Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 18., szerda Az egyik szomszédunk küszöbére vagy két-három esztendeje rátelepedett egy kóbor kölyökkutya. Csúf, vörös, kis korcs, s még kivert kutyák közt is feltűnően rosszarcú volt a szerencsétlen, de ízlések és pofonok különbözősége révén a küszöbhöz tartozó szomszéd család megszerette, házőrzőnek odaszoktatta, véglegesítette. Jaj, de aranyos, mondták... Az első aggodalmaskodóknak még mentegetőztek: a házbeli gyerekek közös kutyája, együtt játszanak vele . . . Aztán „mi kutyánk” jelszóval állatorvoshoz vitték, beoltanák, de ugyanúgy etették, nevelték, tanították, idomították, mintha tényleg közös kutya volna. Szóval: lényegében sehogy se! Fűliké, —mert a gyerekszájak kedvesen így becézték a földszintes, nagyfülű ebet, - neveletlen, képzetlen kutya maradt. Bizonyára sohasem fog kiderülni, képességeivel van baj, vagy a viselkedéskultúrája maradt kialakulatlan. Tény, hogy gazdáin kívül soha, senkit nem képes felismerni, aki a házban, a ház körül lakik, így ha soklakásos társasház mozgékony életét vesszük alapul, biztosra vehető, Fűliké reggeltől estig, estétől reggelig csahol eszeveszetten. Acsarkodva, vicsorogva rohan a nadrágszáraknak, autógumiknak, de felrebbenő madár, az avarban bóklászó kisegér is beindítja a legrosszindula- túbb korcskutya ugató-gépeze- tét. Ha mindez mondjuk éjszaka esik meg, vagy hajnalban törtéEzeréves az iskolai oktatás (FEB) 1996-ban lesz ezer esztendős az első magyar iskola a Szent Márton-hegyén - Pannonhalmán - épült kolostorban. A milleneum méltó megünneplésére ötmillió forintos alaptőkével alapítványt hozott létre az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Az adományokból, támogatásokból gyarapodó pénzből szeretnék létrehozni a valódi országos pedagógiai múzeumot. A jelenlegi ugyanis csak nevében az, a raktárak, az önálló épület hiánya akadályozza a gyűjtőmunkát. Az új helyen szeretnék megnyitni az első állandó hazai iskolatörténeti kiállítást is. Az ezeréves jubileum mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország történetében az iskola mindig a megtartó erő, a nemzet fennmaradásának egyik fontos intézménye volt. Oktatás nélkül ugyanis elképzelhetetlen a gazdasági és társadalmi fejlődés. Az iskola minden korban folyamatos párbeszédet teremtett az emberiség egyetemes kultúrájával. A pannonhalmi első „oskola” tanárai Rómából jött bencés szerzetesek voltak, akik híven a rendalapító Szent Benedek hitvallásához -Imádkozz és dolgozz! - egymás után alapítottak monostorokat. A XIII. században már több mint kilencven helyen oktattak, tanítottak hazánkban a bencések. Az ötezer szerzetes közül való volt az első Csanádi püspök, a velencei származású Szent Gellért is. A török hódoltság, majd a kalapos király, II. József rendeket visz- szaszorító törvényei sem ingatták meg a bencések elhivatottságát. Igazi tanító renddé csak 1802-ben váltak, amikor tíz iskola fenntartását vállalták. 1950-ben a magyar bencés rendet ismét felosztották, de két gimnáziumban - az ezeréves pannonhalmiban és Győrben - változatlanul oktathattak. Amikor itthon nem lehetett, külföldön tanítottak. Sao Pao- loban alapítottak magyar iskolát, amelyben ma is a haza, a szülőföld szeretetére nevelik a Brazíliában élő, magyar származású gyerekeket. nik, a fél ház felriad, s a lakók reggel nem éppen boldogan ébrednek Fűliké jóvoltából, s ráadásul munkába menet még a nadrágszártól, gyerekkocsitól is el kell rugdosni, így bizony a szomszédság már nemcsak a szűk agykapacitású ebre haragszik, hanem már a gazdájára is. Fűliké csahol Ő meg viszont azt panaszolja: mit rugdos a kedves szomszéd a békésen vicsorgó házőrzője felé? Ne adj isten, mi lesz, ha egy jól irányzott rúgás eltalálja Fűlikét? Mivé lesz a most még csak ingerült szóváltás? Ki tudja! Reménytelen eset vagy Fűliké, - mondták, és visszakoztak azok is, akik a kutya gazdájának egy hónapos külföldi utazása alatt jószándékkal etetni, gondozni próbálták a félig már küszöbhöz fagyott ebet. Fűliké egyik reggel hálásan elfogadta az ételmaradékot, másnap reggel ugyanolyan lendülettel rohant neki a kedves szomszéd nadrágszárának... Szóval, Fülikére nem ragadt semmi. Mivel valamikor éppen a rendszerváltás kezdetén születhetett ez a sárgás-vörös kutya, néha már arra gondolok, hátha a korszak, a környezet a hibás a magatartásában, s nem ő maga. Ő úgy érezheti, az a dolga, hogy nappal, este, éjjel, hajnalban ébren figyeljen, hogy el ne mulasszon valami megvicsorogni valót. Senki nem szoktatta normális kapcsolatteremtésre, szelekcióra, türelemre, s így az is lehet, eleve rosszul ítéljük meg a szellemi képességeit. Meglehet, neki törvényszerűen így kell viselkednie! Egyszer, a tél vége felé egy száguldó autó gumijáról roham közben lependerülvén annyira elkábította a düh, a vicsorgós Fűlikét, hogy nem vehette észre a szemből jövő másik autót, bizony baleset érte szegényt, s ott pusztult el a kötelességteljesítés jeges bitumenjén ... S megboldogulva, valahol egy földöntúli kutyamennyországban most Fűliké feltehetően ránk panaszkodik: hűségesen végigugattam az egész idegbajos rendszerváltozást, de nem volt sok köszönet benne. Nem hogy hálásak lettek volna hűségemért, lelkes szigorúságomért, inkább elrugdostak, elhessegettek maguk mellől ... Nem értettek meg semmit a gyönyörű csaholásból. Nem méltányolták az égre vicsorga- tott próféciát... őrizze ezután a házakat, aki akarja .. . S bizony lesz, akinek Fűliké csaholása egyszercsak elkezd hiányozni... Az „intelligenciája” is! Jól nézünk ki, ha elgondolkodva hiányán, mindannyian rákényszerülünk elfogadni a bizonytalanságot: nézőpont kérdése a csend, a hangzavar, az ugatás megítélése! Valóban? Nézőpont kérdése volna az egész? Erdős István Színiiskolai felvétel a Nemzeti Színházban Bár a magyar színészek tehetségük szerinti foglalkoztatása körül is vannak problémák, az ország vezető társulatának számító Nemzeti Színház Színiiskolája felvételt hirdet az 1992/93-as tanévtől 3 éves, nappali tagozatos színészképzésre. Jelentkezni kizárólag levélben lehet - egy önéletrajzot mellékelve - az idén érettségiző, valamint 18-22 év közötti érettségizett fiataloknak, 1992. március 21-ig a Nemzeti Színház Titkárságán (Budapest, 1077. Hevesi Sándor tér 4.) Március húszadikán lejár a nevezési határidő! Anyák napi versmondó verseny Az erdőkertesi Kulturális Közhasznú Alapítvány és az Ady Endre Művelődési Ház „Anyám fekete rózsa" címmel másodszor hirdeti meg vers- és prózamondó találkozóját dr.Skultéty Sándor köztársasági megbízott fővédnöksége és Csoóri Sándor védnöksége mellett. Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye nem hivatásos versmondói részére. Az anyák napjára meghirdeVámosi Nagy Szabolcstól, az APEH főosztályvezetőjétől azt kérdeztük, hogy az idei adótörvényben mely adókedvezmények maradtak meg? A nyugdíjra vonatkozó adó- kedvezményi szabályok érdemben nem változtak. (Ez évtől azt a magánszemélyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, de nyugdíjban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény alkalmazható). A gyermekgondozási segély, a szakmunkástanuló, továbbá a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót azonban nem kell megfizetnie. A lakáscélú megtakarításra fordított, elkülönített számlán elhelyezett megtakarítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 12 ezer forinttal) mérsékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély az adóévben esedékes és megfizetett földadójával csökkentheti a mezőgazdasági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelem adóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt. Kínos kötelesség, de nem letett versenyen gyermek (11-16 évig) és felnőtt kategóriában lehet indulni. A nevezési lapon három verset kell megjelölni, melyek közül az egyiknek az anyasághoz kell kapcsolódnia. A zsűri bármelyik verset kérheti a versenyzőtől. Nevezési határidő: március 20. Az elődöntők április 4-én és 11-én 10 órakor lesznek. A döntő időpontja: május har- madika 10 óra. A verseny hehet megkerülni: adóelőleget is kell fizetni. Kik mikor tegyenek ennek eleget? A jövedelmekből évközben adóelőleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből értelemszerűen nem vonható le adóelőleg. Az adóelőleg levonási és befizetési szabályok egy pont kivételével nem változtak érdemben. Fontos változás viszont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetésből. Ennek alapja az áfa nélküli számlaérték, mértéke három százalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kistermelőnek e tevékenysége után fizet ellenértéket, csupán az adóelőleg mértéke más (állat és állati termék értékesítése esetén 0,5 százalék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék). Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől levonandó szja előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (vagy a visszatartott) adóelőleget a saját adóival együtt a levonást követő huszadik napig kell átutalni az adóelszámolási irodához, és adatszolgáltatásra is kötelezett. lye: Ady Endre Művelődési Ház. Erdőkertes, Fő u. 44. Tel.:49. Gyermekkategóriában 2.000 - 1.000 - 500, felnőtt kategóriában 3.000 - 2.000 - 1.000 Ft. értékű tárgyjutalomban részesül az 1-3. helyezett. A nevezési lapon a résztvevőknek a nevüket, születési évüket, lakcímüket, a versek szerzőit és a verscímeket kell beküldeni. Kevés a pénz a kutatásokra (INNOVAPRESS) Magyar- országon 1990-ben 33,7 milliárd forintot fordítottak kutatás- fejlesztésre, ami akkor a nemzeti össztermék 1,7 százaléka volt. Ez tavaly már reálértékét és arányát tekintve is jóval kevesebb volt, nem haladta meg a nemzeti ösztermék 1,5 százalékát. így mind a ráfordításokat, mind pedig ezek arányát tekintve hazánk elmarad az úgynevezett fejlett országok legtöbbjétől - állapítja meg OMFB-ben készült tanulmány, amely összehasonlítja hazánk kutatásfejlesztési adatait az OECD-országok hasonló mutatóival. Magyarországnak gyenge az úgynevezett technológiai fizetési mérlege is, amely jelzi: hazánk nem kellően kapcsolódott be a műszaki kutatási eredmények nemzetközi áramlásába - mutat rá a kutatócsoport ösz- szegzése. Igaz ugyanakkor, hogy 1986 óta folyamatosan növekszik a kutatásfejlesztéssel kapcsolatos magyar vásárlások száma. Elgondolkodtató tény azonban, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a kutatásfejleszési területen dolgozók száma. Míg 1989-ben 22 ezren, addig tavaly mintegy negyven százalékkal kevesebben dolgoztak ebben a szférában. Ennek ellenére az egy főre jutó kutatás-fejlesztési kiadás is kisebb, mint más országokban. Hogyan adózzunk? A kedvezményekről, az előlegről Bős-Nagymaros megfontolt döntést igényel A kockázatos C változat Pasztorek József nyugdíjas villamosmérnök a miniszterelnöktől kezdve az újságokig sok helyre eljuttatta dolgozatát, melyben kifejti a bősi vízerőmű megépítését pártoló indokait. MTI Fotó K ormányhatározat, parlamenti vita, miniszterelnöki levél, prágai tárgyalás, szigetközi fórumok és új meg új nyilatkozatok... Az egyik oldalon kijelentik: 95 százalékig minden készen áll a bősi erőmű üzembehelyezéséhez. A magyar országgyűlés gazdasági bizottsága úgy határoz: politikai okokból nem lenne helyes az 1977-es szerződés azonnali felbontása. Alaposan felgyorsultak a Dunaszaurusz körüli események. A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer magyarországi munkálatainak leállítását követő átmeneti (és látszólagos) csend időszaka után növekvő nyugtalanság érzékelhető a politika síkján, az érintett magyar területek lakóinak és a kömy- zetvédőknek a körében. Az államközi kapcsolatokat is érintő kezdeményezésekre, illetve lépésekre az adott okot, hogy ködös és minimális esélyű elképzelésből nagyon is gyakorlati fenyegetéssé vált az úgynvezett C variáns megvlósításának tehetsége. Az eredeti tervek Magyarországra bízták az Alpokból érkező víztömeg feltartóztatásának, összegyűjtésének és továbbításának feladatát. Ennek megfelelően Dunakilitinél épült meg a Duna elrekesztésére szánt duzzasztómű. Itt alakították ki a bősi vízerőmű kiszolgálására hivatott acél - vasbeton tározót, ami a Pozsonyig terjedő ártér felhasználásával, hatvan kilométeres - egytizednyi Bala- ton-felületű mesterséges tóként szerepelt a beruházás tervein. Végül - de nem utolsósorban - innen ágazott te az egész vállalkozás talán leghírhedtebb része, a szlovákiai tájat templomtornyok magasában beárnyékoló kolosszus, az úgynevezett üzemvízcsatorna, amit a hajózás lebonyolítására és a bősi erőmű turbináinak kiszolgálására emeltek. Azaz: nálunk kezelték volna azokat a monumentális „vízcsapokat” - zsilipeket -, amelyek lehetővé tették a tározóba érkező vízmennyiség felhasználási, elosztási módjának meghatározását. Ez - legalábbis elvben - esélyt adott a magyar félnek arra, hogy végső eszközként egyoldalú intézkedéseket tegyen a saját érdekeinek védelmében. Aszályos években se hagyja jelentéktelenné zsugorodni a Duna természetes ágát, kiszáradni a Mosoni - Dunát, a Szigetköz holtágait stb. A nagymarosi vízlépcső megépítésének, a bősi erőmű szakaszos (éjszakai) működtetésének elutasítása után pepdig azt szavatolta, hogy a közösen elkezdett mű sorsáról csak közösen dönthessenek a felek. Tehát a mégoly szenvedélyes viták, bonyolult tárgyalások után is olyan eredménnyel záruljon a beruházás, ami megfelel az utóbbi években felismert ökológiai követelményeknek és az érintett területek lakóinak. A C variáns ennek esélyeit csökkenti a minimálisra. A megvalósítását szolgáló munkálatok megkezdésének és fel- gyorsításának híre azért nyitott új fejezetet a beruházás magyarországi kezelésében, mert a sok tehetséges rossz megoldás közül is a leghátrányosabb számunkra. Nemcsak azért, mert figyelmen kívül hagyja a környezeti kockázatokat és következményeket, hanem azért is, mert egyoldalú, önkényes lépéssel zárja te a vízlépcsőrendszer ügyét. A cseh és szlovák fél ott építi meg a Duna útját eltorlaszoló, a víz legna- gobb részét elterelő gátat, ahol a Pozsony utáni rövid szakaszon kizárólag saját felségterületén halad a folyó. Ezzel kikerüli a dunakiliti duzzasztót és tározót. Úgy teremti meg a szlovák oldalon kialakított mesterséges meder hajózhatóvá tételének, a bősi erőmű működtetésének feltételeit, hogy ahhoz nincs szükség a magyar partner közreműködésére, vagy hozzájárulására. Ezzel a lépéssel a Duna teljes felső szakaszán megváltoztatja a közös határfolyó jellegét. Az üzemvízcsatoma Bős utáni torkolatáig, azaz Szapig megszünteti a természetes meder hajózhatóságát és ökológiai katasztrófával fenyegeti a teljes Szigetközt. A C változat befejezése után ugyanis a szlovákiai duzzasztó kezelői döntik el, hogy mennyi vizet engednek tovább a valódi Dunában. (Szinte bizonyosra vehetjük, hogy a maradék elvet érvényesítik.) így a dunakiliti fölötti teljes szakaszon is drasztikusan megcsappan a folyó vízhozama, mélysége és szélessége. Gyökeresen megváltozik a térség vízháztartása, a talajvíz áramlásának iránya, utánpótlása. Megeshet, hogy ínséges idők köszöntenek hazánk legbővebben termő területeire. Ráadásul a mérleg másik serpenyője gyakorlatilag teljesen üresen marad. Hazánkat megfosztják attól a jogtól is, hogy társtulajdonosként részesedjen a Duna vizével megtermelt energiából, vgy a Duna- Majna-Rajna csatorna átadása után minden bizonnyal megnövekvő hajóforgalom eőnyeiből. Ebben a helyzetben a szerződés egyoldalú felbontása önmagában nem vezet sehová. Sőt bizonyos szempontból a cseh és szlovák fél malmára (erőművére) hajtaná a vizet. Nem ígér könnyű és gyors eredményt az esetleges szakítás utáni tiltakozás, vagy külső igazságkeresés sem. N apjaink súlyos konfliktusainak kezelése is azt bizonyítja, hogy a nemzetközi fórumok igyekeznek egyenlő távolságot tartani az egymással szembekerült országoktól. így ebben az esetben is csak az érlelhet megnyugtató megoldást, ha az érintett felek dűlőre jutnak egymással, és érzelmek helyett racionális tények, szakmai és tudományos ismeretek alapján zárják el a viszály forrását. Ez magyarázza a magyar kormány mértéktartását. Becsei D. Imre
