Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

2 HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1992. január 3., péntek Kérdőjelek Nekilátunk? (FEB)Ha két szóval kellene jellemeznünk hazánk elmúlt évét, akkor minden bizonnyal a „politika évének” neveznénk. A rend­szerváltás ugyanis a parlamentarizmus, a kormányzóképessség, az új erők megszilárdulásának követelményeit állította előtérbe, s ez együttvéve a politikai stabilitás alapjait volt hivatva megteremteni. Ez a tendencia folytatódjon idén is? Ami a politikai stabilitást il­leti, az változatlanul a fejlődés elengedhetetlen feltétele. De jogosan és főleg időszerűen hangsúlyozta újévi köszöntőjében a köztársa­sági elnök: „A magyar gazdaság rendbetételére és megerősítésére kell fordítanunk mind az ország polgárainak nemzetkülönbségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy növekedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, amelyek nagyobb létbizonytalanságot nyújthatnakmindenkinek.” Miként lehetne 1992 „a gazdaság éve"? A célok jól láthatók: a gazdaság strukturális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint - a piacgazdaság építésével együttjáró - foglalkoztatási és szociális gondok enyhítése. Megranak-e a feltételek a célok eléréséhez? Mindenesetre van az országnak jóváhagyott költségvetése, megszülettek a legfontosabb kultúrgazdasági megállapodások. A legfontosabb szférában, a ter­melésben azonban már rosszabb a helyzet, amit a privatizáció gyengesége és a gazdálkodás - sok tekintetben alacsony színvonala csak tovább nehezít. Ilyen körülmények között különösen sok függ az emberek maga­tartásától, szemléletmódjától, tenniakarásától. Attól, hogy már az év első napjaiban nekilássunk a rendszerváltás gazdasági feladatai­nak megoldásához. P.T. Üjabb tűzszünet Jugoszláviában Parlamenti mérleg II. Ahogyan az elnöki pulpitusról látják Péntek délben lép életbe a sorrendben 15. tűzszünet Jugo­szláviában. Ezt Alija Izetbego­vic, Bosznia-Hercegovina el­nöke jelentette be Szarajevó­ban, miután tárgyalt Cyrus Vance-szel, az ENSZ főtitkár különmegbízottjával. A legú­jabb tűzszüneti megállapodás­ról a szövetségi és a horvát had­sereg képviselői folytattak megbeszélést a boszniai fővá­rosban. A szarajevói sajtóértekezle­ten Cyrus Vance annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Boszniában sikerül elke­rülni a polgárháborút. A Vance-terv értelmében, ame­lyet minden szemben álló fél el­fogadott, mintegy tízezer kéksi­sakost telepítenének a válság- övezetekbe. Milosevic szerb el­nök és a szövetségi vezérkar legnagyobb engedménye, hogy beleegyezett minden katonai és félkatonai egység kivonásába Horvátországból, míg Zágráb ráállt arra, hogy a békeerők a frontvonalakon helyezkedjenek el. Jól értesült horvát körökből származó információk szerint még sohasem került ennyire el­érhető közelségbe a tartós fegy- vemyugvás. Csütörtökön 26 horvát város­ban volt légiriadó, a szövetségi légierő gépei Zárát< Daruvárt és Hatalomátvétel Grúziában Grúziában az ellenzék átvette a hatalmat. Egy katonai tanács, élén Tengiz Szigua volt kor­mányfővel éjszakai kijárási ti­lalmat vezetett be a fővárosban, s egyben 24 órát adott a másfél hete a parlament épületében magát elbarrikádozott Zviad Gamszahurdia elnöknek a meg­adásra. A grúz ellenzéknek a he­lyi tévében csütörtökön elhang­zott nyilatkozatát a Reuter és az AFP hírügynökség ismertette. A grúz fegyveres elenzékiek megpróbálják elszigetelni a par­lament épületét, s lezárják az oda vezető utakat. Az AFP sze­rint csütörtökön a harcok heves­sége valamelyest csökkent. Tbi­liszi híresztelések szerint Gam­szahurdia agyonlövetett több környezetéhez tartozó, s őt bí­ráló személyt. Köztük van állí­tólag Nodar Georgadze volt vé­delmi miniszterhelyettes és a Szabad Grúzia Kerekasztal kormányzati tömörülés egyik parlamenti képviselője is. Sziszeket bombázták. Zára ki­kötővárost négy alkalommal támadták a levegőből, két sze­mély megsebesült, a város lako­sai már a harmadik napot töltöt­ték az óvóhelyeken. A bombá­zások hatalmas anyagi károkat okoztak Daruvár központjában. Eszéken öt újabb sebesültet vet­tek fel a városi kórházba. A har­cok kezdete óta a szlavón fővá­ros körzetében összesen 633 személy vesztette életét, több mint 3600-an sebesültek meg. Az utóbbi napok legsúlyo­sabb harcainak színhelyén, Ká- rolyvárosban, fegyvemyugvás volt délig, ám ekkor a szövet­ségi erők ismét lőtték a várost. dr. Dörnbach Alajos: —- Az Országgyűlés feladata az volt, hogy meghozza azokat a törvényeket, amelyek az új in­tézményrendszer kialakítását lehetővé teszik és a gazdasági átalakulás feltételeit biztosítják. Nyilvánvaló, hogy egy év alatt a jogrendszernek ezt a megújí­tását elvégezni nem lehetett. Hogy a lehetséges munkából mit és hogyan végeztünk el? Elégedett vagyok, vagy sem? Az Országgyűlés rendkívüli erőfeszítéseket tett, ugyanakkor a tévénézők azt látták, hogy a határozatképtelenség gondjával küzdött. A képviselőknek, ha komolyan veszik a munkájukat- és a többség komolyan veszi- , arra nincs idejük, hogy elol­vassák a beterjesztett anyagokat és üljenek be a parlamenti tár­gyalásokra. Teljesen kézen­fekvő, hogy amikor egy képvi­selő számára érdektelen témáról folyik a vita az ülésteremben, akkor nem azzal tölti az idejét, hogy ott ül, hanem megpróbál felkészülni a következő napi­rendre. Arról nem is beszélve, rengeteg egyéb teendőjük is van a képviselőknek: részt vesznek az országyűlési bizottságok ülé­sein, több ügyben személyesen kell eljárniuk. Visszatérve a tárgyalási anyagokra: én ma­gam jogász vagyok, jogi nor­maszövegek gyors megértésé­ben nagy a gyakorlatom. De a napirendi szövegek sokszor ne­kem is gondot okoznak. Iszo­nyú nagy anyagokról van szó, nem is sejtik a kívülállók, mennyi energiát igényel, hogy az ember átrágja magát a több­száz oldalas szövegeken. A munkánk egyik csapdája tehát az időszűke és a feladatok bő- sége. Ebből is adódik, hosv maua a kormány előkészítő munka nem a legmagasab színvonalú. He­venyészett törvénytervezetek érkeznek az Országyűlés elé, a kormány nemegyszer a vita so­rán visszavonja, majd újra át­dolgozza azokat. Annak elle­nére bírálom a kormányt, hogy tudom, nincs elég szakemberük, és főleg kevés az idejük. De én magát az eredményt nézem - az pedig nem jó! Nem elég nívós a képviselői munka sem. Nem te­kinthetem nívós törvényalkotó sorozatnak, hogy egy törvény- tervezethez a képviselők több mint 50 módosító indítványa érkezett a vitához. Ez lehetet­lenség. Nem működnek a frakciók sem. Most nem az ellenzéki képviselő beszél belőlem, de úgy gondolom, hogy az ellen­zéki pártokban nagyobb a frak­ciófegyelem, mint a kormány­pártoknál. Ez sok mindenből adódik. Elsősorban a kisebb lét­számból: jobban tudnak egyez­kedni, mint a nagyobb frakciók. Ezért aztán nem ritka eset, hogy a kormánypárti képviselők a sa­ját kormányuk előterjesztését „agyonmódosítják”, így lénye­gében nem vállalnak azonosu­lást saját kormányukkal, nehezí­tik annak munkáját. Ezt a sze­reptévesztést nem tudják levet­kőzni a kormánypárti képvise­lők. Jól működő parlamentek­ben ilyen nem létezik! Nyuga­ton, ha ritkán elő is fordul ilyen eset, az egyenesen botrány­számba megy, hiszen ez a ma­gatartás nem más, mint a saját kormányuk hátbatámadása. Ha működnének a frakciók, akkor a vitás kérdéseket ott, párton be­lül megtárgyalhatnák és nem kerülne sor olyan vitákra, ame­lyek rengeteg időt és energiát emésztenek föl. Mindezek ellenére állítom, hogy a mi Országgyűlésünk még mindig gördülékenyebben működik, mint a szomszédos országok hasonló helyzetben levő parlamentjei. Voltam Prá­gában, tájékozódtam az ottani helyzetről, tudom, hogyan mű­ködik a lengyel szejm, hogy a román parlamentről, ne is be­széljünk. A posztkommunista országok az átalakulás kezdeti nehézségeivel küzdenek, ebből adódnak ezek a gondjaik. Mi alapjában véve túljutottunk ezeken a nehézségeken. A jogrendszer kidolgozása sem kielégítő. Mint tudjuk al­kotmányos forradalom zajlik, amikor a törvényekhez kell iga­zítani az alkotmányt. Meghoz­tuk például a rádió és a tévé új elnökének kinevezéséről szóló törvényt, benne van a indoklás­ban, hogy a két intézmény füg­getlen a kormánytól, a vezetők kinevezése konszezus alapján történik, ugyanakkor elfelejtet­tük hatálytalanítani azt az 1975-ös kormányrendeletet, amelyik a Minisztertanács, majd később a miniszterelnök hatáskörébe utalta a működési szabályzat jóváhagyását és a munkáltatói jogok gyakorlását. Tehát „feledékenységünkkel” megfúrtuk az új törvény lénye­géi . .. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férj, édesapa, nagyapa és ro­kon ID. SZARVAS SÁNDOR (MÁV-nyugdíjas) életének 71. évében el­hunyt. Temetése 1992. ja­nuár 4-én 11 órakor lesz a zagyvapálfalvai (alsó) temető ravatalozójából. AGYÁSZOLÓ CSALÁD További nehézséget jelentett 1991-ben, hogy kezdetben minden korlátozást a demokrá­cia csorbításának tekintettek a képviselők. Én magam félévig folytattam vitát a frakciók veze­tőivel arról, hogy a napirend előtti felszólalásokat korlátoz­zuk. Végre sikerült elfogadtatni a javaslatomat. Egy idő után ugyanis rájöttek, hogy ez a part­talan demokrácia lehetetlenné teszi a munkát, tehát egysze­rűen korlátokra van szükség. Ami a jövőt illeti? Bízom ab­ban, hogy sikerül tovább racio­nalizálni tevékenységünket, korlátozni ezeket a szabados, szélsőséges megnyilvánuláso­kat, éppen azért, hogy eredmé­nyesebb legyen a munkánk. Közel száz benyújtott tör­vényjavaslat, törvénymódosítás és határozati javaslat elintézet­lenül vár ránk, számuk csak gyarapszik majd. Ezek fele nem túl jelentős, remélem, jórészü­ket el is fogja vetni a Ház. De a másik fele nagyon fontos és sürgős, tehát ismét időhiánnyal fogunk küszködni, ha nem ész- szerűsítjük a munkánkat. Sok nehéz feladatot igyekez­tünk az idén megoldani, de azt hiszem, még nehezebb felada­tok várnak ránk jövőre. 1989- ben fantasztikus reményekkel vártam a következő egy-két évet. Az év nyarán már tudtuk, hogy kártyavárként omlik össze a hatalom és karnyújtásnyira az új demokratikus rend. Azt is tudtam, hogy a választások után sem következik sétagalopp és a más pártokban tevékenykedő barátaimnak tréfálkozva mond­tam: nem leszünk mi mindig ilyen jóban! Ugrattam őket. hogy nem lesz majd túl lélek­emelő, ami a koalíciós viszo­nyok között létrejön. Akkor azt mondták, baljós hiedelmeket akarok terjeszteni. Utólag be­vallom, bármennyire is számí­tottam a nehézségekre, azt nem gondoltam, hogy ekkorák lesz­nek. De azért ma is bizakodó vagyok. A következő évtől azt várom, hogy a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat sikerüljön megál­lítani és pozitív irányba terelni. Igaz, nagyon kis esélyünk van arra, hogy egy éven belül a fo­kozatos romlást megállíthassuk. Biztos, hogy jövőre még ko­moly gazdasági nehézségeink lesznek. Félek, hogy a társada­lom ezt már nehezen viseli el, mert egyre több embernek csökken az életszínvonala. A demokrácia intézményi rendszere sem elég szilárd, még nem működik tökéletesen. Ép­pen ezért, minden olyan törek­vés, amely azt gyöngíti - a jö­vőnket ássa alá. Ezért tartom fontosnak, hogy mindekinek le­gyen bátorsága e jelenségek el­len szólni. Sokszor azért va­gyok mérges, mert felelős poli­tikusok sem emelik fel szavukat bizonyos demagóg megnyilvá­nulásokkal szemben. Nagyon örülnék, ha 1992-ben ezt meg­tennék, függetlenül attól, hogy melyik oldalról támad a dema­gógia. Közös ügyünk, jövőnk érdekében. Koós Tamás Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édes­apa, nagyapa és rokon RÁKOS JÁNOS életének 76-ik évében vá­ratlanul elhunyt. Temeté­se 1992. január 5-én (va­sárnap) 11 órakor a sal­gótarjáni (régi) központi temető ravatalozójából. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Új Nógrád hirdetési tarifája 1992. január 1-től Hirdetés típusa Helyi ár (forint/hasábmilliméter) Alapár (forint/hasábmilliméter) hétfőtől szombat hétfőtől szombat péntekig ünnepnap péntekig ünnepnap TVR-Extra TVR-Extra Keretes hirdetés fekete-fehérben 45,-Ft. 56,-Ft. 53.-Ft. 66,-Ft. Első oldalon 90,-Ft. 113.-Ft. 106.-R 133.-Ft. Hátsó borító oldalon 68.-Ft. 85.-Ft. 80,-Ft. 100.-Ft. Belső szövegoldalon 56.-Ft. 70.-Ft. 66,-Ft. 82.-Ft. Belső szövegoldalon szigethirdetés 90.-Ft. 113.-Ft. 106,-Ft. 133.-Ft. Gyászhirdetés grafika nélkül 22.-Ft. 22.-Ft. 26,-Ft. 26,-Ft. Gyászhirdetés grafikával, fotóval a mintakollekció alapján, külön díjtétellel Örömteli családi hírek, dísztávirat 8.-Ft. 10,-Ft. 8.-Ft. 10,-Ft. Keretes hirdetések színesben négyszínnyomásban (m in. 200. hasábmilliméter) a fekete-fehér hirdetések díja plusz 100 %-os felár Apróhirdetések (forint/sor) Lakossági, magánjellegű hirdetés 99.-Ft. 124,-Ft 99.-Ft. 124.-Ft Kivétel: állást keres, eltartót keres, albérletet keres 70.-Ft. 88.-Ft. 70,-Ft. 88.-Ft. Vállalkozók apróhirdetése (üzleti tevékenységet folytató magánszemélyeknek és közületeknek) 131 .-Ft. 164,-Ft. 131.-Ft. 164,-Ft. Szuperexpressz hirdetés 24 órán belüli megjelenés esetén: hirdetés díja plusz 50 % felár Jeligés hirdetés nyilvántartási díja lakosságnak 100.-Ft. közületnek 300.-Ft. Hirdető partnereinknek az általános tarifákra az alábbi kedvezményeket ajánljuk Gyakorisági kedvezmény Fizetési kedvezmény megrendeléskor azonnali készpénzfizetés esetén Megrendelt Kedvezmény mértéke Megrendelt felület Kedvezmény megjelenések száma (%) /hasábmilliméterenként/ /%/ 6-8 5 9-11 8 600-1200-ig 5 12-19 10 1201-2400-ig 10 20­15 2400 felett 15 Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy a kiadóban és a kiadó saját felvevőhelyein, illetve a kiadó saját hirdetésszervezői által a helyi árat alkalmazzuk a díjak megállapításánál. Az alapárat az ügynökségek, külső hirdetésszervezők és egyéb megbízottak számolják partnereink részére. A fenti áraink az ÁFÁ-t nem tartalmazzák! Eredményes együttműködésükre ebben az évben is számít az AS-M Kft. Nógrád Megyei Irodája.

Next

/
Thumbnails
Contents