Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

Román helyhatósági választások Erdélyben előretörhet a Vatra A vasárnapi romániai helyha­tósági választásokon a szavazó­helyiségek többsége egészen éj­félig, a törvény által lehetőség­ként kínált legkésőbbi időpontig várta a választókat, akik az eddi­gi adatok szerint meglehetősen nagy arányban maradtak távol az urnáktól. A szavazást este kilenc óráig mindössze kilenc megyé­ben zárták le. A részvételi arány valamennyi megyében megha­ladta az ötven százalékot. Az el­ső választási eredmények keddre várhatók. Romániában az 1990 májusi általános választások óta most szólították először az urnákhoz az ország lakosságát. A mintegy 16,6 millió szavazópolgár 2951 községi és városi polgármesteri és 40 174 tanácsosi tisztség be­töltéséről döntött. Lapértékelé­sek szerint az 1990-ben elsöprő győzelmet arató Nemzeti Meg- mentési Front jelentősen vissza­szorul, de még így is megszerez­heti a szavazatok 25-40 százalé­kát. A 14 pártot és szervezetet, így a legfontosabb ellenzéki pár­tokat tömörítő Demokratikus Konvenció nevű választási szö­vetség a front elsőszámú kihívója. Erdélyben jelentősen előretör­hetnek a Vatra Romaneasca ne­vével fémjelzett nacionalista erők. A vasárnapi választás első ta­nulsága a két hónap múlva ese­dékes parlamenti és elnökválasz­tás számára a távolmaradók je­lentős aránya, ami a terjedő kö­zöny, politikai fásultság és csö­mör megnyilvánulása. A vasárnapi választásokon a legkirívóbb rendellenesség az er­délyi Szaploncán történt, ahol a falu feldühödött lakosai meg­akadályozták a szavazás megtar­tását. Szaplonca polgármesterét, az ellenzékiségéről az egész or­szágban ismert Toader Stetcát bírósági döntéssel megakadá­lyozták abban, hogy újrajelöltes­se magát, s ezzel a front kívülről hozott, s a megyei nomenklatú­rában egykor fontos helyet elfog­laló jelöltje vetélytárs nélkül ma­radt volna. Szenegáli repülőszerencsétlenség Hétfőre virradóra 31-re emel­kedett a vasárnap hajnali szene­gáli repülőszerencsétlenség ál­dozatainak száma. Az első vizs­gálat egyértelműen a pilóta hibá­ját okolja: a helyi hatóságok sze­rint a hajnali sötétségben a pilóta egy hotel lámpáit vélte a repülő­tér irányító fényeinek és a gép így egy mocsaras területre zuhant, nem messze az út céljának számí­tó repülőtértől. A kétmotoros Convair típusú gép amerikai és brit vegyes személyzettel repült. Kanadai kokainfogás Rekordnagyságú kolumbiai kokainszállítmányt foglalt le va­sárnap a québeci rendőrség — je­lentette a Reuter. A rendőrség szóvivője szerint a lefoglalt 685 kilogramm kokain utcai értéke eléri az 513 millió kanadai dol­lárt. Négy embert létartóztattak, és további őrizetbe vételek vár­hatók. Kanadában ez volt az ed­digi legnagyobb kokainfogás. Agg szenátor lakodalma 83 éves korában megnősült Barry Goldwater, volt amerikai szenátor, a republikánus párt egykori elnökjelöltje. Az agg po­litikus az 51 éves Susan Schaffer Wechslert, az egyik phoenixi ápolói szolgálat igazgatóját vette nőül. A szerény esküvői ünnep­séget az ara arizóni otthonában tartották. Hóvihar Izraelben Újabb hóviharok söpörtek vé­gig vasárnap Izraelen. Jeruzsále­met és más városokat vastag hó­takaró fedi. Az utóbbi 40 év leg­szigorúbb izraeli telében lavinák és áradások következtében ed­dig 15-en haltak meg. Az izraeli rádió bejelentette, hogy megnyi­tották a Kineret- és a Galilei-tó zsilipjeit. Az intézkedéssel azt kí­vánják megakadályozni, hogy Tiberias városa víz alá kerüljön. A Galilei-tóban, ahol a biblia szerint Jézus száraz lábbal kelt át a habokon, a vízszint sohasem tapasztalt mértékben emelkedik. Jugoszlávia Dezertáló pilóták A jugoszláv légierő pilótáinak tíz százaléka dezertált, s a szöké­sek főként családi okok miatt történtek — írta a Politika tegna­pi számában a lap katonai szak­értője. Miroslav Lazanski közöl­te, hogy a légierő, ahol a pilóták száma jelenleg meghaladja a 2500-at, a háború hét hónapja alatt 5000 bevetést hajtott végre, s több mint százezer „harci esz­közt” vetett be. A dél-horvátországi szerbek parlamentje rendkívüli ülésen vasárnap elfogadta Cyrus Vance ENSZ-megbizott béketervét, és támogatta az elnökség és a béke­erőkkel foglalkozó különbizott­ság tevékenységét, így az elnök­ségnek az ENSZ-főtitkárhoz küldött levelét, amelyben a bé­keerők fogadásának szándéká­ról tájékoztatta Butrosz Gálit. A krajinai parlament ezzel szembeszegült a köztársaság el­nökével, Milan Babic-csal, aki az elnökség kibővített ülésén végig ellenezte a békeerők krajinai te­lepítését, a hadsereg kivonását és a helyi fegyveresek leszerelését. ,Remény-akció”: 18 ezer tonna segélyszállítmány Közösségi légihíd Moszkvába Tegnap a déli órákban szállt le Moszkva Seremetyevo-2 repülő­terén az a Boeing 747-es óriás­gép, amely a nemzetközi segély­akció keretében elsőként szállí­tott élelmiszert a súlyos ellátási gondokkal küszködő Államkö­zösség tagországaiba. Az Államközösség légügyi hatóságai a Jumbo Jet fogadása­kor közölték: a légi „konvoj” mindenütt elsőbbséget élvez és soron kívül kap zöld utat a célre­pülőtér felé. Á moszkvai illeté­kesek ígérete szerint az akcióban résztvevő valamennyi földi légi­irányító képes a gépek angol nyelven történő navigálására. A „Remény-akció” keretében hétfőn öt amerikai szállítógép in­dult Frankfurtból, Hans-Diet- rich Genscher német és James Baker amerikai külügyminiszter jelenlétében. Figyelemre méltó, hogy a gépek ugyanazokról a ki­futópályákról indultak, mint év­tizedekkel ezelőtt azok a szállít­mányok, amelyeket a szövetsé­gesek annak idején a Szovjetunió által elszigetelt Nyugat-Berlinbe juttattak el, az azóta legendássá vált berlini légihídon. A mostani légihídon 18 ezer tonna segélyküldeményt juttat­nak majd el az elkövetkezendő két hétben Moszkvába, Szentpé­tervárra, Novoszibirszkbe, Bis- kekbe és más városokba. Össze­sen 54 repülést terveznek, a szál­lítást jobbára Galaxy és Starlifter típusú gépek bonyolítják. A megnyitón ott volt a portugál külügyminiszter, Joao de Deus ügyminiszter hétfőn délelőtt a frankfurti repülőtéren tárgyalt is egymással. Ä Deutschlandfunk ■jelentése szerint egyebek között Kelet-Európa volt a téma, to­Pinheiro, az EK-tanács soros el- jf vábbá leszerelési és biztonságpo nöke is. A „Remény-akciót” az Egye­sült Államok kezdeményezte ja­nuárban Washingtonban, a vqlt Szovjetunió megsegítését koor­dináló konferencián. A külde­mények is zömével amerikaiak. Értesülések szerint az Egysük Államok a tavalyi Öböl-háljorú idején Európában felhalmozott, ám felduzzasztottnak bizonyult készleteit apasztja. A német és az amerikai kül­litikai problémák, így az is, hogy miként lehetne megakadályozni a vezető nukleáris szakemberek és velük együtt nukleáris nyers­anyagok elszivárgását a volt Szovjetunióból. Mindketten leg­újabb külföldi útjuk tranzitállo­másaként használták Frankfur­tot. A német diplomácia képvi­selőjét Japánba várják, Baker pedig újabb FÁK-köztársaságo- kat keres fel. (MTI) Pornográfiaellenes törvényt sürget a pápa — A pornográfia korunk egyik legnagyobb baja —, jelen­tette ki II. János Pál pápa az ame­rikai „Vallási szövetség a por­nográfia ellen” (Religious Alli­ance Against Pornography) ne­vű szervezet tagjai előtt tartott római beszédében. "Az állam nem tűrheti tovább ezt az er­kölcstelen, társadalomellenes je­lenséget, amely virágzó iparággá vált”— hangoztatta az egyházfő. A pornográfia azért rejt magá­ban rendkívüli veszélyeket, mert ”meggátolja az egészséges és érett emberek közötti kapcsolatok ki­alakulását —főleg a nők és a gye­rekek — kizsákmányolásához vezet. Ez nem lehet közömbös a társadalom számára. Ha a sza­badság elveszti erkölcsi alapját, könnyen teret nyer a szabadosság és a féktelenség. Létfontosságú, hogy megfelelő törvényekkel el­ismerjék és megvédelmezzék a család jogait” — figyelmeztetett a katolikus egyházfő. (FEB) Mexikói zöldhatár Halálra gázolt bevándorlók Az amerikai hatóságok évente másfél-kétmillió illegális beván­dorlót tartóztatnak fel a mexikói határon. Nagyrészük hamarosan új­ra megpróbálja, de a zöldhatáron beáramlók nagyobbik részét nem is észlelik. Ennek most véget akarnak vetni — jelentette be William Barr igazságügy-miniszter. Közölte: többszáz fővel megerősítik a ha­tárőrizetet, s az Öböl-háborúban megmaradt járműveket is felhasz­nálják járőrözésre. A legforgalmasabb San Diego-i szakaszon emelt magas fémke­rítést elektronikus érzékelőkkel erősítik meg. A bevándorlók kétség- beesett elszántságára jellemző, hogy újabban a San Diego-i autópá­lya-határállomásnál rohannak be (a szó szoros értelmében) naponta tucatjával az Egyesült Államokba: a rendőrség az autósorok között cikázókat nem tudja elfogni — de nem egyet közülük már halálra gá­zoltak. (MTI) Bevonulhat egy diktátor' A reform > i] ki ni fa „A reform kínja” címmel te­kinti át a közép-kelet-európai országok helyzetét a Time című amerikai hetilap legújabb száma. A lap hangsúlyozza, hogy bár fő­leg Lengyelországban, Csehszlo­vákiában és Magyarországon a gazdasági újjáéledés halvány je­lei már mutatkoznak, a termelés visszaesése, az árak és a munka- nélküliség növekedése veszélyes elégedetlenséget táplál, amely oda vezethet, hogy az emberek nem egyszerűen a kapitalizmus és a szabadpiac, hanem a de­mokrácia ellen lázadnak fel — és bevonulhat „egy ember lovon”, egy diktátor. A Magyarország­nak szentelt részben a Time hangsúlyozza, hogy Kádár gu­lyáskommunizmusa lehetővé tett bizonyos privatizálást és öni­gazgatást, ezért a kommunizmus megdöntésekor az új kormány nem látta szükségesnek a sokkte­rápiát. A Time azzal zárja elem­zését, hogy a kormány mérsé­kelt, bár keserves megközelítése nyomán várhatóan Magyaror­szág lesz az első posztkommunis­ta ország, amelynek gazdasága növekedni fog. (MTI) Ausztria­lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 6. heti játékhéten az Ausztria-lottó eredményei a kö­vetkezők: 1 darab 6 találatos, egyen­ként 12 964 514 schilling, 15 darab 5 találatos pótszánimal egyenként 288 100 schilling, 491 darab 5 találatos, egyen­ként 13 202 schilling, 23 167 darab 4 találatos, egyenként 373 schilling, 366 462 darab 3 találatos, egyenként 29 schil­ling. A nyerőszámok: 5, 8, 14, 24, 25, 33. A pótszám: 42 A Jokerszám: 588423 A 3 darab Joker, egyenként 1 280 716 schillinget ér. Bankfelügyelet a bankprivatizációról (Folytatás az 1. oldalról) A jogszabály kimondja: ezt követően csak a 25 százalékos részvénytulajdonnak megfe­lelő szavazati jog illeti meg az államot, füg­getlenül attól, hogy a pénzintézetben mek­kora a tényleges tulajdona. Ez az előírás a tu­lajdontól függetlenül 1995-től már minden­képpen korlátot szab az állami befolyás érvé­nyesítésének. A kereskedelmi bankok privatizációja azonban meglehetősen bonyolult kérdés. E tekintetben — más országokban is — két alapvető álláspont körvonalazódott. Az egyik szerint előbb fel kell javítani, verseny- képessé kell tenni a pénzintézeteket, és csak aztán kezdődhet meg a privatizáció. A szak­emberek másik része viszont úgy vélekedik: éppen a privatizáció segítheti hozzá a banko­kat stabilitásuk növeléséhez, versenyképes­ségük javításához. A két álláspont között ál­talában és elsősorban gyakorlati szempontok alapján szoktak választani. Magyarország 1989-1990-ben a legna­gyobb kereskedelmi bankoknál a pénzinté­zeti törvény előtt kiterjedt vizsgálatot végez­tek: meg tudnak-e felelni a nemzetközi kö- vetleményeknek. Az állam a vizsgálat alap­ján garanciát vállalt az öröklött kétes követe­lések felére, ami csökkenti a pénzintézetek terhét. Mint ismeretes, a garanciavállalás mértéke 10,3 milliárd forint. Kőváriné Csoór Klára szerint egyre nyil­vánvalóbb, hogy a bankok versenyképessé­gét önmagában privatizációval nem lehet el­érni. Versenyképes pénzintézetekre van szüksége az országnak, olyanokra, amelyek megfelelnek a közös piaci normáknak és a belföldi igényeknek. Eddig egyébként csak speciális vizsgála­tok biztosították a Bankfelügyeletnek, a szakembereknek, hogy képet kapjanak a pénzintézetek tényleges értékéről. A régi számviteli előírások miatt ez eddig a mérleg­ből nem derült ki. Lényeges változást hoz az idei esztendő, amikor az új számviteli és pénzintézeti törvény már a nemzetközi köve­telményeket érvényesíti Magyarországon. A gazdaság bizonyos területeinek fellendülése kapcsán pedig könnyen bebizonyosodhat: a bankok helyzete jobb a jelenlegi meglehető­sen pesszimista várakozásoknál. Az tény, hogy a bankok versenyképesebbé tétele saját erőből, vagy részben központi se­gítséggel mindenképpen időt vesz igénybe. Ez azonban nem jelenti a privatizáció elha­lasztását. Az előkészítés már megkezdődhet. A banki menedzsment a pénzintézet ver­senyképességének erősítésével párhuzamo­san számba veheti a lehetséges partnereket, hozzáláthat az előkészítő tárgyalásokhoz. Amerikai hadifoglyok iratait találták meg Nyomozás a volt Gulagokban Bizonyosnak tekinthető, hogy a második világháború idejen amerikai (és más nyugati) hadi­foglyok kerültek a hírhedt szov­jet büntetőtáborokba, a Gula- gokba — közölte a Kommerszant című orosz hetilap legfrissebb számában Dmitrij Volkogonov tábornok. Az ismert hadtörté­nész, aki Borisz Jelcin szűk ta­nácsadói köréhez tartozik el­mondta, hogy az ez irányú kuta­tások eredményeként négy, a ko- limai és a tambovi büntetőtábo­rokban őrzött amerikai hadifo­goly ügyének iratait találták meg, mégpedig a Mihail Gorba­csov volt szovjet elnök közvetlen irányítása alatt állt szupertitkos archívumban. A nyomozást azonban nehezíti, hogy a II. vi­lágháború idején névtelenül ke­zelték ezeket az aktákat, így az amerikaiak személyazonosságá­ra vonatkozóan nem áll rendel­kezésre semmiféle adat. Olajtermelők félelme Árcsökkentésből összeomlás Az olajárak esetleges össze­omlására figyelmeztetett vasár­nap Uszama Abderrazak Ham- madi al-Hiti iraki kőolajipari mi­niszter, s egyúttal napi másfél millió hordós termeléscsökken­tésre szólította föl a Kőolajex­portáló Országok Szervezetét (OPEC). Al-Hiti egyúttal igen nagyarányú túltermeléssel vá­dolta Szaúd-Arábiát és az Egye­sült Arab Emírségeket. A Reuter szerint egyébként januárban 11 éve a legmaga­sabbra szökött a szervezet össz­termelése, átlagosan napi 24,2 millió hordóra, annak ellenére, hogy kilenc tag önként vissza­fogta termelését. Brit olajszakér­tők szerint az OPEC szerdán Genfben összeülő értekezletén erősen csökkenteni kell a terme­lést, ha nem akarják, hogy az ár­csökkenés összeomlásba torkoll­jon. (MTI) Bevetés előtt — végrendelkezés Tábori lelkészek értekezlete „A katonák feladata nem elsősorban a háborúzás, hanem az, hogy megelőzzék a háború kitörését a védelem kellő eszköztárával, a biztonsági politikával, a békeidőben kialakított együttműködések­kel.'’ Aki ezt kifejtette, Giovanni Marra, püspök-tábornok, az olasz tábori lelkészek vezetője, s szavai a tábori lelkészek 3. Nemzetközi Konferenciáján hangzottak el az olasz vezérkar épületében, ahol 23 országból gyűltek össze a hadseregekben szolgálatot teljesítő tábori lelkészek különböző felekezetekből. Katolikus papok, protestáns lelkészek, zsidó rabbik, ortodox, anglikán és metodista egyházak­hoz tartozó személyek — mind katonai egyenruhában, rangjelzés­sel a vállukon. Tanácskozásukból az tűnt ki, hogy a tábori lelkészek legfőbb gondja a béke. Erre intette őket II. János Pál pápa is, aki fogadta a részvevőket a tanácskozás vé­gén a Vatikánban. ”Imádkozza­tok szüntelenül a békéért, amely Isten adománya” — ajánlotta fi­gyelmükbe. A lelkek gondozása, az emberi méltóság és személyiség tiszte­letben tartása valószínűleg igen kényes és nehéz feladat a világ minden hadseregében, amelyek, sajnos, mégiscsak a gyilkolásra és rombolásra létesülnek, szigo­rúan hierarchikus, parancstelje­sítő szervezeti formákban. A ró­mai nemzetközi értekezlet új­donsága egyébként a kelet-euró­pai hadseregek képviselőinek megjelenése volt. Jöttek részve­vők nemcsak Magyarországról és Lengyelországból, hanem a volt Szovjetunióból is. Fjodor Szokolov ortodox es­peres, aki az orosz hadsereg tá­bori papjait képviselte, segítsé­get ígért az olasz kollegáknak ab­ban, hogy felkutassák Ukrajna végtelen mezőin az 1942-43-ban ott elesett, vagy fogolytáborok­ban meghalt olasz katonák sírja­it. Szokolov elmondotta, hogyan vezették be ismét a tábori lelkészi gyakorlatot a volt Vörös Hadse­regben, ahol egész a közelmúltig a komiszárok, a politikai tisztek feladata volt a „lelki gondozás”. „A többség pártolta, hogy az egyház szerepet kapjon a hadse­regben. Az egész orosz társada­lomban újjáéled most a vallásos­ság, és a katonák is tömegesen fordulnak hozzánk” — mondta Szokolov. A lengyel Slawos Glodz atya is arról beszélt, hogyan szervező­dött újjá a tábori lelkészi szolgá­lat 50 évi kommunizmus után. ’’Nem igaz, hogy klerikalizáló- dás folyik Lengyelországban, ez csupán visszatérés a normális ál­lapotokhoz ” — hangoztatta. A katonák „békére nevelése” alighanem az Öböl-háború ide­jén volt a legnehezebb, számolt be Yves Gounelle, francia pro­testáns személyes élményeiről. "Az a feladatunk, hogy meg­oldjuk a katonák morális és lelki konfliktusait, amelyek a háború és béke, a hivatásuk kapcsán fel­merülnek bennük”— magyaráz­ta Giovanni Marra püspök is. Az Irak elleni háborúban nagyon sokan fordultak a tábori papok­hoz, lelkészekhez, előadva félel­meiket, kételyeiket, vagy azért, hogy üzenjenek családjuknak, esetleg végrendelkezzenek beve­tés előtt. Marra püspök három­szor járt az iraki fronton, és — mint mondta — 100 katona és 80 tengerész keresztelkedett meg ez idő alatt. Virginio Rognoni, olasz vé­delmi miniszter azzal zárta a ta­nácskozást, hogy „a vallásos té­nyező az utóbbi időben fokozott szerepet kap a nemzetek és az egyének életében, így a hadsere­gekben is. Úgy tűnik, nem igaz, hogy túlhaladott intézmény a tá­bori lelkészség.” A magyar hadseregből Kecse Lajos és Tabódi István, alezredes tábori lelkészek, és Aranyos Zoltán, protestáns főtanácsos volt jelen a római tanácskozáson, ahol elhatározták, hogy a követ­kező hasonló nemzetközi érte­kezletet 1993 februárjában Bu­dapesten rendezik.

Next

/
Thumbnails
Contents