Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

MEGSZÁLLOTTSÁG IS KELL A HAGYOMANYORZESHEZ NOGRAD HÍRLAP! MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. FEBRUÁR 24. HÉTFŐ III. ÉVFOLYAM 46. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT EZ IS SOOTER'S, TEHÁT SZUPER AKCIÓ Kitűnő minőségű video kazetták E izo = 349.- Ft. E 180 = »09.. Ft. E 195 = 399.- Ft. KETTŐT FIZET -HARMAT KAP! Tovább tart a fotóalbum akciónk is ! A SOOTER‘S-nál ...mindig jobban jár... mint mám^ * Ü I e f jSk ' f«74j zjN Egymás rovására? A magyar kormány saját magának is ártana, ha a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló szerződést való­ban felbontaná — nyilatkozta a pozsonyi Új Szónak Egon Lánsky, a csehszlovák szövetségi külügymi­nisztérium szóvivője: „Ha felbontják a szerződést és nem marad semmi, ami összeköt bennünket, ak­kor egymás rovására rossz dolgokat lehet elkövetni. Viszont, ha a szerződés korlátoz bennünket, nem tudunk annyira keresztbe tenni egymásnak. Azt hi­szem, ezt a magyar kormány nem gondolta komo­lyan. Meggyőződésem, hogy Bős ügyében lesz ész­szerű kompromisszum.” Jan Camogursky szlovák miniszterelnök — szo­kásos hétvégi rádiónyilatkozatában — megismétel­te azt a véleményét, hogy a bős-nagymarosi vízierő- mű-rendszer építéséről kötött, 1977-es csehszlo­vák-magyar szerződés felbonthatatlan. Idegenforgalomból Egymilliárd dolláros bevétel Az elmúlt évben 1.002,3 millió dollár volt az ország idegen- forgalmi bevétele, 22 százalékkal több, mint 1990-ben — közölte a hivatalos adatokat az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank. A kiadások 442,8 millió dollárt tettek ki, ami 7 százalékos csök­kenés a megelőző év­hez képest. így az ide­genforgalom 559,5 millió dollár aktívumot termelt ki, szemben az 1990. évi 345 millió dollárral. Az 1991. évi aktívum rekordnak számít, ed­dig ugyanis az 1987-es év vezetett 368 millió dolláros bevételtöbb­lettel. 108. születésnap Alighanem Magyarország legidősebb állampolgárát, a 108 éves özvegy Ládi Istvánnét kö­szöntötték a hét végén Jászkísé- ren. Az 1884-ben született mat­róna nyolcvanhat éves leányával él együtt, és ma is jó egészségnek örvend. Gyakran dolgozik, ás, kapál a ház körüli kertjében, és jelenleg is várja már a tavaszt, hogy ha lassan is, de dolgozhas­son egy keveset. A hajdani híres kíséri kovácsmester özvegyét születésnapján a családtagokon, rokonságon kívül a helyi önkor­mányzat is szívélyesen köszön­tötte. Zsuzsa néni a vendégeit maga kísérte ki a kapuig, megkö­szönve a jókívánságokat. Hatpárti megbeszélés a közoktatásról Az MDF sajtóirodájától ka­pott rövid közlemény szerint a hat parlamenti párt oktatási szakértői szombaton tájékozódó beszélgetést folytattak a közok­tatási törvénytervezet koncepci­ójáról és az oktatási törvényho­zás folyamatáról. A felvetődő kérdések megvitatását a későb­biekben a parlamenti frakciók képviselőinek bevonásával kí­vánják folytatni. Készülni az EK-tagságra Tíz hónap múlva, 1993. janu­ár Tjén létrejön az egységes eu­rópai piac, amely a világ legna­gyobb gazdasági ereje lesz. így Magyarországnak új dimenziók közepette kell készülnie az EK- tagságra — mondotta dr. Habs­burg Ottó a hét végén Nagykani­zsán tartott fórumon. Hozzátet­te: nehéz lesz az út a közösségbe, de vállalni kell ezt, mert az így megszerezhető biztonság sokat jelenthet Magyarország jövője szempontjából. Nemcsak Balassagyarmat kontra Salgótarján A megbélyegzés, a kirekesztés útja nem járható A múlt hét végi salgótarjáni reformkonferencia résztvevői érthető érdeklődéssel ültek be a megyeháza nagytermébe, hogy a megyeszékhely ügyben kiala­kult vita részeként olyan szakér­tők vélekedését hallgassák meg, akiktől eligazító gondolatokat vártak. Korill Ferenc, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés elnöke beveze­tőjében is úgy fogalmazott, hogy ez a konferencia nem kí­ván az ügyben dönteni. Azt re­mélik, hogy a szakértők véle­ménye, az eszmecsere hozzájá­rul a helyzet tisztázásához, a kérdések konkrét és a válaszok lehetséges megfogalmazásához. A konferencián elsőként dr. Kilényi Géza, az Államtudomá­nyi Kutatóközpont igazgatójá­nak előadása hangzott el. A nagy tudású professzor beveze­tőben hangsúlyozottan emelte ki, hogy nem döntőbíróként ér­kezett, csupán gondolatokat kí­ván elmondani egy témáról. Semmiféle hivatalos álláspontot nem képvisel, senki nem áll mögötte, csupán saját gondola­tait osztja meg a jelenlévőkkel. Előadásában felvázolta azt a történelmi folyamatot, ami 1944—tői napjainkig zajlott le, s amelynek során nagyon sokan váltak fizikai, anyagi vagy egyéb értelemben károsulttá. Három nagy csoportjukat kü­lönböztette meg: a magánsze­mélyek, a különböző jogi sze­mélyek, illetve a települési kö­zösségek csoportját. Ä Balassa­gyarmat kontra Salgótarján vitát ennek a folyamatnak az egé­szébe beágyazva vizsgálta, s vé­leménye szerint a kérdés meg­oldása is az egész folyamat ke­retei között kereshető. Fenti felosztás alapján vizs­gálva a kérdést hangsúlyozta, hogy 1949-ben azzal a bizonyos 4343-as Minisztertanácsi rende­lettel nemcsak Balassagyarmat került hátrányos helyzetbe. Ez a rendelet a megyék számát 25-ről 19-re csökkentette, ami szükségképpen azzal járt, hogy bizonyos korábbi megyeszékhe­lyek elveszítették jogállásukat. A továbbiakban annak a fo­lyamatnak a katasztrofális hatá­sait vizsgálta, amelynek ered­ményeként települések százai, ezrei kerültek hátrányos hely­zetbe az elmúlt évtizedek során. Ennek a folyamatnak az ideoló (Folytatás a 3. oldaton Farkas Helga aktáit lezárják... A parafenomén sem találja Másfél tucat bejelentés érke­zett kora délutánig a rendőrség­hez azt követően, hogy Úri Gel­ler a televízió nyilvánosságán ke­resztül felszólította Farkas Helga elrablóit: engedjék szabadon a lányt, vagy ha már nem él, tudas­sák azt a szülőkkel. A felhívást csak igen kevés konkrét bejelentés követte, a te­lefonálók többsége — akik szin­tén valamilyen paraképesség bir­tokosának vallották magukat — inkább csak megérzésekről szá­moltak be — tudta meg az MTI tudósítója Kovács Lajostól, az ORFK Életvédelmi Alosztályá­nak helyettes vezetőjétől. Mivel azonban a hazai parafenoménok által „látottak” inkább kioltot­ták, mintsem megerősítették egymást, a rendőrség az érdem­legesnek tűnő bejelentések nyo­mán indult újra Farkas Helga ke­resésére. A világhírű parafenomén se­gítő akciója nyomán néhány olyan telefonáló is volt, akiknek valamelyik családtagja korábban szintén eltűnt. Ezek a most újra reménykedő emberek a Farkas családhoz hasonlóan szeretnék megkérni Úri Gellert, keresse meg az ő hozzátartozójukat is... Az Úri Geller szerint is csupán 30-40 százalékos esélyű keresési kísérlet kimenetelétől függetle­nül, a rendőrség február 27-én valószínűleg lezárja a nyolc hó­napja eltűnt lány felkutatására indított nyomozást. A szülők azonban nem adják fel a re­ményt, és ha Úri Geller próbál­kozása nem sikerül, magánnyo­mozásukat akkor is tovább foly­tatják — mondta az MTI-nek Helga édesanyja. Ingatlantőzsde A tervek szerint áprilisban nyílik meg Budapesten az ingat­lantőzsde. Itt a nyilvánosság előtt, ellenőrizhetően, a felkínált ingatlan összes dokumentációjá­val együtt, bárki által hozzáfér­hető módon zajlik majd az adás­vétel. A tőzsdére a minimálisan 50 millió forint értékű épülete­ket, létesítményeket viszik ki, hi­szen ebből a kínálat óriási, szá­mos vállalat, önkormányzat és szövetkezet ingatlaneladással próbál anyagi helyzetén segíteni. A Mérnöki Kamara me­gyei szerve­zete farsangi bált rende­zett szomba­ton este Sal­gótarjánban, a Karancs Szállóban. Köszöntőt Kövesi Tibor, elnökhelyet­tes (az állók között jobbra) mondott, s Korill Fe­renc, a Me­gyei Közgyű­lés elnöke nyitotta meg a vigadalmat. A Philip Morris enyhítené a reklámszabályokat Jön a kemény­dobozos Marlboro Március 2-tól az Egri Do­hánygyár Kft., a Philip Morris vállalatcsoport tagja bevezeti a magyar piacra az altala gyártott keményaobozos, 85 és 10Ó milli­méteres Marlborót. A kft. ezzel szeretné tovább növelni a Marl­boro eddigi 45 százalékos része­sedését a Magyarországon li­cencszerződés alapján gyártott külföldi cigaretták piacán. A Philip Morris és az Austria Tabak Werke tavaly december­ben vásárolta meg az Egri Do­hánygyárat, amelyben az ameri­kai székhelyű világcég 80, az osztrák fél pedig 20 százalékos tulajdoni hányadot szerzett. A befektetők bíznak abban, hogy hamarosan megváltoznak a ma­gyar dohányzási szokások, és nö­vekedni fog a közepes árszínvo­nalú minőségi termekek fogyasz­tása — hiszen ezek közé tartozik az Egri Dohánygyár termékei­nek többsége. Jelenleg a Ma­gyarországon eladott évi 26 mil­liárd szál cigarettából még 95 százalék a magyar, ebből is 80 százalék a Symphonia és a So- phianae együttes részesedése. A magyar vásárlók igénylik a márkás cigarettát, de a nagy ár­hogy; árát 84 Ft-ról 55-re csökkentet­ték, s néhány hónap alatt több mint tízszeresére nőtt e cigaretta- fajta értékesítése. Az amerikai szakemberek szerint összeegyez­tethetetlenek a szabad verseny­nyel a szigorú reklámszabályok is. A kormányzat — a magyaror­szági évi mintegy 65 milliárdos forgalomnak, csaknem 67 száza­lékát szedi be adóban, és elvárja a külföldi befektetőktől a ma­gyar dohánytermesztés fejleszté­sei is, ezért a Philip Morris — kar­öltve a magyar dohányiparba befektető többi külföldi céggel tárgyalásokat kezdeménye­zett a magyar kormányzati szer­vekkel a reklámszabályok enyh:' tése érdekében. (MTI) Baromfihibrid — háztájiba Új baromfihibrid hazai értékesítését kezdte meg a Bábolna Rt., ki­fejezetten kistermelők részére. A Bábolna-Harco elnevezésű tojó­hibrid az USA-ból származik, és mintegy 40 esztendős tenyésztési múltja van. A tojó tollazata fekete, nagyméretű tojásainak színe bar­na. A kakas a hazai termelők között rendkívül kedvelt kendermagos színű. Az új hibrid igénytelensége miatt alkalmas gazdaságos háztáji tartásra. A bábolnai szakemberek eg kísérleteznek: ez kisebb testsúly vén elsősorban intenzív körülmények között lesz képes gazdaságos termelésre. Várhatóan Bábolna-Brown néven jelenik n az új hibrid. meg a piacon A kisgazda 33-ak ellenválasza Pénteken — mint arról már beszámoltunk — a kisgazdapárt országos vezetősége egyhangú, nyűt, név szerinti szavazással úgy döntött, hogy kilépnek a koalíci­óból. Ha pedig az Országgyűlés­ben az Ugrin Emese vezette ti­zenkét tagú, Torgyán-hű frakció létjogosultságát nem ismerik el, akkor az „a nyűt diktatúra beve­zetését jelenti — mondotta a pártelnök —, amiről tájékoz­tatni fogjuk a nyugati országok budapesti nagykövetségeit”. Szombaton viszont a történel­mi platform, a harminchármak tartottak nagygyűlést a BNV F-pavilonjában, s bár regisztrá­lás nem volt, közölték, hogy min­tegy négyezren ülnek a padso­rokban, és a párt szervezeteinek kétharmada küldte el képviselő­it. Pásztor Gyula frakcióvezető felszólalásában leszögezte: a tör­Demagógiával nem lehet... Vörös Vince, az FKGP örökös tiszteletbeli elnöke a résztvevők nagy tapsától kísérve kijelentette: őt sen­ki sem zárhatja ki a kisgaz­dapártból. Rámutatott: de­magógiával nem lebet or­szágot építeni, és hisz ben­ne, hogy a pártban győzni fog a józan gondolkodás. ténelmi platform a kisgazdapárt egyedül hiteles képviselője. Az országos gyűlés résztvevői elha­tározták: megalakítják a kisgaz­dapárt történelmi platformját, és megkezdődik a platform kül­döttgyűlésének előkészítése, va­lamint programjavaslatainak megszerkesztése. Amit a koalíció elvár Kónya Imre MDF-frakcióvezető üdvözlő beszédében kijelentet­te: a kisgazdapárt az MDF szövetségese, hiszen éppen úgy nemzeti, keresztény és polgári értékeket képvisel. Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője felszólított a koalíciós egységre, és reményét fejezte ki, hogy — mint fogalmazott — a kisgazdapárt belső ellentétének most már remélhetőleg végső megszüntetése után végre elkezdőd­het az a munka, amit a nemzet a koalíciótól elvár. Romló mérleg: 306 gyilkosság Bár a bűncselekmények szá­ma évről évre növekszik, a növe­kedés lassul — ez állapítható meg a statisztikai felmérésekből. Az elmúlt évben összesen 440.370 bűncselekmény várt is­mertté, csaknem 100 ezerrel, 29 százalékkal több, mint az előző évben. Ez a nagymértékű emel­kedés azonban mind számszerű­en, mind arányát tekintve kisebb volt a megelőző évinél, amikor rendkívül erősen, 116 ezerrel, azaz 51 százalékkal nőtt a bűn- cselekmények száma. Különö­sen 1991 második felében volt tapasztalható az ütem mérséklő­dése: míg az első fél évben 49 százalék, a második fél évben 16 százalék volt az emelkedés az előző évhez képest. A legsúlyo­sabb bűncselekmény, az ember­ölés azonban változatlanul egy­re több. Az elmúlt év folyamán 306 embert öltek meg, 105-tel, 52 százalékkal többet, mint az előző évben. Az ismertté vált bűncselek­ményeket túlnyomó részben — mintegy négyötödében — va­gyonszerzés miatt követték el. A legnagyobb a lopás és a betöréses lopás aránya, és az elmúlt év­ben különösen nagymértékben — 2,7-szeresére — növekedett az ismertté vált csalások száma is. A vagyon elleni bűncselekmények­kel okozott kár összege megha­ladta a 21 milliárd forintot, az előző évi kétszeresét. Ebből mindössze 1,1 milliárd forint té­rült meg a felderítések során. Bűncselekményeket 122.835- en követtek el a múlt évben, 9,4 százalékkal többen, mint az elő­ző évben. Ezen belül az elköve­tők 9 tizede a férfiak közül került ki, számuk az előző évhez képest 12 ezerrel nőtt, míg a nőké 1400- zal csökkent. A bűncselekmé­nyek elkövetői között a fiatalko­rúak aránya valamelyest — 0,1 százalékponttal — emelkedett, a fiatal felnőtteké viszont számot­tevően — 25,1 százalékól 26,9 százalékra — növekedett. A felderítetlen bűncselekmé­nyek száma 253 ezer, aránya az összes ismertté vált bűncselek­ményeken belül az 1990. évi 51 százalékról 57 százalékra emel­kedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents