Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Elfogadtam, hogy csak második lehetek Japán egy kicsit más Horváth Mihályné, a nagybá- tonyi Bartók-iskola tanítónője irigylésre méltó kapcsolatokra tett szert eszperantó levelezése nyomán. A partnerek közül személyesen Iwai Masahisával ismerkedett meg, Japánból. Ma- sahisa és kislánya, Tomo két éve, nyáron töltött náluk egy he­tet. Az akkor készült egyik fo­tóból falinaptárt gyártottak egy japán nyomdában, Iwai leg­utóbb ezzel lepte meg a csalá­dot. Az eltérő életkörülmények egyik legjobb bizonyítéka, hogy a vendégek Masahisa egyhavi fizetéséből fedezték a magyar- országi utat. A furcsaságokat így kezdi sorolni Horváth Mi­hályné: — Amikor megérkeztek, ágyba fektettem őket. Akkor nem szóltak semmit, de a kis­lány az első éjszaka leesett az ágyról. Egyszer nyársalni vittük őket. Őszintén elképedtek, hogy ezt meg fogjuk enni. Amikor megmutattuk nekik az épülő nyaralónkat, megkérdezték, ennyire gazdagok vagyunk? Ja­pánban ugyanis fából építkez­nek és szinte fényűzésnek szá­mítanak a téglás épületek. Ná­luk a feleség csak addig dolgo­zik, amíg meg nem születik az első gyerek. Utána a férj tartja el a családot. Teljesen más az időbeosztásuk. 10-12 órát dol­goznak, és nekik ez természe­tes. Mivel a szombat is munka­nap, csak vasárnap van együtt a család. Masahisáék több száz­ezres városban élnek. Kétszin­tes házuk részleteit egész éle­tükben törlesztik. A lakótelepi nagyszobánkat óriásinak talál­ták! Az udvariassági szokások őszintén megleptek. Tarjánban végigjártuk a boltokat, én min­dig csak a nyomában mehettem. Elfogadtam, hogy csak második lehetek. Esténként mély meg­hajlások közepette hátrált ki a szobából. A lelkiismeretessé­gükről: a nyári szünetben Tomo minden reggel házi feladatot kapott. Ők azon csodálkoztak, hogy az én gyerekeim elő sem vették a könyveiket. Dudellai — Gyurkó A családról készült naptár. Mecénás kerestetik? Bátonyterenyén 1990. szep­tember 2—án nyitotta meg ka­puit az Erkel Ferenc Általános Iskola. 1991-ben a tantestület mellett megalakult a Szülők Tanácsa, melynek én is tagja lettem, így nagyobb betekintést nyerek az iskola ügyes-bajos dolgaiba. Az iskola jóval többet nyújt gyermekeinknek az álta­lában megszokott tananyagnál. Az intézmény ének-zene sza­kosított tanterv alapján oktató, komplex művészeti nevelést folytató általános iskola. Ápol­ják a nép hagyományokat, tanó­rán tanítják a néptáncot, nagy gondot fordítanak az egészséges életmódra való nevelésre. Az iskola saját galériával rendelke­zik, s ezen kívül még a számí­tástechnika alapjait is elsajátít­ják az itt tanuló diákok. Sorolhatnám még az iskola kiemelkedően magas színvo­nalú tevékenységeit, de nem ezért fogtam tollat. Ami ben­nünket, szülőket aggaszt: az Er­kel anyagi gondokkal küszkö­dik. Ismerjük jól a körülménye­ket. Bátonyterenye és környéke veszélyeztetett körzet. Nagy a munkanélküliség, nincs pénzük az önkormányzatoknak. De ilyen esetben mégis kellene va­lamilyen megoldást keresni. Országos, vagy megyei szintű mecénásokat kellene talán megnyernünk, vagy van más lehetőség? Biztosan van megol­dás, hogy ez a remek „kis” is­kola továbbhaladhasson a meg­kezdett úton. Lakatos Lás/.lóné „Tudják, hogy nem csak attól cigányok, mert barnák” A mátraverebélyi képviselő- testület egyik tagja Kökény Zsuzsa. A 22 éves lány a kiste- renyei Váci Mihály Gimnázi­umban dolgozott adminisztrá­torként, de néhány hete munka- nélküli. Képviselői tevékenysége mellett a helyi cigányklubot is vezeti. Ennek kezdete tavaly nyárra tehető, ezt így meséli el:-Többször kértük a polgár- mesteri hivataltól, hogy hetente egy-két alkalommal megkap­hassuk a kultúrház egyik ter­mét. Végül inkább úgy döntöt­tek, legyen önálló klubbunk. A tűzoltószertárt alakítottuk át tár­sadalmi munkában, az anyagot a hivatal adta. Néhány hete készült el, de a berendezés még nagyon szegé­nyes. Van egy rozoga pingpon­gasztalunk, hat asztal és 20 szék, meg egy kis szekrény, ami régen az MSZMP-é volt, de ebbe még nem tudunk tenni semmit. Az önkormányzat ígért televíziót, ami ott is van a hiva­talban, de nem tudjuk használni, mert nincs hozzá antenna. Mivel nincsenek technikai lehetőségeink, megpályáztuk a kisebbségi és etnikai hivatal kií­rását. Színes tévét és magnót kértünk, de nem nagyon bízom benne, hogy támogatják a be­rendezési igényeket. A kultúrházban éppenséggel van társasági élet, működik az asszonyklub, az ifjúsági kör, és a gyerekek néptánc-csoportja. Kökény Zsuzsa ehhez acsupán a Kökény Zsuzsa és néhány klubtag. következőket teszi hozzá:- Oda cigányok nem nagyon járnak. A cigányklub félig—meddig még csak elképzelésekből áll. Színjátszókor, sportklub és tánccsoport szerepel a tervek­ben, de van, ami nem csak álom:- Négy tagú folklóregyütte­sünk van, csak az a baj, hogy nincsenek táncosaink. Az évente. Nyíregyházán megren­dezett egyhetes tánctanfolymra szeretnénk elküldeni két lányt és két fiút, akik itthon továb­badnák, amit tanultak. Beszélgettünk már arról is, ki tud cigánymeséket mondani? Ezeket összegyűjtenénk, és fel­vennénk magnóra. A fiatalok már alig beszélnek cigányul. Csak úgy, hogy azt a magyarok is megértik. De az öregek is csak akkor használják, ha tit­kolni akarnak valamit. A legfiatalabb verebélyi kép­viselő óvónő szeretett volna lenni, de „tavaly nem tettszett Szarvason”. Az idén újra pró­bálja, előtte a Cigány Ifjúsági Szövetség szervezésében végzi a főiskolai előkészítőt, minden második hétvégén Csillebércen. Beszélgetésünk utolsó gondo­lata az általános iskola:- Azt szeretnénk, ha lenné­nek olyan tanórák, ahol a gye­rekek megismerhetnék a ci­gányság eredetét, történetét, ha­gyományait. Erősödne az öntu­datuk, és tudnák, hogy nem csak attól cigányok, hogy bar­nák - tudnák, hogy honnan jöt­tek. — Dudellai — Fotó: Gyurkó A legtöbben szakképzetlenek Egyik mindennapos beszédtémánkká vált a mun­kanélküliség. Kezdetben úgy emlegettük a kifeje­zést, a „munkanélküliség réme”. Ahogy lassacs­kán beleszokunk az új helyzetbe, úgy változik a véleményünk is. Már-már azt mondhatjuk, kivétel erősíti a szabályt - eddigi tapasztalatainkból any- nyit bizton állíthatunk, nem mindig fedi egymást a „munkanélküli” és az „állást kereső”. A kisterenyei munkaerőközvetítő irodában arra kerestünk választ, milyen szakmákban keresnek illetve kínálnak munkalehetőséget. Szinte valamennyi foglalkozás megtalálható már a munkanélküliek neve mellett, az iroda név­jegyzékén. Az állástalanok zöme szakképzetlen, de nem kevés azok száma, akik közép- és felső­fokú végzettséggel nem tudnak elhelyezkedni. A körzetben jelenleg a mátraterenyei (jánosak- nai) FESS Ruhagyár keres 15 szakmunkás varró­nőt, illetve nagy gyakorlattal rendelkező betaní­tott varrókat. A kisterenyei Elektrometal Kft. öt fő negyven év alatti villamosgépszerelőt, és elektrolakatost alkalmazna. A kft. szomszédságában lévő Érdért telephelyen öt betanítón munkást keresnek. A nagybátonyi MITAL-COOP öt esztergá­lyost keresett. A munkaközvetítő irodától kaptak egy listát, őket valószínűleg már kiértesítették. — dudellai — Bátonyterenye és környéke Fogadónap • Bátonyterenye. Orosz Ta­más, az önkormányzat alpol­gármestere tart fogadónapot február 19-én, szerdán 14 órá­tól 16 óra 30-ig a városházán. Egyeztető megbeszélés • Bátonyterenye. „Bemutató és vásámapok” és a „Szupataki pályázatok” témájában kerül sor egyeztető megbeszélésre a 209. számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben február 17-én, hétfőn délután fél kettőtől. Fajankó kalandjai • Nagybátonv-Kisterenye. Két előadáson szórakozhatnak a bátonyterenyei kicsik február 21-én, pénteken. A Meseszín­ház keretében a Fővárosi Báb­színház tagjai adják elő a Fa­jankó kalandjai című kétrészes bábjátékot, 10 órától az Ady Endre Művelődési Központban, 14 órakor a kisterenyei körzeti művelődési házban. Az előadá­sok költségéhez hozzájárult a szülői munkaközösség, Bátony­terenye Barátainak Köre, és a városszépítő egyesület is. Küldöttértekezlet • Kisterenye. Városi küldöttér­tekezlet lesz február 26-án a mozgalmi házban. A résztvevők beszámolót hallgatnak meg a vöröskereszt ötéves munkájá­ról, és megválasztják a megyei értekezlet küldöttjeit. Függőben a művésztelep A megyei vagyonátadó bi­zottság első rázós ügyeként számoltunk be decemberben arról, kié legyen a mátraal- mási művésztelep? Akkor megszületett a döntés, ami még máig sem tekinthető véglegesnek. A VÁB elutasí­totta a szuhai önkormányzat igényét, és a megyei önkor­mányzat javára döntött. A megyei VÁB saját hatáskö­rében nem kívánt intézke­dést teni, a hét elején továb­bítják a fellebbezést a Bel­ügyminisztériumhoz. Talpon marad a bátonyi ISZI Merre indulj, ifjú szakmunkás? A jó negyven esztendővel ezelőtt vájáriskolának szánt, a szocreál külső építészeti jegyeit bőven magán viselő épület, elvesztve hajdani „dicsőségét” mára jócskán megkopott. A belseje sem sok­kal szebb, magyarázkodik is kissé Bacsó Imre igazgató, hogy sajnos a tatarozásra egyelőre nin­csen pénz. A lényeg, hogy megkopott középiskolában is lehet jól tanítani.-Mit tanulhat, milyen szak­mát szerezhet az a nyolcadikos, aki a bátonyi intézetet vá­lasztja?- Faipari, textilipari és fémi­pari szakembereket képzünk. Szakmunkásokat a három éves oktatás keretében - válaszolt Bocsó Imre. Akik a szakközép- iskolában szereznek bizonyít­ványt, egyúttal le is érettségiz­nek. Ezt követően még egy esz­tendeig kell tanulniuk, hogy technikusok legyenek. Az isko­lának igazodnia kell a mai gaz­daság szabta tényékhez.-A napi oktatási gyakorlat­ban mindez mit jelent önöknek?- Nem indítunk olyan osztá­lyokat, ahol mondjuk huszonöt, vagy harminc lakatosjelölt tanul egyszerre. Nem tudnának elhe­lyezkedni ha végeznek, mert az üzemeknek egyszerűen nincs szükségük ennyi szakemberre. Legalábbis egy tömegben nem. Ehelyett mást találtunk ki.- Mégpedig?-Vegyes fémipari osztályo­kat indítunk, amelyben tanul mondjuk 4—5 szerkezetlakatos, ugyanannyi fémforgácsoló, he­gesztő, bádogos és legújabban háztartásigép-szerelő. Az első évben egységes közismereti és szakmai alapképzést kapnak. Ezt követően egy év múltával leülünk a szülőkkel és a gye­rekkel megbeszélni, jól válasz­tottak-e, valóban van-e érzéke a fiúnak vagy lánynak ahhoz a szakmához, amire jelentkezett. Ha kiderül, hogy ő másként képzelte, netán máshoz na­gyobb kedvet, tehetséget érez, lehet változtatni. Ami pedig a szakmai tudást illeti, a gyakorlatot nem a nagy gyárakban szerzik meg, hanem elsősorban a kisvállakozásokra számítunk. Annak külön örü­lünk, hogy egyre kapósabbak a varrónők, textilfestők, szőnyeg- szövők. Ezek a szakmák vállalkozási alapot is jelenthetnek. Bíztatjuk a gyerekeket, hogy bátran kez­deményezzenek, találjanak ki olyan „házilagos” vállakózáso­kat, amelyek majdan kenyeret is adhatnak a kezükbe. Természe­tesen mindezt felnőtt segítség­gel. A jelszó: Tanulj meg gye­rekem vállalkozni, ha egyik szakma nem kelendő, keress, és tanulj meg egy másikat. A mai világban csak így lehet boldo­gulni. De ennél még tovább lép­tünk egy arasznyival...- Milyen új lehetőséget sike­rült találniuk?-Felvettük a kapcsolatot a megyei munkaügyi központtal. Ha egy végzős diákunk szak­munkás- vagy technikusi okle­véllel a kezében nem tud elhe­lyezkedni, mert olyan szakem­berre pillanatnyilag nincsen szükség, akkor lehetősége van arra, hogy marad még egy esz­tendeig az iskolában és megta­nul egy újabb szakmát. Aztán a későbbiekben vagy ezt, vagy az eredetit használja. Amelyiket éppen jobban tudja hasznosí­tani. — csatai — A zene birodalmában A bátonyterenyei zeneiskolában Gazsi Éva tanárnőnek 23 nö­vendéke van, három gyerekkel készül most egy észak-magyaror­szági versenyre. Képünkön Szügyi Nikoletta gyakorol csellón. Üj tisztségviselő Pintér Jánosné távozásával január 15-étől betöltetlen volt Nagybárkány, Kisbárkány és Márkháza körjegy­zői állása. Az elmúlt hét keddjén ült össze a három település képviselő-testülete, és döntött a meg­üresedett állás be­töltéséről. Három pályázat érkezett a kiírásra. A testüle­tek egyhangú sza­vazással döntöttek az 57 éves dr. Bo- holy András kine­vezése mellett. Az új tisztségvi­selő korábban me­gyén kívül dolgo­zott, szintén kör­jegyzőként. Lakása viszont Endrefalván volt, így került visz- sza a salgótarjáni térségbe. Nagybárkányban, a körjegyzőség központi települé­sén az általános nagytakarítási tár­sadalmi munka ke­retében, a polgár- mesteri hivatal és az egyéb középületek környékének rend­betétele mellett a körjegyzői lakás megszépítése is sorra kerül. — dió —

Next

/
Thumbnails
Contents