Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. FEBRUÁR 3. HÉTFŐ III. ÉVFOLYAM 28. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT EZ IS SOOTER TEHÁT SZUPER AKCIÓ Kitűnő minőségű video kazetták I E izo = 349.* Ft. E ISO = 369.- Ft. E 195 = 399.- Ft. t e KETTŐT FIZET • HÁRMAT KAP ! Tovább tart a r fotóalbum akciónk is ! A SOOTER S-nál ...mindig jobban jár... mint iwflCTiá 1' , • (874) $»*ter$ Suster (f Emberjogi jelentés Bőd Péter Ákos a kisvállalkozásokról Amerikában — hazánkról Csődök várhatók Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei évre a kisvállalkozási csődök sorozatát jósol­ta Szegeden tartott előadásában. A Talent Menedzserklubok első országos talál­kozójának második napján, szombaton a bank vál­lalkozást segítő tevékenységeit ismertetve az elő­adó elmondta, hogy a múlt évben hatalmas lendü­letet kapott ugyan a hazai gazdaságban a vállalko­zói kedv, de a társadalombiztosítással szembeni tar­tozások fele a kis- és középvállalkozásokból szár­mazik. A monetáris politika idei stratégiájának az export, valamint a kisvállalkozások támogatását je­lölte meg. Bár a jegybank igyekszik megértő lenni a vállalkozókkal szemben, hosszú távú tőkekihelye­zést nem biztosíthat, hiszen a pénzintézet sem jut hosszú távon forráshoz. Az elnök nem zárta ki az idei évre az esetleges bankcsődöket sem. Méltatja Magyaror­szág demokratikus rendszerét az amerikai külügyminisztérium je­lentése, de hiányolja a sajtó- és a médiatör­vényt, s elmarasztalja a cigánysággal szembeni előítéleket. A washing­toni jelentés egyúttal hangot ad a romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség gondjainak. A külügyminisztéri­um a hét végén tette közzé a törvényhozás­nak szóló szokásos évi jelentését, amelyben az emberi jogok érvényesü­lését vizsgálja a világ mintegy 150 országá­ban. A Magyarországról szóló fejezet megállapít­ja, hogy az ország immár második éve demokrá­cia, alkotmánya széles körben biztosítja az em­berijogok védelmét, de­mokratikus parlament, független igazságszol­gáltatás működik. (MTI) Béren sok mindent nem értenek Életet a meddő földekre Béren elterjedt a hír, hogy a palotási termelőszövetkezet csődbe megy. Összehívták hát a falugyűlést és döntöttek: kiválnak. Megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyet az ötven tagból negyvennégyen írtak alá. December 27-én ezt postára is adták. Az elmúlt hét végén Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola épületében rendezték meg ti­zenkettedik alkalommal a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóját. A neves hazai szakembere­ket, valamint néhány német előadót is felvonultató eseményről a 3. oldalon olvasható tudósításunk. Csalók a kisboltokban Üj trükk: adom-nem adom a márkát Magyar — osztrák határforgalom A magyar határőrség meg­kezdte a felkészülést arra, hogy a jövőben osztrák kollégáikkal kö­zösen ellenőrizzék az utasforgal­mat — mondta az MTI érdeklő­désére Zubek János szóvivő. E szándékról a napokban született osztrák — magyar külügyminisz­teri megállapodás. Heves megye az ERV-hez fordul Heves Megye Közgyűlése ja­nuár 31-i ülésén megszavazta, hogy kéri megyénk felvételét az Európai Regionális Gyűlésbe. A szándéknyilatkozatot dr. Tass Géza megyei főjegyző viszi, aki tegnap utazott el Németország­ba. Az ÉRV soros ülését — ame­lyen a tagfelvételről is döntenek — Mannheimben tartják. Az Európai Regionális Gyűlésnek nyolc dunántúli megye már tag­ja, most hét újabb hazai jelentke­ző között van Heves megye is. Pécsett 35 ezer lakás maradt melegvíz nélkül Pécs harmincötezer távfűtött lakásában nyolcvanezer ember és a hálózatra kapcsolt összes köz­intézmény fűtés és melegvíz nél­kül maradt szombat reggelre egy harminc centiméter átmérőjű acélcső törése miatt. A város nyugati negyedeit ellátó gerinc­vezeték a kora hajnali órákban lyukadt ki, s több mint kétmillió liter melegvíz ömlött ki a rend­szerből. A nyomáscsökkenés mi­att az egész városban leállították a távfűtést és a melegvíz-szolgál­tatást, nehogy a keringtető szi­vattyúk „szárazra kerülve” tönk­re menjenek. Az orvosok jogos követeléseit elsősorban tárgyalások útján kell rendezni. Ennek eredményte­lensége esetén nem zárhatóak ki az orvosi etikával, az orvosi es­küvel nem ellentétes tiltakozási formák — így foglalt állást a Ma­gyar Orvosi Kamara szombaton, a SOTE elméleti épületében tar­tott küldöttközgyűlése. Doktorits Béla, a Magyar Or­vosi Kamara főtitkára elmondta, hogy nincs szó sztrájkról— ezt a törvény sem teszi lehetővé, — az orvosok, az egészségügyi dolgo­zók esetleg az utcára vonulnak, vagy szalagot kötnek a köpe­nyükre. A küldöttgyűlés résztve­— Most különösen harag­szunk a tsz-re — mondja ottjár- tamkor, a lakossági fórumon egy fejkendős nyugdíjas néni. — Be­csaptak bennünket a vagyonré- szesedéssel: egyszeriben aláírat­ták velünk! Most tudtuk meg, hogyha csődbe megy, akkor jö­vedelemadót fizethetünk! Már­pedig szerintem bizonyos, hogy csődbe jut! — Ez olyan, mint a szőlő és a föld eladása. Abból sem kaptunk semmit, pedig két és fél milliót ért. Azt sem kérdezték, hogy el- adhatják-e vagy sem — szólalt meg egy idősebb férfi. — Ugyan emberek! Mi is úgy csináljuk már, mint a parlament­ben! Csak vitatkozunk és sem­vői szorgalmazták, hogy az egészségügyiek béremelése az infláció mértékével tartson lé­pést, mert sem bérezésük, sem társadalmi elismertségük nem felel meg az európai arányok­nak. Ez pedig feltétlenül szüksé­ges a tervezett egészségügyi re­form megvalósulásához. Surján László népjóléti miniszter a köz­gyűlésen elmondta: az ügyben megbeszélést kezdeményez a Magyar Orvosi Kamara, vala­mint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselői­vel; az érdekegyeztetés során hosszú távú bérkoncepciót kí­vánnak kialakítani. mire se haladunk. Én itt szület­tem és ragaszkodom a falu föld­jéhez — zárta le a vitát egy erőtel­jes férfi hang. — A képviselők inkább vitat­kozzanak, mint tapsoljanak — jegyezte meg Bér polgármestere, Maczó László, majd a követke­zőkkel folytatta: — Én úgy érzékelem, hogy itt hisztériakeltés folyik. A palotási termelőszövetkezet kiküldte a vagyonjegyeket, szinte reagálás­ként nyilatkozatunkra, még 1992 január elején. A dokumen­tumon lévő dátumok viszont ar­ról tanúskodnak, hogy már két évvel ezelőtt meg kellett volna tenniük. Gyújtogatás a Nyugatiban Gyújtogatás történt szomba­ton a Nyugati pályaudvaron. Mi­ként az Országos Tűzoltópa­rancsnokság ügyeletese elmond­ta, a helyszínen a tűzoltók meg­állapították, hogy ismeretlen tet­tes okozta a tüzet a 6-os számú csonkavágányon álló vasúti sze­relvény egyik vagonjában. A ki­gyulladt személyvagon kiégett, s a lángok átterjedtek egy másik vagonra is. Károsodott a szom­szédos vágányon álló szerelvény egyik kocsija is. A MÁV szerint az anyagi kár mintegy 6 millió fo­rint. A bűnügyi gyakorlatban ed­dig ismeretlen trükkel jut pénz­hez két — valószínűleg külföldi — férfi, akik Pakson negyvene­zer forintot vágtak zsebre egy fő­utcai kisboltban. Egyikük be­ment az üzletbe, amikor ott nem tartózkodott más, csak a két el­adó hölgy. A magyarul rosszul beszélő férfi előhúzott egy köteg márkát, felajánlotta eladásra, 42 forintos áron. Az idősebb hölgy nem teketóriázott, mondta, hogy kell neki kétezer, és előszedett, leszámolt 84 ezer forintot. A fe­léje nyújtott márkákat átvette, elkezdte vizsgálgatni, fény felé fordítva, valódiak-e. Közben az idegen a forintköteggel bíbelő­dött, aztán visszatette a pultra és A kárpótlási jegyek tulajdo­nosai ma egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjainak jegyzésével bízhatják meg az ez­zel foglalkozó bróker cégeket. A közeljövőben megkezdődhet to­vábbi három cég — a Műszaki Áruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Zalakerámia Rt. — részvényeinek jegyzése is, kár- ótlási jegyek elleneben — táié- oztatta Kovács Kálmán, az Ál­lami Vagyonügynökség tanácso­sa az MTl-t. Az ÁVÜ-nél arra számítanak, az összes kibocsátott kárpótlási jegynek egynegyed részét hasz­nálják majd föl tulajdonosaik be­fektetési célra. Ez közel 10 milli­árd forint keresletet jelent, mely­nek ellenértékét a privatizálandó állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az Állami Vagyon­ügynökségnek. A kárpótlási je­gyek ellenében megvehető rész­vények kínálatát a kibocsátással mondta, vagy mind a háromezer márkát megveszik, vagy semeny- nyit nem ad. Kikapta a nő kezé­ből a német pénzt és már távo­zott is. A boltvezető ekkor esz­mélt, hogy a forintjait megdézs­málták : 40 ezer forint hiányzott a 84 ezerből. Kirohant az utcára, de már csak annyit láthatott, hogy kicsit távolabb a két férfi pi­ros Opel kocsiba vágja magát. A csalók várhatóan máshol is felkeresnek majd ilyen kis, nyu­godt boltokat, ezzel a márkás trükkel. A betérő férfi közepes magasságú, fekete hajú, baju­szos, kreolbőrű, sovány, 40-45 év körüli. Szőrmekucsmát, szür­ke feles kabátot, csizmanadrágot és csizmát viselt Pakson. azonos ütemben kívánják bőví­teni. Egyelőre a kínálatot egye­dül az Álfa Kereskedelmi Rt. pa­pírjai jelentik. A cég alaptőkéje 1,9 milliárd forint és ebből körül­belül 18 százaléknak megfelelő, 360 millió forint értékű rész­vényt lehet kárpótlási jegyért megvásárolni. A jegyzés határ­ideje március 31. Ézt követi majd várhatóan február közepén a Műárt részvé­nyeinek meghirdetése, 194 mil­lió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 szá­zaléka. Előreláthatólag nem sokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. En­nél a cégnél a kárpótlási jegyek­kel megvásárolható csaknem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Buda­pesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is sze­retne kárpótlási jegyek ellenében értékesíteni az ÁVÜ. Kedves Olvasónk! Ön most egy új újságot tart a kezében. Ennek ellenére nem tartjuk furcsának, ha úgy érzi, valahol már találkoztunk. Egy ideje ugyanis rendszeresen tájé­koztatjuk arról, hogy februártól új címmel, megújult tartalommal és külsővel jelenik meg a megyei lap. Ez az idő most eljött. Egyszer­re vagyunk másak, mint tegnap voltunk, és ugyanazok, mert ed­digi eredményeinket, értékeinket is megőrizzük. Egyetlen mérce létezik a szá­munkra: az olvasó. Annak az embernek a véleménye, aki előfi­zeti és megvásárolja a lapot. A Nógrád Megyei Hírlap — ezt nevében is jelzi — olyan lap kíván lenni, amelyik tájékoztatja Önt azokról a fontos eseményekről — a világ és az ország lényeges híre­in túlmenően —, amelyek a lakó­helyén vagy szomszédságában történnek. Meg kívánja osztani Önnel azokat az örömöket és gondokat, amelyekkel naponta találkozik közvetlen környezeté­ben, lakjon bárói, városon vagy falun. Munkatársaink és külső szerzőink ott vannak mindenütt, ahol megörökítésre érdemes ese­mények történnek, ezért közre­adunk minden információt, ami mindennapi életéhez nélkülöz­hetetlen. A megyei olvasó áll újságké­szítésünk középpontjában, ezért az a jelszavunk: mindent — kö­zelről. Mi vagyunk ugyanis azok, akik Önről, a barátairól és isme­rőseiről is írnak. Ezt más újság nem tudja megtenni. Ezért bí­zunk abban, hogy kitüntet ben­nünket figyelmével. Annál is in­kább, mert ez a figyelem önma­gának is szól, azt jelzi, hogy ér­deklődik lakóhelyének, közvet­len környezetének mindennapi élete iránt, s részt kíván venni en­nek alakításában. Kérjük hát a Kedves Olvasót, tartson velünk az új úton. A kö­zösutazásnak, az együtt készített újságnak, az Ön érdekeiért küz­dő, megújult lapnak pótolhatat­lan a haszna és az öröme. Ezért reméljük, hogy olvasóink számát tovább gyarapítjuk. Jó újságolvasást kíván: Sulyok László főszerkesztő Az MSZP alkotmányossági aggalyai Jogfosztó „árukapcsolás” A szocialista párt véleménye szerint alkotmány- ellenes a foglalkoztatási törvénynek az a rendel­kezése, amely összekapcsolja a végkielégítést és a munkanélküli-járadékot. Az MTI értesülései sze­rint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Al­kotmánybíróság állásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a Parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. En­nek értelmében az állásukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélküli-segély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem új eg­zisztenciájának megalapozását kellene szolgálnia. Az elméleti megfontoláson túl a szocialisták vé­lekedése szerint az Alkotmánnyal is ütközik a jog­szabály. Hisz az „árukapcsolással”, ha időlegesen is, de egy állampolgári jogon járó ellátástól fosztják meg a munkanélkülieket. (Folytatás a 3. oldalon) Postabetörés Nógrád megyében nyomozást rendelt el a rendőrség isme­retlen tettes ellen, aki január 31-ére virradóan betört a szarvas- gedei postahivatalba. Ott felfeszített egy „Botond” típusú páncélszekrényt, amelyből 201 ezer 228 forintot tulajdonított el. A vizsgálatot a betöréses lopás ügy ében nagy erőkkel meg­kezdte a nyomozóhatóság. Egészségügyiek követelései A kárpótlási jegyek és a privatizáció Hol, mi jegyezhető?

Next

/
Thumbnails
Contents