Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-29-03-01 / 51. szám

1992. február 29,-március 1., szombat-vasárnap BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Mindössze fele létszámmal termel a herencsényi furnér üzem, mert a tönkrement Szabadság tsz-nek nincs pénze alapanyagra, így aztán az itt dolgozók sorsa is bizonytalan. Fotó: Rigó Diszkriminálják a vállalkozókat A kinyilatkozásokon túl va­jon van-e létjogosultságuk ma Magyarországon az iparosok­nak, kézműveseknek, általában a vállakozóknak? Jagyutt Péter, a IPOSZ or­szágos elnökségének Nógrád megyét képviselő tagja és Sári Boldizsár, azIPOSZ balassa­gyarmati alapszervezetének tit­kára beszéltek azokról az újabb jelenségekről, szabályozókról, amelyek lassan ellehetetlenítik ennek a réteg fennmaradót.-Jelenleg nincs meg az ob­jektív feltételrendszere annak, hogy egy vállakozó, ha elveszti munkáját, munkanélküli jára­dékot kapjon. Az országos szer­vezet mit tesz annak érdekében, hogy ez a hátrányos megkülön­böztetés megszűnjön? — Elsősorban nem azért kell küzdenünk, hogy mi is kaphas­sunk munkanélküli segélyt. Nem destruktív módon, a mun­kanélküliségre kell felkészíteni a vállakozókat, hanem egy olyan közgazdasági, jogi kör­nyezetet kejlene. megteremteni, amely lehetővé teszi ennek a ré­tegnek a fennmaradását — mondta Jagyutt Péter.- Érthetetlen -r amikor ennyi munkanélküli van - miért nem olyan gazdasági szabályozást hoznak létre, amelyik a válla­kozókat a fejlesztésre inspirálja, segítve ezzel a munkahelyte­remtést is - egészítette ki az előbbieket Sári Boldizsár, —- A legtöbb iparos meg­akarja tartani az iparát, sőt bőví­teni akarja azt - folytatta gondo­latát Jagyutt Péter -, az „ország szekere” is csak akkor zökken ki a mélypontról, ha a termelő ágazat beindul. A kisiparban eddig nem történhetett jelentős felhalmozás, honnét legyen sa­ját tőke a fejlesztéshez? Azzal pedig, hogy csakis költségvetési oldalról tekintenek egy vállako- zóra, lehetetlenné teszik a bőví­tett újratermelés kialakulását. Most, hogy a másodlagos vonal, az elosztás telítődik, eljutunk oda, hogy nem lesz mit elosz­tani! A rendeletek alapján úgy tűnik ezzel nem törődnek, a tör­vényhozásban elsősorban azok­nak az érdekeit képviselik, akiknek jobbak a kapcsolataik, akik jobban lobbyznak. — Nyilván Balasagyarmaton is érződik ezeknek a káros fo­lyamatoknak a hatása. — Az elmúlt évben 137-en léptek be és 170-en szűntették meg az IPOSZ tagságukat - mondta az alapszervezet titkára. - Annak ellenére, hogy nem minden iparos tagja a szerveze­tünknek, ezek a számok mégis figyelmeztetőek! A kisvállako- zásokat érő diszkriminációk - amit az új jövedelemadó-rende­let jól példáz - következménye­ként idén ennél nagyobb mér­tékű csökkenésre számítunk. — Bizonytalan a jövőnk — zárta le a gondolatsort Jagyutt Péter. - Sokan éhbérért dolgoz­nak, a kereskedelem, a bankok lefölözik a hasznot, a kormány pedig viszaél,; kizsákmányolja az emberek élniakarását. fenyvesi Váss Miklós: A magam ura vagyok... Fazont vált a Kerkó Kft. Annak idején nagy visszhan­got váltott ki a Kőporc Vállalat balassagyarmati gyárának meg­szűnése, hiszen emberek tucat­jai kerültek az utcára. Ez a sa­nyarú sors jutott az ott huszon­egy évet lehúzott magyamán- dori illetőségű Vass Miklósnak is, aki üzemtechnikusként ke­reste a kenyerét. A fiatalember azonban nem esett kétségbe, in­kább cselekedett, s 1990 végén megalapította a Kerko Kft-t.- Egy magtárt alakítottunk át üzemnek — mondta ottjártun- kor. —- Jelenleg tizenöten va­gyunk, s keramikus kondenzá­torokat gyártunk. Éves forgal­munk 15 millió forint.- Hogyan zárták az első évü­ket, 1991 -et?- Minimális nyereséget ér­tünk el. Sajnos, a legnagyobb megrendelőnk, az Orion fel­számolás alatt áll, így aztán csak fizetget.-Mit tudnak tenni ebben a helyzetben?-Nincs mese, váltani kell. Kondenzátorokat ugyan ezután is előállítunk, hiszen biztató tárgyalásokat folytatunk a Vi­deotonnal, de bővítjük a tevé­kenységi körünket.- Hallhatnánk erről kicsit részletesebben?- Két irányba gondolkodunk.-— Rengeteg a munkanélküli, munkahelyeket kell teremteni, minél többet és mihamarabb, mért éz a probléma sokkal sú­lyosabb annál, hogy csak se­géllyel próbáljunk rajta enyhí­teni - mondta Molnár Istvánná, a balassagyarmati városi TIT szervezet titkára, kiemelve, hogy ők miként kapcsolódhat­nak be ebbe a folyamatba.- A TIT az átképzésben je­lentős szerepet vállal. Annak el­lenére, hogy nehéz akárcsak pár hónapra is előre tervezni - nem könnyű megmondani, mely ké­pesítések megszerzése a legcél­szerűbb -, egy dolog azonban biztosnak látszik: nyelvek isme­rete nélkül a jövőben egyre ne­hezebb lesz boldogulni. Érde­Vass Miklós, a kft. igazgatója Egyfelől: bojlerbetéteket aka­runk gyártani a Hajdúsági Iparműveknek. Másfelől: részt kérünk a szolgáltatásból és a ke­reskedelemből.- Kérdés: hogyan?- Hamarosan megnyitjuk a vegyeskereskedésünket, ahol discont áron árúsítunk. A minő­ségre is odafigyelünk, például kés, mégsem tömeges a jelent­kezés ezekre a tanfolyamokra. Csak akkor keresnek fel minket, amikor egy állás megszerzését nyelvismerethez kötik. Ilyenkor nagyon szoros a határidő, sür­gős lenne a tudás, sokan pedig nincsenek azzal tisztában, egy nyelvet nem lehet tetszőlegesen rövid idő alatt megtanulni. A tanfolyamokkal kapcsolat­ban úgy érzem, van egyfajta tar­tózkodás, mintha várnának va­lamire az emberek. Az előző évet eredményesen, sikeresen zártuk, amihez szívós, kitartó munka kellett. Ma, amikor óri­ási a konkurenciaharc, nagyon fontos a magas színvonalra, a minőségre törekvés. Nemcsak addig kell egy tanfolyammmal naponta kétszer hozunk friss pékárut. Vízvezetékrendszerhez alkalmazható újfajta, hajlékony csöveket is szándékozunk árusí­tani. Vállalunk víz- és fűtési rendszerek, villamos hálózatok szerelését, háztartási gépek javí­tását, képkeretezést. Benzinku­tat akarunk építeni, autósbolttal együtt. A terület már adott, tő­keerős társat keresek. Sőt, te­metkezési vállalkozásba is be­lekezdünk.- Ezáltal emberek tucatjai jutnak munkalehetőséghez.- Igen. Egyébként igyekszem az átlagosnál jobban megfizetni az embereimet, ám követelek is. Kapcsoltak a feladatok, például az üzemvezető hordja kocsival a dolgozókat. Merthogy külön sofőrt nem tartok.- Ón egy vállalkozói vénával megáldott ember.- Most látom csak hasznát, hogy annak idején nem az akkor divatos marxista egyetemre jár­tam, hanem felsőfokú szerve­zési végzettséget szereztem.-Árulja el, miből kezdte a vállalkozását?- Felvettem félmillió forint kölcsönt. Ma nyögöm a részle­teket. Nagy az idegi megterhe­lés, mert futnom kell a megren­delés, az anyag után. De a ma­gam ura vagyok! kolaj - rigó törődni, amíg beindul, törődni kell vele folyamatosan! Gyak­ran beülök előadásokra, kérem a hallgatókat is. keressenek meg,' ha valami góndjük van. Gondolunk arra is, hogy Va­lami pluszt adjunk a hallgató­inknak, amitől valóban „TIT”-esek lesznek a tanfolya­maink, ezért azokat a hagyomá­nyos ismeretterjesztő előadáso­kat megpróbáljuk becsempészni kurzusainkra, amelyek koráb­ban a TIT névtől elválaszthatat­lanok voltak. Sorolhatnék még ezernyi apró ötletet, amellyel értékes hagyományainkat őrizzük, amivel próbáljuk szín­vonalasabbá tenni programjain­kat, ezzel is a hallgatók érdekeit szolgálva. fá. Balassagyarmat és környéke Pályázat • Magyarnándor. A képvi­selő-testület pályázatot hirdetett a régi iskola üres épületének hasznosítására. Az árajánatokat még március 4-ig lehet benyúj­tani a polgármesterhez. A pá­lyázatok elbírálásakor előnyben lesznek azok, akik munkahely­teremtő és szolgáltatást végző tevékenységekre vállalkoznak. Rajzfilmsikerek • Galgaguta. A helyi általános iskola is eleget tett a Magyar Televízió Napraforgó című mű­sorában elhangzott felhívásnak, s belépett a Rajzfilmkészítők Baráti Körébe. A vállalkozó szellemű gyerekek hat „pálya­művet” küldtek be, közülük többen sikeresen szerepeltek, öregbítve iskolájuk hímevét. Az értékelés során név szerint megemlítették a 3. osztályos Szebedy Borsot, aki Tökfilkő utolsó kalandja című dolgoza­tával és a hozzá készített nyolc képből álló rajzsorozatával re­mekelt. Hasonlóképpen elisme­résre méltó a szintén 3. osztá­lyos Martinyi Adrien Füstbe ment terv című fogalmazása és illusztrációs rajzsoróZata. . .. Jj jJjAíUJj iOC!\ii iímuoi Rendhagyó zeneórák • Balassagyarmat. Quantz, Corelli, Mozart, Méndelssohn műveivel is megismerkedhet-, nek a város környéki falvak is­koláinak tanulói az országod hírű Balassagyarmati Kamarae­gyüttes jóvoltából. Az évtizedes hagyomány folytatásaként, á Nógrádi Mecénás Alapítvány, támogatásával idén is létrejött rendhagyó ének órákon több zenei korszakkal „találkozhat­nak” az érdeklődő gyermekek. A név, amely kötelez Gondolatok a gyarmati TIT-szervezet életéről Százéves útmenti kápolna Szandán A technika csodái elkápráz­tatták a modem kor emberét. Csalhatatlannak látszott az evo­lúció modellje, s a törekvő em­ber hitte, hogy benne a tökélete­sedő lét valósul meg. Az Elbá­tól keletre pedig a ránk telepedő vulgármarxizmus totalitása ámított cáfolhatatlan utópiával, hogy ha a „fejetetejéről a tal­pára” fordítjuk énünket, evilá- gon érjük el a „mennyorszá­got”, értsd: kommunizmust. Közben a generációk válta­kozásával egyre idegenebbé váltak eleink, a már-már szé- gyelni valónak vélt mivoltuk­kal, primitívnek tartott kultúrá­jukkal. Nekünk ráadásul ez a térség jutott, Nógrád, ez az alul- urbanizált, természetbe süppedt táj. Mert itt még esténként, öre­gasszonyajkakon hallani lehet a beláthatatlan múltból eredő mi­tikus igét: az „Ég szülte föld”-et. Ám most, korforduló idején, amikor új tájékozódási pontokra és fogódzókra van szükségünk, nem tehetjük meg, hogy az élet megtartó, hagyományos szem­léletére ne pillantanánk. Arra a látásmódra, amely néhány ge­nerációval ezelőttig oly termé­szetes realitásnak számított. Ennek fölvillantásához pél­daértékű a Szandán száz esz­tendeje épült, s újraszentelt ká­polnához fűződő jelenségkör. Az 1880-as években egy Or­das-pusztáról Szandára házaso­dott fiatalasszony, Kis Verona, különöset álmodott. Az unokák jól emlékeznek a történetre.-„1883 telén álmodta nagy­anyám - meséli Tóth Jánosné -, hogy a terényi templom padlá­sán van a Szűzanya faszobrának törzse és azt mondta a Szűzanya neki álmában, hogy lányom vígy el engem. Hogy csak egy katulyába hozza el, és tegye őt a kasznyi tetejére, ő avval is megelégszik, mert őneki na­gyon fáj a feje, mert mindig lökdösik. Beüti a fejit, ütődik a lába oldalához, amibe a minist- ráns ruhák vótak.” „A csodálatos álmot elmesél­ték a papnak is, aki ennek nyo­mán valóban megtalálta a Má- ria-szobor törzsét, mely egy ko­rábbi tűzeset során megégett. „A dédnagyapámnak ekkor oda is adta a plébános - folytatja a történetet Teri néni. - Dédnagyapám meg mondta, hogy nem tesszük katulyába, hanem csinálunk neki egy ká­polnát, hogy mindenki láthassa, gyönyörködhesse. Oszt nagy­anyámnak az apósa elment gya­log Vácra, a püspökségre. Ott a váci püspök azt mondta, hogy semmi akadálya, ha van tehet­ségük, csináltassák meg.” Összespórolt pénzükön meg­építették a kápolnát, szemközt a lakóházukkal. A falubeli aszta­los kijavította a megsérült szob­Sokan látogatják a kápolnát rőt, felöltöztették. A fölszente­lésnél két pap volt jelen.- „De mikor az asztalos megcsinálta, csupa véletlenül hat ujjat csinált a jobb kezére” - meséli tovább Teri néni, aki ma is gondozza a kápolnát. - „Egy idős ember látta meg. Aszongya a Szűz Máriának egy kezén hat ujja van, majd jó lesz billegtetni a klanétát vele! így e! Oszt ak­kor ment kaszálni. Akkor dél­után elvágta kaszával az egyik ujját. Úgyhogy el köllött dobni neki. Mán ott megtörtént a csuda, ugye, hogy hát ő kicsú­folta, hogy hat ujja van a Szű­zanyának .. Ekkor megkérték az aszta­losmestert, legyen szíves el­jönni, levágni az ujját. Az asztalos azt mondta, hogy „én megcsinálni megcsináltam, de én gyilkoló eszközvei nem nyúlok a Szűz Mária testihöz! Hanem akkor oszt álmodta mamika akkor éjjel, hogy: Ve- ronka! Menj föl a padlásra, oszt a szarufa mellett van a metsző­olló. Azt egész nyugodtan vedd el, oszt vágd le az ujjamat on­nan. Oszt aszonta mamika, hogy ő csak alig hogy hozzáér­tette, már levált.” Az élet ilyen hétköznapi, gyermeki csodái természetes realitást jelentettek a korábbi parasztember számára. Miszti­kus fölfogásul Mária álombéli jelenését is az éber valósággal egyenértékű jelentéssel ruházta föl, s e hittel átitatott szemléle­tük nem is csalta meg őket: a kis kápolna száz éve az út mentén áll. A család azóta is gondozza, virággal díszíti, s a kápolnácska valódi kegyelemhely lett nem­csak a család, hanem a tágabb faluközösség számára is. Volt akiknek a kislányuk nem tudott járni és a szülei Vá­raljáról idehozták a kápolnához imádkozni. Tizenkét éves volt és megtanult járni. A szandai „Máriácskához” még kegyelmi ajándékok és lá­tomások egész sora fűződött az elmúlt száz esztendő során a környező ájtatos nép számára. Limbacher Gábor Balassagyarmat „ékszere” Az égerláp mellett, a város egyik legszebb része a Nyírjes. Mi lesz a sorsa? Hogyan dönte­nek róla a település vezetői? Megmaradjon-e a szabadst­rand? Indokolt lehet-e hosszú távon parcellázható területeket kijelölni? A tavak partján foly- tassanak-e építkezést? A későbbi nézeteltérések el­kerülése érdekében egyeztetni kell az önkormányzati hivatal, az erdészet és a horgászok tö­rekvéseit. Ezzel összefüggés­ben, a napokban többoldalú megbeszélés zajlott Balassa­gyarmaton.- Moór Mátyás a városi ön- kormányzati hivatal főépítésze elmondta, fontos lenne meg­akadályozni a szervesanyag be­jutását a tavakba. Ennek a prob­lémának a megnyugtató megol­dása a csatornázás lenne. Ha pedig szabadstrandot kí­ván működtetni az említett terü­leten a város, megfelelő öl- töző-vetköző helyett, mentő-fi­gyelő szolgálatot, zuhanyozókat célszerű kialakítani. — Mivel a nyírjesi tavak az égerlápba folynak, végig kell gondolni a nagy tömegek für­dőzéseinek káros következmé­nyeit is! - hívta fel a veszélyre a figyelmet Gyenes Szilárd, az önkormányzati hivatal környe­zetvédelmi előadója. - Nem biztos, hogy a horgászatot, a fürdőzést, a modellezést, az üdülést egyszerre rá lehet eről­tetni a tórendszerre, annak ká­rosodása nélkül.-Szabó Endre, az önkor­mányzati testület képviselője erre reagálva kijelentette, a vá­ros lakói a nyírjesi tavakban fürdeni is akarnak, biztosítani kell ennek feltételeit!- A horgászegyesület nevé­ben Császár Ferenc elnök az ötös tó bővítését szorgalmazta. Kijelentette, hogy a horgászok saját erőből, egyrészt a halpusz­tulás megakadályozása érdeké­ben, másrészt azért, hogy akkor is lehessen horgászni, amikor fürdőzők is vannak, valamint esztétikai szempontok által ve­zérelve szeretnék elvégezni a munkákat. Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet a biztonsá­gos parkolási lehetőség megte­remtésére is. — Megállapodás született, hogy az önkormányzat és a hor­gászegyesület új alapokra he­lyezi az együttműködését. - mondta dr. Kiss Tamás Balas­sagyarmat alpolgármestere. - Döntöttünk arról is, hogy a sza- badstrandolás lehetőségeit az önkormányzatnak kell biztosí­tania. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a Nyírjes általános rendezési tervének átdolgozása szükségtelen, de a környezeti értékek megtartásával kell kia­lakítani a város lakosságának pihenőövezetét. fenyvesi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents