Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
1992. február 11., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rétság. A város határában közel egy éve rendületlenül hirdeti szolgáltatásait a Shell üzemanyagtöltő-állomás. Úgy látszik nem hiába szerepel a sor végén az autómosó felirat, amely csak a reklámig jutott el. Gyurkó felv. A Rétsági Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány A szüret ideje még távolinak tűnik Várszegi István iskolaigazgató kezdeményezésére tavaly az általános iskola szerény, de annál nagyobb szívvel nyújtott tízezer forinttal alapítványt hozott létre azok támogatására, akik várhatóan a jövő szellemi letéteményesei lehetnek. Az alapítványhoz bárkinek a csatlakozását szívesen fogadják, aki szívügyének tartja a fiatal tehetséggondozást. Akiknek módjukban áll és hajlandóak anyagilag támogatni a tanulmányi versenyeken, művészeti, kulturális és sport vetélkedőkön való részvételt, a tanulók jobb felkészítéséhez szükséges technikai eszközök beszerzését, a felkészítő tanárok segítését. Tehető mindez azért, mert az alapítvány nyitott, közcélú, melyhez bárki csatlakozhat, aki az alapítvány céljait magáénak vallja. Az alapítvány tehát „útjára indult”. Akik csatlakoztak a nemes célok elérésének anyagi, szellemi hozzájárulással történő segítéséhez igen nemesen cselekedtek. Áldozatvállalásuk nyomán szélesebb körben bontakozhat ki azoknak a terveknek a megvalósulása, amelyekben a rétsági általános iskolában bővelkednek. Mind a szellemi és mind a gyakorlati kreativitás tekintetében gazdag az a program, aminek a végrehajtását dédelgeti a tantestület. Igaz, a dolgoknak még nagyon az elején tartanak, a siker szüretelésének az ideje még távolabb van. S még szükség lesz újabb alapítványi patrónu- sokra. Bizonyára lesznek még önzetlen emberek, intézmények, akik szívesen vállalják a kiművelt emberfők nevelésének megtisztelő mecénási szerepét. Bíznak ebben Rétságon is. P.A. Várakozás közben A rétsági áfész irodában várakozom. A kedves titkárnő telefonál, intézkedik, érkező ügyfelekkel foglalkozik. Közben időnként az elnöki szoba felé hallgat, hátha befejezik már a benn ülők a diskurzust. Eközben megérkezik egy atyafi. Ismeri a titkárnő, mert szívesen fogadja. Pillanatok alatt eligazítja, hogy mit tegyen, de azután hirtelen gondol egyet, s kiveszi a kezéből az iratot és kisiet. Természetesen szóba elegyedünk. Megtudom, hogy bádogos mester, a szomszédos Nőtincsen gyakorolja az ipart. Azaz hogy gyakorolná ő csak lenne elegendő munka. Munkára azonban még jó darabig nem lehet számítani. Talán majd egy-két hónap múlva ha beköszönt a jó idő. Ebben reménykedik. Azért jött most, hogy behajtson egy számlát, mert munkát végzett az áfésznek. Járt már itt, de hát ez sem megy egyik napról a másikra. Ezt is belátja, csak már fizessék ki a munkáját. Azután megpróbál valahol a környéken munkát keresni. Mert tud ő készíteni olyan bádogos munkát, hogy csodájára járhatnak. A titkárnő visszaérkezik, hozza a számlát, fel lehet venni a pénzt. Emberünk arcáról a jó hír hallatán a derű lefújta a munka hiánya okozta borongást, s most már jókedvűen köszönt el.- pádár A különválás örömei és gondjai Bánkon Megyénk egyik gyöngyszeme Bánk, a község szívében elhelyezkedő tóval, az azt övező dombokkal és vendég- szerető lakóival. A település életében jelentős szerepet tölt be az idegenforgalom, hiszen a 770 őslakóval szemben a ví- kend telepen 520 hétvégi házban tölthetik pihenéssel az időt tulajdonosaik. A község éveken át közös közigazgatású volt a szonszédos Rétsággal, mígnem tavaly szeptemberben a bánkiak úgy határoztak, hogy önállóan próbálnak megélni és gazdálkodni. Nehéz helyzetben vállalkoztak erre a merész lépésre. Olyankor, amikor fő bevételi forrásukkal, a tóval gondok kezdődtek. A hivatalos vizsgálatok szerint a víz az algatúlten- gés miatt fertőzést okozhat, ezért a fürdést betiltották. — Ez a helyzet azonnal érzékelhető változást okozott a község idegenforgalmában — mondja Lomén Pál polgármester, akivel a közigazgatási különválásról beszélgetünk. —Hogyan sikerült a különválást megoldani és milyen tervekkel láttak munkához? — A Rétságtól való elválást korrekt módon, a városi önkormányzat segítségével oldottuk meg. Most folyik a vagyon megosztása. Az eljárás során igyekszünk községünk érdekeit érvényre juttatni. A bánki önkormányzat tervei között szerepel az intézmények működtetéséhez szükséges anyagi fedezet megteremtése. — Miként akarják megteremteni az önálló gazdálkodás feltételeit? — A helyzetünk nehéz, de nem kilátástalan. Működésünk anyagi biztosításához adókat is ki kell vetni, de ügyelni fogunk a mértékre és az igazságosságra. —Bánkon sajátos helyzetet teremt az idegenforgalmi jelleg. Hogyan ítélik meg az őslakosok és a hétvégiház-tulajdonosok viszonyának alakulását? — A község és az üdülőkörzet érdekei azonosak. A kialakult emberi kapcsolatokat nem szeretnénk megrontani, ezért úgy tervezzük, hogy a befolyt pénzt annak a területnek a fejlesztésére fordítjuk, ahonnan származik. — Van-e kialakult elképzelésük a tó sorsáról? — Természetesen van, de még nem beszélhetek róla. Szeretnénk tőkeerős szponzorokat találni. Ez nagyon fontos, hiszen a tó nemzeti kincs, aminek a megóvása, gondozása közös érdek. Erre a bánki önkormányzat egyedül képtelen. A megoldás összetett feladat, ami a tó kotrásának, víz-utánpótlásának és a község szennyvízelvezetésének együttes kezelését jelenti. /Keti/ Messze vidékeken is híres e fózde Bizonyára sokan érzékelték már, hogy a falusi szeszfőzdék általában igen csak elhanyagoltak. Öreg, sok évtizedet megélt épületek rejtik az üstöt, vagy üstöket, amikkel előállítják a férfi népség kedvére való nedűt. A nézsaifőzde valamelyes eltér a megszokottól. Önmagában már azzal, hogy a szerkezetet egy volt lakóépületben helyezték el, mivel a valamikori szeszfőzde többször is leégett. így azután - vagy hatvan éve - elköltöztették a régi környezetből a jelenlegi helyére. Bent az épületben ketten is támasztják a falat. Most egyiküknek készül a törköly, mig a másikuk a sorára vár. Rakják az üst alatt a tüzet a karnyi nagyságú akácfával. Mosolyognak, de önmagukról nem árulkodnak. Csak annyit sikerül megtudni, hogy nem helybéliek, de nem is innen a szomszéd községből érkeztek. Ez is bizonyítja, hogy ide szívesen jönnek, mert igencsak jó fajta pálinkát főznek Nézsán. Azt is megtudjuk, hogy Dunakeszitől, Drégely- palánkon át sok más távoli településről inkább ide jönnek főzetni, mert azt mondják, hogy az itteni pálinkának különleges zamata van. A jelenlévők invitálnak is, tartsunk minőségi vizsgálatot, de várjuk meg, amíg az ő pálinkájuk elkezd csurogni. Tennénk is, de arra még várni kell. így azután a megbizonyosodás helyett elfogadjuk a két atyafi vélekedését,s elbúcsúzunk. Elhisszük, hogy mesz- sze vidéken híres főzdében jártunk. p.a. Nagyoroszi. Az általános iskola végzős diákjainak egyik legkedveltebb órája a kémia. Felvételünkön Balogh Mónika és Szabóki Balázs 8. a. osztályos tanulók éppen egy izgalmas kísérlet ellenőrzése közben láthatók. (Foto: Gyurkó Péter) Lába kelt a cserjéknek A rétságiak mind jobban ügyelnek kis városuk rendjére és tisztaságára. Ezért hajlandók időt és fáradságot is áldozni, így történt, hogy az egészség- ügyi központ elhanyagolt parkját is meg próbálták rendbe hozni, ám hiába volt az igyekezet, ebben mégis csak egy más városbeli kertész tudott segíteni. A fásítás, cserjésítés jól sikerült, de nagy baj történt: valaki meggyalázta a szorgalmat és ellopott tíz díszcserjét. Szégyellik is ezt sokan a városban. Pedig csak annak kellene szégyellni, aki elkövette! Pillanatkép Gyógyszerészek, betegek, gyógyszerek Valisek Zoltánná A romhányi gyógyszertár közel a csempegyárhoz, forgalmas helyen áll. Ide nemcsak a helybeliek járnak enyhülésért, hanem a máshonnan érkezők közül sokan ebben a patikában szerzik be gyógyszerüket. Valisek Zoltánná, a gyógyszertár vezetője nem panaszkodik, de az örömtől sem repes, amikor a hétköznapokról beszélgetünk. Megtudjuk, hogy a gyakorivá lett árváltozások nemcsak a betegeknek okoznak bosszúságot, hanem nekik is több lett a munkájuk. Kell egy bizonyos idő, amíg megszokják az emberek is, meg a gyógyszertári dolgozók is. Gyakran fejtörést okoz az is, hogy a bevált, megszokott gyógyszerek hiánycikké válnak, s így mást kell ajánlani helyettük - persze ha van. A gyógyszertárban öten dolgoznak. Egy pénztárgép és egy számológép segíti a munkájukat. A helyi forgalomhoz jön még a körzet, a szomszédos falvak az orvosainak ellátása, s nekik kell nyilvántartani a közgyógyellátásban részesülőket is. Átalakulás • Tolmács. Folytatódik az átalakulás a Gránit-Gépgyár tol- mácsi üzemében. Egyelőre kft. formában kívánják működtetni az üzemet, de később más gazdasági formában is üzemelhet. Egy kft. már működik, amely különböző minőségű csiszolópapírok gyártásával foglalkozik. Idei tervek • Rétság. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál is keresik a talpon maradás lehetőségeit. A beindított francia pékség mellett tervezik, hogy fóliázó, vagy tésztakészítő üzemet indítanak be. Raktár- és irodahelyiségeket adnak bérbe. Az országhatár közelsége miatt szeretnék kivenni a részüket a kamionforgalomból is. A legjobbak • Tolmács. A múlt év eredményei alapján országosan az erdőkémia üzemei közül a tolmá- csiak a legjobbak. Ebből az üzemből nem küldtek el egyetlen dolgozót sem, esetleg még létszámbővítésre is sor kerülhet, ha a számításaik, az elképzeléseik szerint alakul az üzem sorsa. Újdonság és folyamatosság Pártharcoktól mentesen — Feleségem pedagógus. Pályázat útján kerültünk Nagyorosziba. Először a termelőszövetkezet fűrészüzemében voltam üzemvezető, majd a Gamesz - jelenlegi nevén a Műszaki Ellátó Szolgáltató Szervezet - vezetésével bíztak meg — indítja a beszélgetést Cegléd József Kázmér a helyi képviselő-testület tagja. — Pártharcoktól mentes, józan megfontolás és valóságismeret jellemzi a képviselő-testület munkáját. Kezdetben furcsa volt, de az év végére kialakult a testület imázsa. A képviselők között vannak volt tanácstagok is. Örülök annak, hogy a korábbi végrehajtó bizottság titkárát választottuk meg jegyzőnek, aki régóta ismeri a települést, rátermett és szakmailag is jól képzett. A képviselő számszerűit nem tudja megmondani hány döntést és rendeletet hoztak. Azok reális voltát viszont 95 százalékban határozza meg, azzal az indokkal, hogy jól bizonyítja az ala1 posságot, és a felelősség érvényesülését. — Mivel állítanak meg az utcán? - ismétli a kérdést, majd így folytatja. - Szociális segélyekhez kérik a közbenjárásomat, felhívják a figyelmemet, hogy rossz az út, gondozatlan a park stb. Beosztásomnál fogva gyakran megfordulok az óvodában, az iskolában, az orvosi rendelőben, így hát majdnem naprakészek az ismereteim a lakosságot érdeklő, érintő kérdésekről.^ — Érdekelne, hogy miként és mennyire érzi a lakosság támogatását? — A könyvtár tetőszerkezeCegléd József Kázmér tének felújítását társadalmi munkában végeztük el. Ebből is látszik, ha értelmes célt tűzünk ki, akkor támogatnak bennünket. Nyitottságunk ellenére sajnos nemigen látogatják üléseinket. Kizárólagos okot nem tudok mondani, ezért csak találgatunk: esetleg fáradtság, régi beidegződés, vagy talán nem hiszik el, hogy a döntésekbe bele lehet szólni. Pedig a lakosság aktív közreműködésére saját jól felfogott érdekében is feltétlenül szükség van. Ugyanis a több szem többet lát elv alapján egy döntés megalapozottságához nélkülözhetetlen a támogató társadalmi háttér. Különösen a fejlesztések sorrendjének kialakításánál jelentene sokat. Továbbá olyankor, amikor anyagiakkal is hozzá kell járulni a közösség javát szolgáló elképzelésekhez. — Gondolok itt a megállapított helyi adóra, mértékének kialakítására — vélekedik a képviselő, majd egyik legégetőbb gondjukra tereli a szót. — A hulladéktároló új helyének kijelölése és a lebonyolításhoz szükséges pénz előteremtése foglalkoztatja most az önkormányzatot. Ezt a borsos- berényiekkel összefogva akarjuk megoldani. Mivel több elképzelés van forgalomban, közösen keressük a legjobb megoldást. — Jó-e képviselőnek lenni? — Mindenesetre meg kell tanulni mások fejével gondolkodni. Valószínű nemcsak itt, hanem másütt is előfordul, hogy egyesek az ember háta mögött különböző igaztalan megjegyzéseket tesznek. Feltételezem, hogy tájékozatlanságból. Pedig a helyi újságunkban a lakosságot érintő kérdésekről alapos információkat adunk. De lehet, hogy kényelemből történik az egész. Nem vesznek annyi fáradságot, hogy meggyőződjenek szavuk valóságáról. — Múló érzésnek tekinthetem az előbbi gondolatait? — A tanulóévek időszakát éljük. Két év múlva a jelenlegi gyakorlat jobban kiforrja magát, gördülékenyebben zajlik majd minden, kialakul a ránk jellemző sajátos munkastílus. Javasoltam a képviselőtestületnek, dolgozzunk ki olyan követelményrendszert, aminek alapján odaítélhetjük a Községünkért megtisztelő címet annak, aki nemcsak a legtöbbet tette a községért, de élvezi a lakosság megbecsülését és tiszteletét is. —Bizonyára Ön is tudja, hogy nem lesz könnyű javaslatát megvalósítani. — A pakliba, sok minden más mellett ez is benne van. Venesz Károly
