Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. március 17., kedd p Színházi estéh jé ,Eüst Milan alakja és életműve egyaránt a legkevésbé tisztá­zott a Nyugat nagy generációjának vala­mennyi jelentős alakja közül” - írta Somlyó György A megírat- lan könyvek című, 1982-ben megjelent kötete bevezető ta­nulmányában. Bár az elmúlt év­tizedben „Füst Milan ügyben” i!s történt egy s más, a Somlyói megállapítás lényegét tekintve napjainkban is megállja a he­lyét. Jó példája a kétségkívül nagy formátumú életmű körüli bi­zonytalanságnak az Árvák c(mű - már-már feledésbe merült - dráma, amelyet a minap muta­tott be Salgótarjánban a Radnóti Miklós Színház. Egyfelől he­lyes, hogy a teljes repertoár megismertetése céljából ez a mű is színpadra kerül, másfelől viszont - éppen a ,reflektor- fény” következtében — a darab dramaturgiai gyengéi is jobban látszanak. Lock József, nyugalmazott - egyszersmind deklasszálódott, alaposan elszegényedett— mi­niszteri főtanácsos özvegyen marad két, - egymástól nagyon is eltérő karakterű - felnőtt lá­nyával. Az apa új házassága - korábbi, „osztályidegen” szere­tőjével — elszabadítja a család­ban eladdig mélyre fojtott indu­latokat s ki-ki a maga módján igyekszik megtalálni a boldog­ságát. Mint kiderül: teljesen hasztalan, mert az önzőség, mint az emberben Luciferként megbúvó tulajdonság egymás­sal — és tulajdonképpen az egész világgal - szembeállítja a talajt vesztett, szétesett família valamennyi tagját. Mint Füst többi darabjában, ebben is a ki­úttalanság, a végzetszerűség lesz úrrá a hihetetlenül boldog­talan szereplőkön. A dráma csúcspontját akkor éri el, amikor Anna az idősebb lány, apjában, testvérében és a Aki árva, az Az apa és az idősebb leány (Haumann Péter és Kerekes Éva) Foto: Gyurién T. titkolt szerelmében is csalódva, sőt emberségében megtépázva, öngyilkosságra adja a fejét. A sikertelen kísérlet után azonban lényegi dolog már nem történik a színpadon, ismétlődnek az addigi jelenetek, melyekben mindenki segíteni törekszik ugyan a másikon, de mindunta­lan zátonyra fut, hiábavalónak bizonyul az igyekezete. Erre mondják - még oly kiváló író esetében is, mint Füst Milán —, hogy a kevesebb több lett volna. A látottak alapján nem való­színű, hogy beválik a Radnóti Színház reménye, mely azt jö­vendöli, hogy e darab végérvé­nyesen helyet kap a magyar drámairodalom maradandó ér­tékei között. Az árvák-at Valló Péter ren­dezte, az író iránti nagy tiszte­lettel és empátiakészséggel. A legjobb szándékkal sem tudta azonban megszűntetni a túlírt darab esetlegességeit. A férfi főszerepet — aligha véletlenül - bízta jeles vendégművészre, a már a József Attila Művelődési Központban is sokszor remekelt Haumann Péterre. Ezúttal a legárvább azonban Haumann sem volt igazán elemében. Pontosabban éppen a nagy igyekezete vitte rossz irányba. Széles gesztu­sokkal, modorosnak tetsző mi­mikával, hanglejtéssel próbálta megjeleníteni a sokszorosan szerencsétlen tanácsos alakját. Fájdalma nem hatott elég őszin­tének s ezért kevésbé volt meg­rázó. A legjobb alakítást Kerekes Éva nyújtotta Anna szerepében. Hihetőea formálta meg az okos, számító, az érzelmeit palástoló vénlányt. E színésznő „szép csendben” egyre inkább-komoly értékévé érik a mai magyar színművészeinek. A többi sze­replő (Tóth Ildikó, Kiss Andrea fh„ Széles László és Lóránt Krisztina) megfelelt, de egyikük sem nyújtott emlékezetes alakí­tást. Persze a szerepük sem kí­nált erre valami kivételes al­kalmat. A szakmai produkciók sorá­ból feltétlenül kiemelendő vi­szont Valló Péter(!) „dísztelen” díszlete, amely a csupasz falak­kal jól érzékelteti azt a vigaszta­lan, sivár légkört, amelyben a Lock család élni kényszerül. Ugyancsak nagyszerű munkát végzett a század első harmadá­nak szellemét, stílusát is vissza­tükröző jelmezeivel Szakács Györgyi „mint vendég”. Érdekes, prózai műveknél ritkán tapasztalt szereplője volt az előadásnak Melis László, aki - egy-egy jelenet előtt - baljós hegedűdallamokat játszva járult hozzá a darab komor hangulati hatásának felerősítéséhez. A Radnóti Színház produkci­ója összességében némi csaló­dást keltett, különösen ahhoz a nagy várakozáshoz képest, amely -a sok kabaré jellegű előadás után - az egész estét be­töltő „klasszikus” színházi programot, a nagyközönség előtt meglehetősen ismeretlen Füst drámát megelőzte.- csongrády ­A Sissi című film nagy sikert aratott a televízióban, közkívá­natra két hónap elteltével meg is kellett ismételni. Ki volt hát Sissi valójában? A bajor hercegnő 16 éves ko­rában kötött házasságot unoka- testvérével, I. Ferenc Józseffel, Ausztria császárával. Az ifjú császárné nehezen viselte szi­gorú környezetét. Helyzete ak­kor sem változott, mikor sorra szülte gyermekeit: Zsófiát, Gi­zellát, Rudolfot és Valériát. Mi­vel a gyermekeket az anyós vette gondozásba, az ellentétek a két császári hölgy között Csakhamar kiéleződtek. Az ötvenes évek közepén a rendszer szükségét érezte, hogy Vámosi Nagy Szabolcsot, az APEH főosztályvezetőjét kér­deztük: Eddig a kétezer forint alatti fizetések 20 százalékos adókulccsal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek” és mi lett a 20 százalék sorsa? Az egy szerződés alapján ki­fizetett, háromezer Ft-ot meg nem haladó, önálló tevékeny­ségből származó kifizetésre al­kalmazható az új törvények ez a rendelkezése, azzal, hogy a for­rásadó mértéke negyven %. A törvény a korábbi időszak­hoz hasonlóan megengedi a magánszemélynek az összevo­nás, illetőleg a forrásadózás kö­zötti választási jogát. Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba? Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélküli jára­dék, képzési támogatás, átme­neti munkanélküli segély, a gyermekgondozási díj, a jöve­delmet pótló kártérítés, az in­gyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha a kibocsátója jog­utód nélkül megszűnik), a mun­kavállalói érdekképviseletet el­látó szervezet által adott pénz­Sissi a valóságban kibéküljön az alávetett népek­kel: a csehekkel, a magyarokkal és az olaszokkal. Az uralkodói pár látogatásaiban látták a kibé­külés egyik módját. A rokon­szenves ifjú császárné szemé­lyes varázsának nagy jelentősé­get tulajdonítottak. A császári pár olaszországi látogatása bal­siker volt, az olaszok feltűnően hidegen fogadták őket. A magyarok már szívélye­sebbek Voltak, de hazánkban tett körutat tragédia árnyékolta be. Erzsébet és férje a gyerme­kek közül két kislányt hoztak magukkal, s egyikük megbete­gedett és meghalt. beni vagy természetbeni jutta­tás, az az albérleti (szállás), la­kásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánszemélynek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személygépko­csi magáncélú használatának számított értéke. Amennyiben a magánszemély az erről szóló szerződés (megállapodás) alap­ján a kifizető személygépkocsi­ját részben, vagy egészben in­gyenesen magáncélra használja, a törvény ennek számított ér­téke után adókötelezettséget ál­lapít meg. A jövedelem a sze­mélygépjármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az összeggel csökkenthető, ame­lyet a magánszemély a kifizető­nek a magáncélú használatért fizet. Magáncélú használatot a törvény akkor feltételez, ha a ki­fizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személy gépjárművet nem kizá­rólag üzleti, hivatali célra hasz­nálta a magánszemély. Már érintettük a költségtérí­tést, de mit is jelent ez valójá­ban? A költségtérítés olyan bevé­tel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása Erzsébet a magyarság nagy barátja lett. Különösen szoros baráti kötelék fűzte gróf Al- mássy Gyula grófhoz. 1867-ben lett Erzsébet Magyarország ki­rálynője, és I.Ferenc József Magyarország királya. Az ün­nepi szertartásra írta Liszt Fe­renc az Esztergomi koronázási mise című világhírű művét. Nagy tragédia volt Erzsébet életében a trónörökös Rudolf fi­ának szerelmi öngyilkossága. Erzsébet királynő hatvanegy éves korában merénylet áldo­zata lett, Genfben egy anar­chista tőre végzett vele. Buda­pesten Utca. szobor és a leg­szebb dunai híd őrzi emlékét. Nagy Zoltán után fennmaradó rész a jövede­lem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylatolt nyilván­tartás) nélkül levonható a költ­ség. Minden más esetben csak a tételes költségelszámolás al­kalmazható. (A költségek el­számolására ugyanazon szabá­lyok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra). A költségtérítésekről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással le­het élni. (Kivéve a napidíj, ki­küldetési átalány, és a munkavi­szony létesítésül kikötött felté­tel, a saját gépjármű hivatali célú használatáért adható havi 1000 kilométer gépkocsi költ­ség átalány). A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométe­res gépkocsi átalány megszűnt. Az átmeneti szabályok sze­rint a gépkocsiátalányokkal kapcsolatos, kormányrendelet­nél alacsonyabb szintű jogsza­bályok 1992. március 31-ig al­kalmazhatók. Hogyan adózzunk? Látás és láttatás ilyen mostoha körülmények között? Nehéz sorban a „balassis” rajzoktatás A visszalépés, ha mégoly kényszerű is, érthetően nem okozhat semmiféle örömet. A megye egyik legkiválóbb tanintézetében a balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnázi­umban most mégis az történt, hogy a rajzoktatás kiszorult megszokott helyéről, és társbér­letbe kényszerült a zeneterem­ben az ének oktatásával. Az ok: a gimnázium az érettségizett és munkanélküli fiataloknak szer­vezett számítógépes képzésnek ad helyet, amiért bérleti díjat kap a tanfolyam rendezőitől.-Lehetett volna más megol­dás? Megkérdezték-e az iskola pedagógusait, mielőtt az iskola vezetése döntött? Miként mű­ködhet eredményesen ilyen kö­rülmények között a rajztanítás? - Ezekről kérdezem a legilleté­kesebbeket: Pozsonyi Anna igazgatót, Mátyás Levente ének­tanárt és Vassné Nagy Márta képzőművész rajztanárt. * * * Először a külső körülmé­nyekről. A rajztanámő kalauzo­lásával megszemléljük azokat a szekrényeket, amelyek most a folyosóra szorultak, s amelyek­ben a rajzoktatás tárgyai, a tanu­lók művei kaptak helyet. Az­után felmegyünk az emeletre, ahol nemrég még a rajzterem is