Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

1992. január 8., szerda RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE 5 Csökkentheti, elengedheti Az állampolgárok a magán- személyek. a vállalkozók pedig a vállalkozók kommunális adó­ját fizetik az idén Nógrád köz­ségben. Az előbbiektől 450, az utóbbiaktól 500 ezer forint adó­bevételre számít a község veze­tése. A lakosság a kivetett adó­jából levonhatja a víztársulási hozzájárulás címén kifizetett összeget, a vállalkozók pedig közműfejlesztésekre fordított összegekkel csökkenthetik az adó nagyságát. Akik rászorul­nak, azoknak nem, vagy a ki­szabott összegnél kevesebbet kell a közös kasszába beten­niük. Mentesek a fizetés alól a rendszeres segélyben részesü­lők. A kedvezményre jogosul­tak - mégpedig 70 százalékban - az egyedülálló és 70 éven fel­üli lakosok. A kivetett összeg felét kell teljesíteniük a 70 éven felüli házaspároknak. Az önhi­bájukon kívül kötlezettségük- nck eleget tenni nem tudók adó­ját a helyi rendelet szerint a tes­tület csökkentheti vagy elen­gedheti. Az adórendelettel a kö­zeljövőben ismerkedik meg a község lakossága. Elhalasztott döntés A balassagyarmati önkor­mányzat megkeresését, amely­ben a diósjenői önkormányzatot arra kéri, hogy támogassa Ba­lassagyarmat megyeszékhellyé való előléptetését, a képviselő testület december 30-i ülésén megtárgyalta. Dönteni viszont nem tudott, mivel nem ismeri a megyeszékhely viszaállításával kapcsolatos konzekvenciákat, hiányosnak tartja az állásfogla­lás kialakításához szükséges megbízható, konkrét elképzelé­seket. Az előbbiek kézhezvétele után még ebben a hónapban e napirend újra a testület elé ke­rül. Muzeális érték, nem eladó Bécsből, az 1800-as évekből származik a képen látható szoba- kályha, amely a mellette ülő berkenyéi Szegner Jánosáé és férje tulajdona. A muzeális értéket képviselő tárgy iránt magánszemé­lyek és intézmények is érdeklődtek már, 30 ezer forintot is Ígér­tek, de nem eladó. Fotó: Gyurkó Valamilyen formában együtt maradni A tagság jobban fél... Tavaly ilyenkor gondot okozott a málnatermés nyugati piacokon történő értékesítése. A lakattal ellátott bejárati a jtó jelzi, hogy most nincs mit kiszállítani. fotó Gyurkó — Most nem az a legfőbb gondunk, mikor tartsuk meg az elmúlt évi gazdálkodásról szóló zárszámadó küldöttgyűlést. Erre akkor kerül majd sor, ha már tudunk valamit mondani a tagságnak: merre menjünk, eb­ben a bizonytalan, kiszolgálta- tot helyzetben? - érzékelteti a korábbi éveket egyáltalán nem jellemző mai állapotokat Kiss András, a nógrádi termelőszö­vetkezet elnöke. Huszonegy évvel ezelőtt ka­pott először bizalmat a tagság­tól, s az azóta rendszeresen visszatérő újjáválasztásokon mindig meghosszabbították el­nöki megbízatását. — Iszonyatosan zavar a szö­vetkezeti törvény hiánya. (A beszélgetés óta megszületett: a szerk.) Először a parlament tör­vényben zárolta a szövetkezetek vagyonát azzal, hogy november végéig megszületik a szükséges törvény. Erre nem került sor. Az újabb határidők - november, december vége - ugyancsak el­szálltak már, mint a füst. A hu­zavona láttán csak arra tudok gondolni, hogy a kormány szándékosan taktikázik, hogy mielőbb teljesen tönkremenje­nek a nagyüzemek. Föl sem me­rült bennük, hogy amit most csinálnak, az netán abszolút ká­oszhoz vezet. Ott tartunk, hogy a szövetkezeti tag-gazda és a dolgozó jobban fél a kilátásta­lan jövőtől, mint a korábban az egyes sajtóorgánumok által agyonpocskondiázott zöld bá­rók a rájuk zúdított szidalmak­tól. — A nyugati módi szerint nem illik a jövedelméről kérde­zősködni. mégsem tudom fé­kezni kíváncsiságomat: mennyit keres havpnt^f^ , ;J —- Két fiam és feleségem van. Nettóban 28 ezer forintot viszek haza. — E kis kitérő után térjünk vissza a tagok félelmét kiváltó okokra. — Az elmúlt évben 40 fő, fő­leg az ipari ágazatból, kapta meg munkakönyvét. Csaknepi mindegyikük tagsági viszony­nyal rendelkezik. A „ki tudja mikor kerül rám a sor az elbo- csájtásoknál” állapot, a bizony­talanságból fakadó életérzés nemcsak idegesíti *a tagságot, hanem állandó feszültséget tar­tósít egyre magasabb fokon. El­sősorban nem saját magáért ag­gódik a tagság, hanem gyereke­ikért, s azok jövőéért szorong - érvel, bizonyít az elnök. — Mire lehet számítani az idén? — Egymás után mennek tönkre azok a cégek, akikkel ré­góta, előnyös üzleti kapcsolatot alakítottunk ki. Ide sorolhatom az esztergomi szemüvegyárat. a felszámolás előtt lévő budapesti kéziszerszámgyárat. Ha nem si­kerül tető elá hozni az Egyesült Izzóval most folyó kívánatos üzletet, akkor az ipari tevékeny­séget teljes egészében be kell szüntetni — Ami harmincmilliós árbe­vételkiesést. és újabb negyven munkanélkülit jelent. Nem be­szélve a jelentős nyereség kie­sésről. Ugyanis ez az ágazat te­remtette elő a gazdálkodáshoz és a dolgozók béréhez, a társa­dalmi közkiadásokhoz szüksé­ges pénzt. — Van-e egyáltalán kiút a je­lenlegi helyzetből? — Kis szövetkezetként 1900 hektáron gazdálkodunk. Eddig még senki sem jelentkezett, hogy kéri vissza a földjét. Olyan viszont előfordult, hogy a jelenlegi 800 négyzetméter háztájihoz újabb százat kért. In­formációim szerint a kárpótlási törvény kínálta lehetőségek sem fordították a falu lakóit az ősi juss újbóli és határtalan birtok­lása felé. Ami a jövőt illeti, többféle elképzelésünk van. Választá­sunkat az átmeneti, átalakulási szövetkezeti törvényben foglal­lak szabják majd meg. Annyi már most is látszik, hogy a dön­tés nem lesz könnyű. Tévednek, akik azt hiszik, hogy ez a válto­zás úgy történik, hogy levetem a téli kabátomat, és másikat ve­szek fel. A józanul gondolkodó paraszt emberek döntő többsége szövetkezetünkben is amellett van, hogy valamilyen formá­ban, de maradjunk együtt. — Az eddigi késlekedés mi­lyen. esetleg nem kívánatos fo­lyamatot indított el az agrár szférában? — A budapesti V. kerületben vagy nem látják, vagy nem hall­ják, vagy talán nem is akarják, hogy óriási veszélyt jelent az önellátásra berendezkedő me­zőgazdaság. Ez a folyamat saj­nos már beindult. Venesz Károly Óriási tehertétel a városon Rétság város idei költségve­tésére hatalmas teherként nehe­zedik az 1988-89-ben befeje­ződött gázbevezetéssel járó fi­zetési kötelezettség. Az akkori 90 milliót érő beruházás mára a gyorsan vastagodó kamatterhek miatt 150 millióra nőtt. A tavaly is költséghiánnyal küszködő önkormányzat csak úgy tudta teljesíteni az esedékes 44 mil­liós hitel visszafizetését, hogy állami támogatásként 28 milliót kapott. Jobb lenne a helyzet, ha nemcsak hétszázan kérték volna otthonuk csatlakoztatását a ge­rincvezetékre. Akik ezt vállal­ták. azok 1991-ben 33 ezer fo­rintot fizettek. Az idén is elvisz minden fej­lesztési lehetőséget a gázbeve­zetésből fakadó esedékes hitel- törlesztés. részben néhány csődbe jutott gazdálkodó egy­ség fizetésképtelensége miatt. Azoknak a lakosoknak, akik az idén kívánják lakásukat rácsat­lakoztatni a gerincvezetékre, előreláthatólag 58 ezer forintot kell fizetniük. Még nem dőlt el, kié lesz a községben lévő tó. A téesz mint tulajdo­nos ragaszkodik hozzá, az önkormányzat pedig meg akarja sze­rezni. A megyei vagyonátadó bizottság nem járult hozzá az át­adáshoz. A községi önkormányzat a tó tulajdonjogának megszer­zése céljából a bírósághoz fordul. Fotó: Gyurkó Valamit valamiért Szándéknyilatkozat Berkenye. A helyi adók beve­zetésének tárgyalásakor a kép­viselő testület olyan álláspontra helyezkedett, hogy a végleges döntés előtt megkérdezik a la­kosságot: hozzájárul-e ahhoz, hogy adóját közmunkával váltsa meg. A képviselők a maguk körzetében felkeresték választó­ikat, és ismertették az elképze­léseket. Az az állampolgár, aki aláírja a közmunkára vonatkozó szándéknyilatkozatot, annak segédmunkával három napot kell eltölteni, a szakmunkások­nak pedig két napot. Amennyi­ben az illető lakos nem tudja a közmunkát vállalni, akkor hoz­zájárul ahhoz, hogy a 2660 fo­rint összegű adót levonják munkabéréből. Az önkormányzat állítja ösz- sze az- elvégzendő közmunkák menetrendjét, s ennek megfele­lően értesíti az érdekelteket. A közmunkák értékét 500 ezer fo­rintra taksálják. A beérkezett nyilatkozatok a közmunkára irányuló elképzelés létjogosult­ságát erősítik meg. — Mondja, hogy sok a mun­kája, így hát csak rövid időt tud ránk áldozni. Már az első per­cekben kiderül, hogy az idén a képviselőtestület pályázatok el­nyerésével kívánja kibontakoz­tatni a helyi önszerveződések­ben rejlő lehetőségeket, a tett- rekész helybeli erőket. Az igen szűkre szabott költségvetést pe­dig a különböző országos pá­lyázatokon való részvétellel kí­vánják kiegészíteni Diósjenőn. — Nagyobb anyagi támoga­tást szavazott meg a képviselő testület kulturális célokra, ha­gyományőrzésre, képzésre és továbbképzésre - utal a költ­ségvetés fontos momentumára Lénái t János polgármester. - Mivel a községben egyre nő a munkanélküliek száma, ezért az ökormányzat a konkrét munka­helyteremtő elképzeléseket anyagilag is támogatja. Ide so­rolhatom a munkanélküliek számát csökkentő varrónői tan­folyam szervezését. A valamit valamiért felfogás jegyében jut majd pénz a speciális jellegű mezőgazdasági termelést szol­gáló át- és továbbképző egyéb tanfolyamokra. — A pályázati rendszerrel az az a nem titkolt szándékunk, hogy a vállalkozó önszervező­désekkel éreztessük a piacgaz­dálkodás új követelményrend­szerét, száműzzük azt a korábbi gyakorlatot, hogy a megítélt összeg mögött nincs telejsít- mény. Az idén a korábbiakkal szemben középpontba állítják az országos pályázatokon való részvételt. Sikeres szereplésük­höz valószínű jól választottak, amikor környezetvédelemhez kérnek állami támogatást. — A budapesti gyerekek ré­szére aktív pihenéssel egybe­kötve helyi környezetvédelmi tábort szervezünk a nyári szün­időben. Kéthetes turnusokban érkeznek majd a gyerekek. Az önkormányzat fizeti a szakmai továbbképzésre vállalkozó pe­dagógusokat. agrárszakembere­ket. A gyermekeknek az élel­mezést az iskola konyhájáról biztosítjuk. Még nem dőlt el, hogy a strand használatáért fi­zetni kell. vagy netán ingyenes lesz. A tábor létesítéséhez, fenn­tartásához szükséges összeg előteremtése céljából 500 ezer forint támogatást kértünk e ne­mes cél megvalósításához - utal az idei esztendő egyik lényeges, és sokat Ígérő kezdeményezé­sére Lénái t János. V.K. Rétság és környéke Az osztalék reményében • Nógrád. Az elmúlt év utolsó hónapjában megalakult a vizs- lási UKKÜ részvénytársaság. Törzstőkéjéből 200 ezer forint­tal részesedik a helyi önkor­mányzat. A reménybeli osztalé­kon kívül olyan meggondolás­ból léptek be a részvénytársa­ságba, hogy kedvezőbb feltéte­lekhez jutnak majd az út és a járdaépítéseknél, rugalmasab­ban és gyorsabban intézik majd az ezzel járó hivatalos ügyeket. Véradónaptár 1992 január • Ipoyvece, Hont, Szende­hely, Rétság. A Magyar Vörös- kereszt rétsági városi vezető­sége az alapszervezetek aktivis­táinak, továbbá a községek, in­tézmények vezetőinek közre­működésével ebben a hónapban az alábbi helyeken szerveznek véradást: január 9: Ipolyvece, Hont, január 19: Szendehely, január 21-22: Rétság honvéd­ség. A véradási akciókra a dél­utáni órákban kerül majd sor. A betegtársaik életét megmentő véradóktól, - amennyiben a hí­vásra a tervezett létszámban - megjelennek, mintegy 120 liter vérre számíthatnak az arra rá­szorulók. Üres telkek az otthonteremtőknek • Rétság. A Balassagyarmat felé vezető úton, a benzinkút mellett lévő Börzsöny úton még 1989-ben százhuszonhat köz­művesített szabad telket biztosí­tottak az új otthont teremteni szándékozóknak. A 164 négy­zetmétert magába foglaló terü­leteket részben közművesítel- ték: vízzel és villannyal látták el. Építési engedélyt viszont csak az egyedi tervek alapján készítendő családi házak létre­hozására adnak ki. Míg koráb­ban évenként huszonöten-har- mincan vállalkoztak saját ott­hon megszerzésére, addig mára igen lecsökkent az építési kedv. Ennek döntő oka a magas, és egyre emelkedő építőanyag árakban keresendő. Az építtető, ha OTP-n keresztül bonyolítja az építtetést, akkor a telek árá­nak kifizetésekor részlettörlesz­tési kedvezményt kap. Ennek ellenére jelenleg sok üres telek vár új tulajdonosra. Csárdást gyakorolnak • Bánk. A tizenhat tagú szlo­vák nemzetiségi Dolina népi táncegyüttes a sok sikert aratott nemzeti és palóc táncok mellett újabbak elsajátítására készül dr.Egyed Ferdinánd koreográ­fus segítségével, aki társadalmi munkában kéthetenként foglal­kozik a csoporttal. A jelenleg nyolc főből álló fiú csapattal a csárdás motívumait ismerteti és gyakoroltatja. Egyébként a tán­coslábú fiúk és lányok Vácott. Budapesten és Balassagyarma­ton különböző középiskolákban tanulnak. A hét végi szabadide­jükben - pénteken és szomba­tonként - a rétsági honvédség teremében próbálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents