerek viszont csekély mértékben kitá­gultak, úgyhogy a véráramlás 10 százalékkal növekedett. Az „Ärztliche Praxis” (Or­vosi Gyakorlat) német szakfo­lyóirat közlése szerint az ameri­kai orvosok az oki mechaniz­must a következőképpen ma­gyarázzák: A stressz a szerve­zetben úgynevezett stresszhor- monok felszabadulását váltja ki. Ezek odahatnak, hogy a vérdé- nyek összeszűkülnek és keve­sebb vér folyik rajtuk kérésziül. Mivel a szívnek a stressz alatt több oxigénre van szüksége - ami csak megnövekedett vérá­ramlással érhető el -, az egész­séges szívkoszorúerek ellen­szabályozásról gondoskodnak. r

Next

/
Thumbnails
Contents