Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 27. szám), Nógrád Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 28-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
1992. február 14., péntek BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 13 Vasút: az ipar baját bánja A vasút valamikor az ígéret földje volt. Állami alkalmazás, nyugdíjas állás. Mi kell még? Mára viszont a vasutat is kellemetlen helyzetbe hozta az országban dúló gazdasági válság. Csökken az ipari termelés, kevesebbet szállíttatnak a vállalatok. A MÁV az idén ÍO százalékos létszámcsökkentést tervez, ami azt jelenti, hogy az országban 11 ezer 300 vasutasnak szűnik meg a munkahelye. Balassagyarmaton nem eny- nyire életveszélyes a helyzet - mondja Kasuba László állomásfőnök. Százhatvanan dolgoznak az állomásfőnökségen, közülük tizenhármán új felvételesek, szilárdak a munkahelyek. Balassagyarmat meglehetősen fontos szerepet tölt be a megye nyugati felének vasúti közlekedésében. Amellett, hogy az állomásra naponta 54 személyvonat érkezik és indul, jelentős szállítási feladatokat látnak el. Tavaly 200 ezer személy utaztatásából 7,4 millió forint bevételük származott (tavalyelőtt: 195 ezer személy, 4,2 millió forint), vagyis a jelentős viteldíjemelés ellenére is növekedett az utasok száma. Kedvezőtlenebb a helyzet az áruszállítás területén. A balassagyarmati állomásfőnökségnek 1990-ben 17 millió forint fuvardíjbevétele származott, 1991-ben ez az összeg 12 millió forintra fogyatkozott. Mindez azért különösen kellemetlen, mert a személyszállításon tulajdonképpen semmi haszna nincs a MÁV-nak, annál több lenne az áruszállításon. Ha lenne. Mennyire érdemes ma a vasúthoz szegődni? Február elsejétől új bértarifarendszert vezettek be. Ez lényeges béremelkedést jelent. Egy átlagos vasúti dolgozó tiszta keresménye, az alapbéren felüli egyéb pótlékokkal együtt, elérheti a 15 ezer forintot. Igaz, hétvégéken, ünnepeken is helyt kell állniuk. Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem az állomásfőnök urat: szerinte a mai jegyárak arányban állnak-e a MÁV által nyújtott szolgáltatás színvonalával? A jelenlegi árak — így mondja - az ő vonalaikon túlzottak. Egy négytagú családnak, hogy vonaton oda-vissza megjárhassa Budapestet, beletelik kétezer forintjába. A gyarmati vonalakon Kasuba úr csökkenteni szeremé a viteldíjat, de a „felsőbbség” beleegyezése eleddig nem érkezett meg. Meglehet, hogy Balassagyarmat visszakapja megye- székhelyi rangját. Áligha kétséges, hogy a városnak erősebb infrastrukturális szálakkal kellene kapcsolódnia a „világhoz”, fejlettebb vasútvonalra is szüksége lenne. Az állomásfőnök úr viszont azt mondja: a MÁV jelenlegi helyzetét ismerve, a közeljövőben nagyobb arányú fejlesztés semmiképpen sem várható. (Balás R.) Kegytárgyak a Műdekortól A Műdékor Szövetkezet cserháthalápi telepén folyamatosan van munkája a 60 dolgozónak. Képünkön: Lovas Istvánné, Lovas Já- nosné és Lestyánszki Pálné koszorúkhoz babérleveleket készít Az elnök már a krach előtt lemondott Csődben a Szabadság! Fa (még) van, mert terem a téesz erdejében Fotó: Rigó Mármind a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezet van csődben! Az elnök már a krach előtt lemondott, s helyettesének, Benkó Lászlónak és Borkő István főkönyvelőnek kellene visszaállítani a gazdasági egység fizetőképességét.-Mi okozta a téesz tavalyi mélyrepülését?- Először is: megugrottak az árak - kezdte a főkönyvelő. - A gázolaj tarifáját kétszeresére, a különböző alkatrészekét négyötszörösére emelték. Ennek következtében az egy normál hektárra jutó költségeink 60 százalékkal növekedtek. Mindvégig hitelből éltünk, s 12 millió forint kamatot fizettünk.- Hogyan alakultak az árbevételek?- A visszaesés másik oka: árbevételeink 22 millió forinttal maradtak el az előző évitől. Ebből az állattenyésztés kilenc-, a növénytermesztés ötmillióval részesedett. Összes árbevételünk 79 millió forint volt, szemben a 105 millió forintra rúgó költségekkel.- Most tehát egyezkednek a hitelezőkkel?- Január 6-án jelentettünk csődöt, s a három hónapos fizetési moratórium alatt kell megegyeznünk a hitelezőinkkel. Egyébként legtöbbel a Budapest Banknak, a Társadalombiztosításnak és az OTP-nek tartozunk. Nekünk a tejipar három havi tejpénzzel adós és a heren- csényi fafeldolgozó üzemnek is vannak kintlévőségei. 25 milliót kellene előteremtenünk.- Kérdés: hogyan?-A húsmarhák eladásából 4 millió forintra számítunk. Megválunk a külső társaságokban lévő 18,5 millió forint értékű részvényeinktől. A nélkülözhető épületek értékesítéséből hozzávetőlegesen 10 millió forinthoz juthatunk.- Önök szerint, van remény a talponmaradásra- Bizakodunk benne. Ám, amennyiben az eddigi ütemben csökken a létszám, úgy hovatovább nem lesz kiknek megmenteni a téeszt. Az utóbbi egy évben valamilyen oknál fogva 40-en távoztak el, s már csak 140-en keresik itt a kenyerüket. (kolaj) Keresztények otthona Valahol ott kellene kezdeni, hogy Bercelen van egy régesteien régi ház. Száz éve is lehet már, hogy felépült. Emberemlékezetnél is régebb idő óta a falusi iskola működött benne, az egyház kebelében. Sok-sok nemzedék ismerkedett meg itt a betűvetés tudományával. Ide is elért aztán mindent felperzselő nyelveivel az olthatat- lan, rőt keleti láng. Megváltoztak a tulajdonviszonyok, az iskola az államé lett; ezután is ide jártak hát a falubeli gyerkőcök, csak éppen az lett a bökkenő, hogy a tanoda falain belül néhány dolgot illetően legalábbis másképpen igyekeztek nevelni őket, mint ahogyan otthon a szülők tették. A sok furcsa beszédet aztán egy idő után megelégelték a másféle igékhez szokott falak. Egy szó mint száz, az épület 1981-ben életveszélyes lett. Az iskolának ki kellett költöznie - azóta vagy három helyen tanítanak, amíg az új fel nem épül. A régi ház pedig ott állt egymagára hagyva. A helyi tanács - akkor még az volt - igyekezett hasznosíthatóvá tenni, magyarán bérbeadni, hol az egyik, hol a másik cégnek, de a frigy egyikükkel se nyúlt hosszú életűre, mert hát valakinek csak fel kellett volna újítania az épületet. így tengődött jó pár esztendeig, míg a plébános úr meg nem elégelte az áldatlan állapotokat. A tisztelendő visszaigényelte az elorzott egyházi vagyont. Pedig akkor még csak 1988-at írtunk, vagyis javában tartott még a pártállami rendszer. Ennek ellenére megkapták, egyelőre még csak hasznosításra. Nem nagyon berzenkedett ellene senki, hanem még örültek is a dolognak, hiszen a község lakóinak többsége mélyen vallásos. Az épületet a katolikus egyház felújíttata, az életveszély elhárult. Sokat dolgoztak ott társadalmi munkában a falubeliek. Azóta, a rendszerváltást követően a plébános úr hivatalosan is benyújtotta az egyház igényét, s két hónappal ezelőtt visszakapták a tulajdonjogot is. Ismét birtokba vehették régi-új otthonukat a hívők, közülük is mindenekelőtt a fiatalok. Hatalmas betűkkel hirdeti a homlokzaton: „Keresztény otthon”. Mert a ház elsősorban ismét az ifjú nemzedéket szolgálja. A falakon belül ismét az ige szava a valódi érték. Az egyházi ifjúsági klubban végre szervezett keretek között köthetnek ismeretséget a falubeli fiatalok kereszténység tanaival, szellemiségével. De ez a jó öreg ház puszta önmagában is azt az eszmeiséget sugározza, amely, mint tudja errefelé is mindenki, ezer esztendeje egyet jelent az európai kultúrkörrel. (balás) O Ha az eget nem is, a gyarmati főutcát újrafestenék Szaporodjatok! Érzékenyen érinthette a kispénzű balassagyarmatiakat a helyi bizományi áruház sorvadása. Áz üzlet pár éve nyílt, nem volt hosszú életű, a bennfentesek tavaly márciusban már sejtették a felszámolását. A boltot végül múlt év decemberében eladták. Mihez kezd vele az új tulajdonos? Ha boltot működtet, megmarad-e a bizományi jelleg? Zsemberi Ferenc kereskedő — aki megvette a bérleti jogot - üzletet szeretne létrehozni, de nem bizományit, mert nem kifizetődő a lakossági felvásárlás, amióta sok kilós ruhát áruló egység működik.- Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hétfőn nyíló üzletünkben irreálisan magas árakat szabunk majd — mondta az üzletember. - A legszélesebb vásárlókört próbáljuk kielégíteni, ezért az olcsóbb cikkektől egészen a luxus igényeket kielégítő árukig, bő választékot szeretnénk kialakítani.-Az üzlet viszonylag nagy, gondolom nem családi vállalkozás keretében működne.- Egyelőre csak öt, jelenleg még munkanélküli embert tudunk majd alkalmazni. Ám sok kisvállalkozás már jelentős tömegeket képes foglalkoztami. Csak fennmaradjanak! (fenyvesi) Arató Jánossal, a balassagyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatójával ritkán lehet hosszabb időt beszélgetéssel eltölteni, telefonok csönge- nek, tárgyalásokra várják, reggeltől estig zajlik a „nagyüzem”. Ez az intézmény a többi között a vállalkozásairól híres. Hogy csak néhány példa álljon itt a sok közül, jelzésként, a közelmúltban ők csinálták a város új képtárát. Határidőre át is adták az épületet. Teljes belső és külső rekonstrukciót végeztek, a képtár funkciójának megfelelően átalakították a belső tereket, kialakítottak több, mint kétszáz lámpahelyet, stb. iskolai vállalkozásként a tanulókkal. Az így létrehozott érték mintegy négy és félmillió forint volt. A képtár már gyönyörű kiállítással várja az érdeklődőket. Ugyancsak iskolai vállalkozásként családiház-építési tervekkel foglalkoznak, az önkormányzat egyetértésével építő- közösségként végeznék ezt a munkát. Önmaguk hozták létre saját tanműhelyeiket a szakképzési alap segítségével, így tudtak három és félmillióból tízmillió forintot csinálni 273 gyerek számára. A példákat még hosz- szan lehetne sorolni.- Miért kell vállalkozni? — Több okból — mondja Arató János igazgató. — A vállalatok továbbra is teszik az utcára a gyerekeket. Tavaly az év vége felé a NOTTÉV huszonnyolc épületasztalos-tanulót küldött el. Sürgető gondjaink közé tartozik, hogyan csináljunk tanműhelyt a számukra. Ha nem sikerülne, meg kellene szüntetni a tanulóviszonyt. Erre nem kerülhet sor. Tehát vállalkozni kell azért is, mert olyan mozgások vannak a térségben, hogy a problémákat nem lehet a költségvetésből megoldani. Mivel pedig szerintünk a gyerekek érdeke mindent üt - hogy úgy mondjam, ez a piros ász -, ennek kell alárendelni minden tevékenységet. Legalább a bizonyítványig jussanak el a tanulóink. Másrészt, a vállalkozás gyakorló terepe a harmadéveseknek, így tudom biztosítani a termélési gyakorlatot. Hátrányosan érint bennünket az adókedvezmények megszűnése. Ha vállalkozási nyereségadót kell fizetni azokért a forintokért is, amelyeket teljes egészében oktatásra fordítunk, abban az esetben további súlyos gondjaink lehetnek. De inkább a jelenlegi helyzetről beszélek. Ruhaipari tanműhelyünk szintén termelő tanműhelyként üzemel. Iskolai formaruhákat,' blúzokat, kosztümöket csinálunk, ezeket értékesítjük. Egyéni megrendeléseket is kielégítünk. Annyi bejön mindebből, hogy a műhely anyagszükségletét fedezi. Foglalkozunk a kisegítőben végzett gyerekekkel is speciális képzés keretében, hogy legalább a betanított munkás szintig eljussanak. Mintegy „ellenpólusként” pedig megemlítem a technikus- képzést, német kapcsolattal. A gyerekek nyári gyakorlatukat Németországban végzik. Ők ciklusonként 16 órában tanulják a németet és középfokú nyelvvizsgát tesznek az érettségi előtt. Ez a magas színvonalú képzés e tanévben indult.- Milyen az iskola kapcsolata a helyi önkormányzattal?- Úgy gondolom, hogy jó a munkakapcsolatunk, hiszen a gondok közösek. Amiben tudnak, segítenek bennünket. Most például közös akciónk a pat- varci kastély épületének megmentése. E munkában mi a tetőszerkezet felújítását vállaltuk társadalmi munkában. Itt az ácstanulóink dolgoznak. De más példákat is sorolhatnék.- Terveik?- Szeretnénk vállalkozni Gyarmat főutcájának újrafestésére, ugyancsak az önkormányzattal közösen, ha erre 1992-ben meglesznek a minimális pénzek. Egyéni megrendelésre építünk butikokat is. Vállalunk szerkezetlakatos munkát. Röviden szólva, mindent, ami az általunk oktatott huszonöt szakma körébe belefér. Ha a kormányzat nem ad elég pénzt, akkor ezt máshonnan kell az oktatásba behozni.- Mit tenne, ha oktatási miniszter lenne?- Keményen harcolnék azért, hogy ezekből a kemény munkával szerzett forintokból ne vehessenek el semmit, ezt tisztán az oktatásfejlesztésre lehessen fordítani. Bizonyára a mai oktatási kormányzat is gondol erre, ez a reményem. Egyébként, energiáim egy részét az veszi el, hogy kiszámítsam, mi lesz a következő olyan lépés a gazdasági környezet részéről, amit ki kell védenünk. —mér Balassagyarmat és környéke Tizennégymilló fejlesztésekre • Érsekvadkert. Az önkormányzat gazdasági és községfejlesztési bizottsága az intézményvezetőkkel közösen véleményezte az 1992. évi költség- vetési tervezetet. Előreláthatóan 80 millió forint áll majd rendelkezésre, melyből 14 milliót költenek fejlesztésekre. A legjelentősebb tételt az útépítési program folytatása jelenti, hiszen az 1,5 kilométer asztfaltút kivitelezése 5,5 millió forintba kerül. Megszűnik a belvízveszély • Drégelypalánk. Előzetes tárgyalások szerint az idén 40 millió forinttal gazdálkodhat a település, melyből 6 millió forintot fordítanak fejlesztésekre. A belvízveszély megszüntetését célzó árkok, csatornák és a patak kitisztítása hozzávetőlegesen 2 millióba kerül, s egymilliót szánnak a vezetékes vízrendszer kivitelezési tervére. Járdaépítésre egymillió, útfelújításra 800 ezer, a közvilágítás korszerűsítésére és a temető kerítésének, kapujának elkészítésére 500-500 ezer, egy játszótér létesítésére 300 ezer forint jut. Bemutatkozó koncert • Balassagyarmat. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola növendékei ma, pénteken délután 5 órától tartják nyolcadik koncertjüket. A hangverseny külön érdekességét az adja, hogy az oktatási intézmény vonószenekara az idei tanévben először szerepel a nyilvánosság előtt. Farsangi karnevál • Galgaguta. A nyugdíjasok jól sikerült bálja után, holnap 13 órától a kultúrházban tartják az iskolások farsangi karneválját. Jelmez-, tátika- és táncversenyt rendeznek, lesz tombola, a tánc zárja a vidám programot. Korszerűsítik a közvilágítást Érsekvadkerten 1,4 millió forintért korszerűsítik a közvilágítást. Felvételünk a Rákóczi úton készült az émászosokról.
