Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

Kim ír Szénnek lesz atomfegyvere Washington — Észak-Korea akár két hónap múlva, de legké­sőbb két éven belül rendelkezhet atomfegyverrel — közölte ked­den a képviselőházban a CIA, a hírszerzési hivatal vezetője. Ro­bert Gates egyúttal borúlátó ké­pet festett a FÁK helyzetéről. Fehérorosz cáfolat Fehéroroszország (Belorusz- szia) kedden cáfolta, hogy terü­leti követelései lennének Litvá­niával szemben. Pjotr Kravcsen- ko fehérorosz külügyminiszter hétfőn tett olyan kijelentéseket egy közös piaci küldöttség előtt, hogy Minszk igényt formál ko­rábban fehérorosz, de jelenleg Litvániához tartozó, csaknem Vilniusig terjedő területekre. Japán tíz százalék Japán több mint tíz százalék­kal járul hozzá az ENSZ béke- fenntartó erőinek kambodzsai küldetéséhez — írta a Jomiuri Simbun című lap szerdai számá­ban. Világbanki ragaszkodás Mindaddig csak és kizárólag Jugoszláviát ismeri el tagjaként és partnereként a Világbank, amíg a balkáni ország sorsa vég­legesen nem rendeződik — kö­zölte Ibrahim Shihata, a Világ­bank alelnöke. Nincs tűzszünet Karabahban Örményország moszkvai kép­viseletének nincs semmilyen hi­vatalos értesülése arról, hogy megállapodás született volna a karabahi harcok 25 órára törté­nő felfüggesztéséről. Carrington „sarokszögei” Lord Carrington szerint Kraji­na státusa, a bosznia-hercegovi- nai függetlenségi rendezés és Koszovo jövője az a három sar­kalatos kérdés, amelyek kezelése nélkül aligha sejlenek föl a jugo­szláv megoldás körvonalai. Bush: nagymérvű elutasítás Újabb előválasztási fordulót tartottak kedden az Egyesült Álla­mokban, és az eredmények ismét csak azt bizonyítják: George Bush elnöknek keményen meg kell majd harcolnia újraválasztásáért. A keddi dél-dakotai szavazáson megnyerte ugyan a republikánusok voksainak többségét (az első adatok szerint 69 százalékot kapott), csakhogy nem is volt riválisa. A republikánus szavazók között mégis meglepően nagy volt azoknak az aránya (31 százalék), akik vetélytárs hiányában is ellene szavaztak. Az ukrán oldal kiépítve Határátkelők Kárpátalja felé A napokban Kárpátalján járt Eduard Mirasnicsenko, az ukrán Állami Vámbizottság elnökhe­lyettese. A látogatás kapcsán il­letékes személyek elmondták, hogy már a közeli napokban en­gedélyezhető az egyszerűsített határátlépés az uzsánkai (Bereg- surányi) átkelőhelyen. A szerve­zőmunkánál tartanak az újlaki­nál (tiszabecsinél). Döntés született arról is, hogy a kaszonyi (Barabás) átkelőhe­lyeken a gépkocsival közlekedő magánszemélyek, a csap — zá­honyi közúti átkelőhelyen pedig az üzletemberek és a hivatalos ügyben utazók léphetik át az uk­rán — magyar határt. — Sok függ azonban a magyar féltől — szö­gezte le Eduard Mirasnicseko —, hiszen az átkelőhelyek csak a mi oldalunkon vannak kiépítve, egyelőre csak ott végezzük a munkát — közösen. Ötrubeles szuvenír Szuvenírként árulják az ötrubeles bankjegyeket Ró­mában az utcai árusok. A La Sapienza Egyetem bölcsész­kara előtt a "téren egy Azer­bajdzsánból érkezett beván­dorló utcai árus pultján a kü­lönböző fülbevalók, brossok, bőrdíszműves tárgyak, min­denféle ócskaság között va­donatúj 5 rubeles bankje­gyek is sorakoznak Lenin portréjával, a hátoldalon pe­dig a Kreml látképével. 2000 lírát kért értük az árus. A hivatalos árfolyamon 5 rubel jelenleg 65 lírát (5 dollárcentet) ér — elvben, mert gyakorlatilag nem vált­ja be egyetlen bank sem. Szuvenírként azonban nagy sikere van az egyetemisták és a turisták köreben. Ha ereszteni kezdenek a hullámsírban a szovjet konténerek... Nukleáris tengerszennyezés Az elmúlt húsz évben a szovjet hatóságok sok ezer tonna nukle­áris hulladékot süllyesztettek ti­tokban a tengerbe a sarkkörön túl, a Novaja Zemlja szigetek és Murmanszk térségében — közöl­te kedden az ITN brit független tévé egy orosz nukleáris szak­kember kutatásainak eredmé­nyeire hivatkozva. Andrej Zolotkov elmondta: a KGB iratai között bukkant rá olyan