Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

1992. január 6., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3 Láz, hurut, végtagfájdalmak Csúcsforgalom a tarjáni gyerekügyeleten Napok óta hosszú sorok kí­gyóznak a megyeszékhely gyógyszertáraiban. Szinte a nap bármely szakában ez a látvány fogadja a betérőt, aki bizonyára sejti, hogy ennek részben a már beharangozott gyógyszeráreme­lés az oka. De amint megtudtuk, az utóbbi hetekben megszapo­rodott légúti megbetegedések is ludasak ebben. A felnőttek az elmúlt napok­ban gyakran keresték fel az or­vosi ügyeletet végtagfájdal­makkal, lázzal, huruttal. De saj­nálatos módon ebben az idő­szakban legsűrűbben a gyere­keket kellett sürgős orvosi ellá­tásban részesíteni. Asztmás jel­legű tünetek, torokszűkület és egyéb panaszok miatt sokan fordultak a salgótarjáni gyere­kügyelet orvosához. S a hívások zöme is ilyen panaszok miatt történt. Azonban nem csupán a hét vége, hanem az előző hónap is sok munkát adott a szolgálat dolgozóinak: már az első héten kifejezetten megnőtt a forga­lom. Bizonyos napokon ötven, hatvan kis beteget fogadtak. Pásztón ezzel szemben az év első munkahetének vége igen csendesen telt az ügyeletén. A települést és környéket, úgy tű­nik, egyelőre elkerülte a Tar- jánban és környékén tapasztal­ható betegség hullám. Kérdés: amennyiben tovább időzik az enyhülés, marad-e ez az opti­mális állapot? Hasonló volt a helyzet Bá- tonyterenyén is, ahol a megszo­kott szombat-vasárnapi menet zajlott. Bár itt kissé tarkítja a képet az a néhány bárányhimlős eset. amely Kisterenye városré­szen fordult elő.-m.j.­Mikor lesz ebből példa? \ asárnap délelőtti életkép Salgótarjánban, a Pécskő Csemege mögött. Kupacokban hever a szemeteskuka mellett a rengeteg kartondoboz és az élelmiszerhez használt csomagolóanyag. A vá­ros központjában a legforgalmasabb helyek egyikén az emberek sokaságát háborítja fel a látvány. Vajon meddig kell még elviselni a környéken lakóknak, hogy az élelmiszeráruház a felgyülemlett hulladékot a szabadban tárolja? Ki tudja, hogy mikor lehet Sal­gótarján központjának tisztaságát összehasonlítani - az oly hőn vágyott - Salzburg rendjével, tisztaságával. Közoktatási koncepció félreértésekkel és kérdőjelekkel Válaszol a megyei közgyűlés főtanácsosa Fontos, közérdeklődésre számottartó kérdés, hogy mi­lyen lesz az új közoktatási, va­lamint szakképzettségi törvény, ez milyen változásokat jelent az iskolák életében, mit hoz majd az új törvény a gyerekek, a pe­dagógusok, a szülők és az ön- kormányzatok számára. A tör­vénytervezet társadalmi vitái most folynak, a Parlament elé kerülő törvényjavaslat e viták figyelembevételével fog elké­szülni. A törvénytervezet né­hány kérdését illetően sok félre­értés kering közszájon. — Több helyről is hallani a panaszt: Miért lesz kötelező 5 éves kortól a gyerekeknek isko­lába járni? — Ez nem egészen így van! Öt éves kortól óvodába kell a gyerekeknek járniuk, és az isko­lai érettségtől függően valami­kor az ötödik és a hetedik életév között lehet az első osztályba beíratni őket - válaszolta dr. Szalánczay György megyei fő­tanácsos, a Nógrád Megyei Közgyűlés Hivatalának munka­társa. — Mivel csak öt éves kortól kötelező óvodába járnia a gyermeknek, elképzelhető, hogy a kisebb gyerekek óvodai neve­lését nem támogatnák? — Szó sincs arról, hogy az öt éves kor előtti óvodai nevelést hátrányos megkülönböztetés, netán a megszüntetés veszélye fenyegetné! Az önkormányza­tok saját jól felfogott érdeke az óvodák működtetése. Termé­szetesen az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei végesek: a működtetés során össze kell egyeztetni a szakmai és a gaz­dasági tényezőket. Csak okös kompromisszumokkal érhető el a közmegegyezés. A Magyar Köztársaság ön- kormányzati törvénye, az éves költségvetésről szóló törvény és a közoktatási törvény tervezete is azt tartalmazza, hogy az ál­lam hozzájárul a közoktatás költségeihez. Az óvodákat, az általános és középiskolákat nem az úgynevezett normatív állami támogatásból kell fenntartani, ugyanis ez az összeg az intéz­mények többségében nem ele­gendő. Ez csak az állam hozzá­járulása a közoktatás költségei­hez, melyeket az intézményeket fenntartó önkormányzatoknak saját bevételükből ki kell egé­szíteniük. — A törvénytervezet másik fontos része az iskolaszerkezet változására vonatkozik. Félel­met váltottottak ki a gyerekek és a szülők körében is az ezzel kapcsolatos nagy „átszervezé­sekről” szóló elképzelések. — Szeretném megnyugtatni a kedélyeket: nem átszervezést terveznek, hanem egy fokoza­tos, szerves fejlődést, amelynek eredményeként a magyar isko­laszerkezet hasonlóvá válhat például a Németországban, vagy Ausztriában meglévők­höz. Egy differenciáltabb, a ta­nulók képességeinek jobban megfelelő, tanulásra ösztönző iskolaszerkezet fokozatos kia­lakításáról van szó. — Sokan attól tartanak, a törvénytervezet eredményeként - főleg a kistelepüléseken - a nyolc osztályos iskola hat osztá­lyossá fejlődik vissza. — Szerintem inkább arra nyí­lik lehetőség, hogy a jelenlegi négy osztályos, alsó tagozatos iskolák hat osztályosra, a nyolc osztályosok többsége pedig tíz évfolyamosra bővüljenek. — Az általános iskolák el­végzése után a gyerekek jórésze szakmát kezd tanulni. A szak- képzettségi törvény tervezete szerint a szakmunkásképzés rendszere is a nyugat-európai országok képzési szisztémájá­hoz fog hasonlítani. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Megmaradnak a szakkö­zépiskolákban folyó szakképzés lehetőségei, a szakmunkás kép­zés pedig magasabb általános műveltségi szintre, tíz éves alapképzésre fog épülni. Terve­zik a tanulószerződés rendsze­rének bevezetését, amelyben meghatározzák a tanulói jogvi­szonyokkal kapcsolatos kérdé­seket. A szerződés, amelyet gazdálkodó szervezetekkel, kis­iparosokkal, kiskereskedőkkel esetenkét szakmunkásképző in­tézményekkel lehet kötni, biz­tonságot jelent a tanulónak a képzés időtartamára, és segíti a munkába állását. Az oktatási törvény terveze­tével kapcsolatban elmondha­tom, valójában jó célt szolgál, a készítői tudásuk legjavát bele­adva dolgozták ki. Mégis - mi­vel az egyes részeket külön sza­kértői csoportok készítették -, tartalmaz a tervezet ellentmon­dásokat is, megvitatni való problémákat jócskán, de azért bocsátották közre a készítők ezt a koncepciót, hogy közösen ta­láljuk meg a lehető legjobb megoldást. fenyvesi Erdély kör • Salgótarján. Az Erdély kör legközelebbi összejövetelét vízkereszt napján, január 6-án, hétfőn 17 órakor tartja a József Attila Művelődési Központ klubhelyiségében. Ez alkalom­mal az 1992-es esztendő főbb teendőiről esik szó. Kinevezés • Salgótarján. Kinevezték a Salgótarjáni Táncház új vezető­jét. A József Attila Művelődési Központ dezintegrációja kap­csán döntés született arról, hogy a Gerelyes Endre Művelődési Ház és a táncház a továbbiak­ban önálló intézményként mű­ködik. Ennek értelmében az ed­dig megbízott vezetőként dol­gozó Hájasné Nagy Anikót erő­sítették meg a táncház élén. Autisták segítése • Salgótarján. A helyi önkor­mányzati testület legutóbbi ülé­sén 100 ezer forint hozzájáru­lást szavazott meg a „Nógrádi Autizmus Alapítvány” javára. Az alapítvány célja a megyében élő autisták oktatásának, neve­lésének támogatása, a társada­lomba való beilleszkedésének segítése, csatlakozva az orszá­gos „Autizmus Alapítvány” cél­jaihoz. A nógrádi alapítvány alaptőkéje 280 ezer forint, ami­hez 30 ezer forinttal az autista gyerekek szülei, 150 ezer forint­tal a „Nógrád Ifjúságáért Ala­pítvány”, 100 ezer forinttal a városi önkormányzati hivatal járult hozzá. Elnézést kérünk • ..Néha a jó Homér is átú­szik.” Velünk is megesett: szombati számunk fejlécén egy nappal korábbi adatok szerepel­tek. Szíves elnézést kérünk. Szórással kezdték a napot Megyénk néhány részén is­mét a kifejezett csúszósság volt jellemző a hét végén. Vasárnap a veszélyesebb hegyi szakaszo­kon - Cereden, Bárnán, illetve a Cserhát lejtőin, a kettes, a hu­szonegyes és a huszonkettes úton szórással kezdték a napot a Közúti Igazgatóság dolgozói. A koradélelőtti órákra szinte mindenhol megszűnt a jegese- dés, s ebben nem kis része volt a hőmérsékleti pluszoknak. Ezek azonban arról is „gondoskod­tak”, hogy az útburkolatok a nap folyamán az olvadó hótól vizessé, síkossá, tehát fokozot­tan balesetveszélyessé váljanak. Várható, hogy hajnalban, reggel több helyen újra vékony jégréteg ad munkát a közutakat rendbentartóknak, s leckét a ko­rai órákban útra kelő közleke­dőknek. Majdnem vadnyugat Hétfői napokon nagy a forga­lom a balassagyarmati piacon. Amint világosodik, a piacot el­lepik az árusok, állítják a sátra­kat. A rendszeresen itt árusító vásározók általában ugyanazon a helyen ütik fel a tanyájukat, hogy törzsvevőik megtalálják őket. Ilyenek az alábbi történet szereplői is. Húsz év körüli fiatalember gyönyörű kocsijával hat óra táj­ban érkezett. Megszokott he­lyén a „még gurul” kategóriába tartozó autócsodát talált. Ugyanis csoda, hogy nem esett szét. Ifjoncunk csodálkozása a ké­pére volt írva. Kocsijából kipat­tanva azonnal a helybitorlóknak esett. — A k.... anyádat keresel az én helyemen?! - visította az áruját pakoló negyvenes férfi fülébe. A megszólított a süketek nyugalmával folytatta tevé­kenységét. A később érkezett árus enyhén szólva nem volt egy súlycsoportban a másikkal. Ezért kérdését hangja erejével kívánta nyomatékosabbá tenni, de eredménytelenül. Közben a pakolászó férfi édesanyja a járgány elülső ülé­sén hallgatta a kirohanást. A hely eredeti tulajdonosá­nak feje cseresznyevörösre szí- neződött. A másik még mindig nem vette a lapot. Az egyoldalú szitoközön - mely nem tűr nyomdafestéket - ki tudja meddig tartott volna még, ha a tulaj a roncsból nem veszi ki a slusszkulcsot. De ki­vette. A helyzetet véglegesnek gondolta, és a kulcsot a kesztyű- tartóba tette. Ez már sok volt a fiatalabb- nak. Szókincsét nem bővítve, a kocsijához ugrott. Kezében fe­kete-piros flakon tűnt fel. melynek sokatmondó felirata volt: KO-500. — Lesprézlek a k.. .. anyádat! - tépte fel az ajtót. A negyvenes férfiú már a piac tú­loldalán melengette gégéjét. A kocsiban csak az anyja ült. Az idős asszony azt gondol­hatta: ennek már fele sem tréfa! De mozdulata jelezte, hogy haj­landó az engedményre. Ugyanis a kesztyűtartó felé nyúlt. A gázflakont szorongató ifjú a győztesek diadalittas moso­lyával tekintett szét. A feltépett ajtónyílásban a hí­res és népszerű, vadnyugati Clint Eastwood-filmekből lát­ható hatalmas forgópisztoly tűnt fel. Gázpisztoly - riasztó vagy igazi? Ki tudja. De mindig mondtam: jó, ha az embernek új kocsija van. Ilyen gyorsan egy ronccsal nem lehetett volna el­tűnni. (B.E.) Nem könnyű hitelhez jutni A banki kapcsolatokra nin­csenek, vagy csak egészen mi­nimálisan vannak felkészülve a vállalkozók. Jagyutt Péter aránysapkás cukrászmesterrel (akinek a különlegességeit, fi­nom ízeit nem csak a balassa­gyarmatiak értékelik nagyra) a hitelekről beszélgettünk, arról, hogyan lehet kölcsönhöz jutni. A cukrászmester - aki már az előző rendszerben is vállalko­zóként kereste a kenyerét, ta­pasztalt kereskedő hírében áll - jelenleg az IPOSZ országos el­nökségének Nógrád megyét képviselő tagja, gyakran talál­kozik iparos magánvállalko­zókkal. — A banki hitelekkel kapcso­latban sok panaszt hallani az iparosok, a kereskedők és a szolgáltatást végző magánvál­lalkozóktól. Nehezen és igen szigorú feltételekkel lehet hitel­hez jutni, holott tőiké nélkül le­hetetlen a fejlesztés. — A bankok nyilván alapo­san megvizsgálják, kinek adnak kölcsönt, mert a pénzüket vi­szont szeretnék látni - vála­szolta a magánvállalkozó. - Az iparos vállalkozókkal kapcso­latban elmondhatom, hogy so­kan nem tudják „eladni” magu­kat. Tudom, hogy egy adóbeval­lást is nehéz megírni, egy banki kölcsön kérdőívének kitöltése ennél csak nagyobb gondot je­lenthet. És itt nem lehet minde­nért a pénzintézeteket okolni! Fogalmuk sincs egyeseknek sok mindenről. Legtöbben nem tud­ják mi is az a bank, mit jelent a banki hitel, alapvető közgazda- sági ismeretek is hiányoznak. (Voltak olyanok, akik azt hitték, a hitelből majd vesznek egy jó autót.) Ez az egyik dolog. A másik az, hogy sokan nem rendelkeznek semmilyen múlt­tal a banki kapcsolatok terén. A pénzintézetekben enélkül nem nagyon tudják eldönteni, hogy a vállalkozó mennyire tesz majd eleget fizetési kötelezettségei-^ nek. Ha a korábbi években már kialakult a jó viszony a vállal­kozó és a bank között, akkor va­lószínűbb, hogy kedvezőbben bírálják el a kérelmét is. A hitelfelvételekkel kapcso­latos harmadik probléma a hi­telfedezet. Az elmúlt negyven év alatt a legtöbb ember nem tudott jelentős anyagi javakat felhalmozni. Másfélszeres hitel­fedezetet kér a bank. Ki tudja ezt biztosítani? A feje fölül a házát pedig senki sem teszi kockára. Ezért az IPOSZ is azon dolgozik, hogy hitelgarancia biztosítószervezetet hozzon létre. Probléma az is, hogy ha jó­részt csak rövid lejáratú hitele­ket adnak, a vállalkozók hosszú kifutású, termelő, munkahelyte­remtő fejlesztésekbe nem tud­nak kezdeni. Az a réteg, akire hivatkoznak, nem tud eleget tenni a kívánalmaknak, mert csak a vállalkozók mintegy 10 százaléka az. amelyik jelentős tőkével rendelkezik (a számítás­technika és a bankok területéről kerülnek ki ezek elsősorban), a többieknek megmaradt a min­dennapos gondok sokasága. (F.Á.) Előrelátó önkormányzat Szalmatercs. A múlt évben megkezdett, temető melletti parkolóhely kialakítását idén, a község belső útjainak felújítá­sával együtt végzik el a község­ben. így döntött a helyi önkor­mányzat, de előrelátó módon időben gondoskodott arról, hogy az elvégzendő munkála­tokhoz szükséges anyagot még az áremelés előtt beszerezze. Az utak rendbehozását már korábban is tervbe vette a köz­ség vezetése. A folyamatban lévő vízvezetékhálózat építésé­nek elhúzódása, illetve a költ­ségmegtakarítás miatt azonban jobbnak látták ezt elhalasztani. A vízbekötéseknél ugyanis a burkolatot fel kell törni. A lakások megvásárlása Az eddig tanácsi kezelésben lévő lakások elidegenítése so­rán kinek van joga megvenni a lakásokat, és milyen feltéte­lekkel? A kérdésre Tulipán Miklós, a Salgótarjáni Pol­gármesteri Hivatal igazgatási osztályvezetője válaszolt: — A hatályos kormányrende­let szerint megvásárlásra első­sorban a jelenleg is bennlakók jogosultak. Ezen túlmenően sorrendben a következők: a bérlő, a bérlőtárs, a társbérlő, a haszonélvező és a jogcím nél­küli lakó, olyan jóhiszemű sze­mély, aki korábban bérlő volt. Így: a bérlő leszármazottja vagy örökbefogadott gyermeke, to­vábbá szülője. A bérlő élettársa, ha az eladási ajánlat megtételét megelőző egy év óta állandó jel­leggel a bérlőnél lakott. A há­zingatlant a bérlő vagy élettársa a leszármazottja, örökbefoga­dott gyermeke és szülője ré­szére is megvásárolhatja. A fel­tételeket a helyi önkormányza­tok állapítják meg. Következő kérdésünk Ba­lassagyarmatról érkezett: igaz-e a szóbeszéd, hogy ha­marosan éjszakai bár nyílik a városban?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents