Nógrád, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök MEGYEI KORKÉP 3 Óévi körvadászaton Marcalban Korszerűsítik a mentőszolgálatot Mindenkit érhet baleset (Folytatás a: I. oldalról) felajánlja (van a megyében jó- néhány!). hogy a bérvadászati szerződés kötésekor ötven szá­zalékát kifizeti a kialkudott ősz- szegnek és még az idény vége előtt! a másik felét is - nem kell tehát jóval az idény után hónapokig a pénzre várni. "Ez most nem nagy üzlet - mondja a gróf de akármikor, bárkivel kibővítheti> és kölcsö­nösen előnyös". Nem mindegy viszont, hogy miként reagálnak majd a va­dásztársaságok a jövőre. A va­dászat egyre költségesebb lesz. a tulajdon kérdése még egy ideig kérdés marad. Az teszi jól a dolgát, aki máris az új ajánla­tok. gyakorlat irányába figyel. Amiként a cserhátsurányi társa­ság is ezen az első közös vadá­szaton. Állunk a terítéknél, tíz sörte- vad esett, kilenc a koca és van még két borjú is. Közepesnek mondható a teríték. Tömegmé­szárlás nem volt. a disznók ki­zsigerelve, szépen sorbarakva megkapják a töretét, azt a kis gallyat, ami az elejtésük köze­lében jellemző növényzet. "Ennyi jár a vadnak tisztelet­ből" - mondja a helybeli barát, régi ismerős. Molnár Béla tanár úr. Páris István elnök felkéri az elejtőket. hogy álljanak a tete­mek sora mögé, aztán a va­dászmester. Bucsánszky István jelent. Bolza Antal a nyugati vadászok nevében köszöni a le­hetőséget. kifejezve örömét, hogy hosszú idő után újra együtt vadászhattak. A hangulatot megítélni nem tudom, mert ez az első teríték, ami mellett magam is állhattam. A régmúlt, a közelmúlt és a za­varodott jelen keveredik a véres hó fölött valamilyen jövővel. Amiben azonban a vadásznak is bíznia kell. T. Pataki László Helyi adók • Terény. A község önkor­mányzatának képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén a helyi adók bevezetése mellett döntött, így január elsejével a vállalko­zók és magánszemélyek kom­munális adóját vetik ki, amely­nek mértéke 1200 forint adótár­gyanként és évente. Ugyanek­kor határoztak arról is. hogy az új esztendő első napjától kezdve a szemétszállítás díját lakóhá­zanként 300 forintra emelik. Az első fecske Verebélyben • Mátraverebély. Régi vágya teljesült a lakosságnak azzal, hogy Molnár Annamária, aki eddig Pásztón dolgozott, az új esztendő első munkanapján megnyitja a falu első magán női-és férfi fodrász üzletét. A szépítést igénylő lakosokat az Ady Endre úti garázsból átalakí­tott üzletben fogadja a vállal­kozó. A mentők jelmondata több mint száz éve: ..Mindenkit érhet baleset". E rövid mondatban benne van a lényeg: bárki, bár­mikor rászorulhat a mentők se­gítségére. Megyénkben az Országos Mentőszolgálat öt mentőállo­másán huszonkét gépkocsi áll készenlétben. Az év elején rövid hírben kö­zölte a sajtó, hogy Szécsényben az OMSZ hamarosan megnyitja a megye hatodik mentőállomá­sát. Lassan vége az évnek, de újabb hírek nem érkeztek. Mi­ért? - kérdeztük dr. Csapó Ist­vántól, a megyei mentőszerve­zet főorvosától. — Ennek előzménye, hogy felmérést készítettünk Szécsény és a környező falvak polgármes­tereinek a felkérésére, amely igazolta, jogos az igény a men­tőállomásra. Az évi betegszám indokolja kérésük telesítését. Az önkormányzatok támogatá­sával az OMSZ működtetné a mentőállomást. A polgármeste­rek és az OMSZ főigazgatósága együtt fordultak a Társadalom- biztosítási Igazgatósághoz, hogy az új mentőállomás mű­ködéséhez szükséges anyagi támogatást megszerezzék. Amint a TB nyilatkozik, a men­tőállomást heteken belül át lehet adni. — Az OMSZ monopolhely­zete a mentésben és a betegszál­lításban megszűnt. Mennyiben érinti önöket az új mentőszerve­zetek megjelenése? — A megyében más mentő- szervezet működéséről nincs tudomásunk, az összes beteg- szállítást az OMSZ gépkocsijai végzik. A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat rendelkezik ugyan mentőgépkocsikkal, de nem a megyénkben. Őket azért emlí­tem név szerint, mert gépkocsi­jaikon az OMSZ orvosai és mentőtisztjei is teljesítenek szolgálatot. II. János Pál pápa látogatásakor például me­gyénkből is dolgozott mentő­tiszt a szeretetszolgálat gépko­csiján. — A mentőszolgálatnál el­kezdődött reformfolyamatnak mi a lényege? — A megyei mentőszerve­zetek és mentőállomások na­gyobb önállóságot kapnak. A mentés és a betegszállítás gyor­sabb, rugalmasabb lesz. Korsze­rűbb mentőgépkocsik, eszközök javítják a betegszállítást. Dol­gozóink szakmai képzését is magasabb színvonalra emeljük. — Nógrád megye útjain is megjelentek a Toyota típusú mentőgépkocsik. Hogyan váltak be? — A '-Toyotákkal európai színvonalú fnefitőgépkocsi rendszerbeállítása kezdődött el. Kiváló rugózását, fűtését, gyor­saságát csak az tudja igazán ér­tékelni, akit szállítottak már régi Nysákkal. Az elavult men­tőgépkocsik lecserélése folya­matosan történik. A megye- székhelyen és a nagyob váro­sokban Mercedes rohammentők is rendszeresítve vannak. — Az OMSZ-nak van légi be­tegszállító csoportja is. Ezt is érinti a fejlesztés? — A korszerűsítés a légi­mentőknél is megkezdődött. A korszerűtlen MI-2-es helikopte­reket a világ egyik legjobb men­tőhelikopterének tartott francia Aecurel típusúra cseréljük. Kül­földre L-410-es merevszárnyú géppel szállítjuk a betegeket. — Egyesek szerint a légi be­tegszállításé a jövő. Mi erről a véleménye? — Hazánkban a közlekedési vagy tömeges balesetek felszá­molásában, távolsági betegszál­lításban és magasabb szintű el­látást igénylő betegségben szenvedők intézeti áthelyezésé­ben van jelentősége a helikopte­res mentésnek. Egyrészt rend­kívül drága, másrészt pedig a technikai feltételek sem adot­tak. A betegeket valahogyan a géphez is el kell szállítani. Ezért az egyszerű betegszállítások esetében nem várható a helikop­terek és a repülőgépek elterje­dése. — Nyáron egy nemrég ala­kult mentőszervezet rendszere­sen közölte, hogy hetente B-10 betegszállítást végeztek. Önök hány beteget szállítanak? — A megyei mentőszerve­zet gépkocsijai hetente 6-800 beteget szállítanak. Az esetek körülbelül 20 százaléka mentés, vagy sürgős betegszállítás. — A központ képezi ki saját szakembereit. Milyen végzettsé­gűek a dolgozóik? — Mentőápolónak csak érettségizetteket veszünk fel. Kétéves általános és egyéves mentő szakápolói tanfolyamot is el kell végezniük. Két év gyakorlat után a legjobbak az Orvostovábbképző Egyetem fő­iskolai karára jelentkezhetnek, ahol négy év alatt mentőtiszti végzettséget szerezhetnek. Or­vosaink pedig az orvostudomá­nyi egyetemeken mentő szakor­vosi képesítést kaphatnak. S.J. Alapítvány a templomért \ s/.azesztendos karancssagi tempóim Sötét szilveszterek 1 Karancsság. MégakáVi1 á té- kintet a falu felett magasodó, ‘karcsú tornyú templdrhoiY.'mély pár nap múlva századik eszten­dejébe lép. Aki közelebbről sze­retné szemügyre venni ezt a há­romhajós, műemlék-jellegű építményt, kisebb zarándokutat kell megtennie, hogy feljusson a tetőre. Pedig - mint a helybe­liek mondják - nagyszüleik an­nak idején meg is szelídítették a dombot: lefaragtak, elhordták belőle. Az idősebbeknek azon­ban még így is módot ad felka­paszkodni a lejtőn. Az idő vasfoga sajnos alapos munkát végzett az épületen: fel­lazította a vakolatot, megron­gálta a tetőt, a villamosvezeté­keket, s még a szépen szóló or­gona hangját is letompította kissé. A teljes rekonstrukció milliókat emésztene fel. s ezt tudják a hívők, ám int'tűzi is. hogy a falu pénzét most teljes egészében az általános iskola megépítésére kell fordítaniuk. Szerencsére a mentő ötlet nem késlekedett. Történt ugyanis, hogy a képviselők a tiszteletdíj folyósításáról cserél­tek véleményt. Akkor egyikük - Győri Sándorné - a következő javaslatot tette: saját járadékát falajánlotta alapítvány létreho­zására. A kezdeményezés tetszést aratott, s hamar követőkre ta­lált: templomjárók és mások is adakoztak: így a Karancssági templomért alapítványt 133 ezer forintos alaptőkével beje­gyezhették. A további felaján­lok a szécsényi OTP 755- 002.382 számú számlájára fizet­hetik be adományaikat.-Mihalik-Gyurkó Világos, hogy Barnában is nagy reményekkel várták az újév eljövetelét. Maga az ünnep azonban nem volt'világos: talán csak a házibulizó fiatalok örül­tek annak, hogy áramkimaradás miatt sötétségbe borult a község - az emberek gyertyafénynél nézték a sötét tévéképernyőt, s az év utolsó vacsoráját is sötét­ben szolgálták fel. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemirányító központjában megtudtuk: a hibát a 20 kilovol­tos hálózatban keletkezett üzemzavar okozta. A bárnai pótszilveszter azonban még le­het világos ... A bárnaikat nyilván vajmi kevéssé vigasztalja, hogy nem csak ők vakoskodtak Szilvesz­ter napján. Tajti Tibor, Cered polgármestere hasonló gonddal keresett meg bennünket elsején. Este negyed nyolckor tört ki a sötétség a ceredi lakásokban. Az ÉMÁSZ illetékese (a tarjáni kirendeltség vezetője) türe­lemre intette a polgármestert, és azt ígérte, nemsokára lesz áram. És lön! A cerediek reggel vilá­gosságra ébredtek. Ebben job­bára a Föld forgásának volt sze­repe. az ÉMÁSZ ugyanis 9-10 óra között állította vissza az eredeti állapotokat. Kedves áramosok! Több község lakói nevében önöknek is boldog új évet kívánunk! (b.j.—d.i.) Villanások az élet pereméről Kíváncsiskodó Az Országgyűlés válaszolt Kíváncsiskodónk legutóbbi kérdése így hangzott: Mit szólnak ahhoz megyénk or­szággyűlési képviselői, hogy a jövő évi költségvetési tervezet az államigazgatási költségek 40 százalékos emelését java­solja — miért nem új munka­helyek teremtésére fordítják inkább az összeget? Kérdezőnk kicsit rosszul idő­zített. Eleve rosszul közelítette meg a problémát, hiszen csak költségvetési tervezetről ír - ami még messze nem a költség- vetés. A képviselőket pedig már csak azért sem tudtuk megkér­dezni e témában, mert az év utolsó óráit valamennyien a Par­lamentben töltötték, s épp a jövő évi költségvetés ezeregy­száz módosító javaslatáról vi­táztak. szavaztak. Kíváncsiskodónk követ­kező kérdése: lesz-e és vajon mikor éjszakai fogorvosi ügyelet Salgótarjánban? Jártunkban-keltünkben gyakran találkozunk az. útszéli kukákban kotorászó emberek­kel. Az óvodáskorúaktól a nyugdíjaskorúakig mindenféle generáció megtalálható közöt­tük. Általában közömbösen megyünk el mellettük és koszos küllemük miatt nem nagyon szívleljük a társadalom periféri­ájára kiszorultakat. Hazafelé menet házunk előtt találkoztam egy alacsony, ba­rázdált arcú idős emberrel. Szeméből az öregek bölcses­sége sugárzott. Oláh Sándornak hívták és vele volt az unokája is, egy tizenhat éves korú legény. Mindketten salgótarjáni lako­sok. Szívesen válaszoltak a kérdé­seimre. — Érdemes-e a Beszterce lakótelepi kukákban koto­rászni? Mit keresnek és miket szednek össze? — Őszintén szólva nem na­gyon. Elég szegény környék. Kidobott kenyereket keresünk a malackámnak, de más is van, amit érdemes hazavinni. — Tudják-e, hogy a lakóte­lepi emberek nem nézik jó szemmel, hogy a kuka körül szétszórják a szemetet? — Közöttünk is sokféle em­ber van. Én inkább befelé haji- gálom, hogy ne szóljanak meg. —A nap melyik időszakában lehet a legtöbb kidobott tárgyat találni? — A reggeli órákban. Délre szinte semmi se marad. Sokan vagyunk. Mi már a Kemerovó lakótelepet is bejártuk.-—Mindenki saját magának keresgél? — Nem. vannak olyanok, kik a kenyeret eladják a jobbmódú- aknak. Persze azoknak több ál­latjuk is van. — Miből élnek, az unoka jár— e iskolába? — Az én kis nyugdíjamból. Az unokám a hatodik osztály­ban fejezte be az általános isko­lát. Ő semmit sem kap. sehová sem veszik fel. Alkalmi munkát szokott vállalni. — Szülei nem gondoskodnak róla? — Azok magukról sem tud­nak. nem még a gyerekről. A családi pótlékot is elitták. Ne­kem meg azt mondták örüljek, hogy nem kell még őket is tá­mogatni. Öregségemre csak az unokám marad mellettem. A fiú is bekapcsolódik a be­szélgetésbe. — Tessék nézni, mit talál­tam, egy „bűvész doboz”-t, a néninek adom. A nyáron pedig egy magnót, azóta is azt hallga­tom. — Tudják-e, hogy a cigá­nyoknak van érdekképvisele­tük? — Hallottam kedves, - veszi vissza a szót a nagyapa - de mi­korra a segítséget érezni lehet, én már nem élek. Talán az uno­kám. Csak pénzt ne adjanak a cigányok kezébe! Nem tudna adni a számunkra ruhát? Mele­get. mert jön a tél. A lépcsőházban megvárták, míg összekaptam pár darab, már nem hordott meleg ruha­neműt. Megköszönték és bal­lagtak kettesben a következő kukához. Tótok Ilona Salgótarján ( Az írás a Riporter kerestetik! című pályázatunkra érkezett.) Padlón a placcfőnök Nem mese ez gyermek, kezdhetném a történet, mely a maga száraz valóságában is meglepő. így aztán in médiás rés: munkanélküli Balassa­gyarmat város legismertebb, s (e sorok írója szerint korántsem túlzás) elsőszámú pincére. Hu- gyecz Ispánról, vagyis Pistiről (elvégre a többség így ismeri) van szó. Arról a férfiúról, aki a gyarmati Áfésznél eltöltött idő­szak - Balassa étterem. Márka presszó, Vasutas (nyolc évig!) - után igent mondott a hívó szóra, s a város legillusztrisabb ven­déglátóhelyére, az európai hírű seritaláról ismert-kedveit Gös- serbe szerződött. Hosszú távra tervezett a" kétgyöltiekes csa­ládapa, úgy göndöltá, harmin­chat esztendősen éppen ideje az elsőszámú egységben dolgozni. Jól döntött, gondolta. Egészen nyolc hónapig. Ekkor azonban véget ért a dal. Új üzletvezető került a söröző-étterem élére, s ez mindenütt e földkerekségen új időszámítás kezdetét jelenti. Pisti távozott. Munkanélküli lett. Huszon­egy évi felszolgálás után. A se­gély? Eleddig másfél hónapra nyolcezret kézbesített a postás. Ebből nem lehet megélni. Istvánt azonban sok rendez­vényre hívják, elvégre ismerik és elismerik őt az Ipoly-partján. Néhanapján még Urbán Ottó li­geti bárjában is besegít. Máskor hitvese iskolai büféjében se­gédkezik. Ezek azonban kivéte­les alkalmak. Többnyire otthon játszik gyermekeivel, a tízéves Adriánnal és a hatesztendős Do- riánnal. Nehezen telnek a meg­szokott pohárcsengéstől mentes órák-napok-hetek. Még nehe­zebb lenne az ilyesfajta tétlen­ség a néhai placcmester szá­mára, ha családja, élén felesé­gével. ne vigasztalná, s bíztatná őt. Lesz ez még másképpen is. Az új esztendő (erre is) meg­adja a választ. szilágyi-gyurkó Bilecz Endre átült a függetlenek csoportjába Bilecz Endre, Nógrád megyei képviselő az Országgyűlés hétfő délutáni ülése során beje­lentette: a szabaddemokraták frakciójából átül a független képviselők közé. Bilecz Endre döntését az SZDSZ vezetése és a közte fennálló politikai és ideológiai nézetkülönbséggel indokolta. Kitért arra, hogy ő - az SZDSZ véleményével ellentétben ­megszavazta "rendszerváltó törvényeket" - köztük a Zété- nyi—féle törvényjavaslatot a po­litikai bűnök elévülhetetlensé- géről, és a világkiállításról is másként gondolkodik, mint az SZDSZ. Bilecz Endre - aki a nyolc­vanas években az MDF alapító tagjai közé tartozott - belátható ideig nem kíván semelyik pártba belépni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents