Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
1992. február 8-9., szombat-vasárnap PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Magasabb áron utazunk Pásztó. A képviselő-testület ez év január végi ülésén foglalkozott a helyi autóbusz-közlekedés kérdésével. A Nógrád Volán jelenlévő képviselői elmondták, hogy 100 ezer forint veszteség várható a helyijárati közlekedésben, ezért az önkormányzat támogatását kérték a forráshiány megszüntetésére. A testület egy huszárvágással teljesítette a kérést: megszüntette a kihasználatlan vasutállomásMáriatanya vonalat, amely fenntartása éppen 101 ezer forintot tett ki. Döntöttek a február 15-től érvényes viteldíjakról is. A teljesárú menetjegy 18, az egyvonalas bérlet 380, az össz- vonalas bérlet 530, a tanuló, nyugdíjas bérlet pedig 130 forint. A jegy nélkül, vagy érvénytelen utazási igazolvánnyal utazók 600 forint pótdíjat kötelesek fizetni. Új könyveket vásároltak Az ecsegi önkormányzat a lehetőségekhez képest igyekszik min- nél több pénz előteremteni kulturális célokra. Ennek során tavaly 60 ezer forintot biztosítottak a könyvtár könyvállományának fel- frissítésére, folyóiratokra pedig 30 ezer forintot költöttek. Az idei költségvetésben 20 ezer forinttal növelik az irodalmi és szakmai tudást bővítő, gyerekek tanulmányait segítő könyvek beszerzésére szánt összeget. A folyóiratokra pedig ugyanannyit szánnak, mint az előző évben. Állampolgári javaslatok Pásztó. Az önkormányzat által megszervezett városi fórumon ahol a város rendezési tervét vitatták meg, a testületi tagokon, az állandó meghívottakon, a városi intézmények vezetőin kívül megjelent még 20-25 érdeklődő állampolgár. Egyikük javasolta, hogy a környezet szennyező KOSZIG vállalatot telepítsék át. A másik a strand körüli zöld övezet kialakítását szorgalmazta. A harmadik arra kérte az önkormányzatot, hogy foglalkozzon a városközpont esztétikai kialakításával. Egy levél a mátraszőlősi polgármesterhez A pénz hiánya szab gátat a jobbító szándéknak Bozó József, mátraszőlősi, 66 éves, teljesen egyedülálló nyugdíjastól kaptunk levelet, amelyben a többi között kifogásolja a vízmű megépítését, ugyanakkor több olyan javaslatot is tesz, ami szerinte közérdeket szolgál. Megkértem dr. Langmayer Balázs polgármestert, hogy válaszoljon a levélben foglalt fontosabb észrevételekre, javaslatokra. * Idézet a levélből: „... legyen vízmű, de a polgármester és a hivatal dolgozói, a képviselő- testület, a faluközösség tagjai falugyűlésen tájékoztassák a lakosságot: miért van szükség a vízműre, mennyibe kerül, mennyit kell fizetni családonként - lakásonként - a lakosságnak, a kisnyugdíjasnak, a létminimum alatt sínylődőknek (az időseknek, rokkantaknak, a magánosoknak a mozgáskorlátozottaknak) ...” Válasz: — Az ön kezében lévő levél több, mint az ötvenedik, amit eddig nekünk, a megyei köztársasági megbízottaknak és a bíróságoknak írt Bozó úr. Egyébként nagyon sajnálom, hogy betegése miatt nincs elég információja a faluban folyó, lakosság javát szolgáló eseményekről, folyamatokról. A községben csak az ön által is említett hévíz forrás vize iható. A vizet adó kutak nitrátosak, a csecsemők pedig egyáltalán nem fogyaszthatják. Az önkormányzati törvény előírja, hogy négy éven belül kötelező a lakosságot jó ivóvízzel ellátni. Ehhez a község az államtól támogatást is kap. A rendszerváltás előtt, 1965-ben az egészséges ivóvíz biztosítása céljából megpróbálkoztak egy vízműtársulás létrehozásával. Ez azonban nem sikerült. Hét évvel ezelőtt, 1985-ben mindenki kinyilváníthatta, hogy mi legyen a fejlesztések sorrendje. Az első helyre az iskola építése került. Ezt megvalósítottuk. A második helyen a vízvezeték kiépítése szerepel, ez most van folyamatban. A múlt évben a falu széléig, a 21-es főútig elkészült a gerincvezeték, amihez 5 millió forint támogatást kaptunk a parlamenttől. Az idén építjük ki a községben a gerincvezetéket, amihez ugyancsak kérünk, s reméljük, hogy kapunk állami támogatást. A lakosságnak családonként 30 ezer forinttal kell hozzájárulni, amit 9,6 százalékos kamat mellett, 10 év alatt kell törleszteni. * Részlet a levélből: „ ... a vízmű építése helyett javaslom, hogy legyen gyógyszerárusítás, gyógyszertár, hogy egy aszpirinért ne kelljen Pásztora, Tarra menni.” Válasz: — A kis patikák veszteségesek. Amennyiben lesz vállalkozó egy magánpatika működtetésére, azt a település támogatja. Ilyen távolságban nincs szükség még az orvos által működtetett kézi patikára sem. * Újabb részlet a levélből: „Abban a csúnya, piszkos, naponta milliószor elátkozott Horthy rendszerben épített gyönyörű hősi emlékművet építsék fel újra, akár társadalmi munkával.” Válasz: — Ilyen emlékmű nincs a községben. Eddig még ilyen javaslat nem érkezett hozzánk a lakosságtól. Közérdekű bejelentésként vesszük tudomá- - sül, mint annakidején, amikor Bozó úr, a Marx-tér nevének megváltoztatását szorgalmazta, amivel az önkormányzat egyetértett és megvalósította. A közmeghallgatás után a téma megtárgyalására a képviselőtestület visszatér. * Idézet a levélből: „ ... a mát- rasszőlősi vasútállomástól a 21-es főútig szereljék fel a villanyhálózatot, mivel ez lakatlan terület, és a faluból sokan járnak dolgozni. Köztük akadnak olyanok akik éjjel félnek... ” Válasz: — A falu belső köz- világításának korszerűsítése 1,5 millióba kerülne, de erre sincs elegndő pénzünk. A lakatlan terület kivilágítása eddig még nem merült fel. Ha lesz pénzünk, akkor is csak a víz bevezetése után kerülhet erre sor, akárcsak az utak, járdák rend- behozatalára a vízelvezetés megvalósítására, a vízlefolyók és gödrök lefedésére. Ugyanis a vizet szállító gerincvezeték kiépítése azzal jár, hogy az építők feltúrják a község útjait. * Részlet a levélből: „... az elhanyagolt fürdőt hozassa rendbe a polgármesteri hivatal.” Válasz: — Nagyon jó lenne, ha működne. Pénz hiányában még a rendbetételére sincs lehetőségünk. Amennyiben a működtetésére lesz vállalkozó az önkormányzat szívesen átadja. A nyugdíj — 6-7 ezer forint - amit Ön „gúnydíjnak” nevez, és megkérdi, hogyan lehet ebből megélni, majd hozzáfűzi, hogy ők is éljenek meg ennyiből száz évig - nem az önkormányzat, hanem a kormány asztalára tartozik. A képviselő-testület csu-0 pán a rászorultság alapján adhat . rendszeres, vagy eseti segélyt a nélkülözés enyhítése céljából, a törvény ezzel kapcsolatos előírásainak megfelelően. Ebben az évben az önkormányzat több mint 3 milliót szán a rászorulók megsegítésére. Venesz Károly Felülről kérnek Szurdokpüspöki. Ottjártunk- kor még egyetlen állampolgár sem igényelt útlevélkérő lapot. A tartózkodást a polgármesteri hivatalban azzal indokolják, hogy az érdekeltek közvetlenül a Belügyminisztériumhoz fordulnak, hogy gyorsabban hozzá juthassanak a számukra szükséges útlevélhez. A hivatalba csak azért jönnek be, hogy a kitöltés helyességét ellenőrizzék. Döntés előtt - Pásztón Terítéken az idei költségvetés és a városi adókoncepció A pásztói önkormányzati képviselő-testület által múlt év decemberben megalkotott ideiglenes, 1991-es költségvetés után, a végleges tervekkel - amely tartalmazza az adókoncepciót is - ismerkedhetett a testület és számos megjelent érdeklődő, az elmúlt héten tartott városi fórumon. Az előterjesztésből megtudhattuk, hogy a város előre láthatólag 411,5 millió forint bevétellel, 455,9 millió forint kiadással, s ebből fakadóan 44,4 millió forint hiánnyal kell, hogy számoljon ebben az évben. A kiadások emelkedését, az intézmények fenntartási költségeinek növekedését, a polgárms- teri hivatal által segélyezettek körének bővülése, a segélyek növekedése, valamint olyan indokoltan jelentkező feladatok, mint a gépjárműadóval kapcsolatos levelezés, útlevél ügyintézés, céltartalékok növelése eredményezik. A hiány ellentételezésére több megoldási lehetőség is kínálkozik. Legegyszerűbbnek, a külső forrás - hitel - igénybevétele tűnik, de ezzel csínján kell bánni, mivel a múlt évben is azon iparkodtak, hogy a korábban vállalt hitelkötelezettségeiket csökkentve, viszonylag szabadabban gazdálkodhassanak. Megoldásként kínálkozik még a ■ céltámogatás igénybe vétele és a helyi adók bevezetése is. Ez utóbbit az 1991. XII. 31-én hatályukat vesztett telekhasználati díj, út- és közműhozzájárulási díj, telekadó, házadó, nem lakás céljára szolgáló építmények adója kiesése okozta költségvetési hiány pótlására, 1992. második negyedévtől vezetik be, amely során az önkormányzat az alábbi alapelveket érvényesíti. Az 1991. második félévben bevezetett iparűzési adót továbbra is fenntartja. Nem kívánja adóztatni a lakás céljára szolgáló épületeket, de tervezi az építményadó bevezetését a nem lakás cálját szolgáló épületekre, s megvizsgálja a kommunális adó kivetésének feltételeit. Nem célja, hogy a vállalkozók által fizetendő adó befolyásolja a vállalkozói kedvet, s ez további munkanélküliséghez vezessen. A mentességek és kedvezmények körének bővítésével támogatni kívánja a lakossági alapszolgáltatásokat kiegészítőket. A szociálisan rászoruló rétegeket ugyancsak kedvezményben részesíti. 1992-ben nem foglalkozik az idegenforgalmi és telekadó bevezetésével. -vtÉrdeklődnek a kúria iránt Mátraszölös. A képen látható Jankovich-kúriát a későbbi tulajdonos, dr. Rónyai Jenő panzióként működtette. Az épület megvétele iránt most egy német-magyar vegyes vállalat érdeklődik. Többmillió tej jegy • Pásztó. Az Állami Nyomda pásztói gyáregysége, a Népjóléti és Egészségügyi Minisztérium illetékesétől január 6-án vette kézhez azt a megrendelést, amelyben két és fél millió tejjegy előállítását kérik a vállalattól. A megrendeléstől számított két héten belül elkészült tejjegyek névértéke 750 millió forint, vagyis az ingyen tejakció révén ilyen összegű kiadástól mentesülnek a rászorulók. Pénzszűkében • Jobbágyi. A helybeli Vasipari Kisszövetkezet fizetőképeségének megtartása, talpon- maradása érdekében a termelő tevékenységen kívül kis- és nagykereskedelemmel is foglalkozik. Alapvetően élelmiszer-ellátásra rendezkedtek be. A megyében működő 20, szoros elszámolású egységük, valamint a helyben lévő discont áruházuk csökkenő forgalma azt jelzi, hogy egyre kevesebb pénze van a lakosságnak a napi cikkek vásárlására is. Az 1991. évi 50 százalékos forgalom csökkenés után januárban újabb 50 százalékkal niérséjdődött a bevételük. ----------J Nwics telek • Szurdokpüspöki) Az 1990-ben kialakított 13, ön- kormányzati tulajdonban lévő telek utolsó darabja tavaly talált gazdára. Azóta nincs építésre alkalmas, eladható terület a képviselő-testület tulajdonában. A közismert szegényedés következtében elrőteljesen lecsökkent az új otthonteremtést szolgáló építési kedv és képesség. Eddig egy állampolgár je- . lentkezett telekigényével. Helyben tanuljanak • Mátrakeresztes. Pásztó városhoz tartozó Mátrakeresztes község állampolgárai azzal a kéréssel fordultak a pásztói képviselő-testülethez, hogy tegye lehetővé az általános iskola 4. osztályos tanulóinak, a helyben való tanítását. Hat olyan gyerekről van szó, akik jelenleg pásztora járnak az általános iskolába. Valahogy úgy hozta a sors, hogy a pásztói kórházban két vezető főorvosnak is a tavalyi év decemberében volt az utolsó kórházi osztályos vizité. Hogy ezek utolsók voltak, ezt akkor a betegek talán nem is nagyon vették észre, de a közvetlen munkatársak tudták. A két főorvos dr. Farkas András szülész-nőgyógyász és dr. Lengyel István belgyógyász. Mindketten az ötvenes évek elejétől dolgoztak pásztón. Pár-pár évet voltak más kórházban is, de gyakorlatilag folyamatosan pásztóiak voltak. Osztályvezetőként dr. Farkas főorvos 1963-tól, dr. Lengyel főorvos pedig 1966-tól tevékenykedett Pásztón. Nem kívánom most kettőjük életpályáját bemutatni. Adatokkal ismertetni nem szükséges, hiszen életük és munkájuk mindannyiunk előtt folyt, tarAz utolsó vizit talmas és jelentőségteljes volt. Itt éltek családjukkal, ismeri őket a környék. A város biztosan, mert több itt élő generáció dr. Farkas főorvos osztályán született. A közép és időskorúak pedig betegségükben dr. Lengyel főorvos osztályán gyógyultak. Egy kórház szakmai munkáját és hírét az ott dolgozó orvosok határozzák meg. Ők ketten a nevüket adták a kórházhoz és e két név is ismertté tette az intézményt. Engem természetesen sok szubjektív elem befolyásol személyüket elletően, hiszen több, mint harminc évet töltöttem együtt velük. Barátságunkért és a közös munkáért csak hálás lehetek és vagyok nekik. Jelentős érdemeik vannak abban, hogy városi szintűvé lehetett az egészségügyet fejleszteni. A megyei viszonylatban szinte mindig legjobb eredmény a csecsemőhalálozás és terhesvédelem terén, a jól működő védőnői hálózat dr. Farkas főorvos nevéhez fűződik. A belgyógyászati ellátásban Lengyel főorvos sokat tett a szakgondozási rendszer kialakításában és a körzeti orvoskkal való együttműködésért, segítve azok szakmai fejlődését. Lehet, hogy soraim búcsúztató jellegűek, pedig elsősorban megköszönni és elköszönni akartam. Nyugdíjas éveikhez sokakkal együtt, jó egészséget kívánok! Dr. Kovács Bertalan főorvos Pásztó