működött és egy szertárszerű és feltűnően zsúfolt kis helyiség­ben a magam részéről megcso­dálom azt a bemutató állványt, ami a tárgyrajzoláshoz szol- gál(na), de a jelenlegi zenetermi zsúfoltságban odalent a föl­dszinten már nem helyezhető el. Ugyanez mondható a rajzolás modelljeiről, a geometriai tár­gyakról. Megnézzük együtt a „közös háztartású” ének-rajz­termet, ahova kora délután lé­vén éppen szemvakítóan tűz be a nap, de ez csak az én szubjek­tív véleményem. Hogy ugyanis itt kifolyna a szemem, ha raj­zolnom kellene. Megnézzük a függönyleválasztást!, ami a zongora és énekhangokkal szemben nem sokat érhet, jó tá­gas amúgy a tér. Innen az irodá­ban folytatjuk. * * * — Nincs mostoha helyzetben nálunk a rajzoktatás - mondja az igazgatónő. - Azt elfoga­dom, hogy bizonyos kényelmi szempontokat nem lehet így fi­gyelembe venni. Az iskola tan­testülete nem állt be a panasz- kodók sorába. Sokkal nehezebb körülmények között végezzük a munkánkat. * * * E ddig volt két, úgynevezett készségtárgyi tanterem: az ének és a rajz. Most egy van. A kettőnek. A körül­mények valóban nehezebbek az egész társadalomban. De vajon nem újabb bizonysága kerül-e elénk annak, amit jó nyolcvan évvel ezelőtt is állítottak: „Gimnáziumainkban a filo­lógus úr, utána jő a matemati­kus és a fizikusa többinek igen alárendelt a szerepe". (Alexan­der Bernát). Azt már csak én teszem hozzá, hogy tiszteletreméltó az a készségtárgyat műveltető ta­nár, aki minden feltételt együtt akar látni az oktatásban. Külö­nösen, ha mint ez esetben is - rajzról, sőt „csak” rajzról van szó! Eleink váltig mondogatták: vétek a rajzot csupán az alsóbb szinteken kötelező tárgyként oktatni és a gimnáziumokban már éppencsak megtűrni. A tu­dományos szemléletű diákság évtizedek óta kijöhet vakon és érzéketlenül a szépség és har­mónia iránt. * * *-Banki és devizaügyi kép­zés, valamint számviteli oktatás folyik most nálunk. Az iskolák­nak fel kell vállalniuk a fiatalok továbbképzését - mondja Po­zsonyi Anna. - Napi nyolc órá­ban idegen nyelvet is tanulnak és alapozó nyelvvizsgát is tesz­nek. — Nem lehetett volna ezt más­ként megoldani? Hogy a rajzok­tatás maradjon a megfelelő kö­rülmények között a rajzterem­ben a helyén? — De. Úgy, hogy az énekte­rem szűnik meg! - vágja ki Má­tyás Levente. - Vagy fölköltö­zik az énekterem a rajzterembe, ami sokkal kisebb - teszi hozzá az igazgatónő. * * * Nem ilyen „tréfás’Válaszokra vártam. Árra lettem volna kí­váncsi, hogy „házon belül” vagy a béroktatás más nap­szakra helyezésével reális meg­oldás másként lehetséges-e? — Kidolgoztam egy megfe­lelő tantervet az új helyzetre — mondja Mátyás Levente. — A zongora ott van az igaz, közös­ködünk, szűkösködünk, de ahogy mondani szokás: szükség törvényt bont. Megpróbáltam valamiféle leválasztást, hogy legalább optikailag két terem legyen, de hát, ez van. A legop­timálisabb lehetőség ez volt. Mindkettő megmaradt. Meg kellett oldani. Szeptember har­mincadikéig valahogy kihúzzuk és akkor visszaállhat az eredeti állapot...-Én ígérni semmit nem tu­dok -így Pozsonyi Anna. - ígérni ebben az országban csak a Kupa Mihály tud. * * * Amikor rádöbbenek arra, hogy valójában igaz - akárme­lyik meg is szűnhetett volna át­menetileg vagy végérvényesen, újra csak a régiek kiáltása jut eszembe: „A nevelés gyakorla- tiságán oktalanul, azt értik, hogy a gyakorlati haszon a vég, holott az a kezdet, a gyakorlati haszonból indulunk, hogy az ideálishoz eljussunk, t.i. a lelki élet kiműveléséhez. A kiművelt lélek azután mindenütt feltalálja magát a gyakorlati életben is.” E hhez képest a balassis rajzoktatás valóban nincs mostoha helyzetben, sőt! Vassné Nagy Márta mint alkotó művészpedagógus még azzal a kedvezménnyel is rendelkezik — ha tanítványai minden módon, pályázatokon, kiállításokon, zsűrizéseknél, felvételiknél stb. igazolják is ezt -, hogy heti négy napban tanít és egy marad alkotói szabadnapnak-, amint ezt Pozsonyi Anna hangsú­lyozza. Mátyás Levente énekta­nár éppúgy nem egyszerűen egy készségtárgy oktatója a gyar­mati gimnáziumban. Valóságos egyéniség, művészember, aki­nek környezetében élve a diák áítalam is nem egyszer megta­pasztalt, látott, megcsodált „ba­lassis pluszokkal” rendelkezik. (Egri diáknapok, fesztiválok, emlékezetes szereplések, valódi csúcsok és bravúrok, de legfő­képpen humanista szemlélet, maradandó.) * * * Azért beszélgettünk erről többen is - így az igazgatónő, ­hogy miként valósult meg, mert a bérleti képzésre anyagilag is szüksége van iskolánknak, va­lamennyi munkaközösségi ve­zetővel megtárgyaltam, ez volt az egyetlen megoldás. Magam is nagy pártolója vagyok a rajz­nak, ebbe az iskolába jártam, tanárom volt Farkas András. Mi az osztálytermünkben rajzol­tunk akkor.-Nekem a legkényelmetle­nebb - összegzi a rajztanámő. - A látás és a láttatás ilyen kö­rülmények között?! Nem tudok a gyerekek közé bemenni, kor­rigálni, a szemléltető tárgynak, állványnak sincs helye. Táblát közösen használunk és ha átvi­szik, akkor nem biztos, hogy lesz, aki vissza is hozza. Víz ott nincs, festeni nem tudunk.- Volt ott csap, de azt én be­építettem. Visszaállítani csak más ez esetben az én rovásomra lehetne. . .-így Mátyás Le­vente. Tér nincs, hely nincs, víz nincs, zongora van, néha zon­goráznak is rajta, amikor nem kéne. Áldott, vagy áldatlan helyzet? Nem elég mostoha. Sőt, meg is szűnhetett volna! Vala­melyik, a zene-ének vagy a rajz. De nem panaszkodunk. A de­mokráciával sincs baj, minden­kit megkérdeztek a munkakö­zösség vezetői közül.-Nekem nem szólt senki - így a rajztanár. Ő nem munka­közösségvezető, bár szerinte időnként - ha a feladat „olyan” - annak számít. * * * A z énekoktatás ott van, ahol van. Ott van egyébként a rajzokta­tás is. Mint állapot. Mi is ott va­gyunk. (T.Pataki László) Humor anno:1930- Néha egész éjszaka nem jön álom a szememre. Mit te­gyek, doktor úr? - kérdezi az álmatlan páciens az orvostól.- Minden negyed óránként igyák egy pohárka bort.- És attól majd elalszom?-Az nem tudom garantálni, de abban egészen biztos va­gyok, hogy sokkal kellemeseb­ben telik majd az idő. . *- Engedje meg drágám, hogy bevalljam: halálosan szeretem! - mondja egy férfi az „imádott- jának”.- Ugyan menjen már! Tudom én mit érnek az ilyen őszinte vallomások ... Én ugyanis egy adófelügyelő lánya vagyok. TlKhLúmrRKH Őrület? Perverzió? K közellenség-kéj gyilkos megnyúzza az áldozatait... Milyen esélye lehet ellene egy gyönyörű, fiatal nyomozó lánynah? Kz évtized leghátborzongatóbb akciófilmjét Oscar jelölések egész sora Kíséri... Majd meglátjuk! Majd meglátják... Balassagyarmat. Madách: március 20-23 Salgótarján, ftpolló: március 27- április 2 Pásztó. Mátra: április 3-5 Szécsény. Rákóczi: április 10-12. (1781).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents