Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. február 24., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 A megbélyegzés, a kirekesztés útja nem járható Találkoztak a filatelisták Beszámoló taggyűlést tartot­tak tegnap délelőtt Salgótarján­ban a városi bélyeggyűjtő kör tagjai. Baráthy István elnök a múlt év értékelése kapcsán ki­emelte, hogy csökkent a taglét­szám, ámde a megszűnt tűz­helygyári kör befogadásával százan tagjai a városi körnek. Tavaly sikert aratott a Széche­nyi emlékkiállításuk, s igy az idén két kiállítást is terveznek. Salgótarján várossá nyilvánítá­sának 70. évfordulójához kap­csolódva az egyik kiállítás kere­tében bemutatják a város filate- lista életének kialakulását és fej­lődését. Örömmel mondták, hogy végre végérvényesen be­fogadták őket a József Attila Városi Művelődési Köz- pontba.lgy minden hétfőn itt tartják összejövetelüket. Kíváncsiskodó Akinek jogos, az megkapja Tóthné nevű pásztói olva­sónk - többek nevében - arra keresi a választ, hogy decem­ber óta miért nem kapnak tej­jegyet a polgármesteri hiva­taltól? — A megváltozott rendelet miatt, most már nem alanyi jo­gon kapják a rászorulók a tejje­gyet, hanem egyéni elbírálások alapján — mondta a pásztói pol­gármesteri hivatal szervezési ügyintézője, Szabóné Bozsár Éva. - Minden benyújtott igénylést külön- külön kell elbí­rálnunk. A késedelem másik oka, hogy a Népjóléti Miniszté­riumtól január végén küldte meg a jegyeket. Az ügyintézése már folyamatban van és türel­mét kérjük minden jogos igény­lőnek. Rovatunk következő kérdé­sét egy szécsényi olvasónk küldte be: Arra kiváncsi, hogy miért kell kereskedelmi végzettség, ha egy palackozott italokat árusító üzlet helyén, ugyanaz a személy büfét akar nyitni? (Folytatás az 1. oldalról) giai alapját próbálták igazolni az országos településhálózati fejlesztési tervvel, ami arra épült, hogy az ország anyagi eszközei végesek, s nem jut minden település számára azo­nos mértékű állami támogatás. A professzor mindezzel azt kívánta érzékeltetni, hogy nem­csak Balassagyarmat kontra Salgótarján ügyről van szó, ha­nem települések százainak egy történelmi okok által motivált, érzelmi szempontból teljesen érthető óhajáról, hogy szűntes­sék meg azt a hátrányos helyze­tet, amelybe az elmúlt évtizedek során kerültek. Ezek azonban nem olyan jellegű joghátrányok amiket egy tollvonással vala­mennyi hátrányos helyzetbe ke­rült város és község esetében orvosolni lehetne. Csak egyedi intézkedések, gondos részletes vizsgálatok eredményeként ke­rülhet sor - ha egyáltalán sor kerülhet - a hátrányos helyzet felszámolására. Kilényi professzor alapos elemzésnek vetette alá azt a szakértői véleményt is, amit az ügyre vonatkozóan a sajtóban megjelent cikkek, írások mellett eljuttattak a szakértők számára. Kifogásai mellett kiemelte az anyag érdemeit is, hangsú­lyozva azokat a részeket, ame­lyek a további vizsgálódás szempontjából használhatók. Markánsan hangoztatta a kérdés Balassagyarmat város ön- kormányzata megkezdte kör­nyezetvédelmi koncepciójának kidolgozását. Hosszú éveken keresztül a környezet- és termé­szetvédelem tabutémának szá­mított, nem sok szó esett róla. Napjainkban egyre többet be­szélünk az egészséges életmód­ról, a természetgyógyászatról és a természeti környezet védel­méről. Mindezt a fellendülést, ami ezen a téren tapasztalható, sajnos zsúfolt életünk és egyre jobban túlterhelt környezetünk eldöntésének kapcsán a funkci­onális vizsgálatok fontosságát, hiszen alapjaiban változott a közigazgatási szerkezet, amiben a megye szerepe is módosult. Előadásának summázataként - többek között - azt mondta el, hogy nemcsak a megye legna­gyobb városa lehet megyeszék­hely, hanem egy olyan város is, amely alkalmas keretet nyújt a megyei közgyűlés és a hozzá szorosan kapcsolódó intézmé­nyek működéséhez. Ennek a tárgyi előfeltételeit, anyagi ki­hatásait mérlegre kell tenni. A döntés azonban a professzor szerint nem igazgatásszervezési racionalitáson alapuló döntés, hanem a történelmi múlt és a nagyon prózai jelen egybeveté­sén alapuló politikai természetű döntés, amelyről a szakértő csak annyit mondhat, hogy az említett kiegészítő vizsgálatok elvégzése után a sérelem orvos­lás nem tekinthető eleve kizárt­nak. Dr. Kóródi Mária,országgyű­lési képviselő bevezető szavai­ban Kilényi professzor előadá­sának olyan momentumaira hívta fel a figyelmet, amelyek minden jelenlévő számára meg­szívlelendők. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás olyan tör­ténelmi pillanat, amikor felül kell vizsgálnunk a megelőző korszak társadalmi, politikai vi­szonyokat, amik miatt a rend­szerváltásra sor került. Egy egy fenyegető valósága teszi szük­ségessé. Balassagyarmaton környeze­tünk védelmének, természeti kincseink megmentésének pél­daértékű megoldását szertnének felmutatni, nemcsak az ittlakók, hanem más önkormányzatok számára is. Nehéz feladat előtt állnak, hi­szen a környezet- és természet- védelmi feladatok megoldására nem, vagy csak nagyon mini­mális mértékű állami támogatás áll majd rendelkezésükre. így ilyen időszak alkalmas arra, hogy végiggondoljuk életünk­nek a berendezkedését, még ak­kor is ha tudjuk, hogy nem lehet mindent azonnal fenekestől fel­fordítani. Ilyen történelmi pillanatok­ban azt is természetesnek kell tartani, hogy felmerülnek olyan kérdések is, mint a Balassa­gyarmat kontra Salgótarján kér­dés. Különösen akkor, amikor ez az ügy úgy keletkezett, aho­gyan keletkezett. Most olyan helyzetbe kerültek, amikor ez­zel a kérdéssel erőteljesen és sokat kell foglalkozniuk. Ezeket a kérdéseket át kell gondolni és meg kell vizsgálni a helyzetet. A múlt elemzése - véleménye szerint - csak arra szolgálhat alapul, hogy a jövőben hasonló hibákat ne kövessünk el. S a múlt elemzéséből nem szabad olyan következtetéseket le­vonni, amelyek csak arra adnak lehetőséget, hogy újabb igaz­ságtalanságok szülessenek. Ennek a vitának, ami Balas­sagyarmat és Salgótarján között folyik a neuralgikus pontja a két város jellegének össszehasolí- tása. Kóródi Mária szerint nem léteznek bűnös és nem bűnös városok. Az a sajátos harc, ami a me- gyeszékhelységért zajlik olyan időszakban folyik, amikor még a megyék szerepe is meglehető­sen kérdéses. Az önkormány­zati törvény a megyék szerepét az ilyen irányú problémáink fel­számolására a forrásokat az ön- kormányzatnak a helyi sajátos­ságoknak megfelelően felelős­ségteljes gazdasági, vagy pá­lyázati programmal kell előte­remteni. A múlt hónapban elkészült a megállapodás a város-erdő te­lepítéséről és a kiviteli tervek jóváhagyása is megtörtént. Már az elmúlt évben megkezdték terhes önköltségük, a városi hulladéklerakó környezeti ká­rokozásainak felszámolására egy szolgáltató önkormányzati megyévé alakította át. Ezek a szolgáltatások azonban a megye bármely pontján megjelenhet­nek, csupán az a lényeges, hogy ezeket a szolgáltatásokat jól megszervezzék. Dr. Kökényest József,& Ma­gyar Közigazgatási Intézet önálló kutatója lényegében to­vábbfűzte Kóródi Mária sza­vait, és megállapította, hogy a megyeszékhely kialakulásában semmiféle szakmai szempont nem játszik szerepet. Van azon­ban ennek a kérdésnek politikai és etikai oldala. Felvetette, hogy lehet-e egy politikai diszkriminációt egy másik politikai diszkrimináció­val orvosolni. Mikor kell a tár­sadalomnak azt mondania, hogy elég volt? Előadása további részében a közigazgatáspolitika szemszö­géből vizsgálta a kérdés megol­dásának lehetőségeit, sokolda­lúan elemezve a különböző ki­hatásokat. Hangsúlyozottan emelte ki a konszenzusos meg­oldás lehetőségét, amihez az érintetteken kívül nem kell az államhatalom döntése. Véleménye szerint nem lenne bölcs dolog, hogy Balassa­gyarmat a történelmi hagyomá­nyok jogán kapja vissza a szék­hely státuszt, hanem igen széles körű vizsgálat és körültekintő döntés szükséges a kérdés meg­oldásához. Pádár András indított hatásvizsgálatokat. Ezek ismeretében lesz lehetősé­gük a szeméttelep jövőjének megnyugtató rendezésére. A több éve folyó vágóhídi szeny- nyezés is megszűnt. Elkülönített pénzügyi alap szolgálja a város területén a környezetvédelmi vizsgálatok finanszírozását, és hosszú évek elhanyagoltsága után a gyarma­tiak által nagyon kedvelt nyír- jesi önkormányzati erdőben is elkezdték a felújítási munkákat. Gyenes Szilárd-Moór Mátyás Szeánszra hívás • Salgótarján. A rejtélyes hét­végék sorozatban legutóbb ran­devúra hívták az UFO -kát és a kísérteteket, s ezenkívül filmve­títés és még sok meglepetés várta az odalátogató érdeklődő­ket. A szombati előadó Sándor Tamás volt, aki nemcsak a ter­mészetgyógyászat, a karate, ha­nem a mágia titokzatos műve­lője is. Vasárnap Földes Attila író-ufológus tartott előadást. Érdekegyeztető fórum • A Nógrád Megyei Kárrende­zési Hivatal és a Megyei Föld művelésügyi Hivatal arra kéri az érdekelteket, hogy az érde­kegyeztető fórum megalakítása céljából jelentkezzenek a helyi önkormányzatoknál. Elsősor­ban azok jelentkezését várják, akik kárpótlás iránti kérelmet nyújtottak be, és megfelelő he­lyismerettel is rendelkeznek. Önvédelem nőknek • Pásztó. A művelődési köz­pont ad helyt az önvédelmi harcművészetek egyikének, a legjobb shaolin harcosnő által, nők számára kifejlesztett rea­lista önvédelem, a Wing Tsun Kung-Fu kedvcsináló jellegű bemutatójának, február 26-án és március 2-án 17 órától. Kellő számú érdeklődő esetén, tanfo­lyamot szerveznek, amelyen magas szintű minősítésű inst- ruktomőktől leshetik el a je­lentkezők: a romló közbozton- sági helyzetben miként védhetik meg testi épségüket, értékeiket. Igazolvány szükséges • Salgótarján. Az utóbbi idő­ben, különösen az lakóházak­ban megnövekedett a kábeltévé szerelvények lopása. Az illeté­kesek kérik a tulajdonosokat, hogy csak a Focus-Unió Kft. Kábeltelevízió részéről kiállí­tott igazolvánnyal rendelkező szakembereket engedjenek hozzányúlni a készülékekhez. Gyarmaton példát szeretnének mutatni Ma már nem tabu a környezetvédelem A betegek érdekében kutat az orvos Dr.Oláh József (jobbra) kanditátus Szervfzcenter épül A Nógrád Megyei Önkor­mányzat Kórházának Tudomá­nyos és Oktatási Bizottsága megtartotta az év első ülését. Ez alkalomból kerestük fel dr.Oláh József kandidátust, osz­tályvezető főorvost, a bizottság elnökét, aki elmondta, hogy a megyei kórházban több mint két évtizedes hagyománya van a kutatómunkának, de e tevé­kenység hat éve vált intenzí­vebbé. Ekkoriban cserélődött ki a főorvosi kar fele, álltak mun­kába fiatal, tehetséges főorvo­sok a gyógyító osztályok élén. Ma a főorvosok közül hatan rendelkeznek kandidátusi tu­dományos fokozattal. Ez rend­kívül jó arány egy ilyen, orszá­gos méretekben kicsinek szá­mító, 870 ágyas intézményben. Ezt a fejlődést, ezeket az eredményeket dr.Langmayer Balázs, az akkori megyei főor­vos támogatása tette lehetővé. Ő felismerte, hogy a gyógyítás­hoz a tudományos munka nél­külözhetetlen, ehhez viszont pénz is kell. A kórház orvosai éltek e lehe­tőséggel. Az utóbbi öt évben 500 tudományos előadást tartot­tak. Ezek közül száz külföldön, többek közt az Egyesült Álla­mokban. Olaszországban, Ausztriában hangzott el. Ezek az előadások mindig sikeresek voltak, öregbítették az intéz­mény és Salgótarján hírnevét. Fél évtized alatt több mint 250 publikáció jelent meg kü­lönböző orvostudományi szak­lapokban. Megjelent dr. Oláh József szakönyve, „A mozgász­szervek röntgenvizsgálata az idős korban" címmel. Kiadták a „Nógrád megye orvosainak és gyógyszerésze­inek közleményei" című év­könyv három kötetét. Jelenleg a negyedik kötet szerkesztését végzik. Az elmúlt években Salgótar­jánban több mint 10 országos jellegű konferenciát rendeztek Ezek egyrésze nemzetközi jel­legű volt, azokon több külföldi szakember is résztvett. Különö­sen nagyjelentőségű volt 1991-ben a „Gyermek Fül— Orr-Gégészek kongresszusa” Salgóbányán, a Miskolci Aka­démiai Bizottsággal közösen rendezett XIII. Nógrád Megyei Orvos és Gyógyszerész Nap. A megyei tisztiorvosi szolgálattal is szerveztek közös tudományos értekezletet. Meghívásukra or­szágos, sőt nemzetközi hírű szakemberek látogattak Salgó­tarjánba, tartottak itt előadást. Kiemelkedő eseményt jelentett dr.Prónáy Gábor belgyógyász professzor előadása, aki Mis­kolcról látogatott hozzánk. A nógrádi orvosokkal megosztotta tapasztalatait, eredményeit, módszereit a szegedi dr.Barad- nay Gyula sebész professzor. A budapesti Ortopéd Klinika tel­jes teamje dr.Vizkelety Tibor vezetésével is látogatást tett Salgótarjánban. A Tudományos és Oktatási Bizottság igen nagy súlyt he­lyez az orvostovábbképzésre. Kiemelt feladatának tekinti, hogy a fiatal orvosok kapjanak lehetőséget konferenciákon, kül és belföldi tanulmányutakon való részvételre. Ezt anyagilag is támogatják. Ezzel elérték, hogy nemcsak a főorvosok ju­tottak el a kongresszusokra, ta- nulmányutakra, hanem a pálya­kezdők is. Az utóbbi években 30 ilyen tanulmányútra került sor. Többen tanulnak nyelveket, tettek nyelvvizsgát. Ma már több mint 20 orvos beszél egy vagy több idegen nyelvet a kór­házban. Dr.Oláh József kiemelte, hogy tudományos munkájuk mindig a betegek, a gyógyítás érdekében folyik. Kutatásaik nem öncélúak. Egyedül az empátia, a bete­gekkel való bánásmód nem igé­nyel pénzt, de ez önmagában nem elég. Ma egy ápolási nap a kórházban mintegy kétezer fo­rintba kerül. Ha a továbbkép­zéssel, tudományos munkával bevezetett módszerek csak né­hány nappal rövidítik az ápo­lást, a gyógyulás idejét, már ak­kor is sokszorosan megtérül a befektetett anyagi forrás és szel­lemi energia. És akkor még nem is szóltunk a beteg ember fáj­dalmának csökkentéséről, rövi­düléséről. Sajnos, most az új önkor­mányzati keretek közt csökkent a támogatás. A tudományos munkára, továbbképzésre bizto­sított pénz csak az első negyed­évre elég. Ezért keresik a meg­oldást, — habár ez nem az or­vosok feladata lenne — a finan­szírozás lehetőségeit. V.M. Az olasz ILVA cég tárgyalá­sokat folytatott a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel egy szer- vízcenter telepítése érdekében. A tárgyalások eredményeként a szerv ízcentert Bátonyterenyén a A Nógrád Megyei Hírlap feb­ruár 22-23-i számában T. Pataki László A bűntelenek érdekét (is) szolgálja a törvény című jelenlegi cső- és görgőspálya- csamok mellé építik fel. A tár­gyalások befejeztét követően rövidesen megkezdik a régi csarnok kiürítését, meghosz- szabbítását, gépek alapozását. írásában dr. Zétényi Zsolt Mécs Imrére - és nem Lászlóra - utalt, mint szabaddemokrata po­litikusra. KONIX BRIKETT UTALVÁNY AKCIÓ! A Dorogi Szénbányák Rt. vállalatok, társaságok részére kedvezményes Fizetési feltételekkel KONIX brikett utalvány akciót hirdet. Átvállaljuk az utalványvásárlás finanszírozásának költségét, ha a vállalatok, társaságok dolgozóinak hathavi kamatmentes részletfizetést biztosítanak. KONIX BRIKETT UTALVÁNNYAL a legújabb jó minőségű hazai brikett vásárolható, a legjobb fizetési feltételekkel, i a legalacsonyabb áron. Kérjenek részletes tájékoztatót a TÜZÉP Vállalatoktól vagy közvetlenül a Dorogi Szénbányák Rt. Értékesítési Csoportjától. DOROG telefon: (33) 31-614, (33) 31-411, fax: (33) 31-819 telex: 22-5433. DOROGI SZÉNBÁNYÁK RT. Mécs, de nem László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents