Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-29-03-01 / 51. szám
A Opel előzetes megállapo- .,a a lengyel FSO autó- es a General Motors. Terá szerint a GM-Europe Ze- ranban (Varsó mellett) gyárat épít Opel Astra és Vectra előállítására. Indiai altábornagy — kéksisakosként Satish Nambiar indiai altábornagy lesz a főparancsnoka a Jugoszláviába küldendő ENSZ- békefenntartó erőknek — közölték a világszervezetben. A kábítószer ellen A texasi San Antonióban befejeződött George Bush és hat latin-amerikai államfő kétnapos értekezlete, amelyen az illegális kábítószertermelés és -kereskedelem elleni harc összehangolásáról esett szó. Jelcin az „atomvárosban” Az egykori szovjet atomfegyver-kutatás fellegvárába, Arza- masz-16 városba utazott tegnap Borisz Jelcin, hogy a nukleáris szakemberek és a kutató központ helyzetéről tájékozódjon. Nincsenek kantonok A Szarajevóban megtartott Bosznia-értekezleten nem sikerült megállapodni a tervezett kantonokról, s arról sem, hogy a szuverenitás alanya a nép, vagy az állampolgár legyen. Finnország is csatlakozna Finnország csatlakozzék az Európai Közösségekhez — foglalt állást a helsinki kormány az üggyel kapcsolatban csütörtök este tartott külön tanácskozásán. Az Esko Aho miniszterelnök vezette centrista koalíció csatlakozással kapcsolatos indítványát a finn parlament elé terjeszti. Ipoly: életre keló híd Március elsejétől várhatóan ismét megnyitják a Letkés és a szlovákiai Szalka közti határátkelőhelyet: az Ipoly sok évtizede lezárt hídjának „életre keltését” elsősorban a két érintett falu szorgalmazza. Londoni robbantás Eddig ismeretlen eredetű robbanás történt tegnap reggel az egyik forgalmas londoni vasútállomáson, a London Bridge-en. Az első jelentések szerint legkevesebb húszán megsérültek, de halálos áldozatok nincsenek. Libanoni áldozat Egy izraeli járőr tegnapra virradó éjjel lelőtte a libanoni hadsereg egyik katonáját az úgynevezett dél-libanoni biztonsági övezetben, Haszbaja közelében. HM-delegáció Romániába Für Lajos betegsége miatt Annus Antal, a FIM közigazgatási államtitkára vezeti azt a delegációt, amely ma román meghívás alapján hivatalos látogatásra Bukarestbe utazik. Változatlan frontok Erdélyben Valódi autonómiát kellene nyújtani... A Frankfurter Allgemeine Zeitung megítélése szerint a frontok változatlanok Erdélyben: Románia és Magyarország között folynak ugyan a tárgyalások az új átfogó államközi szerződés megkötéséről, ezek nem jutottak zsákutcába, de igazán előre sem haladnak. Bukarestből keltezett és a frankfurti újság tegnapi számában megjelent cikkében a lap munkatársa, Viktor Meier megállapította: — Mind a magyar, mind a román oldalon vannak elképzelések, hogy miként lehetne leépíteni a kölcsönös bizalmatlanságot. Nastase román külügyminiszter úgy véli, hogy talán létrejön egy ’’szerződéscsomag”, akár az új kétoldalú szerződés keretében, akár azon kívül. A szerződésben még egyszer garantálnák a határokat, aztán megoldanák az olyan nyitott kérdéseket, mint amilyen a kolozsvári magyar konzulátus ügye, sőt még másokat is. Az út azonban jelenleg aligha tűnik járhatónak, mivel egyik magyar kormány sem fog hajlandóságot mutatni arra, hogy úgymond harmadszor is lemondjon Erdélyről, pusztán azért, hogy konzulátust kapjon Kolozsvárott. Valódi autonómiát kellene nyújtani (az erdélyi magyaroknak), ennek megadása azonban a román kormány lehetőségein kívül esik. ...Erdélyhez mindkét oldalról heves szenvedélyek kötődnek. Budapesten csak Erdélyre tekintenek, és még a Vajdaságban és Baranyában élő 400 000 magyar sorsát is a második helyre sorolják, holott ott, szerb fennhatóság alatt, magyarokat ölnek meg, kényszerítenek katonai szolgálatra és űznek el házaikból. Mindez Romániában nincs. Az ottani kormány azzal sem próbálkozik, ellentétben Újvidékkel, hogy magyar napilaphoz erőszakkal neki kedves főszerkesztőt ültessen be. Még Horn Gyula, a külpolitikai bizottság és a Szocialista Párt elnökének szájából is hallani, ha nem is a bocsánat, de a megértés szavait az egykori Jugoszláviában uralkodó helyzettel kapcsolatban. A románokkal szemben azonban Budapesten egy tapodtat sem akarnak engedni. (MTI) Huszonhétmillió dollárt kínáltak Leninért Külföldi beruházók levelek ezreivel árasztották el az egykori KGB-t, amelyekben nagy összegeket — a legtöbb eddig 27 millió dollár volt — kínálnak fel Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott holttestéért, annak ellenére, hogy az orosz kormány tagadta, hogy szó lenne a forradalom atyja földi maradványainak áruba bocsájtásáról. Mint a UPI amerikai hírügynökség moszkvai keltezésű beszámolójában rámutat, a híresztelések alapjául egy amerikai magazinban tavaly decemberben megjelent cikk szolgált, amely szerint az orosz kormány azt tervezi, hogy Lenin földi maradványait készpénzért eladja külföldi vevők egy csoportjának. Az amerikai magazin „értesüléséről” később kiderült, hogy légből kapott. ’’Jelenleg levelek áradata érkezik a címünkre az Egyesült Államokból, amelyeknek írói óriási öszszegeket ajánlanak fel nekünk, hogy szervezzünk árverést” — jelentette ki minapi sajtóértekezletén Andrej Csernyenko, az orosz biztonsági minisztérium — a szovjet KGB utóda — szóvivője, és részleteket olvasott fel több levélből. Csernyenko hangoztatta, hogy „az események kezdenek kicsúszni az ellenőrzés alól” (a levelek áradatára utalt), és „ez a dolog nagyon nyugtalanít bennünket”. Határozottan cáfolta, hogy az orosz kormány valaha is foglalkozott volna Lenin holtteste áruba bocsátásának a gondolatával, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy többről van szó, mint ostoba tréfáról (mármint az amerikai magazin cikkét illetően). „Meggyőződésem, hogy bizonyos emberek egy csoportja jó előre kitervelte az egészet” — mondotta, de nem volt hajlandó részletezni kijelentését. Krjucskov: Lefejezték a KGB-t Az állambiztonsági rendszer lerombolásának vagyunk tanúi, amely tragikus az ország jövője szempontjából — jelentette ki a Rosszijszkaja Gazeta című lap hasábjain Vlagyimir Krjucskov véleményét tolmácsolva a volt KGB-főnök ügyvédje. A lap sajátos módon a vizsgálati fogságban levő Krjucskov ügyvédjének közvetítésevei készített interjút az augusztusi puccs egyik főszereplőjével, mivel az ügyészi szervek nem engedélyeztek a gyanúsítottal való közvetlen találkozást. A cikk megjelenéséhez, mintegy az ab- bankifejtett vélemény nitelesséf ének igazolásául, a KGB egy- ori elnöke írásos hozzájárulást adta. Krjucskov úgy látja, hogy utódja, Vagyim Bakatyin valósággal lefejezte a KGB-t, szélnek eresztve a cég legjobb koponyáit, szellemi elitjét. Ugyancsak Bakatyin szemére vetette az amerikai nagykövetség lehallgató rendszerere vonatkozó szuper- titkos tervrajzok kiadását. Az egykori KGB-főnök, aki kiválóan tud magyarul és egyik kedvenc időtöltése a magyar szép- irodalom olvasása, nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem tartja szerencsés dolognak a belügyminisztériumnak a titkosszolgálattal való összeolvasztását, ahogy ezt a Jelcin-kormány tervezi, főként szakmai, de politikai és személyi okokból sem. Az augusztusi eseményekről és előzményeiről Krjucskov elmondta: a bizottság kezében nem volt semmiféle letartóztatá- si és internálási terv, bármennyire szeretnének is egyesek az állítólagos fekete listára felkerülni. Mindössze néhány politikussal szerettek volna „elbeszélgetni” annak érdekében, hogy tartózkodjanak az erőszakos akciókra való felbujtásról. Kijucskov szerint egyébként sem jelentett volna gondot „lekapcsolni” valakit, így Jelcint sem. Szavai alátámasztásául utalt rá, hogy Alekszandr Ruc- koj, Ruszlan Haszbulatov vagy Ivan Szilajev, gyakorlatilag testőrség nélkül közlekedett a pucs- csistak főhadiszállásául szolgáló Kreml és a Fehér Ház között. Az ex-KGB-főnök cáfolta, hogy döntés született volna a Fehér Ház ostromáról, ahogy azt sokan álh'tják. Nem titkolta ugyanakkor, hogy felmerült az erő alkalmazásának kérdése. A kormányzati épület volt ugyanis az egyetlen olyan hely Moszkvában, ahol valóban veszélyesnek tűnt a helyzet. (MTI) Ausztrália: Menekülteket fogad Rendkívüli segélyként kitelepülési lehetőséget ajánl a horvát, a szlovén és a jugoszláv állampolgárságú menekülteknek Ausztrália, hogy tehermentesítse Magyarországot, amely erején felüli terheket vállalt a déli határai alatt dúló háború elől odamenekültek ellátásában. Richard Greenaway, az Ausztrál Állam- szövetség bécsi nagykövetségének első titkára értesítette erről a dél-dunántúli menekülttáborok lakóit. Az Ausztráliában való letelepedést azok a regisztrált menekültek kérhetik, akiknek közeli rokonaik — szüleik, azok testvérei, vagy saját testvéreik, unokatestvéreik, illetve gyermekeik — legalább tavaly április óta élnek a távoli kontinensen, és garanciát is vállalnak értük. A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának illetékese az MTI munkatársának elmondta, hogy Ausztrália a befogadási kvótáján felül kínál most bevándorlási lehetőséget azoknak a menekülteknek, akik nem térnek vissza otthonukba. A jelentkezőknek igazolniuk kell, hogy nemzetiségük miatt, vagy egyéb okból jogos a hazatelepüléstől való félelmük. Karabah Örmény gerillák — harci helikopterrel? Azerbajdzsán tegnap azzal vádolta meg a karabahi örmény gerillákat, hogy harci helikopterek bevetésével durva támadást intéztek az azerbajdzsánok lakta karabahi város, Susa ellen. Az orosz rádió délutáni híradása szerint a helikopterek felbukkanása nagy riadalmat keltett az ostromgyűrűbe zárt városban. Amennyiben a bakui vád igaz, akkor örmény részről első ízben vetettek be katonai helikoptereket az azerbajdzsánok elleni háborúban. Azerbajdzsán már korábban is alkalmazta, a többnyire a volt szovjet hadseregtől szerzett harci gépeket. Miközben Karabahban újult erővel lángoltak fel a harcok a csütörtöki alig néhány órás tűzszünet után, Jerevánban örmény kollégájával tárgyalt Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter. Raffi Ovanesjan tájékoztatta a teheráni küldöttet a karabahi viszállyal kapcsolatos örmény álláspontról és részletesen ismertette az örmény elnök csütörtökön előtelj esztett rendezési elképzeléseit. Velajati Jerevánban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a harci cselekmények miatt nem tudott ellátogatni Karabahba és személyesen tájékozódni a válság nyomán előállt helyzetről. A mind nagyobb méreteket öltő háborúskodás miatt kivonják a volt szovjet hadsereg 366- os számú gépesített lövész ezredét Karabahból — jelentette péntek délután hivatalos forrásokra hivatkozva az Interfax hír- ügynöskég. A Sztyepanakertben (Hankendiben) állomásozó egység nemrégiben kapott utasítást arra, hogy támadás esetén haladéktalanul viszonozza a tüzet. Az örmény és az azeri erők közé szorult katonai egységet hetek óta érték fegyveres támadások, aminek következtében az alakulat több katonája életét vesztette. Az Államközösség fő- parancsnoka mindeddig a helyi lakosság kérésére nem vonta ki a katonákat Karabahból. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága humanitárius missziót meneszhet Karabahba, miután ehhez megkapta Azerbajdzsán hozzájárulását — jelentették be csütörtökön Genfben, a szervezet székhelyén. A Vöröskereszt háromtagú küldöttsége február 16. óta tartózkodik Bakuban, de csak most kapták meg az azerbajdzsáni hozzájárulást ahhoz, hogy a háború dúlta Karabahba utazzanak. Itt tanulmányozni fogják a kialakult helyzetet a főként örmények lakta területen, ahol az elmúlt három évben több mint ezer ember vesztette életét az összecsapásokban. A Vöröskereszt képviselői az év elején örményországi menekülttáborokat is felkerestek, s most Karabahban az örmény és az azeri oldalon egyaránt tájékozódhatnak a háború következményeiről. 3 (MTI) Bécsi operabál ’92 — avagy lagymatag tüntetők Odabenn zsúfoltság, odakinn lagymatag tüntetés — ez az első mérlege az idei bécsi operabálnak. A tizenhétezer szegfűvel díszített, erre az alkalomra igazi bálteremmé alakított Operaházban sokan hiányoztak az osztrák politika színe-javából, pedig a parlament a nagy esemény miatt törölte a péntekre tervezett ülését. A díszpáholyban Kurt Waldheim elnök és Franz Vranitzky kancellár mellett csak néhány kormánytag volt jelen — a négy elnökjelölt közül is csak a szocialista és a néppárti jött el. A külföldi nevezetességek is kevesebben voltak. Azért a ház zsúfolásig megtelt—a4 500jegyből alig maradt — , olyannyira, hogy a vendégek egy része a látványos nyitó műsort inkább az oldaltermekben felállított televíziók élő közvetítésében nézte meg. A ruhaköltemény- és ékszerbemutató mindenesetre jól sikerült, a bécsiek meggyőződhettek arról, hogy kinek telik a két és fél ezerschillinges belépőn túl asztalra, vagy esetleg páholyra. Pénzköltésre a belépőn túl is volt mód, hiszen a bálon nemigen adnak ingyen semmit. Sőt a kaszinó is jelen volt az egyik teremben, összes létesítményével. Az épület előtti tüntetés nehezen indult, a meghirdetett időpontra csak szállingóztak azok, akik a fasizmus ellen akarták szavukat felemelni. Igaz, a zöldek még délután arra szólítottak fel, hogy inkább ne menjen el senki a tüntetésre, és maguk is lemondták az operabál ellenbálját, amit egy sátorban terveztek megtartani. A néhányszáz tüntetővel talán valamivel több rendőr nézett farkasszemet. Csütörtök este tizenegy körül, amikor a legkitartóbb tüntetők is elballagtak, Günther Bőgi rendőrkapitány volta legboldogabb bécsi: az értelem diadalának nevezte a lagymatag tüntetést, és egyebek között a nevelőmunka hatásának azt a tényt, hogy a szokásos rendbontók nem használták ki az alkalmat. A drágaságra panaszkodik Gorbacsov a magánember A drágaságra panaszkodott Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke abban az interjúban, amelyet a napokban a brit ITN televíziónak adott. A francia forgatócsoport által készített film bemutatta Raisza Gorbacsovát is, aki visszaemlékezett, hogy hány álmatlan éjszakája volt és milyen veszélyekkel kényszerült szembenézni férje az alatt a hét esztendő alatt, amíg a Szovjetunió vezetője volt. A Gorbcsov házaspár jelenleg egy háromszobás lakásban él Moszkvában és van ezen kívül egy dácsájuk is. Mihail Gorbacsov nyugdija havi 3900 rubel, Raisza ellenben csak az átlagos minimál nyugdíjat kapja, havi 340 rubelt, jóllehet — mint mondja — „25 éven át rabszolgaként dolgozott”. A volt elnök megtarthatta ZIL típusú limuzinját és tíz testőr őrzi továbbra is. Ezek költségeit az orosz állam fizeti. Gorbacsov az interjú során elmondta, hogy — mint minden polgár — ő is eljár bevásárolni és bizony tapasztalja, hogy milyen nagy a drágaság. „Tegnap például alig vásároltam valamit és már oda is volt 500 rubel” — mondja. A múlt hónapban pedig, amikor az összes számlát egyszerre kézbesítették, egész nyugdrja, mind a 3900 rubel ráment azok ki- egyenlítésére. Politikával csak annyiban foglalkozott, amennyiben egy kérdésre válaszolva kijelentette, nem kétli, hogy Jelcin elkötelezettje a reformoknak. „Úgy gondolom azonban, ő olyan ember, aki bizonyos körülmények között különféle befolyások hatása alá kerülhet és túlságosan parancsolgató magatartást tanúsíthat” — tette hozzá. Végül elmondta, hogy ez idő szerint számos területen tevékenykedik: dolgozik az általa létrehozott kutatóközpontban, cikkeket és könyveket ír külföldi megjelentetésre. Hangsúlyozta, hogy sohasem fogja elhagyni az egykori Szovjetuniót — ez nála „becsületbeli ügy”. A poltikába azonban többé nem fog visszatérni. (A Reuter ésazAFP alapján.) Alb3.11 h.3t3TSCI*tok Tűzpárbaj volt csütörtökön a görög — albán határon albán határsértők és görög határőrök között. Tegnapi athéni sajtójelentések szerint a Görögország északi részén fekvő Potaniija körzetében görög határőrök a határon illegálisan átlépő albánok csoportját észlelték. A határsértők tüzet nyitottak a görög járőrre, amelyet az viszonozott. A lövöldözés következtében eg}' albán határsértő megsebesült, a többiek visszatértek Albániába. Národná Obroda: A „magyar hitszegésről” A Národná Obroda tegnapi cikke szerint a bősi erőmű ügyében Magyarország már megtette azt, amit Csehszlovákiának már régen meg kellett volna tennie: Európához és a nemzetközi közvéleményhez fordulni. A cikk úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi közvélemény segíteni tudná Csehszlovákiát abban, hogy „kivédje a magyar hitsze- gésből származó komoly gazdasági és környezeti károk veszélyét, illetve a nemzetiségi és a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjedő következményeket.” Elmarasztaló hangon szól arról, hogy a csehszlovák fél „még mindig alszik, amikor a kertek alól már hallatszik Budapest diplomáciai offenzívájának ágyú moraja”. Úgy találja, hogy ez a „támadás tegnap már a csehszlovák szövetségi parlament felség- területére is bejutott” — ahol már régebben jelen vannak a magyarokkal nem csupán szimpatizáló, de együtt is harcoló erők, névszerint utal Vavrousek szövetségi környezetvédelmi miniszterre, s a folyamat fontos láncszemének tartja, hogy Vavrousek ismét Pestre készül. Érthetetlennek találja, hogy Bős kérdésében az illetékes szlovák tárca vezetője is hetek óta hallgat. úgy ítéli meg, hogy a szlovák belpolitikai huzavonák — helytelenül még az olyan súlyos gondot is háttérbe szorították, mint amilyen a bősi kérdés.
