Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

1992. február 3., hétfő RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A nagyterem érintetlen Rétság általános iskolájának igazgatója büszkeséggel ve­gyes örömmel mutatja az egykori pártházban berendezett isko­lai termeket. Közben újságolja, hogy mekkora harcot vívott az épületért, a berendezés megmentéséért. Erőfeszítéseit siker ko­ronázta. Az épület tanácstermébe érve meglepve látom, hogy itt semmi sem változott. Csupán az egykori hatalmi jelvények tűn­tek el a helyükről. — Ezt a helyet szinte érintetlenül hagytuk—mondja. —Ez a legnagyobb terem, s mi is jól tudjuk hasznosítani. Most például itt tartják a gyerekeknek a hittan oktatást. P.A. Táp helyett takarmánybúza Diósjenő. A helybéli terme­lőszövetkezet elmúlt évi gabo­natermésének egy részét eled­dig nem tudta értékesíteni. A vezetőség a gazdálkodás ered­ményessége érdekében úgy döntött, hogy a drága táp helyett a tejtermelő tehenészetben ab­rakként használja fel a raktár­ban tárolt takarmánybúzát. Ez azt jelenti, hogy a három­százötvenről kétszáznyolcvanra csökkent harmadik generációs és jelentős genetikai tulajdon­ságokkal jelentkező szarvas- marha állománytól tehenenként ebben az esztendőben öt-hate­zer liter tejet fejnek ki. Színes, hangulatos öregek napját rendeztek január 30-án, csütör­tökön délután Rútságon. Az évről-évre hagyományos rendezvé­nyen mintegy 80 idős ember szórakozott a Demokrata Koalíció, a Vöröskereszt rétsági alapszervezete, a polgármesteri hivatal, va­lamint több helyi vállalat vendégeként. Bánszky György polgár- mester meleg hangú köszöntőjét követően a gondos vendéglátók nemcsak megkínálták idős vendégeiket, hanem fővárosi népdal­énekesek szórakoztatták is őket. A fagyasztott szilvából élnek A Frigoland Kft. nézsai üze­mében két műszakban dolgoz­nak az asszonyok ezekben a na­pokban. Eddig a málna és a sze­dertermést dolgozták fel, most pedig a helyi termelőszövetke­zet szilváját kimagozzák, elfe­lezik (kettéhasítják) és hűtő­kamrákban tartósítják. A szilva március közepéig ad munkát az itt tevékenykedő harminc asszonynak, kiknek mintegy fele a szomszédos Nógrádsápról jár be a telepre. Mint Gádor Ferencné mű­szakvezetőtől megtudtuk, a szilvát hajnali kettőkor kell ki­szedni tárolóhelyéről, hogy a reggel hat órai munkakezdésre vágható állapotban legyen. Kucsera Béla anyagmozgató kezeli a hatalmas hűtőkamrákat, ő tolja be a mínusz húsz fok fe­dezékébe a már feldolgozott szilvát. Előfordul, hogy emiatt percekig is a száraz hidegben kell tartózkodnia, ami alaposan igénybe veszi az ízületeket. A gépész Kucsera János is tudja ezt, de nem panaszkodnak: örülnek, hogy van munkájuk. A parasztembernek illik dolgozni Ismét válás előtt egy termelőszövetkezet A tavaly elkezdődött osztó­dási folyamat az idén tovább zajlott a nézsai termelőszövet­kezetben. A nógrádsápiak és a keszegiek után a legéndiek utol­jára vesznek részt az 1991. gaz­dasági évet záró közgyűlésén, mert bejelentették: saját útjukat kívánják járni. A válás mozga­tórugója ugyanaz, mint az idei évben önállóan tevékenyke­dőknél: ha külön mennek, ha önállóak lesznek, akkor többre jutnak. — Ennek az égvilágon semmi akadálya. Mindenki olyan formában gazdálkodhat, amilyenben akar, amit a leg­jobbnak tart - kommentálja a világ legtermészetesebb hang­ján Papp Árpád agrármérnök, a nagyüzem területfelelőse, majd ismét a nézsaiakra tereli a szót: — Tavaly tavasszal a nézsai földtulajdonosokhoz eljuttat­tunk egy kérdőívet, melyben azt tudakoltuk, milyen elképzelé­seik vannak a jövőjükkel kap­csolatban? Sajnos nagyon keve­sen nyilatkoztak. .. Pedig a nehezen megszületett átmeneti, szövetkezeti törvény a nézsaiakat is komoly válaszút elé állítja. Ennek megfelelően az idei közgyűlésen ők is kor­rekt, alapos tájékoztatást kap­nak a nagyüzem elnökétől, Holma Miklóstól, az átalakulást előíró törvényben fellelhető le­hetőségekről, az új gazdálko­dási formák követelményeiről, a kínálkozó előnyökről, vala­mint a hátrányokról. Dönteni csak később kell, így hát van elegendő idő a gondolkodásra. Addigra tisztázódik, hogy a kárpótlási igények alapján mi­lyen földalapot kell elkülöníteni a visszakérők igényeinek kielé­gítésére. Ezt követően kerül sor a megmaradt vagyon újabb, 50 százalékos nevesítésére, hogy elérje a törvényben megkívánt 100 százalékot. Tisztázódik az is, hogy a különváláskor, és az átálláskor kinek, és mennyi ter­het kell cipelnie. Utána a va­gyonjegy birtokában mindenki eldöntheti, mit kíván csinálni, merre jelöli ki saját útját. — Valóban nehéz válaszút előtt áll a szövetkezeti mozga­lom. A két községben 140 nyugdíjas, járulékos tag és 40 aktív dolgozó van. A föld döntő többsége az idősek tulajdona, akik éltes koruk miatt nem tud­ják azt megművelni. Ehhez pá­rosul az a kegyetlen valóság, hogy a megyében, de nálunk sem olyan nagy a földéhség, mint ahogy ezt egyes politiku­sok, kormánytisztviselők sze­retnék elhitetni a közvélemény­nyel. Bizonyítékként csak any- nyit: a szövetkezet vezetősége tavaly felemelte a háztáji terüle­tét három hektárra. Négyen, vagy öten éltek a lehetőséggel - állítja a területfelelős. Míg másutt csődeljárás meg­indításának közepette kerül sor az átalakulási folyamat elindítá­sára, addig Nézsán, a vezetőség beszámolójával Holma Miklós elnök viszonylag tisztességes érzéssel állhat a tagság elé. — Fizetőképesek vagyunk. Az előzetes számítások szerint, csupán néhány százezer forint lehet a veszteségünk. Nem ta­gadjuk le, hogy 19 hektár cu­korrépánk még most is a föld ben van, amit ha értékesítünk, akkor 1 millió 200 ezer forinttal növeljük árbevételünket. Egyébként a cukorgyár sem szorgalmazta a szerződött mennyiség betakarítását. Utol­jára kaptak a tagok és az alkal­mazottak 5 ezer forint művelési költség befizetése ellenében 15 mázsa terményt, 200 fő pedig földjáradék címén aranykoro­nánként 15 kilogramm ter­ményt. Azzal sem vádolhatják a vezetőséget, hogy a lehetősé­gekhez képest nem alapoztuk meg az idei esztendő eredmé­nyességét. Ugyanis bármilyen kusza és bizonytalan a piaci helyzet, kedvezőtlenek a gazda­sági körülmények, a parasztem­bernek illik dolgozni. Százöt­ven hektáron került a földbe az őszi búza magja. A tervezett 450 hektár őszi szántásból 360-on befejeztük jó minőség­ben a talajmunkát. Venesz Károly Megszűnt egy körjegyzőség Alsópetényben és Keszegen nem volt más választás Keszegen, Alsópetényben, Nézsán úgy ítélték meg, hogy nincs létjogosultsága a körjegy­zői hivatalnak és ez év január 1-jétőlönálló hivatalokkal old­ják meg a faluk gondjait. Két polgármestert kérdeztünk kilé­pésük körülményeiről, s a kez­deti tapasztalatokról. Kis Ernőné, Alsópetény polgármestere — Nekünk nem volt más vá­lasztásunk. Előttünk Keszeg és Nézsa testületéi bejelentették a körjegyzőségből való kiválást. Korábban nem így képzeltem el a körjegyzőségi hivatal műkö­dését. Hiába jártak át rendszere­sen Nézsa székhelyről a hivatal munkatársai az alsópetényi ügy­félfogadó irodába, mégsem si­került jól megszervezni az ér­demi ügyintézést. — Mit hozott az önállóság? — Ha jobbra nem is fordult az Alsópetényben élők sorsa, azért sok jóval kecsegtet. Négy fővel kialakítottuk a hivatalt. Ez az apparátus a település ügyes-bajos dolgait a legna­gyobb megelégedéssel tudja majd intézni. A településfejlesz­tésre jobban tudunk koncent­rálni, hiszen nem kis jelentő­ségű beruházásokat (vezetékes ivóvíz, telefon, szeméttelep) kell felelősségteljesen irányíta­nunk. — A szétválás jelentős több­let kiadással jár. Saját jegyzőt, előadókat alkalmaznak. Január 1-től Ön is főállású polgármes­ter lett. Anyagilag hogyan bírja ezt el a közel 800 lélekszámú kis település? — Előtte osztottunk-szoroz- tunk és kiderült, hogy nem sok­kal lesz több a kiadásunk az el­múlt évihez képest. Úgy vélem, hogy egy jól működő önálló hi­vatal a plusz kiadásokat valahol be is tudja hozni, és így nem jut kevesebb pénz majd a telepü­lésre. Petrik Sándorné keszegi polgármester — A körjegyzőség működése alatt nem volt napi kapcsolata a hivatalnak a képviselőtestület­tel, a lakossággal. Tehát ebből következik, hogy nem kifejezet­ten a székhelyközség-ellenes hangulat miatt döntött így an­nak idején a képviselő-testüle­tünk. Hiszen akkor is volt pol­gármestere a településnek, önálló önkormányzati testületé és saját ügyeinkről magunk dönthettünk. Am azok végrehaj­tását, - mivel a hivatal nem helyben működött-, nem tud­tuk megfelelő figyelemmel kí­sérni. Két helyiségben rendeztük be az önálló hivatalt. Két előadó és a jegyző végzi a közigazgatási feladatokat. így kicsit többe fog kerülni az önkormányzatunk működtetése, de szerintem van, amit nemcsak az anyagiakkal kell mérni, és ezek közé tartozik az önállóság is. * * * Az önállóság megteremtésé­vel újabb válaszút elé állították a településeket. Az egymással határos falvak az önállóságuk megteremtése érdekében talán feláldozzák a közös térségi fej­lesztés lehetőségeit is. Arról nem is beszélve, hogy zsebre megy a játék. SJ. Diósjenő. A helybeli iskolában közel négy éve modern tornate­remben sportolhatnak a diákok. Felvételünkön az 5. a osztály ta­nulóit testnevelés órán kaptuk lencsevégre. - Gyurkó felv. ­Rablás • Rétság. Berki Sándor, diós- jenői, Ady Endre úti lakost 1991. augusztus 31-én kirabol­ták, - elvették tizennégy ezer forintját. A rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ismeretlen tet­tes ellen indított nyomozást. Mivel nem sikerült a rablókat kideríteni, megszűntették az el­járást ellenük. Később azonban olyan új adatok merültek fel, melyek megkövetelték, hogy hatályon kívül helyezzék a ko­rábban kiadott, nyomozást megszüntető határozatot. A jegyzőkönyvek szerint a tette­sek tizennégy év alattiak, és helybeliek. Megalapozás • Nőtincs. Az idei gazdasági év eredményeinek megalapo­zása, a jó termés biztosítása cél­jából a helybeli termelőszövet­kezet 760 hektár őszi mélyszán­tás elvégzését vette tervbe. A korai tél és a hideg időjárás mi­att 180 hektáron nem tudták a munkát befejezni. Amennyiben a fagy kienged, a föld teteje megszárad, rögtön folytatják a munkát a tavasziak alá Felsőpe- tény térségében. Pénz hiányá­ban a megmunkált földek nélkü­lözik majd a talajerő utánpótlá­sát biztosító őszi és tavaszi mű­trágyát. A hitelező kérte • Diósjenő. A Metalloglobus Vállalat több mint egymillió fo­rint kintlévőségének megszer­zése érdekében felszámolási el­járás megindítását kérte a me­gyei bíróságtól a diósjenői ter­melőszövetkezet ellen. A nagy­üzem vezetősége a vállalat kez­deményezését tudomásul vette. Bortolvajok • Rétság. Gaspari János dré- gelypalánki, Felszabadulás úti lakos borpincéjét hívatlan láto­gatók többször is felkeresték. Mire felfedezte borkészletének megdézsmálását, addigra a bor­tolvajok többször felpakolva hagyták el a pincét. A felfede­zést követő bejelentés után a rendőrség rövid időn belül el­fogta a tetteseket: K.János ipolyvecei, K.Tibor drégelypa- lánki lakosokat és az utóbbi fia­tal korú testvérét. Jelentős béremelés • Rétság. A helybeli termelő- szövetkezet az 1990-es gazda­sági évet másfél milliós nyere­séggel zárta. Ezt követően haj­tották vére a harminc százalé­kos béremelést, amely magába foglalta az 1991 végén végre­hajtott fizetésemelést. Az el­múlt esztendő közben azért nem foglalkoztak a bér növelésével, mert nem ismerték azokat a kö­telezettségeket, amelyeket az új szövetkezeti törvény a gazdaság vezetésére hárít. Még nagyobb lett volna a nyereség s ennek megfelelően a dolgozóknak jut­tatott bér, ha üzleti partnereik időben teljesítik fizetési kötele­zettségeiket. Közöttük van olyan is, mint a debreceni tartó­sító kombinát, amely másfél éve több millió forinttal tartozik a gazdaságnak. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents