Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

Mehiv 3101 Sal&éj ;ján 1. Megyei Könyvtár SALGÓTARJÁN 3101 psz A PÁRTOK ALKALMAZOTTJAI? — 3. oldal MMAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. FEBRUÁR 18. KEDD III. ÉVFOLYAM 41. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Szervizre épneuQ T kereskedelem! Á^KJ SZÁMÍTÁSTECHNIKA IRODATECHNIKA Egy biztos partner hétköznapjaikban! SZERVÍZ ÉS KERESKEDELMI KFT. Salgótarján, Csokonai út 46. Telefon/Fax: ^7 32/10-392,32/11-650. ^-1 Visszautasítják a miniszter vádjait Még egyszer a húsáremelésről A Húsipari Szö­vetség semmiben sem lepte túl hatás­körét, ezért határo­zottan visszautasítja Gergátz Elemér föld­művelésügyi minisz­ter vádjait — fogal­mazta meg vélemé­nyét Mike Imre tit­kár. Mint emlékezetes, az utóbbi napokban a Húsipari Szövetség és a Földművelésügyi Minisztérium között nézeteltérés alakult ki amiatt, hogy Mike Imre kifejtette: a kö­zeljövőben 19-20 százalékkal emelke­dik a különböző ser­téshúsok termelői ára. Ugyanakkor a földművelésügyi tár­ca vezetője szerint a bejelentés-értékű in- formációnyúj táshoz a Húsipari Szövetség vezetőjének nem volt joga. Mike Imre sze­rint a kérdésekre adott válasz nem be­jelentés, hanem tájé­koztató jellegű infor­máció volt arról, hogy a Húsipari Szö­vetség számításai alapján milyen árvál­tozásokra lehet szá­mítani. E számítások egyébként az 1990. január 8-i árakon alapulnak, márpedig az azóta eltelt idő­szakban a begyűrűző költségek, valamint a felvásárlási árak idei várható növekedése indokolttá teszik a termelői és a nagyke­reskedelmi árak emelését is — olvas­ható egyebek között a Húsipari Szövetség véleményét tartal­mazó levélben, me­lyet Gergátz Elemér földművelésügyi mi­niszternek címeztek. Zsidó alapítvány Balassagyarmaton Nagy összegű magánalapít­ványt tett a balassagyarmati iz­raelita hitközség városszerte köztiszteletben álló tagja, Ker­tész Iván. Az alapítvány célja a városbeli zsidóság múltjának, hagyományainak ápolása, a ba­lassagyarmati izraelita temető - amelynek műemléki védettsé­gét a város is kezdeményezte - gondozása, továbbá a zsidó imaház felújítása és kegyeleti emlékhelyként való kialakítása. Az alapítvány jóvoltából az idén megkezdődhetnek a mun­kák. Ehhez felajánlotta segítsé­gét a Budapesti Zsidó Hitkö­zség és a Zsidó Világkongresz- szus Kelet-Európai Irodája is. A Nyugat-európai Unió főtitkára Budapesten Hivatalos tárgyalásokat kez­dett hétfőn délelőtt Budapesten William van Eekelen, a Nyugat­európai Unió (WEU) főtitkára. A politikus elsőként vendéglátó­jával, Jeszenszky Géza külügy­miniszterrel tárgyalt, majd Kato­na Tamás külügyi politikai ál­lamtitkárral folytatott megbe­szélést. Megsértették a kampánycsendet A Fővárosi Választási Bizott­ság egyhangú szavazással meg­semmisítette a február 9-i gaz­dagréti helyi képviselő-választás 98. szavazókörének eredmé­nyét. Az indoklás szerint a szava­zókörben a szavazás napján megsértették a kampánycsen­det. A döntés ellen három napon belül a bíróság előtt fellebbezés nyújtható be. Az első kapavágás Közép-Kelet-Európában el­sőként Magyarországon épül la­kás a Habitat for Humanity In­ternational módszerével és segít­ségével. Az első kapavágásra február 25-én, Csepelen kerül sor — tájékoztatta a sajtó képvi­selőit Lőrincz Kálmán, a szerve­zet képviselője. A Habitat for Humanity International ameri­kai kezdeményezésre létrejött ökumenikus keresztény prog­ram. Lényege: alapítványi, köz­ponti pénzalappal hozzájárulni jó minőségű lakások építéséhez. Elmetszette férje nyakát Csolnokon ‘ R. Istvánná 35 éves helyi lakos szóváltás után a lakásában egy késsel elvágta fér­je, R. István 38 éves vállalkozó nyaki ütőerét. A férfi a helyszí­nen meghalt. Az ügyben a rend­őrség folytatja a vizsgálatot. Szendrényi Katalin a Pro Opera Lirica díjazottja A Pro Lirica Alapítvány díját idén első alkalommal ítélték oda. Az elismerésben Szendrényi Ka­talin magánénekesnő részesült, akit ez alkalomból Ütő Endre, a Magyar Állami Operaház igaz­gatója köszöntött hétfőn. Az 1990 augusztusában Ütő Endre által létrehozott alapítvány célja: anyagilag is segíteni azt a magán­énekest, aki az előző évadban a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtotta. Tiltakozik a munkaügyi tanács Az önkormányzatok képvise­lőinek tartózkodásával, a mun­káltatói, munkavállalói oldal egyetértésével a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Tanács február 17-i ülésén tiltakozását fejezte ki azzal az új törvénnyel szem­ben, amely szerint a szövetke­zeti tagoknak, munkaviszonyuk szüneteltetése esetén, ezentúl nem jár munkanélküli járadék. (A munkaviszony megszűnésé­vel azonban a szövetkezeti tag is jogosulttá válik erre.) Szabó Kálmán, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, erre válaszolva el­mondta, hogy február 17-étől a megyében közel 950 embert érint az 1992/11. törvény. Ennek értelmében a szövetkezet és a tag közötti eddigi munkamegál­lapodás munkaviszonnyá válto­zik, ha a munkaviszonyt meg­szünteti a szövetkezet, azt kizá­rólag csak a munka törvény- könyvében szabályozott módon teheti meg. A törvénnyel kapcsolatban, Deák Pál a munkaügyi tanács munkáltatói oldalának egyik tagja, elmondta, az intézkedés csak még jobban sújtja az amúgy is óriási gondokkal küzdő mezőgazdaságot - azt az ágazatot, ahol az elmúlt évben közel 10 milliárdos veszteség jelentkezett. Hiszen ha egy szö­vetkezetnek el kell küldenie dolgozói egy részét, köteles végkielégítést is fizenie, de erre sok közülük egész egyszerűen nem lesz képes. Gressai Sándor ezzel szem­ben kiemelte, hogy ez az intéz­kedés diszkriminációt szüntet meg, hiszen sok olyan cég van, ahol sok olyan cég volt, ahol végkielégítés fizetése. A munkaügyi tanács ülésén ezen kívül beszámolót hallgat­tak meg az 1991. foglakoztatási alap felhasználásról, és határoz­tak az idén rendelkezésre álló 239 millió forintos öszzeg hasznosításáról. A rendszerváltozás nem érintette az ü: alapvetően ' szerve­Ügyészségek a kormány alárendeltségében ügyészséggel kapcsolatos tör­vénytervezetek, azok megvitatá­sa szerepel a kormány első félévi munkatervében. Utalt arra, hogy a kidolgozott koncepció szerint a magyar államszervezetben az ügyészségnek — a nyugat-euró­pai általános megoldást követve — a kormány alárendeltségében kellene működnie, és elsősorban bűnügyi feladatokat kellene el­látnia. A legfőbb ügyész az 1991-ben végzett munkát értékelve szólt a létszámgondokról és a bűnözés növekedéséből fakadó többlet- munkáról. Az összesített kimu­tatások szerint az ügyészségeken 530 ezer ügyet iktattak, 19 szá­zalékkal többet, mint a korábbi esztendőben. A büntetőjogi te­rületen 480 ezer ügyet regisztrál­tak. A bűnözés emelkedése ha­tással volt az ügyészi vádképvise­leti tevékenységre is, számuk mintegy 2000-rel, 78.300-ra emelkedett. Györgyi Kálmán ér­tékelése szerint lassú az igazság­szolgáltatás, időben elhúzódik az ügyek intézése. (MTI) ügyészi s zet alkotmányos, de történelmi­leg már megnaladott működési kereteit, amelyet még a korábbi politikai rendszerben alakítottak ki. Az ügyészi szervezet napja­inkban folyamatban lévő átala­kítása fontos. Az ügyészek köz­ben látszólag skizofrén helyzet­ben vannak, de a munkájuk so­rán minden vonatkozásban meg tudják különböztetni a hatályos törvények rendelkezéseit és az ügyészség jelenlegi, valamint jö­vőben várható alkotmányos fel­adatait. Amit az ügyészség tesz vagy elmulaszt, azt végső soron a legfőbb ügyész Országgyűlés előtti felelősségére teszi — jelen­tette ki dr. Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész az 1991-ben végzett tevékenységről, hétfőn tartott saj tótáj ekoztatói án. Györgyi Kálmán kifejtette, hogy az ügyészség reformja az egesz igazságszolgáltatási szer­vezet és a büntető, valamint a lentette: már elkészültek az A SENIOR Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében német exportra varrják a tavaszi-nyári pó­lókat, melyet a REUSCH cégnek szállítanak. Ebben a hónapban 18700 darab divatpóló készül el. Képünkön Koós Pálné minőségellenőr kiszállítás előtt vizsgálja a divatcikkeket az alkalmi modelle­ken. Salgótarjánról és környékéről készített összeállításunk az 5.oldalon olvasható. -Rigó­Per nélkül válnak a őrhalmi termelőszövetkezetben? Menjünk külön, akkor jobb lesz „Az elmúlt húsz év során a mezőgazdasági szövetkezetek, az egyesülések és a kollektív mezőgazdasági értéktársaságok (SICA) erőteljes koncentrációja és restrukturációja zajlott le. Valójában az üzleti forgalom megsokszorozódása mellett a szö­vetkezeti szövetkezetek száma az 1965. évi 5 ezer 700-ról 1989-re 4 ezer 100-ra csökkent”. (Részlet az 1991 évi Marseillei managerképző szemináárium anyagából).