Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

1992. január 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP WLV.r.mvá 3 Az érzelem és a szakértelem csatája Halálra ítélt fák végnapjai — Kétségbeesetten hívta szerkesztőségünket a minap egy salgótarjáni lakos: — Jöjjönek gyorsan, mert fákat vagdosnak ki a Pécskő utcában. Balázs Lászlót a telefoná­lót már a helyszínen találtuk. Tehetetlenül szemlélte a fej- szések munkáját, akik az X-el jelölt és ezzel halálraí­télt fákat döntögetik. Állító­lag az önkormányzat megbí­zásából dolgoztak. Szinte érthetetlen. Amikor környezetvédelemről beszé­lünk, akkor csak az autók füstjére gondolunk és nem jut eszünkbe a fák védelme. Ahogyan mi is törekszünk az életre, úgy a fák is élni akar­nak. Havas Barna, a Pécskő utca 5. sz. közös képviselője mindezzel egyetért, annál is inkább mert a sudárra nőtt fákat valamikor ők ültették. S egyáltalán kik kérdezték meg a lakókat a- fák tervezett „gyérítéséről”? - kérdezi. Akitől mi ugyanezt meg­kérdeztük, az a favágók irá­nyítója Erdész Kázmér, a vá- rosgadálkodási vállalat er­désztechnikusa: — Kérem ez a város a 30 ezer kertész városa. Szép do­log a társadalmi munkában való faültetés, de ez ritkán párosul szakértelemmel. En­nek nyomaival mindenhol ta­lálkozunk, s ha lehet igyek­szünk kijavítani a pálfalvai városrésztől a Beszterce tele­pig. Tavaly a Rokkanton to­jással dobáltak meg bennün­ket. Pedig az egymástól két méternyire ültetett fák, az épületek tövében magasodok, az hogy 10 fa is található 70 négyzetméteren mindenkép­pen a hozzáértés hiányát mu­tatja. Ezeket a műszaki osz­tály utasítására és a lakók előzetes véleményének a ki­kérésével vágjuk ki. Minden­esetre mint a mostani helyzet is mutatja: ahány lakó, annyi vélemény. Egy törékeny asszonyka kelt Erdész úr védelmére: — írja meg nyugodtan, Honfiné Illés Erzsébetnek hívnak. Három gyereket ne­velek itt a Pécskő utca egyik földszinti lakásában. Másfél millióért jutottunk hozzá. De mióta itt élünk, alig jut va­lami a napfényből, annál több a lámpafényből. Éppen ennek az/áldatlan helyzetnek a meg­szüntetésére én voltam azok­nak a lakóknak az egyike, aki szóvá tette ezt a műszaki osz­tályon és kérte, hogy intéz­kedjenek. Lantos László az önkor­mányzat műszaki osztályá­nak csoportvezetője szerint az elkövetkező időszakban is lehet számítani a város kü­lönbözői területein hasonló kivágásokra. Rengeteg ilyen kérelem érkezik hozzájuk a lakóktól. Természetesen minden ilyen jellegű igényt, pontosan a parkok védelmé­ben az önkormányzat és a vá­rosgazdálkodási vállalat szakemberei a helyszínen megvizsgálnak, s csak utána jöhetnek a fejszések, vagy a fűrészesek. Szabó Gy. Sándor Segítség ember • Bátonyterenye. A Bányász Művelődési otthonban, január 16-án délelőtt 10 órakor zenés­mesejátékot ad elő a Komárom- esztergom megyei játékszín, Segítség ember! címmel. A kis- terenyei művelődésiházban délután kettő órakor megismét­lik az előadást. Mindenkit sze­retettel várnak! Zenei est • Pásztó. Zenei est lesz január 20-án a pásztói művelődési házban, Gergely Róbert és tánckara szórakoztatja a közön­séget már 18 órától. Jegyek a helyszínen válthatók. Csermely Tibor a megnyitón • Kazár. A Magyar Kultúra Napja alkalmából készített program nyitórendezvényére készül a község önkormány­zata, TESZ-szervezete, általá­nos iskolája, valamint a helyi hagyományőrzők és középisko­lások.A rendezvényt Csermely Tibor, a TESZ országos alel- nöke nyitja meg. Szaporodnak a telefonelőfizetők • Szügy. A hír, miszerint leg­későbbjúnius végén a települést is bekapcsolják a nemzetközi távhívó hálózatba, lázba hozta a helyi lakosságot. Eddig már száznál többen jelentették be te­lefonigényüket, s háromnegye­dük a 20 ezer forintos közmű- fejlesztési hozzájárulást is befi­zette. A telefonbekötési kére­lem a továbbiakban is elője­gyeztethető a polgármesteri hi­vatalban, hiszen a Magyar Táv­közlési Vállalat által telepített crossbar-központ 400 állomás bekapcsolását teszi lehetővé. Nagycsaládosok segítése Szátokon A vöröskereszt rétsági szervezete a nagycsaládosok megsegítésére akciósorozat keretében tizenegy család részére hatvan kiló ruhát osztott szét a településen. A gyűjtésben a családok mellett a hitgyü­lekezet is segített. Gyurkó felvétele Közfelkiáltással mondtak NEM-et Nagylócon (Folytatás az 1. oldalról) — Ha csak a rossz hírbekerü­lés a félelem alapja, a negatív döntésnek és semmi más, akkor erre azt mondhatjuk, hogy a kezdeti rossz hír majd elmúlik, - így az elnökhelyettes.— Ha nincs, ami a hírt táplálja, ha nincs semmilyen szennyezés, mint ez esetben is; magától mú­lik el az egész. És senkit sem fog zavarni a bontó ... Ilyen előzmények után került sor a pénteki falugyűlésre, ahová sok százan mentek el. Bé­lák Dezső polgármester békés tárgyalást kívánt mindenkinek - nem szóvirágként hangsúlyozva ezt, hiszen a falugyűlésen a ré­gen vagy tán' soha nem látott tömeg és az előzmények nem kis feszültségről árulkodtak. Ismer­tette a bontóüzem telepítésének, tervezésének eddigi történetét, többek között azt, hogy az ön- kormányzat többször is foglal­kozott az üggyel, sőt tagjai jár­tak a budapesti gyár két bontó­üzemében, ahol ezt a zártrend­szerű megoldást alkalmazzák. Meggyőződtek veszélytelensé­géről, de foglalkozott a kérdés­sel a közmeghallgatás intézmé­nye is, ahol negyvenen jelentek meg. Mostanra azonban - hangsúlyozta a polgármester - rossz fordulatot vettek a dolgok. A faluban elterjedt, hogy az ön- kormányzat tagjai azért támo­gatják a bontó telepítését, mert „érdekeltek benne, mert közü­lük szeretnének ott vezetők lenni” stb . Már itt több helyen közbeki­áltások jelezték, hogy a közön­ség nem mindenben ért egyet polgármesterével. Sőt, a telepí­tés körülményeinek, az üzem működésének, az új magyar ta­lálmány ismertetésének nehéz munkájára vállalkozó Morvái Bélát, ipari elnökhelyettest, érezhető türelmetlenséggel és közbekiáltásokkal tudták csak végighallgatni. A nap hőse két­ségtelenül ő volt. Újra és újra nekirugaszkodott, túlkiabálva a zajt és megpróbálta a lehetetle- ent: elmagyarázni az új, zárt- rendszerű szabadalom lényegét. Semmilyen anyag, vagy füst, kohósított munka nem zavarja a környezetet - ez a legfőbb érv. Semmi köze a sajtó, sőt e sorok írója által is feltételezett „ hír­hedett" gyöngyösoroszi feldol­gozó, bontó technológiájához. Teljesen új módszerről van szó, amely kizárja a legcsekélyebb szennyezést és semmilyen anyagot nem hagy helyben, a természetben. Mindent zárt konténerben, tartálykocsikban szállítanak el továbbhasznosí- tásra. Az újszerű bontóban tehát csak fizikai folyamatok zajla­nak. Mindezt Morvái úr akkor mondta el, amikor előtte 640! lóci aláírásával tiltakozó soro­kat, nyilatkozatot adott át valaki a helybelied yjjöíü! (aláírás­gyűjtő akció folyt ugyanis, ami­ről mi is hírt adtunk) a jegyző­nek. A „nem kell nekünk - vi­gyék máshova!" felkiáltás már előadása alatt is gyakorta fel­csattant. A kérdések következ­tek, amelyek jórészt parlamen­táris mederben tudták tartani a lázongó falugyűlést, a túlfűtött­séget. Számos kérdés azt mu­tatta, hogy a bontó ügyét sze­rencsétlen körülmények össze­játszásában, valamint nem meg­felelő előkészítéssel, szakszerű­séggel ismerték meg a lóciak és ezek között a sajtó is szerepet játszott. Jómagam is írtam álta­lános! érvényű, ám valóban nem szakszerű (mert ez nem le­het e műfaj kritériuma) publi­cisztikát, amiről egyes önkor­mányzatbeliek megállapították, hogy „dilettáns volt és annak köszönhető a lóci egységes nem-et mondás". Inkább a kez­deti hírek voltak félreérthetők, tehát a gyár, és az önkormány­zat időben és sajtóban elmon­dott érvei hiányoztak! A kérdések - főként indula­tosan előadva - mindezt bizo­nyítják. Mocuai iBála maga is megjegyezte,' Válaszokat oszto­gatva, hogy a kérdések jóval élesebbek, mint indokolt lenne, hiszen nem történt semmi hely­rehozhatatlan. Mindenről idő­ben lehet dönteni és újra meg újra felajánlotta, hogy a legjob­ban ellenzők álljanak csapatba, látogassanak el a szövetkezet költségén a fővárosi referencia- üzemekbe. — Mi lenne a haszna azon felül, hogy kifejlődésével száz embernek munkát ad? — Miért nem telepítik Szécsénybe, ha olyan jó? — Kétszáz munkanél­küli van a községben, főként nők, a szécsényi BRG bezárása miatt, ez meg a férfiaknak jelen­tene munkaalkalmat — Meny­nyibe kerülne a beruházás ( Kb. hatvan millióba egyébként, ami gyorsan megtérülne a szövetke­zetiek szerint) — Miért nem az alaptevékenységet fejlesztik,mi­ért küldenek el onnan szakem­berekkel? — Lakna-e Morvái úr az üzem tőszomszédságá­ban? —Bontottak-e már az urak akkumulátort? — Mi forr ténik, ha mégis meghibásodik valami a zártrendszerű üzem­ben? — Lehet-e pormentesen bontani és mi lesz a porral? — ezek voltak talán a leginkább őszinte érdeklődését tanúsító kérdések. Morvái Béla válaszolt - hi­ába! A falu egységesen lépett fel a bontó telepítése ellen. Döntésé­ben elsősorban a környezet­szennyezés iránt érzett félelme érvényesült, amelyben aggo­dalmát a vezetők iránti bizalom (régen bekövetkezett) megin­gása és a környezetet valóban romboló ipari tevékenység lát­ványa, ismerete erősítette. A megye legértékesebb részét ké­pező - „zöld szív!" -, Cserhát­hoz közeli táj megmenekült so­kak szerint egy rossz szellem­től, ami után marad a jogos kö­vetelés, hogy telepítsenek min­den szempontból megnyugtató, tájba illő, itteni mezőgazdasági termelési gyakorlathoz illesz­kedő üzemet Nagylócra. * * * Az ember a lóciakat hall­gatva—látva nem tudja, hogy diadalt vagy keserűséget érez- zen-e inkább? Ha ez az egy­ség, amiben nem jutott szinte semmi szerep a tárgyilagos mérlegelésnek, szakértelem­nek, csak és kizárólag a falu­védelemnek szólt - akkor maga volt a csoda. Ha azon­ban arra gondol, amit Zsédely Lajos mondott, hogy nem tud­ják - mire mondtak nemet, akkor elszalasztott lehetősé­get és ebben saját felelősségét is látnia kell. A német sípara­dicsomban ólommal dolgozó korszerű üzemekben pedig, egyenlőre nem hisz senki Lóéban. T. Pataki László Elnézést kérünk olvasóinktól 1992. január 11-i (szombati) lapszámunkban sajnálatos tech­nikai hiba következtében az az­napi televízió műsorai helyett az egy héttel korábbi műsort közöltük. Vasárnap több olvasónk is te­lefonált ezért szerkesztősé­günkbe, ám ezúttal csak annyit tehetünk, hogy a sajnálatos hi­báért olvasóink szíves elnézését kérjük. Kirabolták ivócimborái Ha a salgótarjáni illetőségű J.J. azon az ominózus éjszakán nem lett volna részeg, akkor azt írhatnánk: sohasem felejti el a számára végzetes eseményt. Ám berúgott őkelme, így aztán alig emlékszik valamire a vele január 8-án, szerdán hajnali 2 óra tájban történtekből. Ami bizonyos: emberünk a többi között az acélgyári klub­ban és a Kulacs vendéglőben iddogált alkalmi ivócimborái­val. Egy nő és rajta kívül három férfi alkotta az összeverbuváló- dott társaságot, melynek tagjai kivétel nélkül leitták magukat. A kellemesnek indult barát- kozás és szórakozás aztán úgy végződött, miként az gyakran lenni szokott: az együvé tarto­zók leütötték és kirabolták az idegent. J.J.-t a salgótarjáni Centrum Áruház sarkán hagy­ták helyben, s megkönnyítették aranygyűrűjétől és karórájától. Az ügyben a városi rendőr- kapitányság rablás bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Kéri mindazokat, akik látták a „díszes” kompániát, vagy szemtanúi voltak a bűncselek­ménynek, adjanak felvilágosí­tást személyesen a rendőrkapi­tányságon, vagy bármelyik rendőrőrsön, esetleg hívják fel telefonon a 11-255-ös számon. Kíváncsiskodó Ártalmatlan a szója Mi az igazság szója ügy­ben? - érdeklődött Máth Já- nosné salgótarjáni olvasónk, aki a rádió egyik adásában azt hallotta, a szója ártalmas le­het az egészségre. Vajon van- e alapja aggályának? - tettük fel a kérdést dr. Harakálv Máriának, a megyei közgyű­lés hivatala egészségvédelmi osztályvezetőjének, aki az alábbiakat mondta el: — A szakirodalom külön­böző véleményeket fogalmaz meg ebben a témában. Az Or­szágos Élelmezési és Táplálko­zástudományi Intézet jelenlegi álláspontja szerint hatéves kor alatt nem ajánlatos a szója fo­gyasztása. Hús pótlására húsz szálakékos arányban lehet fel­használni. Szeretném azonban hozzátenni, hogy a forgalomban lévő szójás készítmények meg­felelően ellenőrzöttek, az egészséget nem károsítják. A munkaügyi központtól kapott átképzési támogatás összegét figyelembe kell-e venni a személyi jövedele­madó bevallásánál? - kér­dezte pásztói olvasónk. Képviselői fogadónapok Salgótarján város önkor­mányzati képviselői ezen a hé­ten választói gyűléseket tarta­nak, melynek célja az egyes vá­lasztókerületek gondjainak és problémáinak a közvetlen for­mában való megismerése, az 1992 év gazdasági terv és költ­ségvetés előkészítése. 2.SZ. választókerület, Dr. Zsély András:- 1992: január 20-án 17 óra. Beszterce ltp. ált. iskola. 5.SZ. választókerület, Dr. Kuti István: január 17-én 17 óra Kohász műv. ház, TIT terem. 6.sz. választókerület, Dr. Fancsik János: január 13-án 17 óra megyei könyvtár. 7-sz. választókerület, Kun Zsuzsa: január 15-én 17 óra Jó­zsef Attila Műv. Központ. 8.SZ. választókerület, Dr. Szabó Sándor: január 14-én 17 óra Gagarin ált. iskola. 9. sz. választókerület, Sziget­vári János: január 17-én 17 óra Rákóczi úti Ált. Iskola. 10. sz. választókerület, Ná­dori Ferencnél január 16-án 16,30: Csizmadia úti Ált. Is­kola. 11 .sz. választókerület, Cser­háti József: január 15-én 17 óra művelődési ház, Baglyasalja. 12.SZ. választókerület, Ercsényi Ferenc: január 14-én 17 óra Budapesti u. iskola. 13.SZ. választókerület, Torda- iné dr. Sztráska Erzsébet január 17-én 16.30: ifjúsági ház Z.pál- falva. 14.sz. választókerület, ToJ- mácsi Ferenc: január 16-án 17 óra Síküveggyár SE sportpálya, klubház. A gyűléseken a városháza tisztségviselői is részt vesznek. Száznál többen terjesztik Szombaton délelőtt Salgótar­jánban találkoztak azok a taná­csadónők, akik a megye keleti felében foglalkoznak az AVON amerikai kozmetikai cég termé­keinek terjesztésével. Amint ezt Ágostonná Pádár Katalin vezető tanácsadónő elmondta, az ame­rikai kozmetikai cikkek terjesz­tése több mint fél éve folyik a megyében. Tavaly tavasszal csak 2-3 tanácsadónő működött, számuk az év végére a száz fölé emelkedett. A tanácskozáson megjelent hatvan tanácsadónőnek bemu­tatták a cég legújabb szépségá­poló termékeit is. v

Next

/
Thumbnails
Contents