Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

1992. március 16., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Ideiglenes munkalehetőség tíz állásnélkülinek Egyházasgerge. Április else­jén indul a településen az árkok és közterületek tisztítása és rendbetétele, közmunka keretei között. A község önkormány­zata a Nógrád Megyei Munkaü­gyi Központ pályázatán elnyert anyagi támogatás segítségével tíz állásnélkülinek tud ideigle­nesen munkát adni. Sláger a vagyonnevesítés Kisbárkány. A személyi jö­vedelem-, illetve a gépjárműadó után most a vagyonnevesítési igénybejelentés lett a „sláger” a polgármesteri hivatalban. Feb­ruár végén határozta meg a té- esz közgyűlése a vagyonfelosz­tás elveit, a lakossági igényeket március 20-áig kell benyújtani a szövetkezethez. Vigyázat: visszatért a tél! Az elmúlt napok tavaszias időjárását követő gyors változás is­mét rontotta a közúti balesetek statisztikáját. Megyénkben a hét­végén több megcsúszásos baleset is volt, melyek közül a felvéte­lünkön látható Rétság határában, szombaton, a délelőtti órákban történt. Fotó: Gyurkó Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Háború a karancssági Mokaszin Kft.-ben-A részlegünk nyereséges. Itt dolgoznak az emberek, nem pedig lógnak.- kezdi mondan­dóját türelmetlenül Nagy Tibor, a kft. ügyvezető igazgatója. - Rengeteget túlóráztunk, nyolc- százötvenezer forint nyeresé­günk volt, de egy fillér jutalmat nem osztottak ki. Azzal indo­kolták, hogy decemberben se­lejt munkát végeztünk és a munkáltatónk megszűnik, ugyanis a központi cégünk, a Favorit kisszövetkezet lehet, hogy csődöt jelenet. Az igaz, hogy a kft. elnökének joga van nem kiosztani a nyereséget - mert a befektetés legnagyobb része az övé -, ám akkor arról is kellene gondoskodnia, hogy az embereknek munkát adjon. Én tudnék szerezni, sőt új partnert is találnék. De a kezem meg van kötve és a döntés joga nem az enyém. Itt kizsákmányolás fo­lyik a szövetkezeten belül a kft.-vel szemben. Ma is hoztam munkát, de le sem adtam, mert az elnök szavaival élve egy ügyvezető ne intézkedjen.- Itt átjátsszék a nyereségün­ket, - szól közbe egy asszony a munkapad mellől. - A főnö­künk elrendezett mindent Pes­ten és itt meg nem adják ki a megérdemelt jutalmunkat. Hi­ába túlóráztunk, hiába hagytuk otthon a gyerekeinket.- Nem tudom mi lesz velünk. A budapesti Favorit Cipőipari Ktsz Karancsságon működő Mokaszin Kft.-jében heves vita dűl a cég elnöke és az ügyvezető igazgató, valamint az őt támogató tagság között. Előbbi ugyanis nem hajlandó jutalmat fizetni a dolgozóknak, fedezethiányra hivatkozva, míg az utóbbi csoport úgy érzi megdolgozott a pén­zéért s a jutalmat az ügyvezető meg is ígérte nekik. Lassan már odáig fajultak a dolgok, hogy sztrájkra bíztat az igazgató. Két gyerekem van, a férjem munkanélküli - mondja sírva egy fiatal lány. - Pedig higgye el, mi dolgoztunk és a főnö­künk, az ügyvezető igazgatónk nagyon rendes ember. A műve­zetőnk is a munkapad mellett ül. Ezt nem lehet csinálni, hi­szen pénzből élünk. Az elnök az ülésen azt mondta, hogy akinek nem tetszik az fogja a munka­könyvét és menjen el, de csak kilépettel. Három hónapig még segélyt sem kapunk. Az elnök, dr. Radán Mihály másként látja a helyzetet: - A Mokaszin kft-nek, ha jól tudom nyolcszázötvenezer forint nye­resége volt, de módosítanunk kellett ezt az összeget, mert a selejtet le kell vonnunk belőle, körülbelül háromszáezer forin­tot. Ezt a selejtes számlát az igazgató, Nagy Tibor eldugta, holott már február tizedikén, be kellett volna fizetnünk. De hí­vom a főkönyvelőnket, aki megmutatja a számlákat is. Valóban, a számlák és a még kifizetendő összegek magukért beszélnek. Az ügyvezető igaz­gató aláírása mindegyik doku­mentumon szerepel. Itt látom azt a listát is, amelyet a dolgo­zók jutalmáról állítottak össze.-Ez egy külön történet - mondja a főkönyvelő, Pálmán Istvánná. A nem létező jutalom kiosztása előtti napon értesül­tem az egyik bérszámfejtőnktől, hogy neki fizetési kimutatást kell készítenie. Mire megkér­deztem az összegeket nézve, hogy az elnök úr tud-e erről a dologról. Kiderült, hogy nem és hogy Nagy Tibor önállóan in­tézkedett, a főnökség megkerü­lésével.- Száz szónak is egy a vége - veti közbe dr. Radán Mihály - amíg az emberekkel nyugodtan nem lehet tárgyalni és nem tu­dom garantálni a folymatos munkát, addig nem fizethetek. Én szeretem a dolgozókat és adnék is jutalmat nekik, de ez jelenleg kivihetetlen. Nagy Ti­borról meg csak annyit, hogy ő már december óta ígérgette a ju­talmat, anélkül, hogy bármiféle konkrétum lett volna a kezében, vagy a kft. tagjaival megbe­szélte volna. Ha másként nem megy ennek az ügynek a tisztá­zása, akkor jogi úton intézzük el. Én mindent megmutatok a dolgozóknak az anyagi helyzet­tel kapcsolatban, de ilyen ala­pállásból, hogy a főnök egy hü­lye, így nem vagyok hajlandó tárgyalni. Meg kellene, hogy értsék nincs fedezet a jutalomra. A legszomorúbb, hogy ezt tudta a Nagy Tibor is. Jó szakember, de vezetőnek alkalmazni - meggondolandó. Március közepéig dúlt a harc a kft. dolgozói és az elnök kö­zött. Egyre jobban elharapó­dzott a vita. Egésszen addig, amíg a megszűnő félben lévő budapesti Favorit Cipőipari Kisszövetkezet egy új partnert nem talált a fuldokló Moka- szinnek. Persze így már végleg elúszik a jutalom, mert az új munka le­hetőséghez pénz, tőke is kell, amit a jutalomra szánt öszzeg- ből fedeznek. Ami mindemel­lett pozitívum, hogy tizenötödi­kén az elnök végkielégítést nem oszt jutalom helyett a tagság­nak. S ez a felkorbácsolt kedé­lyeket is megnyugtatta. Hiszen jobb ma egy verebet enni ebédre, mint holnap egy ludat rajzolni ebéd helyett. szeli Elégedetlenek a buszjáratokkal Salgótarjánban a Karancs út és Károlyi felé köz­lekedő, 5-ös au­tóbuszok szombat és vasárnap dél­utánonként nem járnak. Ha a buszbérlet ára emelkedett, jó lenne a közleke­dést is módosítani - vélekednek so­kan. Az ügy kap­csán Józsa Barna, a Nógrád Volán helyijárati üzle­tágvezetője el- modta: gazdasági okok kényszerí­tették a vállalatot a kihasználatlan járatainak meg­szüntetésére. Mi­vel a Ka- rancs-völgyébe utazók igénybe vehetik a sűrűn induló helyközi járatokat - ame­lyekre érvényes helyij árai bérlet -, nem indokolt erre a vonalra újabb hétvégi buszokat állítani. A prob­léma nem korlá­tozódik csak erre a körzetre, a Ró­nafaluba igyek­vők is hasonló nehézségekkel ta­lálkoznak. Vár­ható, hogy az erre közlekedő hely­közi buszokon is elfogadják a he­lyijárati bérletet. Új felállásban működik a Nógrádker Részvényesek lehetnek a dolgozók is-Milyen tulajdonosokból áll a megalakult részvénytársaság?- Az új társasági formával az átalakulás első szakasza zárult le a tulajdonossá válás folyama­tában. Ma még döntő hányaddal az állami vagyonügynökség szerepel, a dolgozói tulajdon 3,5, az önkormányzati hányad 7,3, a külső belföldi tőke - ban­kok, szövetkezetek - pedig 7 százalékkal részesednek.- A közgyűlés miként minősí­tette az elmúlt hét hónap tevé­kenységét?-A részvénytársaság vezér­kara a korábbi vezetőkből áll akik továbbra is maguknak érezték és érzik a céget. A ko­rábbinál jóval nehezebb körül­mények között, sikeresen al­kalmazkodtak a lakosság vál­tozó keresletéhez. Ennek során nem csak sikerült megtartani működőképességünket, hanem tovább gyarapítottuk meglévő vagyonúnkat, és szerény ered­ménnyel zártuk az 1991-es esz­tendőt. A jelentős állami va­gyoni hányad nem zavarta mozgásterünket, a közgyűlés ál­tal elfogadott üzleti tervnek megfelelően dolgoztunk.- Miközben az átalakulással járó sajátos feladatokat is elvé­gezték.-Igen. A vagyonügynökség megbízásából felvállaltuk a pri­vatizálásra kerülő boltjaink mű­ködtetését, illetve a magáno­soknak történő értékesítését. A meghirdetett 23 egységünkből kilenc talált új gazdára, akik közül három boltban a vállalat volt dolgozói folyatják tovább gánvállalkozóknak. Az épület Rákóczi út felé eső, alsó részén található kirakatot és raktárát papír-írószer- és nyomtatvány- bolttá alakítjuk át. A vállalati A Nógrádker Részvénytársaság maga mögött tudja az elmúlt évet értékelő közgyűlését, amely az új felállásban, működési formában végzett hét hónap tevékenységét fog­lalja magába. Az elért eredményekről és az idei év elképze­léseiről dr. Institórisz András elnök-igazgatót kérdeztük. tevékenységüket, hat üzletet pedig külső vállalkozók működ­tetnek.-Milyen üzletpolitikai felfo­gással és gyakorlattal jutottak el idáig?- Részebn átvállaltuk a priva­tizálás során kikekrülő boltok tevékenységét, ugyanakkor az élelmiszeripari termékekkel bővítettük kínálatunkat. A ba­lassagyarmati vasáruházunkba és az Ipoly Áruházba több, má­sutt működő boltot telepítettünk át, s ezzel növeltük kínálatukat. Salgótarjánban a vásárcsarnoki vegyi- vasáruház választékát bővítettük, a Rákóczi úton pri­vatizált víz- és szerelvénybol­tunk átvitt árukészletével. Az ÉVI áruházban a bolti raktárból szabadidő ruházati üzletet alakí­tottunk ki. A Pécskő Áruházban korszerűsítéssel növeltük az el­adótér nagyságát, ugyanakkor helyet adtunk a különböző ma­központ mellett működik a diszkont áruház, a külső pálya­udvar szomzédságában egy kor­szerű nagykereskedelmi telep­hellyel gyarapodtunk, amely erőteljesebb külkereskedelmi tevékenységet tesz lehetővé, ugyanakkor jó feltételt teremt a nagykereskedelmi munkához.-Miben jelölte meg a köz­gyűlés a továbbhaladás útját?-Elismerte a vezetés eddigi eredményeit, jóváhagyta az üz­letpolitikai koncepciót, mely­nek lényege, hogy a kedvezőt­len gazdasái környezetben is működjünk eredményesen, al­kalmazkodjunk gyorsan a vál­tozó körülményekhez, használ­juk ki a kínálkozó lehetősége­ket. Figyelembe véve a várható fizetőképes keresletet, az idén öt-hat százalékos forgalom- csökkenéssel számolunk. A tennivalók széles palettáján be­lül fokozzuk az élelmiszerérté­kesítést és a nagykereskedelmi eladást. Erősítjük barter kapcso­latainkat a cseh-szlovák, orosz és ukrán cégekkel, Indiából, Hongkongból, Taivanból pedig olcsó és választékos árukat szerzünk be.- A dolgozók miként fogadták a vagyonügynökség újságban is közzétett azon szándékát, hogy a birtokában lévő több, mint 300 millió forint értékű részvé­nyét el kívánja adni?- Megdöbbenéssel olvastuk a megjelent közleményt, mert en­nek előtte szóba került, hogy növeljük a dolgozói részvények arányát. Az ezzel kapcsolatos szervező munkát már megkezd­tük, amit sajnos le kellett állíta­nunk. Szerintem a közlemény nem az állami vagyon eladását jelenti, hanem csak az ezzel fog­lalkozó vagyonkezelő vállala­tok és befektetők részére az ál­lami vagyonrész kezelői jogá­nak az átadását. Hogy ki kapja meg ezt a jogot, az az ezzel kapcsolatos pályázat elbírálássá után derül ki. Áddig viszont a részvénytársaság igazgatásá­ban, működtetésében bizonyos megtorpanás is jelentkezhet, mivel nem ismerjük a vagyon­kezelő szándékát. Viszont bí­zunk abban, hogy az új vagyon­kezelő szándéka, tevékenysége megerősíti üzletpolitikai kon­cepcióinkat. Venesz Károly Dolgozik-e a maffia a fuvarozók között? Névtelen bejelentések, névtelen panaszok Állnak a fuvarosok! Stagnál a szállítás. Mi lehet az oka? A fe­leletet csak név nélkül adnak a kérdezettek. Elmondják névte­lenül az igazságot (vagy talán a vélt igazságot). Hiszen az igaz­ság az, amire van bizonyíték. A szóban forgó dologról pedig kézzel fogható nincs. Panaszkodnak először bátor­talanul a magánfuvarozók, hogy nincs elég fuvar, nem tartják be a szabályokat az autósok, mert hiába van a tábla, elfoglalják a helyet, és sokan közülük nem szeretik a tisztaságot, mert a szotyolát magot úgy dobálják, mintha otthon lennének. S az utcaseprők nem seprik fel, mert nem az ő feladatuk a parkoló szeméttelenítése. De ez csak a kisebb gond. Az igazi, az csak ez után jön. Töb­bek állítása szerint maffia ala­kult ki, a bútort eladók és a ve­vők között, sőt a szőnyegosztá­lyon is. Ezért nem tudnak érvé­nyesülni azok, akik nem adják le a „kenőpénzt” a portásnak, az eladóknak. Az üzletház igazgatónője, Dudás Józsefné már kapott ilyen leveleket:- Kérem szépen én névtelen bejelentésekkel nem tudok mit kezdeni, ha valaki feljön hoz­zám és név szerint elmondja panaszát, akkor tudok intéz­kedni. És nagyon jó lenne, ha befejeződne ez az ügy, mert az üzlet hímevét rontja. De addig ■ nem tudok lépni, amíg névtelen leveleket kapok.-Mi nem merünk mondani nevet, értse meg, még attól a kevés fuvartól is elesünk, amit így kapunk - mondják a fuvaro­sok is. - Az állam nemigen tö­rődik velünk. Mi megvesszük a gépet, adózunk, TB-járulékot fizetünk, s hogy miből, az már a mi gondunk!? Kíváncsiskodó Idén magasabb a járulék A másodállásban végzett kisipari tevékenység után ta­valy 350 forintos társadalom- biztosítási járulékot kellett fi­zetni. Változott-e ez az összeg az idén, és mi vonatkozik a nyugdíjasokra? Morovnyán Tiborné, a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság igazgatóhelyettese válaszolt: A társadalombiztosítási jog­szabályok értelmében az egyéni vállalkozót - többek között - ha egyidejűleg fennálló munkavi­szonyában, szövetkezeti tagsági viszonyában heti 36 órát foglal­koztatva van, vagy sajátjogú nyugdíjas, nem másodállású­nak, hanem kiegészítő tevé­kenységet folytatónak kell te­kinteni. A társadalombiztosítási tör­vény módosulásával, 1992. március elsejétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a kezdés évében, a vállalkozói igazolvány átvétele napjától 1992. december 31-ig az eddigi havi 350 helyett, 800 forint baleseti járulékot köteles megfizetni. Áz, aki 1992. január elseje előtt vette át vállalkozói (kis­ipari) igazolványát, az előző, tehát 1991. évben elért, szemé­lyi jövedelemadó alapját képező jövedelem egy naptári hónapra jutó összege - legfeljebb azon­ban évi 900 ezer, havi 75 ezer, napi 2500 forint - után tartozik megfizetni a tízszázalékos bal­eseti járulékot. Nagybárkányi olvasónk 1987. július elsejétől magán- gazdálkodó volt, majd 1991. novemberétől három hónapig egy gmk-nál dolgozott alkal­mazottként, de elküldték, mert szanálják a gmk-t. Azt szeretné tudni, jár-e neki munkanélküli segély? Erre keressük a választ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents