Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
1992. február 15-16., szombat-vasárnap SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP A várva várt falukalendárium Ságújfalu. A helybeliek már nagyon várták a napokban megjelent falukalendáriumot, amit a faluszépítő és művelődő egyesület az önkormányzattal karöltve készített el. A vaskos kiadvány érdekes olvasmányokat, hasznos információkat tartalmaz: megtalálható benne a hagyományos naptár, a falu nevezetességeiről, egyházi ünnepekhez kapcsolódó szokásokról szóló írás. Akik kézbe veszik, olvashatnak többek közt az időjárás népi megfigyeléseiről, és arról is, miként gyógyítottak régen a faluban. A tréfás palóc meséket kedvelőkre is gondoltak a szerkesztők, sőt még szerelmi babonákat is gyűjtöttek. Falujukat pedig szokatlan módon: régi könyvek tükrében mutatják be. S akik az egyesületet és a helyi labdarúgócsapatot még nem ismerik eléggé, azok minden fontosat megtudhatnak róluk a kötetben. A reneszánszát élő gyógynövények hasznosítása, főzési fortélyok és természetesen receptek sem maradtak ki a kalendáriumból. (m.j.) Szimatot életre keltik Szécsény. A NODISZ helyi szervezetének van egy jól működő klubja, az Indikátor, melynek tagjai elhatározták, hogy felújítják vegetáló klubtársukat, ami viszont a Szimat nevet viseli, s a volt művelődési házban tartotta összejöveteleit. A munka egy darabig jól haladt, azonban pénzhiány miatt megakadt. Igaz, a városi önkormányzat képviselő-testülete egyik tagjának kezdeményezésére húszezer forintot adtak a folytatáshoz. Ettől azonban több kellene, mert még jóné- hány felszerelés hiányzik a működéshez. A fiatalok abban bíznak, hogy részt vesznek valamilyen pályázaton, de jelen pillanatban még ott tartanak, hogy az alkalmas felhívást keresik. Pénzkímélő vállalkozás Elkészül végre a házunk Kelecsényi László és felesége tavasszal a házuk előterét és a kertet hozzák rendbe, s ezzel lassan befejezik a munkájukatotó: Rigó Benczúrfalva főutcáján takaros parasztház tűnik fel. Az eresze mentén, körös-körül rácsos, új faburkolat, szinkromban a faragott kapuval. Talán mindent kicseréltek rajta a jó öreg vályogfalakat kivéve. Mesteri ízlés és munka. A fiatal házigazda - Kelecsényi László épp most érkezik haza. Megmutatja a csinos házikót belül is. Közben megjön a felesége s finom kávéillattal csalogat a bárpultos konyhába. Amerre a szem ellát, mély- barnára pácolt faburkolat, boltíves átjáró és eredeti ízléssel berendezett helyiség. Első látásra szinte túl sok néznivalót kínál ez az ház, mely ha nem lenne ilyen remekül sminkelve, elárulná matuzsálemi korát. De vajon kinek köszönheti újjászületését? A kérdésre férj, feleség szeme összevillan, s mosolyogva bevallják: két kezük munkája az átváltoztatás. Minden szabad idejükben a házukat csinosítják, saját elképzelések szerint. — Építkezni szerettünk volna Szécsényben, de elúntuk, hogy mindig újabb és újabb feltételeket szabtak ehhez: alpesi stílusú házat szerettünk volna, de a terv előbb nem volt eléggé falusias, majd táj jellegű ... - meséli a feleség. A férje veszi át tőle a szót, s elmondja a tanulsággal szolgáló történet további részét: — A szülők vették ezt a telket, s belefogtak itt egy vállalHárs és nyár a pályához Piliny. A tél a tervezésé, a tavasz az újrakezdésé - tartja a mondás. Jól példázza ezt a kisközség vezetésének programja is: már megfogalmazták az ez évi, közelebbi és távolabbi célokat, s jelenleg néhány apróbb tennivaló előkészítésén fáradoznak. A nagy terv az alsótagozatos iskola tantermekkel való bővítése, ami központi segítség nélkül nem fog menni. Ezért pályáztak már korábban, de az eredmény még várat magára. Szerepel az elképzelések között egy faluház kialakítása is, s ennek érdekében megkezdték az egyezkedést az endrefalvai termelőszövetkezettel. S amint az idő engedi, indítják a fásítást: a sportpálya környékén nyár és hárscsemetéket fognak ültetni. kozásba, ami azóta befulladt. Tőlük megvásároltuk a tizenöt éve üresen álló, s a már szinte romos épületet. Nekifogtunk, s ahogy a mondás tartja: „magad uram, ha szolgád nincsen” módjára mindent önállóan készítettünk. Ha jól megnézik, azért nem hibátlan, amit csináltunk, de munkadíjra egy fillért sem költöttünk. Kelecsényi Lászlóné az alábbiakkal toldja meg a nem mindennapi históriát: — Az ember nem is tudja, mire képes, míg hozzá nem fog egy szokatlan feladathoz. Itt van például a konyha, ahol én raktam le a metlachit. Nem tökéletes, de végeztem vele, mire Laci hazajött. S hasonlóan történt a többi is; László az ÉMÁSZ-nál, a fiatalasszony egy biztosítónál dolgozik. Már nem bánják az alpesi stílusú házat, örülnek a magukénak. A tetőteret is beépítik, ott kilenc méter hosszú helyiség vár hasznosításra. Kertműveléssel viszont egy darabig nem akarnak foglalkozni, a területet beparkosítják, kellemes pihenőhellyé alakítják át. Hiányzik még a tomácdeszka, de az elkövetkezendő hónapokban ezt is megcsinálják. Mondják, nagyon sokat megspóroltak: tizedannyit költöttek, mintha építkeztek volna. A falu - pontosabban városrész - igazán szép környezetben fekszik, csendes, néha talán túl csendes is nekik. Mihalik Csőd nem fenyeget, de közel a mélypont Megyénk termelőszövetkezetei nincsenek könnyű helyzetben, nem sokan zárták közülük nyereséggel a tavalyi évet. A nógrádmegyeri téesz főkönyvelőnőjét, Krutyina Istvánnét arról kérdeztük meg, hogyan állnak ők így év elején?- Felszámolás nem fenyegeti szövetkezetünket, hiányunk, veszteségünk nincs, mégis tartanunk kell az idei évtől, mert valószínűleg ez lesz a mélypont! Eddig decemberre mindig tudtuk, hogy a következő évben miből mennyit vessünk, most meg fogalmunk sincs róla. Nagyon drága az üzemanyag, a gépalkatrész, a műtrágya, a vetőmag ára meg egyenesen a csillagos ég! így nem tudom, hogy honnan lesz nyereségünk.-A tavalyi rekord gabona- termés értékesítésével volt gondjuk?-Az igaz, hogy a Gabonaforgalmi Vállalat átvette a termésünket, de a júniusi aratás után csak hónapokkal fizetett, ráadásul kamat nélkül. Mi viszont csak olyan kamatra kaphatunk hitelt, amit a nyereség nem tud fedezni - így bizony lehetetlen gazdálkodni. Az is óriási probléma, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak nincs agrárkoncepciója. ..- Melléküzemágaik is vannak?- Igen, dolgoztunk az Ötvö- zetgyámak, és a DUTÉP-nak is, gyártottunk tetőtéri ablakokat, de sajnos ma már mind a két cég felszámolás alatt áll. Azelőtt volt általányelszámolásos részlegünk is, de mivel egy tollvonással megszüntették ezt a lehetőséget, ettől a bevételtől szintén elestünk.-Úgy tudom, hogy jelentős erdőterületekkel rendelkeznek.-Valóban, az erdészetünk eddig nagyon jól prosperált, évi másfél millió forint körüli nyereséget hozott. Ebből azonban az erdőfelújításokat is finanszíroznunk kell. Erdeink jelentős része akácos, de vannak sokkal értékesebb tölgyeseink és telepített fenyveseink is.- Vajon mi a jövő útja? Hogyan érinti önöket a privatizáció? r — Át kell alakulnia a termelő- szövetkezetnek, de a hogyan tovább?-ot még nem tudhatjuk. A tagságunk nagy része továbbra is együtt akar dolgozni, és nem szívesen önállósodna, hiszen a szövetkezet mégiscsak nyújt valamiféle állandó biztonságot. Nem is beszélve a vállalkozás lehetetlen körülményeiről: tőke és hitel nélkül, az ismert adórendszer mellett ez nyilvánvaló képtelenség. A főkönyvelőnő az összetartásban bízik:-A föld szeretete a parasztember zsigereiben volt és van ma is. Másrészt nálunk a tulajdonosi érzet is egészen más, mint például egy gyárban. Az egyetlen reményem az, hogy a mi szorgalmunkon nem fog múlni semmi.. . Faragó Z. Lakossági fórum • Rimóc. A szövetkezeti és átalakulási törvényről, az ezekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatják az érdeklődőket a február 16-i lakossági fórumon, amit a művelődési házban tartanak meg. Gyógyászat és kézművesség • Pősténypuszta. A Szécsény- hez tartozó kistelepülés kultur- házában február 16-án 14 órától kézműves foglalkozást tartanak. Benczúrfalván pedig a közösségi házban február 23-án délután három órára természetgyógyászati foglalkozásra várják a helybelieket. Közhasznú munka • Litke. A munkanélküliek megsegítésére közhasznú munkák beindítását tervezi az ön- kormányzat. Közterület karbantartásra tizenöt főt tudnak foglalkoztatni az év első félévben. Várják az adományokat Szécsényfelfalu. A község képviselő-testülete alapítványt hozott létre százezer forintos tőkével. Célja: a település fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása. A cégbírósági bejegyzés már megtörtént, s most már várják az adományokat, amelyeket a szécsényi OTP-ben lehet befizetni (számla- szám:755-002352). A falu vezetői az összegyűlt pénzmennyiségtől teszik függővé a második félévre tervezett helyi adók bevezetését, mértékét. Ezt készítik elő a lakosokhoz nemrégiben eljuttatott kérdőívek is, amelyek a különböző adófajtákat mutatják be. Az önkormányzat ezzel a választási lehetőséget kínálja fel a leendő adófizetőknek. Czinke Ferenc kiállítása Szécsény. A városi művelődési és ifjúsági centrum a szombati farsangi koncert után ismét jeles eseményre készül: galériájában Czinke Ferenc Munkácsy-díjas, a Magyar Köztársaság érdemes és kiváló festőművészének képeit láthatja az érdeklődő közönség az elkövetkezendő hetekben. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját február 21-én 18 órakor tartják. A rendezvény meghívott vendégei között lesz dr. Bereczky Lo- ránd Munkácsy-díjas művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. Ő fogja köszönteni a megjelenteket, akik a rendezvény keretein belül Járosi Eszter és Járosi Balázs zongorajátékát is meghallgathatják. A kilencvenedik tavaszt várom Kisgéc. A Magyargéchez csatolt kisközség legidősebb lakója a kilencven esztendős id. Gácsi Mihályné, aki nem a kora, hanem egy combnyaktörés miatt kényszerül botra támaszkodni. Óvatosan lépked idekint ezért, meg a hirtelen vakító napfény miatt is, mely gyakran könnyet csal a szemébe. Hunyorogva közel hajol, hogy szájról olvasson, mert a hangok - bánatára - már el- bújkálnak előle. Ezért is könnyen elpityeredik. De hamar meg is vigasztalódik, főleg ha kedves szót hall, s ebben egész életében sem igen szenvedhetett hiányt: csaknem ötven éve él egy fedél alatt egyik fia családjával. Nincs is panasza rájuk, inkább dicséri őket: azt főznek neki, amit szeret, óvják, ápolják. Gácsi Mihálynénak három fia és egy lánya született. A legidősebb fiát már eltemette. Ő istápolta, mikor lebetegedett, minden nap ott volt nála. Abban az időben még nagyon jól bírta magát, fiatalabb korában pedig a lefürgébbek közé tartozott. De hiába: a sok, megerőltető fizikai munka a földeken és otthon a ház körül, kivette az erejét, s ehhez járult a tekintélyes számú évek súlya is. Legszívesebben imádkozással tölti az idejét, de templomba már nem tud járni. Áz újságot is minden nap elolvassa, s amit a legkevésbé szeret, az a túl hosszú éjszaka. m.j.-rigó Id. Gácsi Mihályné Tolongás nélkül , ■ ..fipjll Akik eljönnek, inkább nézelődnek, mint vásárolnak Szécsényben, az áruház parkolója mögött kialakított aprócska piactéren a hét minden napján van forgalom, ha nem is túl nagy. Az árusoknak jut idejük egy kis csevegésre is. Érdeklődésünkre elmondták, hogy hét közben bizony nem nagyon megy az üzlet, de hét végére mindig megélénkül a kereslet. Viszonylag jónak számítanak a fizetés utáni napok is, bár a munkanélküliség és az általános elszegényedés miatt ma már azok sem az igaziak. Ilyen helyzetben az emberek meggondolják, mikor, mire költsék a pénzüket ... Az utolsó, nagy vásárlási roham jó néhány hete, az ünnepek előtt volt, s amint most, akkor is leginkább a mérsékelt áron kínált divatcikkek, illetve a kávé és az alkohol voltak a legnépszerűbbek a vevők körében. Cserkészcsapat alakult Példaképük: Borbás Vince Litke. Az általános iskolában tavaly októberben alakult meg a cserkészcsapat. A Magyar Cserkészcsapatok Szövetségéhez tartoznak, és a község híres szülöttének, Borbás Vincének a nevét vették fel. Vezetőjük, Kéri Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy pillanatnyilag négy felavatott és tizenhét „próbaidős” újonc alkotja a csapatot. Megalakulásuk óta kéthetente találkoznak. Az újoncokat folyamatosan készítik fel a rájuk váró próbákra, ezek után május végén vagy június elején következhet az avatás. Az idén nyáron Ráróspusztán sorra kerülő cserkésztáborban is képviseltetik magukat. Terveik között szerepel még névadójuk szülőházának rendbetétele, megkoszorúzása, más cserkész- csapatokkal kapcsolat felvétel és közös programok megvalósítása. Mivel minden cserkészcsapatnak specializálódnia kell valamilyen tevékenységre, a lit- keiek a természetjárást és a természet- védelmet tekintik fő feladatuknak, (f-z-)