dokumentumokra, ame­lyek arra vallanak, hogy összesen vagy 17 000 konténer használt atomerőmű-üzemanyagot és nukleáris meghajtású tenger­alattjárókból származó, fegyve­rekhez használatos plutóniumot temettek hullámsírba. A Green­peace környezetvédelmi szerve­zet szakértője szerint ha a konté­nerek esetleg ereszteni kezde­nek, az egész Európára veszélyes lehet. Az újságíró számára mindig különösen megrázó a haditudó­sító kolléga halála, s alig felfog­ható, amikor a hír a szomszédos ország harcteréről érkezik. A svájci Christian Würtenberg sor­sa azonban egészen különös. A szabadúszó újságíró, aki egye­bek között az SDA svájci hírügy­nökséget is tudósította Jugoszlá­viából, november végén csatla­kozott a horvát hadsereg egyik egységéhez, amelyben külföldi önkéntesek harcoltak egy spa­nyol exújságíró parancsnoksága alatt a horvátok oldalán. Wür­tenberg valójában nem akart so­káig az egységnél maradni. Bár, „Svájci szerb kém” (?) mint utólag bajtársai elmondták, harcosnak sem volt utolsó, mégis főként élményeket szeretett vol­na gyűjteni, és később írni erről a különös egységről. Nos, valóban nem maradt sokáig köztük: ja­nuár 6-án holtan találták Eszék közelében. A horvát nemzeti gárda egyenruháját viselte. Tragikus halála felett már-már napirendre tért a svájci — nem túl nagy — újságíró közösség, amikor a minap a berni televízió­ban Julio Alonso spanyol újság­író elmondta: Würtenberget va­lójában parancsnoka gyilkolta meg — mert túl sokat tudott az egységről. Eduardo Ores pa­rancsnok, a nyilatkozó közeli is­merőse, január 5-én közölte ve­le, hogy „a svájci szerb kém” s bár nem szándékozik maga el­tenni láb alól, de gondoskodik róla, hogy megtegye ezt az ellen­ség. Julio Alonso — saját szavai szerint — a helyszínre sietett, hogy közbelépjen, ám későn: egy nappal a parancsnok közlése után a svájci újságírót holtan ta­lálták. A román vádakról Für Lajost és Entz Gézát az utóbbi időben példa nélkül álló tá­madások érték a román sajtóban. Ezek főbb pontjait a román Kül­ügyminisztérium állásfoglalása és a legutóbb a román nagykövet ál­tal a magyar Külügyminisztériumnak átnyújtott Emlékeztető is át­vette. Mi áll az újabb magyarellenes támadások mögött — kérdezte az MTI Entz Gézától, a határontúli magyarság ügyével foglalkozó politikai államtitkártól. — Románia legfontosabb belpolitikai eseményét az elmúlt időszak­ban a helyhatósági választások jelentették. Ennek során bontakozott ki az az éles magyar- és Magyarország-ellenes kampány, amely arra irá­nyult, hogy a demokratikus előretöréstől félő és különböző pártokban működő nacionalista erők újabb pozíciókat szerezzenek. Ez különösen a választások két fordulója között erősödött föl, amikor a polgármesteri székekért folyó küzdelemben már minden eszközt megragadtak a De­mokratikus Konvencióval Szövetségben fellépő magyarok ellen. (Jel­lemző, hogy Bukarestben is a Demokratikus Konvenció polgármester­jelöltjeivel szemben felhozott legfontosabb vád a magyarbarátság volt.) A román Külügyminisztérium két állásfoglalása — a kampánycsöndet is megsértő múlt pénteki nyilatkozat és a budapesti nagykövetségnek a vasárnapi választásokat azonnal követő hétfői emlékeztetője minden bi­zonnyal ezekkel a belpolitikai fejleményekkel áll összefüggésben. Ami pedig a konkrét vádakat és az ezek nyomán megfogalmazott fenyegeté­seket illeti, ezek hangvétele a Ceausescu-korszak hivatalos dokumentu­mainak szellemiségét idézi. A nemzetközi diplomáciai szokások semmi- bevételének szándékáról tanúskodik például a Román Nagykövetség Emlékeztetőjének a következő megállapítása: „Entz Géza (....) több tu­rista jellegű utazást tett Romániában. A nemzetközi szokásoktól eltérő­en Entz úr látogatásai során politikai tevékenységet folytatott, a hivata­los román — magyar kapcsolatok normális keretén kívül, visszaélve a ro­mán vendégszeretettel. Ezzel az utolsó elemmel kapcsolatban Románia nagykövetsége tájékoztatást kíván nyújtani, hogy a jövőben a román ha­tóságoknak nem lesz lehetőségük tolerálni egy ilyen jellegű helyzetet, és azon magyar hivatalos személyiségek, akik Romániába meghívó nélkül magán, vagy turista látogatásra érkeznek, még ha diplomata útlevéllel utaznak is (sic!), persona non gratának lesznek nyilvánítva és megtiltják nekik a jövőben a Romániába való belépést és tartózkodást, abban az esetben, ha folytatják a nemzetközi szokásokkal és a román szabályokkal ellentétes tevékenységüket.” Ehhez csak kérdéseket fűzhetek. Az elmúlt évben kétszer jártam Ro­mániában. Májusban az RMDSZ meghívására, amikor számos magas rangú hivatalos román személyiséggel — többek között Teodor Melesca- nu külügyi államtitkárral, Ion Aurel Stoica tárca nélküli miniszterrel és Radu Cimpeanuval, a Nemzeti Liberális Párt elnökével is — tárgyaltam. Mindez a román sajtóban általában kedvező visszhangot váltott ki. Szep­temberi utamra a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség meghívása adott alkalmat. Kérdezem: mi ebben a sértő Románia számára, mennyi­ben áll ez a magyar — román kapcsolatok általános keretein kívül, hol üt­közik mindez a nemzetközi szokásokkal és a román szabályokkal? — Van-e egyáltalán esélye a magyar — román viszony javulásának, mit tehet a magyar kormány ennek érdekében? — A kapcsolatok javítására minden lehetőség megvan, hiszen mint is­meretes, napirenden van a magyar — román alapszerződés kidolgozása. Ennek az a funkciója, hogy lényegileg mozdítsa elő a két ország kapcso­latainak fejlődését. A magyar — román alapszerződés jelentőségét törté­nelmi dimenziójában nézve csak a német — francia alapszerződéshez le­het hasonlítani, hiszen a két nép viszonyában új utat kell nyitnia. Ami pe­dig a tartalmát illeti: a magyar és a román néphez kell szólnia és ez szük­ségképpen magábafoglalja a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséget is. Magyar részről csakis olyan szerződést írhatunk alá, amely a romániai magyar kisebbség szempontjából is előremutató. ÚJRA A PIACON!!! A HungaroLada megkezdte a LADA gépkocsik értékesítését teljes vevőszolgálattal és garanciával. A gépkocsikat jelenleg Budapesten a MERKUR Csepel Áfor u. 4. sz. telepén értékesítjük. Tel.: 276-37-67 Már most kapható a közkedvelt Lada 21093, 5 ajtós, 4 sebességes, 1500-ös típus is! JÖJJÖN NÉZZE MEG VÁLASZTÉKUNKAT! HungaroLADA (1610) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Az Állami Vagyonügynökség pályázat útján megvételre felajánlja az ELEKTRON Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Salgótaiján, Arany János u. 25.) fennáló 51 %-os üzletrészét A KFT főbb adatai:- A társaság működésének kezdete: 1990. január 4.- A társaság határozatlan időre alakult.- A társaság tözstokéje: 18.500.000 Ft. A pályázat tartalma:- Az ajánlattevő (természetes személy, cég) neve, címe/székhelye- Az ajánlattevő személyi, illetve cégadatai- Az ajánlat összege, pénzneme- A fizetés módja, határideje- Fizetési garanciák (bankgarancia, készpénz letétigazoTás, stb.) A páty ázatok elbírálása:- A pályázatot - versenytárgyalás megtartása nélkül - a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló nyerheti el.- Az AVU ezzel az ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170-171. paragrafusaiban megjelölt jogosultnak - az ajánlati kondíció alapján - a Ptk. 378. paragrafusa szerint az elővásárlási jogot biztosítja. Pályázati alapár: A kft. üzletrész 6.891.000 Ft. A pályázatokat ajánlott levélben elhelyezett zárt borítékban, PÁLYÁZAT ELEKTRON KFT. felirattal az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatóságára (1399. Budapest. Pf.: 708.) kéijükbeküldeni. A pályázat beküldési határideje: 1992. március 12. Apályázat elbírálásának határideje: 1992. március 16. A kft-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Előprivatizációs Programigazgatóságán (1051. Budapest, Vigadó u. 6. III. emelet) tekinthető meg munkanapokon 9 és 13 óra között. (1688)

Next

/
Thumbnails
Contents