- Kényszerpályán vagyunk - állítja a beszélgetés kezdetén Rados János, az őrhalmi terme­lőszövetkezet elnöke, amikor az átalakulási és az új átmeneti szövetkezeti törvény kerül szóba. -Ilyen rövid idő alatt egyszerre kell megoldanunk a következőket: helyreállítani a volt tagok tagsági viszonyát, létrehozni a teljesen magántu­lajdonon alapuló társaságokat, elvégezni a száz százalékos va­gyonnevesítést, végrehajtani a kárpótlási és földtrövényből adódó feladatokat, ahol erre szükség van, ott megindítani a csődeljárást. Félő, hogy teljesen szétzilálódnak a gazdaságok. Ha a parasztságra bízták volna az átalakulást, az jóval kisebb feszültséggel és sokszor egysze­rűbben valósult volna meg. Nehezíti a folyamatos mun­kát, hogy a törvények minősé­nek összhangban, nem épülnek egymásra, máris megjelentek a módosítások. A tagság viszont (Folytatás a 3. oldalon) Támogatott lapok A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén 88 irodal­mi, közművelődési és művészeti lapot támogat, összesen 26 millió forinttal. Ä minisztérium által meghirdetett folyóirat-támoga­tási pályázatra 231 lap jelentke­zett. Együttesen csaknem félmil- liárd forintot igényeltek. A kuratórium — amelynek Jókai Anna, Balipap Ferenc, Bertha Bulcsú, Kardos István, Szeghalmi Elemér, Székely Gá­bor, Szikossy Ferenc, Szokolay Sándor voltak a tagjai — 95 pá­lyázatot utasított el. Huszon­egyet a művelődési tárca más szakfőosztályainak — a közokta­tási, egyházi részlegnek — adtak át, 27 pályázat viszont áttétele­sen sem sorolható a művelődési tárca illetékességi körébe. Bőrfejűek és cigányok összecsapása Siófokon Botokkal,láncokkal Sajnálatosan hazánkban egyre jobban terjed a fa­ji előítéletekkel párosuló erőszak. Leginkább a ná­lunk tartózkodó színes bőrűek a szenvedő alanyai az értelmetlen terrornak, de — miként a most kö­vetkező példa is bizonyítja — egyes honi nemzetisé­gek képviselői sem érezhetik magukat biztonság­ban. Siófok külterületén ugyanis székesfehérvári és helyi bőrfejű fiatalok botokkal és láncokkalfelfegy­verkezve szombaton késő este tömegverekedést kezdeményeztek a Sirály presszóból kijövő helyi ci­gányokkal. Á verekedésben mintegy 100-an vettek részt, to­vábbi 150 ember pedig nézte az eseményt. A rend­őrség eljárást indított a verekedést kezdeményező ismeretlen tettesek ellen. Légtérsértés: Nem fogadható el a válasz A magyar katonai vezetés nem fogadja el Jugoszlávia budapesti katonai attaséhivatalának azt a közlését, amely tagadja, hogy csütör­tökön egy jugoszláv felségjelű katonai repülőgép megsértette Ma­gyarország légterét — mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az attaséhivatal — még szombaton — arról tájékoztatta a Ma­gyar Honvédség parancsnokságát, hogy Belgrádból kapott informá­ciója szerint jugoszláv katonai repülőgép csütörtökön nem sértette meg a Magyar Köztársaság légterét. A jugoszláv illetékesek ugyanak­kor elismerték, hogy a kérdéses időpontban egy Jastreb típusú repü­lőgépük — amely egy Belgrádtól északra fekvő katonai repülőtérről szállt fel — mintegy 500 méter magasságban a Melenci — Zenta — Bajmok — Zombor útvonalon repült. A környezetvédelmi testület a bős — nagymarosi szerződésről Megszüntetést javasol A bős-nagymarosi beruházás­ra vonatkozó államközi szerző­dés megszüntetésére tesz javasla­tot a Parlamentnek az Ország- gyűlés Környezetvédelmi Bi­zottsága. Erről hétfői zárt ülésén, hosz- szú vita után döntött a testület. Rótt Nándor (KDNP), a bizott­ság elnöke az ülést követően az MTI érdeklődésére elmondta: egyrészt törvény kidolgozását és elfogadását indítványozzák az államközi szerződésre vonatko­zó magyar jogszabály hatályon kívül helyezésére, másrészt egy országgyűlési határozat megho­zatalát a kormányintézkedésre. A törvény, illetve a határozat elfogadása több hetet vehet igénybe. Amennyiben a cseh­szlovák fél ez alatt az idő alatt a munkák felfüggesztéséről dön­tene, ez lehetőséget adna a közös vizsgálatokra, s a további érdemi tárgyalásokra. A környezetvé­delmi bizottság azért hozta meg ezt a döntést, mert a szomszédos országban egyértelműen a bősi létesítmény önálló üzembe he­lyezésén, a Duna elterelésén dol­goznak.

Next

/
Thumbnails
Contents