Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

Elégtétel a sérelmet szenvedetteknek (Folytatás az L oldalról) egyesülési joggal visszaélés, tiltott határátlépés, hazatérés megtagadása, feljelentés elmu­lasztása, sajtórendészeti vétség, rémhírterjesztés és bűnpártolás miatt történt elítéléseket, ha az akkori megítélés szerinti bűncse­lekmény elkövetése a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában rögzített alapjogok gyakorlását vagy az abban foglalt elvek és célok meg­valósítását jelentette. Ugyanígy semmissé nyilvánította a törvény a népek szabadsága elleni bűn- cselekmény, sajtórendészeti vét­ség, rémhírterjesztés miatt kihir­detett ítéleteket. A törvény előíija az olyan el­ítélés semmissé nyilvánítását is, amelyet 1963. április 5. és 1989. október 15. között, az eddig fel­sorolt bűncselekményekkel hal­mazaiban más bűncselekmény miatt mondtak ki, ha azt az előbb felsorolt bűncselekményekkel szoros összefüggésben követték el. Az eljárás az elítélt hozzátar­tozójának az indítványára is megindul, és ennek lefolytatásá­ra az a bíróság az illetékes, amely az elsőfokú ítéletet hozta. A bí­róság határozata ellen a hozzá­tartozó is fellebbezhet. A bűn­ügyi költséget az állam viseli. Az e törvény alapján semmissé nyil­vánított elítéléssel érintett sze­mélyek kárpótlásáról külön tör­vény rendelkezik. A kárpótlási igény előterjesztésének határ­ideje a semmissé nyilvánítási el­járásban hozott jogerős határo­zat kézbesítésének napján kez­dődik. Kétszáz éves a Jogok Törvénye Még az angolul nem tudó százmilliók is ismerik az ameri­kai Bill of Rights (Jogok Törvé­nye) fogalmát. Amióta a szom­szédunkban éppen felbomlott a történelem egyik legnagyobb vi­lágbirodalma, mi is érthető gya­nakvással nézünk mindenre, amit méltatói örök érvényűnek minősítenek. A jelzőkön persze mindig lehet vitatkozni, de a lé­nyegen ezúttal nehezen: a most éppen kétszáz esztendős Bill of Rights minden vonatkozásban szabályt erősítő kivétel, két év­század után is a Homo sapiens jogalkotásának csúcsa, egyszers­mind pillére. A latin közmondás, amely szerint a könyveknek is megvan a maguk élete, a nagy törvények­re is vonatkozik. 1787-ben, a philadelphiai alkotmányozó nemzetgyűlés egyik virginiai képviselője, bizonyos George Mason kijelentette: „Inkább le­vágatom a jobb kezemet, mint hogy a kormányzat hatalmával szemben védtelenül hagyjam a polgár szabadságjogait.” Ma már tudjuk, hogy ezzel a mondattal kezdődött a Bill of Rights törté­nete. Ezután négy év kemény küz­delem következett. Mason elő­ször Thomas Jeffersont, akkor a fiatal köztársaság párizsi nagy­követét, későbbi elnökét állította maga mellé, majd James Madi- sont, az amerikai alkotmány megszövegezőjét, illetve a vona­kodó államokat kellett meggyőz­nie. A Jogok Törvényének lénye­ge: a törvényhozás nem hagyhat jóvá semmit, ami korlátozhatná a polgárok vallás-, szólás-, gyü­lekezési és tiltakozási szabadsá­gát. Az eltelt két évszázad során bebizonyosodott, hogy ez a né­hány szó a demokrácia lényege. Mindazok, akik — Hitlertől Sztálinig — a Bill of Rights betű­jével és szellemével homlok- egyenest ellenkező irányban kí­sérleteztek, kudarcra voltak — és vannak — ítélve. Ez a Törvények Törvényének legfőbb üzenete a mának. És kell-e hangsúlyoz­nunk, hogy zaklatott térségünk­ben, a vajúdó újjászületés remé­nyekkel és veszélyekkel terhes közegében ez az üzenet élőbb, mint valaha? Azoknak az országoknak, amelyek az elmúlt negyedszá­zadban dolgozták ki alkotmá­nyukat, többségükben beépítet­ték alapokmányukba a Jogok Törvényét. Dr. Albert Blaustein, a New Jersey-i Rutger-egyetem professzora, a Bill of Rights leg­híresebb szakértője 1966 óta több mint négyén (!) ország kor­mányának felkérésére működött közre abban, hogy a Jogok Tör­vénye szervesen beépüljön az il­lető államok alkotmányába. Ilyen értelemben a Bill of Rights Amerika egyik „export­cikke”, és ez még akkor is igaz, ha maga Blaustein professzor hangsúlyozza a leggyakrabban, hogy figyelembe kell venni az egyes államok sajátosságait, ha­gyományait. A kétszáz éves üze­net mégis egyetemes; minden törvényhozás, minden kormány­zat fő feladata, hogy betartsa és betartassa e Törvényt. (FEB) mmmm m , ' / "/, t r § Élg II "" 1 v" , v-y,§§ A megerőszakolt lány esete Abortuszbotrány Írországban Lelkiismereti, sőt hovatovább politikai válságba merült néhány hét alatt Írország egy tizennégy éves kislány miatt. Szerdán az ír miniszterelnök, A Ibert Reynolds pártközi tárgya­lásokat kezdett, legyen-e új nép­szavazás a magzatelhajtásról. A pártok, még a kormánykoalíció pártjai is, megosztottak a kérdés­ben, de azt mindenki érzi: vala­mit tenni kell. Az ír főügyész in­dítványára ugyanis a legfelsőbb bíróság a hét elején megtiltotta, hogy egy tizennégy éves lányt — nevét nem hozták nyilvánosság­ra — szülei Angliába vigyenek abortuszra. A lány úgy lett ter­hes, hogy megerőszakolták. Az elkövető még nincs börtönben, egyelőre elmeállapotát vizsgál­ják. A mélyen katolikus országban 1983-ban egy népszavazás 2:1 arányban a magzatelhajtás ellen döntött, és a tilalmat bevették az alkotmányba. Kivétel nincs. Az utóbbi években évente több mint háromezer ír nő utazott Angliá­ba abortuszra. A bíróság prece­densértékű döntése most ezt a lehetőséget is elzárja. „Miféle állam ez, amelyben 1992-ben a hatóság, a rendőr­ség, az ügyészség, a bíróság teljes fegyverzetben rátámad egy 14 éves gyerekre, és arra a szörnyű­ségre ítéli, hogy akarata ellenére megszülje egy feltehetőleg elme­bajos bűnöző nemi erőszakból származó gyermekét?” — írta a tekintélyes dublini lap. Az ír Köztársaság számos kér­dést megoldott, de számos más fontos kérdést elkent. A vita el­döntését, például az abortusz ügyében, népszavazásra bízták, ezért Írország most az egyik leg­elmaradottabb európai ország a nők jogai tekintetében — írta a The Independent. 1983 előtt még léteztek kiska­puk, nem is éppen törvényelle­nesek. Azóta viszont szaporod­nak az elképesztő jogi esetek. Talán ez a legutóbbi tragikus ko­média végre leleplezi a konzer­vatív politikusok képmutatását, talán a 14 éves kislány szörnyű esetéből okulva végre belátják Írországban is: nem lehet az egyén emberi jogainak eldönté­sét vadidegenek ítéletére bízni meg a szavazóurnánál sem — ez az ír liberális mozgalmak véle­ménye ezekben a napokban. Mészáros György Általános mozgósítás, magas fokú készültség Folytatódó harcok Libanonban A Dél-Libanonban muzulmán síita állások ellen előrenyomuló izra­eli egységek összecsap­tak az ideiglenesen Li­banonban állomásozó ENSZ-haderőkkel is. Lars-Erik Wahlgen tá­bornok, a libanoni ENSZ-csapatok (UNI- FIL) parancsnoka sze­rint az izraeliek föld- munkagépekkel távolí­tották el azokat a jármű­vekből állított úttorla- szokat, amelyeket az ENSZ-erők az izraeli előrenyomulás megaka­dályozása végett emel- t&k. ÜNIFIL-források szerint az izraeliek tüzet nyitottak gépfegyverből a békefenntartókra, két ENSZ-katona megse­besült. Egy ENSZ-szó­vivő az izraeli eljárást a feszültség igen veszélyes kiélezésének minősítet­te. A legmagasabb fokú készültséget rendelték el csütörtökön a libanoni hadseregnél— közölte a libanoni védelmi mi­niszter. A Hezbollah (Isten Pártja) szervezet nemrég kinevezett új ve­zetője, Hasszán Nasz- rallah sejk általános mozgósítást rendelt a sí­ita szervezet soraiban. Az izraeli alakulatok páncélosok és helikop­terek támogatásával az általuk biztonsági öve­zetnek nevezett ország­részből hatoltak be Dél- Libanonba. Meghirde­tett céljuk a Hezbollah- bázisok rakétaállásai­nak megsemmisítése. (MTI) 402 kilométeres sebességgel Svájc alatt Mágneses metró Bernben Swissmetro néven vállalat alakult azzal a céllal, hogy metróvonalat építsen Svájc alatt — jelenti az AP amerikai hírügynökség. Ezen a metrón 402 kilométeres sebességgel 72 perc alatt lehetne Genfből, Svájc délnyugati nagyvárosából az északnyugaton fekvő St. Gallen városába eljutni lausanne-i, ber­ni, luzerni és zürichi megállók­kal. Jelenleg vonattal 257 percig tart ez az út. Ez a vonal 322 kilo­méter hosszú, a vállalat azonban végcélnak egy 684 kilométer hosszú metróhálózat kiépítését tekinti, amely csatlakozna a fran­cia, a német és az olasz vasútvo­nalakhoz. A Swissmetro megalakulásá­hoz az ipar mellett a svájci kor­mány is adott tőkét. Rodolphe Nieth, aki ezt az elképzelést már 1970-ben felvetette, arra hivat­kozik, hogy Svájc domborzati vi­szonyai miatt a felszíni közleke­dés nemsokára csődöt fog mon­dani. A svájci közlekedési mi­nisztérium német szakértőket bí­zott meg a terv vizsgálatával. A vizsgálat eredménye kedvező, a szakértők a tervet előnyösnek tartják. Az elképzelés szerint 4,6 mé­ter átmérőjű párhuzamos alag- utakat fúrnának. Mágneses be­rendezés tartaná a vonatokat né­hány centiméterrel a pálya fölött, s a hajtóerőt elektromos moto­rok szolgáltatnák. Elektromos pumpák csökkentenék a légel­lenállást olyanra, amilyennel egy 15,240 méter magasságban hala­dó sugárhajtású repülőgép talál­kozik. Adolf Ogi közlekedési minisz­ter, aki pártolja a tervet, kijelen­tette, hogy számos külföldi tőkés mutat érdeklődést iránta, bele­értve amerikaiakat is. A Genf — St. Gallen vonal építése 15 évig tartana, s 8 milliárd dollárba ke­rülne. Az egész hálózat kiépíté­séhez további tíz évre lenne szük­ség, valamint 10 milliárd dollár­ra. Ha minden vonal kiépülne, Baselból, a német határtól Bel- linzonáig, az olasz határig 27 perc alatt lehetne eljutni. Moszkvai újság helyzet Elfogyott a papír, szünetelnek a lapok Ismét rendkívüli papírhiány sújtja a moszkvai írott sajtót. A legnépszerűbb napilap, a 13 mil­lió példányszámban nyomott Komszomolszkaja Pravda című újság szerdán már nem is jelen­hetett meg. Hasonló kilátások­kal kell szembenéznie a Trud cí­mű szakszervezeti lapnak is. A peresztrojka es a jjlasz- noszty egykori zászlóvivőjének tekintett Komszomolka vezetői közölték: mivel a szerkesztőség­nek és a kiadónak egyszerűen nincs elegendő pénze a jelentő­sen megdrágult papír megvásár­lására, valamint a hírközlés meg­fizetésére, így a lap egyelőre heti három alkalommal fog megje­lenni. Az újság legutóbb az au­f usztusi puccs idején nem jelen- etett meg, igaz, akkor ennek politikai okai voltak. A Komszo­molszkaja Pravda csütörtökön utcára kerülő számát a tervek szerint teljes egészében a papír­mizériának fogja szentelni, tá- gabb, oroszországi keretek kö­zött vizsgálva a probléma gyöke­reit és kihatásait. Hasonló gondokkal küszkö­dik a Trud című szakszervezeti napilap is, amely a „szovjet kor­szakban” a legkelendőbb — és mint ilyen, nyilván világelső — újság volt a maga 20 milliós pél­dányszámával. A Trud, amely­nek előfizetői tábora ma is meg­közelíti a 14 milliót, a papírhi­ány, pontosabban a papír drágu­lása miatt hosszú évtizedek után csütörtökön tart először kény­szerpihenőt. A máig is komoly tekintéllyel bíró Pravda, a dicstelenül kimúlt SZKP első számú orgánuma e héten már harmadszor tart szün­napot, szintén hasonló okokból. A legöregebbnek számító orosz újság csütörtökönként átmeneti­leg nem jelenik meg. A papírhiány persze nem egé­szen új jelenség errefelé, hiszen nem is olyan reg, a peresztrojka korszakában is számtalanszor üt­köztek hasonló problémába a lapkészítők. A különbség vi­szont az, hogy akkoriban a pa­pírhiányt az SZKP ideológiai ko­rifeusai ürügyként használták fel a glasznosztyot hirdető lapok példányszámának megnyirbálá­sára, az előfizetők számának korlátozására. Ezzel szemben ma a papíripar katasztrofális helyzetével és az égbe szökő árakkal kénytelenek szembesülni a lapok és olvasóik. Dorogi Sándor rí? NÁLUNK WAR TAVASZ VANI A SALGÓTARJÁNI CENTRUM ÁRUHÁZAK Kft. ÚJ TERMÉKEKKEL ÉS KEDVEZŐ ÁRAKKAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT. AJÁNLATUNK: REKLÁMÁRON olasz férfi cipők 40 % engedménnyel február 19-29-ig a cipő osztályon. __ (14I0J Várjuk kedves vásárlóinkat! CENTRUM Történetek a „Tócsán” túlról Vili. Nyolcadik lecke: sport A kanadai élet­mód meghatá­rozó részét ké­pezi a mozgás, a sport. Otthon a sok hivatalos cáfolat ellenére még mindig csak valamiféle huncutságnak tartják sokan. Itt már a társada­lombiztosításnál lényeges sze­repe lehet annak, hogy valaki milyen életmódot él, mozog-e, mert ezáltal elérhet sokkal ked­vezményesebb árat. Egy bizo­nyos munkahely megpályázásá­nál ugyancsak előnyt jelent a sportos életmód. Sokan a mun­kahelyre futva járnak, és a háti­zsákban viszik elegáns cipőjü­ket. Mindenki biciklizik, a köz­utakon legtöbben bukósisakban, az ontarioi tartomány fontol­gatja ennek a kötelezővé tételét is. A hegyikerékpár nagy divat, hatalmas versenyeket rendez­nek és ennek megfelelően szinte iparágak élnek meg ebből. Égy-egy komolyabb gépért el­kérnek 2-3 ezer dollárt is. A le­gújabb őrület, hogy halogén­lámpákkal felszerelt biciklikkel éjjel tartanak versenyeket. A Toronto Star-ban olvastam a következő hirdetést: „Jane, ha már elhagytál és elvitted a Chevroletemet, legyen a tied, de a biciklimet feltétlenül hozd vissza belőle.” A hamiltoni rendőrség négytagú hegyibi- cikli-csoportot hozott létre, akik teljes menetfelszereléssel, colttal az oldalukon kerekeznek a városban. Torontóban a sportosabb fia­talok kedvenc munkája car- rier-nek, azaz küldöncnek lenni, ami azt jelenti, hogy hegyibrin­gával és cella-telefonnal járják a várost és hozzák-viszik a sür­gős iratokat, aktákat. Útközben bárki tudja őket hívni, nincs forgalmi dugó és nincsenek parkolási gondok, csak a na­gyon drága ormótlan lezárót kell megvenni, mert a lopások nagyon elterjedtek mostanában. A korcsolya nemzeti sport a hideg országban. Ottawában, ahol a csatorna körbekeríti a várost 17 kilométer hosszan, decembertől márciusig. Míg megfelelő a jég rajta, sokan munkába is ezen járnak, mert a legegyszerűbb, és a legegészsé­gesebb. Hamiltonban nyolc női hokicsapat játszik a helyi baj­nokságban és pont ennyi fedett csarnok áll rendelkezésére a korcsolya szerelmeseinek. A fiatalok általában 12-14 éves korukig játsszák a soccer- t, vagyis az otthoni focit, utána már „illik” áttérni az amerikai focira, vagy egyéb sportra. Amikor tartanak az iskolai baj­nokságok minden tekintetben elsőbbséget élveznek a tanítás előtt, a lányokból szerveződő szurkoló-táncos csapatba beke­rülni nagyon nagy szó, cheerle- ader-nek lenni (aki a vezetőjük) pedig egyenesen karrier. Kanadában történt az _ is, hogy az egyik mama leszúrta a másik mamát, mert nem az ő lá­nya lett az iskolai cheerleader. A helyi társadalmi életben az aktív sport mellett rendkívüli szerepe van a passzív sportnak, a szurkolásnak is. A baseball stadionban családok töltik el vasárnap délutánjukat, mivel ez a játékos sport igen hosszadal­mas is lehet. Apuci és anyuci söröznek és hamburgert, vagy kolbászt esznek, az ismerősök­kel találkoznak, a gyerekek meg szanaszét csatangolnak. Termé­szetesen ez a szokás a hoki, fut­ball és egyéb helyeken is. Az úgynevezett sportkártyáknak tőzsdeárfolyama van, egy-egy sztárjelöltnek jó szimattal ol­csón meg lehet venni a „részvé­nyeit”, majd mikor már nagyon híres, jó pénzért továbbadni. Magic Johnson - a nemrég hi­vatalosan AIDS vírussal meg- fertőzöttként bejelentett - ko­sárlabdasztár árfolyama a tíz­szeresére növekedett, mióta tud­Diplomáciai kapcsolatfelvétel Az Egyesült Államok hala­déktalanul diplomáciai viszonyt létesít Azerbajdzsánnal, Tádzsi­kisztánnál, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal. Ezt a washing­toni Fehér Ház jelentette be szer­dán, közölvén: Bush elnök azt követően döntött a kapcsolatok felvétele mellett, hogy találko­zott a térségből éppen csak visz- szatért Baker külügyminiszter­rel. A mostani döntés azt jelenti, hogy Washington Grúzia kivéte­lével immár az egykori Szovjet­unió összes tagállamával felvette a diplomáciai kapcsolatot. A két Korea vitája Dél-Korea kormányfője azt követelte, hogy Phenjan öntse végre konkrét formába atom­programjának nemzetközi ellen­őrzését. Észak-koreai kollégája, Jón Hjong Műk ugyanakkor az amerikai csapatok Dél-Koreából való távozásának problémáját igyekezett „melegen tartani” a hatodik kormányfői találkozón, Phenjanban. A szerdai és csütör­töki, zárt ajtók mögött megtar­tott megbeszélésen a nukleáris leszereléssel kapcsolatos témák közül mindössze abban sikerült egyetértésre jutniuk a feleknek, hogy a konzultációt február 27-én folytatják Panmindzson- ban. Drága kéksisakosok Kambodzsában Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár 22 ezer főt óhajt Kambodzsába vezényelni a tűzszüneti egyez­mény betartásának ellenőrzésé­re. Ha a terv megvalósul, ez lesz az ENSZ történetének legna­gyobb számú békefenntartó egy­sége. ENSZ-diplomaták szerint ennyi kéksisakos kambodzsai je­lenléte legalább évi kétmilliárd dollárba kerülne, ezért valószí­nű, hogy a Biztonsági Tanács csökkenteni fogja a kéksisakos­előirányzatot. Tüntetőket ítéltek el Algírban Az iszlám fundamentalisták által szervezett tüntetések során letartóztatottak közül hatvanki- lenc személyt ítéltek el szerdán három hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre. Lahdar Bra- himi algériai külügyminiszter egy szaúdi lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában kö­zölte, hogy a hónap végén kor­mányátalakítás várható Algériá­ban. Az országban azóta is ke­mény politikai csatározások fi­gyelhetők meg. ják a betegségét. John Dimarino egy negyvenötéves olasz kol­léga, aki a földhivatali szakér­telmével kereste a városházán a kenyerét, csütörtökön, pénteken valamint hétfőn köztudomásúan sosem dolgozott, hanem a hét­vége előtt a földhivatalban, mely nagyon nagy forgalmú hely, szedte a pénzeket és saját fogadóirodát üzemetetett az amerikai futball-liga alapján. Száz résztvevője volt a játéknak és mindenkitől tíz dollárt szedett be, aztán az nyert, akihez vélet­lenszerűen a rácsos táblán a he­lyes félideji és végeredményt ki­sorsolják. Demokratikus játék, mert igazán a véletlen dönt, a fő nyerő eltehet 300 dollárt. A föl­dhivatal pénteken és hétfőn en­nek a játéknak a lázában égett, Johnny csak arra vigyázott, hogy neki is maradjon egy kis pénze. Amúgy a helyi Napoli kispályás öregfiúk focicsapatá­nak hátvédje. Néha sántítva jött hétfőn dolgozni, mint legutóbb, mikor a görögök elleni meccs fulladt verekedésbe, elmondása szerint a korábbi évek hagyo­mányainak megfelelően. A nemzetiségi villongások azon­ban rögtön véget érnek, amint a pályát elhagyják. Hallod ezt, Európa? (Dr. Szabó Sándor salgótar­jáni ügyvéd kanadai tanulmá­ny útján készült naplójából) (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents