Nógrád Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14-15 / 63. szám
Karabah: tenni a tűzszünetért Kilenc térségben 50 ezer katona Évi több mint 1 milliárd dollárért Divatba jöttek világszerte a kéksisakosok: a Közel-Keleten és Cipruson kívül — ahol valósággal otthon vannak — ma már Ausztrália kivételével minden kontinensen feltűntek békefenntartó erőként vagy megfigyelőként az Egyesült Nemzetek Szervezetének különböző méretű katonai egységei, köztük többfelé (Ázsiában, Afrikában) magyar tisztek is. Magyarország éppen a napokban járult hozzá ahhoz, hogy a déli szomszédságunkban közreműködő ENSZ-erők átvonulhassanak hazánkon. Grúzia nem siet Grúzia nem siet belépni a Szovjetunió helyén létrejött Független Államok Közösségébe. Ezt Eduard Sevardnadze, a szülőhazájába a múlt héten visszatért egykori szovjet külügyminiszterjelentette be tbiliszi sajtó- értekezletén. A politikus, akit a hét elején megválasztottak a grúz Államtanács elnökének, elmondta, hogy borúlátó az Államközösség jövőjét illetően, s egyben bejelentette, hogy alapítványt hoznak létre a kaukázusi köztársaság megsegítésére. Irak ellen: embargó továbbra is George Bush amerikai elnök és Husszein jordániai király a közel-keleti térség megoldandó problémáiról tárgyalt Washingtonban. Egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani az Irak elleni embargót, amelyet a tavalyi Öböl-háború befejeztével a Biztonsági Tanács rendelt el. Ami a két ország kapcsolatait illeti, Bush ígéretet tett vendégének, hogy Washington segítséget nyújt Jordániának az iraki piac elvesztéséből eredő gazdasági nehézségeinek ellensúlyozására. Készülnek Kijevre Utolsó egyeztető tanácskozást kezdtek tegnap Moszkvában az Államközösséghez tartozó országok kormányfői. Az egy hét múlva sorra kerülő kijevi csúcs- találkozóra készülve a gazdasági egyezmények tervezeteit öntik végső formába. Értesülések szerint heves vita várható a külső adósság felosztásának ügyében. Jelcin nélkülözhetetlen Borisz Jelcin nélkülözhetetlen, mert pragmatikus és van politikai érzéke — így értékelte az orosz elnököt az amerikai hírszerzés vezetője, Robert Gates. Szerinte Jelcint a lakosság 40 százaléka támogatja. Az Államközösség hadseregének egy tisztje életet vesztette tegnapra virradó éjszaka Örményország északkeleti vidékén, amikor azerbajdzsán fegyveresek támadást intéztek örmény falvak ellen. Örmény források szerint az azeri határ mentén lévő településeket csütörtök óta ismét messzehordó ágyúkkal lövik Azerbajdzsánból. A Karabah határán lévő Agdam városának védelmét is megerősítették pénteken az azeriek, újabb örmény támadásoktól tartva, miután az éjszakai tüzérségi összecsapásban három polgári személy életét vesztette. Süleyman Demirel török miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a Karabahban harcoló felek, az örmények és az azerbajdzsánok ideiglenes tűzszünetben állapodtak meg. Törökország igyekszik közvetíteni a karabahi konfliktusban, de mindeddig nem sok sikerrel, ugyanis Ankara szemmel láthatóan — márcsak a rokoni szálak miatt is — inkább Bakut támogatja. A pénteki már a sokadik bejelentett fegyvernyugvás, de mindeddig egyik tűzszünetnek sem sikerült tartósan érvényt szerezni. Azonnali tűzszünetre szólította fel a Karabahban harcoló örményeket és azerieket George Bush amerikai elnök. Egyben javasolta a két szembenálló köztársaságnak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel együttműködve keressenek békés megoldást a tragikus konfliktusra. Az elnök felszólította a szembenálló feleket, hogy ebben a bizonytalan és feszültségekkel teli időszakban ne törekedjenek pillanatnyi katonai előnyökre, fejezzék be a vérontást és ellentéteiket békés úton oldják meg. A felszólítás közzététele előtt Bush telefonon tárgyalt Demirel török miniszter- elnökkel a karabahi fejleményekről. Azerbajdzsánt tette felelőssé a Karabahban kialakult válságos helyzetért Párizsban megtartott sajtókonferenciáján Gerard Libardiján, Levon Ter-Petrosz- ján örmény elnök egyik tanácsadója. Mint mondotta, Baku mindenáron ki akarja erőszakolni a katonai megoldást, az örmény kormány viszont kész arra, hogy közvetítsen a karabahi örményeknél a tűzszünet érdekében, ha Azerbajdzsán is hajlandó abbahagyni a fegyveres akciókat. Szerinte a fegyverszünetet nemzetközi megfigyelő csoportnak kell ellenőriznie. Ehhez az érdekelt felek részvételével nemzetközi konferenciát kell összehívni, a Független Államok Közössége, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és az ENSZ égisze alatt. A sajtókonferencián az örmény külügyminisztérium képviselője elutasította azt, hogy a közvetítésben Törökország is részt vegyen, mert szerint Ankara elfogult és az azeri álláspontot támogatja. Kéksisakos-kislexikon A világ 9 térségében 50 420 ENSZ-katona állja útját a konfliktusoknak. Ennek költségei évi 805 millió dollárt tesznek ki, de ez csak részadat: mindmáig nem készült megközelítően sem megbízható kötségvetés arra, mibe került majd a világszervezetnek a most megkezedett jugoszláviai és kambodzsai akció. Mindkét esetben több száz milliós tételekről van szó, hiszen ebben a két körzetben több ENSZ-katona állomásoztatását tervezik, mint a többi hét területen együtt. Hol állomásoznak tehát kéksisakosok? 1. Közel-Kelet Békefenntartó erőként Libanonban 5900 katona (1257 millió dolláros évi költséggel), a Go- lan-fennsíkon 1300 katona (42 millió dollár); megfigyelőként az arab — izraeli konfliktus-területeken 300 katona állomásozik (31 millió dollár) 2. Ciprus Békefenntartó erőként 2200 katona tevékenykedik (157 millió dollár). 3. Jugoszlávia Március végéig a tervek szerint 630 kéksisakosnak kell az egykori Jugoszlávia különböző részein elhelyezkednie. Az itteni békefenntartó erők összlétszáma 14 ezer lesz (végleges kötségvetés még nincs; 1992-re 634 millió dollár kiadással számolnak). 4. India — Pakisztán 40 megfigyelő (5 millió dollár) 5. Irak 540 megfigyelő (65 millió dollár). 6. Kambodzsa 1991 ősze óta 1300 ENSZ-katona tartózkodik az országban. A polgárháború befejezése és a békés újjáépítés feltételeinek megteremtése érdekében összesen 22 ezer katona állomásoztatását tervezik. (Végleges kötségvetés még nincs; 1992-re 1,9 milliárd dollárra becsülik a kiadásokat!) 7. Nyugat-Szahara Megfigyelőként 2711 katona (177 millió dollár) 8. Salvador Megfigyelőként 1000 katona (69 millió dollár) 9. Angola Megfigyelőként 440 katona (102 millió dollár) A világszervezetet terhelő kiadások méreteit jelzi, hogy az ENSZ-szel szemben a legsúlyosabban eladósodott tíz ország — az Egyesült Államok, a volt Szovjetunió, Dél-Afrika, Brazília, Argentína, Jugoszlávia, Irán, Ukrajna, Izrael és Törökország — tavaly december 31-én 816 millió dollárral tartozott a szervezetnek. Amerikai segély Kelet-Közép-Európának A Kelet-Közép-Európának nyújtott amerikai támogatás sok tekintetben sikeres, ám a viszonylag igen szerény anyagi keretei nem bővülnek — sőt, megszavazásukat késleltetik egyéb vonatkozású törvényhozási csaták — erről tájékoztatták illetékesek az MTI tudósítóját. Robert Barry nagykövet, a segélyprogramok külügyminisztériumi irányítója elmondotta: a hat kelet-közép-európai állam (köztük Magyarország) a folyó évben összesen 400 millió dollárnyi támogatáson osztozik. A javasolt keret a jövő évre ennél 50 millióval magasabb — ám egyúttal abból részesedik majd a három balti állam is. A törvényhozás még az idei keretek kiutalását sem hagyta véglegesen jóvá és bizonytalan az 1993-as költségvetés, illetve annak mértéke: a kongresszus demokrata többsége ugyanis addig nem fogadja el a külföldi segélyprogramokat, amíg a kormány nem dönt az Izrael által kért 10 milliárd dolláros hitelgaranciákról. Magyarországra az elmúlt évben 60 millió dollárt folyósítottak. Ebből 25 millió jutott a magyar — amerikai beruházási alapra, 10 millió az energiaprogramra: az összeg forint-értékéből támogatták a megemelt energiaköltségeket viselni nem tudókat. Magyar vonatkozásban a magánszektor, benne a mezőgazdaság fejlesztésén, a privatizálás és a pénzügyi átalakítás támogatásán van a hangsúly. Amint David Cowles, a programok Budapesten dolgozó irányítója elmondta: 25 amerikai tárca vesz részt a munkában tanácsadókkal, ösztöndíjakkal, programokkal. Könnyítő tényező, hogy a térségben Magyarország vonzza — a kedvező körülmények miatt — messze a legtöbb amerikai beruházást. Ugyanakkor éppen ezért fontos, hogy korszerű, elektronizált bankrendszer, vagy telefonhálózat álljon mielőbb rendelkezésre, amiben sokat segítenek. Barry nagykövet a térségnek nyújtott támogatást elégtelennek ítéli. Kijelentette: az elmúlt 30 év amerikai segélypolitikájának tanulsága, hogy nem a sok pénz hoz sikert, hanem az, ha demokratikus társadalom kialakításával kedvező légkört teremtenek a beruházásokhoz. Közép-Kelet-Európában ez az amerikai politika célja. A térítésmentes segélyek célja, hogy képzéssel, az infrastruktúra kiépítésével megteremtsék azokat a kereteket, amelyek között azután a gazdaság, az ország magától halad a fejlődés útján. (MTI) I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. i Hungária Wienerberger Téglaipari Rt i 1115 (Budapest, Bánk bán u. 17. ! Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 POROTHERM® 38. Amikor a nagyobb olcsóbb, A POROTHERM® téglarendszer elemei most nagy engedménnyel kaphatók az Ön építőanyag - kereskedőjénél, amíg a készlet tart. Tégláink négyzetméterenkénti ára ÁFÁ-val: Alapár MOST POROTHERM® 38 1390.1099.(16 db/m2) * POROTHERM® 30 1002.877.(16 db/m2) * I POROTHERM” 10 299.(8 db/rri2) Gyáraink: Solymár, Sopron, Őrbottyán A termékek raklapon, fóliázva elszállíthatok a salgótarjáni bázistelepről. * HWT által javasolt árak (k érték vakolat nélkül) WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest Bánk bán u. 17. H 1115 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 Iv.V.VAVAV.V.V.'.V.V.'.
