Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. február 6., csütörtök Még a segélyt is megsarcolják Nem akartuk hinni annak a salgótarjáni szociális segélyre szoruló családnak, amelyik elmondta, hogy az adóhivatal még a segélyt is megadóztatja. Ha például a legszükségesebbre, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen kiadásaikra kiutalnak nekik háromezer forint segélyt, akkor azt negyven százalékos, úgynevezett forrásadó terheli. így a segélyezett család kereken egyezemyolc- száz forinthoz jut mindössze. Ha véletlenül több, mint háromezer forint segélyt szavaz meg nekik az önkormányzat, - éppen nehéz anyagi helyzetük figyelembe vételével akkor jobb, ha azt fel sem veszik, hiszen ugyanúgy önadózóvá válnak, mint egy tehetős vállalkozó. Akkor sem más a helyzet, ha természetben segélyezik őket. Ezt is megsarcolják. Ha például egy sokgyermekes család szociális megfontolásból egyszer az életben beutalót kap egy üdülőbe, akkor azt sem veheti igénybe, mert a törvények ezt is busás jövedelemnek vélik és keményen adóztatják. így, mivel ezt az adót nem képesek a nagycsaládok befizetni, fájó szívvel kell gyermekeikkel közölni: nekik nem adatik meg az üdülés. Az adózás szabályaival azt is sikerült elérni, hogy ne alakulhassanak önsegélyező, vagy betegsegélyező egyesületek sem. Egyetlen esetben van kivétel. A temetkezési segélyt nem adóztatják!-veresNincs új a Nap alatt - tartja a mondás -se bölcsesség beigazolódni látszik a most útjára induló rovat kapcsán is. Hiszen volt idő, amikor a rádió kiváltotta gondolatok is napvilágot láttak a nógrádi napilapban, a tévével kapcsolatos megjegyzések pedig eleddig is folyamatosan megjelentek, ezt követően is helyt kapnak az újságban. Most színesedik a paletta: a Hang-Kép-ek című rovat a két legnagyobb hatású elektronikus média - főként — kulturális, művészeti jellegű programjaival kíván foglalkozni. * * * A rádióműsor alaposan megváltozott az elmúlt hetekben, s pro, kontra vélemények egyaránt kísérik az új struktúrát. A leghangosabb kritika, sőt tiltakozás az egyházak részéről tapasztalható a misék hullámsáv módosítása miatt. A Borostány - út mindenestre az üdvözlendő műsorok közé tartozik. E közép-európai kulturális magazin lényegében ugyanazt a funkciót tölti be a rádióban, mint az Európai utas a lapok között, s az ugyanolyan című televíziós folyóirat. Nem kisebb feladatra vállalkozik, mint annak bizonyítására, hogy e térség népei a közös kultúr- kincs alapján is egymásra utaltak. A Simon László szerkesztette és a Kőváry Katalin rendezte új rádiós magazin bemutakozása jól sikerült. Sokoldalúan, műfajilag is változatos formában adott körképet a közép-európai szellemiség néhány aktualitásáról. Megemlékezett a barokk évéről, a Dvorzsák évfordulóról, beszélgetést sugárzott Ja- nusz Zaorski filmrendezővel, a Lengyel Rádió és Televízió elnökével, nyilatkozott Földvári Kornél a szlovák kulturális miniszter első helyettese. Az ember bizony lelkiismeretfurdalást érzett Gecse Gusztáv szavai hallatán, aki Kerényi Károly Kapcsolat az Istenekkel című könyvéről s egyáltalán Kerényiről, mint filozófusról, vallástörténészről beszélt. Bizony az ő munkássága fehér folt művelődésünk térképén. Kifejezett szellemi izgalmat keltőek voltak a két „dunai hajós” Claudio Magris és Esterházy Péter új regényének részletei, a Kö- zép-Európát átszelő folyó keltette gondolatok. A műsor „üzenete” szerint a kultúra lehet gyógyír a felbomlott emberi kapcsolatokra, a kulturális együttműködés felszámolhatja a nacionalizmust. Bármilyen jó volt ezt kihallani, a pillanatnyi helyzetben sajnos illúziónak tetszik. * * * Ha ma valakire feltétlenül oda kell még figyelni a fogyatkozó nagy színészegyéniségek sorából, akkor Bessenyei Fe- rencre egészen biztos. Egyrészt, mert megette a kenyere javát, sok élettapasztalattal rendelkezik, másrészt mert impulzív egyéniség s mindenről - főleg a szakmájával, hivatásával összefüggő kérdésekről - van markáns véleménye. Legutóbb ő volt Fodor János „csevegő” partnere. S az egykori Dúvad, a vehemens szívtipró, az örök bohém ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Bár visszafogottabb volt, talán egy kicsit fáradtabb is, mint korábban, de nem kevésbé volt érdekes, amit mondott. Néhány rövid perc alatt is tudta érzékeltetni a nézőkkel azt a felemás hangulatot, amely manapság őt is jellemzi. Boldog, mert megkapta a sorstól a világirodalom megannyi nagy szerepét, játszott Shakespeare-t, Schillert, Moliere-t, s a magyarok közül Katonát, Madáchot, Illyés Gyulát, s szomorú, mert úgy érzi, hogy ma nincs igazán szükség sem rá, sem egyáltalán a színházra, a színművészetre. Hiányzik egy brandenburgi herceg - mondta akinek a megrendelésére Bach a remekműveket írta. Nincs a léleknek gazdája, aki ébren tartani lenne képes a művész becsvágyát, aki elhitetné az alkotó emberekkel, hogy ma különösen szükség van rájuk. Volt persze vitatható álláspontja is, - a feministák például bizonyára berzenkednének az emancipációról elmondott okfejtése miatt de az én fülemben egy biztató mondata visszhangzik: Tegyük a jót, ahol csak tudjuk! Csak az a kérdés: kinek mi a jó? Csongrády Béla Ingyen gyógyszer, nem szívességből Sajnos mind több nyugdíjas, járadékból élő, munkanélküli szorul rá a közgyógyellátásra, vagyis arra, hogy az ismét megdrágult gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket ingyen kaphassa meg. A közgyógyellátásra jogosító igazolványokat mindig az állandó lakhely szerinti önkormányzat adja ki. A tavaly ősszel hatályba lépett 125/1991 .(XI.29) számú kormányrendelet szabályozza az említett igazolvány kiadását. Ennek birtokában kizárólag saját felhasználásra lehet a patikákban a népjóléti miniszter által meghatározott gyógyszerek közül az orvos által felírtakat kiváltani illetve a gyógyászati segédeszközöket beszerezni. (Tavaly egyébként mintegy kilencmilliárd forint értékű gyógyszert és segédeszközt kaptak ingyenesen az érintettek.) Alanyi jogon jutnak a közgyógyellátási igazolványhoz azok, akik rendszeresen kapnak szociális segélyt - beleértve a központilag kiutaltat is — valamint a baleseti nyugellátásban részesülők és azok is, akik az egyes vagy kettes rokkantsági csoportba tartoznak. Szintén alanyi jogon jár a közgyógyellátási igazolvány a sorkatonai családi segélyben részesülőknek, továbbá azoknak, akik szellemi fogyatékos, sérült gyerekeket nevelnek. Megkapja az igazolványt a felsoroltakkal egy háztartásban élő házastárs, élettárs és a kiskorú gyermek is. A helyi önkormányzat jegyzőjét a jogosultságról a nyugellátást, a járadékot és a családi pótlékot folyósító társadalombiztosítási szervezet értesíti. Ennek alapján - külön kérelem nélkül - a jegyző kiállítja a közgyógyellátási igazolványt, s ezt kell a kezelő vagy körzeti orvosnak bemutatni. Fontos, hogy a recepten mindig fel kell tüntetni az igazolvány számát, mert e nélkül azok nem térítésmentesek. Méltányosságból kaphatnak közgyógyellátási igazolványt a betegek és nehéz szociális helyzetben lévők közül elsősorban azok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, illetve akiknek a jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj ösz- szegét. Külön kérelemre az önkormányzat képviselőtestülete a három vagy többgyerekes nagycsaládosoknak és gyermeküket egyedül nevelő szülőknek is megadhatja az igazolványt, amely legfeljebb egy évig érvényes, de megújítható. (Ferenczy-Europress) Tollal kívánnak segíteni A napokban jelent meg az Erdélyi Magyarság című folyóirat, melynek célja, hozzájárulni a határokon kívül élő - mindenekelőtt erdélyi - magyarság valós helyzetének tudatosításához. Ugyanakkor fontosnak tartja a nemzeti egybetartozás eszméjének ápolását. A lap szerkesztői hozzá kívánnak járulni a Közép-Euró- pát nyomasztó problémák megoldásához. Ennek érdekében az újságírás eszközével, a tollal próbálnak segíteni a felsorolt gondokon. Esszéket, vallomásokat, riportokat, tárcákat közöl a lap és tág teret ad a nemzet léthelyzetével kapcsolatos vitáknak. Az újság előfizethető csekken, de mivel nincs terjesztője, így a kiadó címére kell küldeni (Magyar Világ Kiadó, Budapest, VI. kerület, Benczúr utca 15 szám) a megrendelést ,vagy ha az országban van helyi képviselője a lapnak, nála kell az igényeket benyújtani. Nem sajátosan magyar találmány a nemzeti kisebbségek számára történő nemzeti körzetek kialakítása. Ezek mind szerepeltek még az Osztrák- Magyar Monarchia nemzetiségeinek követelései között. Napjainkban nemzetközi dokumentumok, egyes nyugat- európai alkotmányok és helyi szerződések garantálják a kollektív jogi státust. Nem fogadható el határainkon belül és kívül létező vélemény, hogy ezek követelése miatt Magyarország elszigetelődne Európában. Csütörtököt mondunk Mottó:„Ha nem tudod, mit csinálsz, legalább csináld precízen!” (Murphy törvénykönyvéből.) „K”, mint... Szóval „K”, mint közlekedés, vagy mint káosz, vagy mint kutyulás. Közlekedni nagyon tudunk — földön, vízen, levegőben. Illetve földön már nem any- nyira. Ott csak kutyulunk. Összekutyultuk a dolgokat a görögökkel, akik most kicsit „beintettek” ezzel a blokáddal. Csakhogy ez már nem egészen a taxisblokád szintje. Némiképp egyszerűbb dolog a hazai buszközlekedés. Arról bizton tudjuk: veszteséges, tehát fel kell emelni. Bár a buszjegyeket árát emelhetik az égig is, az még nem megoldás. Ha becsuknak az ajtó közé, vagy a tilalom ellenére olajos lével öntik fel a helyijáraton a padlót, nyakam kitörése esetén csak akkor „nyerek”, ha bérletem van. A biztosítást csak ez tartalmazza. Egek a vágytól, hogy egyszer megfejthessem ennek a logikáját. Már ha van neki olyanja. A titkok birodalmába tartozik számomra az is, kik kasszírozzák be azt a bizonyos egy százalékot a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kinnlévőségeinek behajtása után. Van egy tippem: nem a „plebejus réteg” zsebét tömi degeszre ez az újítás. Ha ugyanis melóskám megy oda egy milliókkal tartozó másik cég vezetőjéhez, hogy „legyen szíves már átutalni nekünk azt a milliócskát, amivel tartozni tetszik” - hát úgy elhajtják, mint a nem kívánt magzatot. Ezek után persze már nem is tartozik a dolog annyira a titkok birodalmába! Riadalom autós berkekben. Egyelőre csak Budapesten és Pest megyében nem köthet akárki AB-cascót. Csak akkor, ha korszerű riasztóval felszerelte autóját. El tudom képzelni, hogy nem törik magukat a trabantosok, hogy drágább riasztót szereltessenek a „papírjaguárra”, mint maga az autó. Tehát vagy nem biztosítják - vagy mégis, csak más társaságnál. — Csődök várhatók! — jelentette ki Bőd Péter Ákos a kisvállalkozókról szólva Szegeden. Elnéztem az ország- gyűlés keddi ülését. Ez is valami kisvállalkozás lehet, mert ami ott megy, az csőd. Miután az elnöklő Vörös Vince mindenkit összecsődí- tett a folyosóról, voltak 194— en. A határozatképességhez kell 192. Most nem kellett sem gomb-gate, sem más trükk, darabra megvoltak, ez a lényeg. A jelenléti gombnyomogatásnál kiderült: 40 százalék nem jelezte előre tá- volmaradásást. Ez sem semmi. Talán az egymás lefa- sisztázása késztette távozásra az interpellációk elmondása előtt a képviselőket? Vagy netán utazási térítéssel sem éri meg eljárni az ülésekre? Balázs József Nyomorfokozatok a megyeszékhelyen N em valami kellemes a helyzet ma ebben az országban, fokozódnak a szociális feszültségek, egyre nagyobb méreteket ölt a szegénység, az ezzel járó társadalmi ellehetetlenülés, ennek folyományaként tömegesen jelennek meg a beilleszkedési zavarok. Egyre többen vannak, akik egymagukban, vagy közvetlen környezetük által képtelenek úrrá lenni gondjaikon és segítségre szorulnak, ráadásul szociális törvény sincs még a láthatáron. A kormánykoalíció szociális érzékenységéről nemigen lehetne ódákat zengeni; persze ahhoz, hogy az állam különös gondot tudjon fordítani sok más mellett szociális célokra is, a mostaninál jobban működő gazdaságra és gazdagabb költségvetésre lenne szükség mindenekelőtt, és ezzel a kör látszólag bezárult. A gazdasági bajokkal küszködő országon belül is különösen súlyos a helyzet errefelé, szőkébb hazánkban. Nógrád megyében legutóbb már tizenhat százalékos munkanélküliséget rögzítettek, a leépülő nezé- hiparával bajlódó Salgótarján helyzete sem éppen szívderítő, a kilátások pedig egyáltalán nem biztatóak. Éppen ezért hatott meglehetősen furcsán a városszerte elterjedt hír, amely szerint a családsegítő központot megszüntetik. Bezovics Lajosné, a család- segítő központ vezetője, aki maga is tagja az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának, szintén hallott effélékről, de nem hivatalos helyről, s fogalma sincs, honnan ered a hír. Annyi biztos, hogy a város költségvetés-tervezetében szerepel az intézmény, az pedig hogy az előirányzott összegből végül is mennyit kap meg a központ, arról a városatyák lesznek dönteni hivatottak. Szóról szóra ugyanezt mondta el kérdésünkre dr. Hajdú Katalin is, a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályának vezetője. Ercsényi Ferenc, az illetékes alpolgármester sem tud semmiféle bezárásról. De ha ennyit elidőztünk, es- hessék már néhány szó a családsegítő központ feladatáról, tevékenységéről is. Bezovics • Lajosné máris magyarázza, hogy az intézménynek - mely Salgótarjánban 1990. január 1-je óta működik — alapvető tennivalója a komplex mentálhigiénés családgondozás, vagyis a teljeskörű lelki egészségvédelem. Azaz: próbálják tartani a lelket azokban az emberekben - egész családokban - , akik a nehezedő körülmények alakulása folytán az élet perifériájára szorulnak, hogy lehetőleg ne nyúljanak a pohár után, ne kerüljenek olyan depressziós állapotba, amelyből már nem látnak kiutat, ne sodródjanak az öngyilkosság irányába. Ez a munka statisztikailag nemigen mérhető, de értéke alighanem felbecsülhetetlen. A lelki tanácsadás mellett számos terhet levesznek a kliensek vállairól. Tavaly kétszázezer forint segélykeret állt rendelkezésükre. Ennek egy részéből alapvető élelmiszereket várároltak, s ezeket csomagokban osztották szét a rászorultak között, a pénz többi részét pedig gyorssegélyként adták oda a szegényembereknek. Volt, akinek tüzelőt vásároltak, másnak kifizették az elmaradott lakbérét, villanyszámláját, de hosszasan lehetne sorolni, mennyi mindent tettek az elesettekért. Az eltelt idő során bebizonyosodni látszik, hogy szükség van a központ munkájára. Tavaly 3359 kliens kereste fel őket, két és félszer többen, mint egy esztendővel korábban. És csak jönnek, jönnek. Némely kénytelen vendégük ma már egyenesen azt kéri, hogy segítsenek neki beosztani a pénzét. Ezen emberek segélyét, nyugdíját, egyenesen a központba kézbesíti ki a postás. Ok foglalkoznak a hajléktalanok gondjaival is. Ma már negyven is van belőlük. A jelenlegi átmeneti szállás azonban csak tizenöt férőhelyes, vagyis sok az ellátatlan ember. A csecsemőtől az időskorúa- kig, ma márminden korosztály- lyal, a segédmunkásoktól a diplomásokig, minden réteggel dolga van a családsegítő központnak. A pályakezdők számára már szinte lehetetlen állást találni, de a cégek kapuján belülről is egyre több embert rúgnak ki az utcára. A munkanélküliség nemcsak anyagilag, hanem morálisan is nyomasztó. Tönkretesz emberi életeket, szétzilál családokat. Hogyan viselik az emberek az elembertelenedő viszonyokat? Nagyon nehezen, szégyenkezve. Bezovicsné magyarázza. A hirtelen tömeges lecsúszás, elszegényedés, ma még ’’újdonság” a magyar társadalomban. Jelentős a veszély a végleges lecsúszásra; tömegével állnak elő a beilleszkedési zavarok: az italozás, a bűnözés, az öngyilkosság. A problémák kezeléséhez még ma sincsen meg a kellő gyakorlat. Idő kell, amíg az emberekben, a társadalomban kialakulnak a védekező mechanizmusok. Érdekes, hogy a nehéz helyzetbe került emberek nemigen a kormányt szidják sorsuk alakulása miatt. Legtöbben még úgy érzik, hogy a mostani egy átmeneti időszak, amit túl kell élni, át kell vészelni, hogy együttmaradjon a család, aztán majd valamikor jobb lesz a helyzet. Ez nem feltétlenül pénzkérdés, segélykérdés; a segélyezés rendje úgyis megérett az átalakulásra. Mekkora az esély a „túlélésre” ? Magyarországon ma az önhibáján kívül lecsúszottak számára is nehéz a visszakapaszkodás. Kevés a társadalomban a szolidaritás. Lehet hogy éppen azért, mert mindenkinek elég a saját maga baja. A kiknek már módjában állna a segítségnyújtás - lásd, újgazdagok -, azoknál egyelőre - tisztelet a néhány kivételnek - a felhalmozás vágya uralja a tudati világ középpontját. Balás Róbert Tisztelgés Karcagon Ünnepségsorozattal emlékezik az idén a város jeles szülöttére, az amerikai függetlenségi háború magyar hősére, Kováts Mihály ezredesre Karcag társadalma. Kováts Mihály és kora címmel időszaki kiállítást rendez a helyi múzeum, karöltve a Hadtörténeti és a Magyar Nemzeti Múzeummal. A Kálvin úti általános iskola felveszi a nagykunsági főtiszt nevét. Lesz tudományos tanácskozás és emlékplakett is megjelenik. Szoftverkiállítás es vásár A salgótarjáni Minorg Számítástechnikai Kft. is részt vesz a február 14-én kezdődő, Számvitel ’92 című, Budapesten megrendezendő, kétnapos szoftver kiállításon és vásáron. A fővárosban a cég két programrendszerét mutatja be az érdeklődőknek, s ezalatt engedményes vásárt is tart.
